Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 2002. augusztus (7. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-02 / 179. szám

Nemzetközi élet Illegális bevándorlók holttestére bukkantak A spanyol rendőrség 13 ember, vélhetően illegális bevándorló holttestére bukkant az andalúziai partok mentén, Tarifa közelé­­­­ben. Bizonyára hajótörést szenvedtek. A holtan meglelt emberek­­ a hatóságok feltevése szerint illegálisan akartak spanyol területre lépni, de hajójuk elsüllyedt, bár a vízijármű nyomát nem találják. A 13 ember közül 8-an fekete-afrikaiak - mondták a rendőrségen anélkül, hogy a többiek eredetére tettek volna utalást. A környé­ken folytatják a kutatást. A Gibraltári-szorosnak ezen a pontján szerda éjjel már elfogtak 1­62 magrebit (észak-afrikai arabot), amint Spanyolországba akar­­­­tak belopódzni - emlékeztet az AFP. Az illegális bevándorlók elő­szeretettel veszik igénybe ezt az útvonalat Marokkó és Spanyolor­­­szág között, különösen tavasszal és nyáron, amikor az időjárási vi­­­­szonyok kedvezőbbek a kisebb vízijárművek számára Tűzharc Kasmírban, öt halott Muzulmán szélsőségeseket tettek ártalmatlanná az indiai biz­tonsági erők abban a hajtóvadászatban, amelyben egy indiai kato­­­­na és négy szeparatista fegyveres halt meg. Az indiai rendőrség­­ tegnap bejelentette, hogy a vitatott hovatartozású Kasmír India ál­­­­tal ellenőrzött részén, Radzsauri határvárosban kiürítették azt a­­ kerületet, ahová a feltételezések szerint muzulmán szélsőségesek­­ szivárogtak be. A hatóságok kormányalkalmazottak családtagjai­­­­nak mintegy 100 fős csoportját menekítették ki a kerületből, mi­­­­előtt megindult volna a hajtóvadászat a fegyveresek után. Az indi­ai biztonsági erők átfésülték a területet, és tűzharcba keveredtek­­ a fegyveresekkel. A lövöldözésben egy indiai tiszt és négy fegyve­­­­res muzulmán halt meg. A biztonsági alakulatok további fegyvere­sek után kutatnak a térségben. A Hamász 100 izraeli­­ megölésével fenyegetőzik Vezetőségének bejelentése szerint „száz izraeli megölésével to­­­­rolja meg minden egyes vezetőjének halálát” a Hamász szélsősé­­­­­­ges palesztin szervezet katonai szárnya Az Ezzedin al-Kasszám­­ I Brigádok tegnap az AFP gázai irodájába eljuttatott közleményé­­­­­­ben hangoztatta „A fegyveres csoport minden egyes vezetőjének­­­­ halála esetén legalább száz cionista megölésével válaszol”. A Ha­­­­­mász fegyveres szárnya vállalta a jeruzsálemi Héber Egyetem ka­­­­­­vézójában végrehajtott szerdai merényletet. Az izraeli hadsereg f­ő július 22-én Gázában végrehajtott légitámadása során megölte j I Szalah Sehadát, a Hamász egyik katonai vezetőjét., Kapcsolatok normalizálása: első tárgyalások két év után Japán és Észak-Korea megállapodott abban, hogy két év szünet­­ után augusztus végén újra tárgyalásba bocsátkozik kapcsolatainak­­­­ normalizálásáról. Pek Nam Szun észak-koreai és Kavagucsi Jori-­­ I­ko japán külügyminiszter szerdán a brunei fővárosban rendezett 1 I ázsiai biztonsági fórum keretében egyezett meg arról, hogy magas I­­ rangú tisztségviselők „augusztus 25. körül” Phen­janban tárgyaló­­­ asztalhoz ülnek. Ez lesz az első ilyen jellegű találkozó a két ország­­ között 2000. vége óta A megbeszélést megelőzi a vöröskereszt ja­­­­­pán és észak-koreai illetékeseinek augusztus közepére tervezett­­ következő ülése, amelyet ugyancsak Phenjanban tartanak. A Reut­­­­ers jelentése szerint a kapcsolatok javulását számos akadály hát­­­­­­ráltatja, amelyek közül a legnagyobb horderejű azon japán állam­­i­polgárok ügye - legkevesebb 11 emberről van szó -, akiket Tokió szerint Észak-Korea elrabolt, ezért az augusztus végi találkozótól a 1­ő legjobb esetben is csak minimális előrelépés várható. I­I Pek Nam Szun bejelentése a párbeszéd felújításáról Pek Nam Szun észak-koreai külügyminiszter bejelentette teg­­­­nap, hogy Phenjan és Washington megállapodott a párbeszéd fel­­­­újításában, és ennek jegyében rövidesen Észak-Koreába látogat I James KeUy kelet-ázsiai és csendes-óceáni ügyekben illetékes­­­­ amerikai külügyi államtitkár-helyettes. Az észak-koreai diplomá­­­­cia vezetője, Bandar Seri Begawanban nyilatkozott újságíróknak i­s Phenjan és Washington viszonyáról, miután találkozott Brunei fő­­­­városában Colin Powell amerikai külügyminiszterrel. Mindkét ál­­­­­­lamférfi az ázsiai és csendes-óceáni regionális biztonsági fórumra­­ utazott a gazdag délkelet-ázsiai állam fővárosába Amerikai rész­­­­­­ről nem kommentálták az észak-koreai külügyminiszter bejelenté­­­­­­sét, de egy magas rangú külügyi tisztségviselő ettől függetlenül azt i­s mondta Washingtonban, hogy Powellnek tanácskoznia kell Geor­­­­­­ge Bush elnökkel, mielőtt döntés születne a következő lépésről -­­ jelentette a Reuters. Bush nemrégiben „a gonosz tengelyéhez” so­rolta Észak-Koreát. 2002. AUGUSZTUS 2., PÉNTEK 9 A gazdasági válság buktathatja meg Saront Robbantás Jeruzsálemben - válaszcsapás készül Az izraeli hadsereget tegnap reggel a legmagasabb fokozatú riadókészültség­be helyezték. A Jordán nyugati partvi­dékéhez csatlakozó területeken meg­erősítették az izraeli határrendőrséget, és a városok közelében új ellenőrzőpon­tokat létesítettek. Izraeli katonák harc­kocsikkal és buldózerekkel reggel Rá­­malláhban felvonultak Jasszer Arafat palesztin vezető főhadiszállásához. Az épület felől robbanásokat lehetett hal­lani. Ezt a Jerusalem Post című napilap internetes kiadása jelentette, de a dpa szerint a hírt nem erősítették meg. A katonák Rámalláhban lerombolták annak a 17 éves palesztin öngyilkos me­rénylőnek a házát, aki kedden Jeruzsá­lemben egy gyorsétteremben hajtott vég­re robbantást. Bejjamin Ben Eliezer iz­raeli védelmi miniszter katonai ellenin­tézkedést engedélyezett az előző napi vé­res merénylet megtorlásaként. Ennek mibenléte ismeretlen az izraeli média előtt, amely szerint azonban a tervezett katonai akció hamarosan bekövetkezik. A legújabb jelentések szerint hét ha­lottja és nyolcvanhat sérültje van a jeru­zsálemi Héber Egyetemen szerdán vég­rehajtott merényletnek. A robbantás ál­dozatai között négy amerikai, egy fran­cia és két izraeli állampolgár van - kö­zölte a rendőrség, de személyazonossá­gukat nem fedte fel. Az izraeli áldozatok között van az egyetem diákoknak szol­gáltatást nyújtó hivatalának vezetője, az 53 éves Levina Sapira. Tegnap reggel a 86 sebesült közül még 42 személyt ápoltak kórházban, közülük tizenkettő állapota súlyos - közölték kórházi források. Amerikai tájékoztatás szerint a sérültek között is van négy amerikai állampolgár. Ariel Saron izrae­li miniszterelnök engedélyezte a gázai övezetre vonatkozó tervének végrehaj­tását, amelynek célja a nyugalom helyre­­állítása. A tervet Ben Eliezer védelmi mi­niszternek kellett volna átadnia Abdel­­razak al-Jahja palesztin belügyminisz­ternek, most azonban bizonytalan, hogy létrejön-e egyáltalán ez a találkozó. Nem a palesztin területeken tanúsított kemény fellépése, hanem az izraeli gaz­dasági válság buktathatja meg Ariel Sa­ron miniszterelnököt. Ezt a véleményt fejti ki tegnapi számában a Die Presse című konzervatív osztrák napilap. A Li­­kud-vezetőnek csak üggyel-bajjal sike­rült elfogadtatni költségvetés-tervezetét a kormányban. Mind a hét munkapárti miniszter, és az ultraortodox Sasz párt mind az öt kormánytagja a takarékossá­gi intézkedések ellen szavazott. Az Iz­raeli Munkapárt elnöke, Benjámin Ben Eliezer védelmi miniszter bejelentette, hogy pártja a parlamentben sem szavaz­za meg a költségvetést. A munkapárt most készíti elő kiugrá­sát a nagy­koalícióból? - tette fel a kér­dést Susanne Knaul, a lap jeruzsálemi tudósítója. Ariel Saron és külügyminisz­tere, Simon Peresz között olyan mély a szakadék, hogy egyre kevésbé tűnnek hitelt érdemlőnek a munkapártnak arra vonatkozó magyarázatai, hogy miért nem hagyja el a kormányt. A hamburgi Der Spiegel című hírmagazinnak nyilat­kozva Peresz legutóbb kételkedett ab­ban, hogy Saronnal egyáltalán lehetsé­­ges-e a békefolyamat újrakezdése. Amíg azonban elegendő befolyása van ahhoz, hogy „megakadályozza a még rosszab­bat”, addig Peresz nem akar távozni tisztségéből. Peresszel van egy véleményen Benjá­min Ben Eliezer is. Mindkettejükre egy­re erősebb nyomás nehezedik elvtársa­ik részéről, hogy végre váljanak ki a kormányból. A védelmi minisztert sze­mélyesen is érintette, hogy helyettese, Dalia Rabin-Peloszof benyújtotta le­mondását, hogy a jövőben teljes egé­szében apja szellemi hagyatékának szentelje életét. A kormány mindent be­vet, hogy eltorlaszolja a béke útját, amelyet a meggyilkolt kormányfő, Jichák Rabin választott - mondta. „Ezt már nem tudom tovább összeegyeztetni a lelkiismeretemmel” - toldotta meg. Ugyanezen a héten terjesztette elő Da­lia­leik kereskedelmi és ipari miniszter szakmai váltásra vonatkozó óhaját. Az év végén megüresedik a londoni nagy­követi poszt, ezt szeretné megkapni. Hi­vatalosan nincsenek politikai-ideoló­giai okok a háttérben. Kimerült, és egy kis szünetre van szüksége - indokolta szóvivője. Elhagyja a süllyedő hajót - kommentálták ezzel szemben az izraeli újságok. Karrierszempontok alapján lelknek biztosan okosabb dolog kivár­ni, amíg összeáll az új pártvezetés, mintsem rossz lóra ülni. November kö­zepére előválasztásokat tűztek ki. Ben Eliezer pártvezető valószínűleg Hájim Ramon parlamenti képviselővel, volt egészségügyi miniszterrel és szakszer­vezeti vezetővel méri össze erejét, aki már évek óta vágyakozik a legmaga­sabb kormányzati tisztségre, és a frak­ció baloldali táborához tartozik. Iráni vezérkari főnök­ hadserege felkészült az amerikai támadásra Haszán Firouzabadi tábornok, az iráni hadsereg vezérkari fő­nöke tegnap az állami televí­zióban bejelentette, hogy or­szága - az ellenséges fenyege­tések hatására - „teljes mér­tékben felkészült” egy, az isz­lám köztársaság elleni esetle­ges támadás visszaverésére. A The Guardian című tekintélyes liberális brit lap több cikkében is taglalja egy esetleges Irak-el­lenes amerikai támadás felhoz­ható indokait és kockázatait. Az újság Új rémálom az Irán elleni háború című írásában megállapítja Irán könnyen meg­felelhet azoknak az ismérvek­nek, amelyek alapján az Egyesült Államok egyes országokat a „la­torállamok” körébe sorol. Geor­ge Bush elnökségének kezdete óta eme országok tengelyének részeként emlegeti az iszlám köztársaságot. A cikkíró szerint a környező országokban létesí­tett amerikai támaszpontok épp annyira aggasztóak Teheránból, Irán fővárosából nézve, mint az iraki fővárosból, Bagdadból. Idé­zi Bush július 12-ei személyes nyilatkozatát, amelyben az elnök bírálta az iráni kormány „hajtha­tatlan és romboló hatású” politi­káját, és úgy tűnt, arra ösztönöz­te az iráni népet, hogy keljen fel, és döntse meg vezetőit, demok­ratikus választások útján, vagy más módon. E provokatívnak tekintető be­avatkozást magyarázó amerikai tisztségviselők azt mondták: az Egyesült Államok már nem bízik abban, hogy Mohammad Hata­mi elnök, ak­it tavaly jelentős vá­lasztási győzelem erősített meg hivatalában, meg tudja vagy meg akarja valósítani fokozatos refor­mokra vonatkozó ígéreteit. Az öreg vezetők gyengülésével és halálával fokozatosan eljön­nek Iránban a polgári reformok. Azzal azonban, hogy az Egyesült Államok - Irakhoz hasonlóan - Iránt is rossz szellemnek tekinti, destabilizálja, és erőszakkal fe­nyegeti az országot, akadályozza a fejlődést, a mereven konzerva­tív vezetők malmára hajtja a vi­zet, és növeli a közel-keleti konf­liktus kiszélesedésének veszé­lyét. „Jelenleg nem Irán jelenti a veszélyt, hanem Bush” - olvasha­tó az angol lapban. A brit lap Irán a célok jegyzé­kén című tegnapi cikkében Jack Pole Amerika-szakértő pro­fesszor véleményét közli. A pro­fesszor szerint egy Irán elleni há­ború katasztrofális lehet az Egyesült Államokra, demokrati­kus államként magának követelt erkölcsi tekintély­ szerepére, az Iráni nemzetre és változásokon, reformokon munkálkodó népére nézve. Végzetes lehet továbbá, ha amerikai előítéletek alapján és Bush harci kedve szerint szen­tesít egy háborút. Az iráni nép nagy többséggel szavazta meg el­nökét, hogy előmozdítsa a békés reformok és a haladás politiká­ját. A Nyugatnak meg kell enged­nie Irán népének annak eldönté­sét, hogy milyen kormányzást akar - szögezi le a szakértő. Nem lenne okos lépés Irak megtámadása Kofi Annan ENSZ-főtitkár szerint „nem lenne okos lépés” az Egyesült Államok részéről Irak megtámadása. Az al-Haját című, Londonban szerkesztett arab lapnak adott nyilatkozatá­ban, amelyből az ITAR-TASZSZ is idézett részleteket, a világszervezet első számú tiszt­ségviselője hangsúlyozta, hogy sem kedve, sem felhatalmazása nincs egy Irak elleni kato­nai akció előkészítésének támogatásához. A washingtoni látogatáson tartózkodó I/. Abdalláh jordániai király szeretné rávenni Ge­orge Bush amerikai elnököt, illetve az ameri­kai kormányt arra, hogy egy Irak elleni hábo­rú helyett inkább az izraeli-palesztin viszály elsimítására összpontosítson. A The Washing­ton Postnak adott nyilatkozatában, amelyet tegnap közölt az amerikai lap, kijelentette, hogy „óriási hiba” lenne Washington részéről, ha figyelmen kívül hagyná­ szövetségeseinek intő szavait, amelyekkel eltanácsolják az Irak elleni hadjárattól. Mint elmondta, főleg attól tart, hogy egy ilyen háború következtében az iraki állam szétdarabolódhatna, ami az egész közel-keleti térségre kiható újabb konfliktu­sok sorozatát indíthatná el. Az ENSZ iraki humanitárius kérdésekben il­letékes volt koordinátora, a német Hans von Sponeck kijelentette az osztrák ORF televízió tegnap reggeli híradójában, hogy az Egyesült Államok Irak elleni háborúja semmivel sem lenne igazolható, egy ilyen megelőző csapás ellentmondana a nemzetközi jognak. Határo­zottan cáfolta ezzel kapcsolatban azokat a sajtójelentéseket, amelyek szerint két lerom­bolt iraki üzem, ahol korábban állítólag tö­megpusztító fegyvereket gyártottak, ismét működőképes. „A szóban forgó üzemeket az öbölháborúban lerombolták, és amikor (idén) júliusban legutóbb ott jártam, mindkettőt vál­tozatlan, lerombolt állapotában láttam” - mondta. Powell szerint még nincs döntés Irakról Colin Powell amerikai kül­ügyminiszter szerint az Egyesült Államok még egyál­talán nem döntött az Irak el­leni katonai akcióról. George W. Bush amerikai elnök előt­te mindenképpen tanácskoz­ni fog a szövetségesekkel - mondta Powell a japán kül­ügyminisztérium egyik név­telenül nyilatkozó illetékese szerint. Az amerikai külügy­miniszter tegnap Bruneiben a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) ki­bővített regionális biztonsá­gi fórumán találkozott japán kollégájával, Kavagucsi Jo­sikával. A megbeszélésen Kavagu­csi hangot adott reményé­nek, hogy az Egyesült Álla­mok „az ENSZ keretében” fogja alakítani iraki politiká­ját. A Bush-kormány tájéko­zott források értesülése sze­rint több tervet is mérlegel az Irak elleni katonai inter­vencióval kapcsolatban. Az amerikai elnök azzal vádolja Szaddám Huszein iraki ál­lamfőt, hogy tömegpusztító fegyvereket fejleszt ki, ame­lyekkel a szomszédos orszá­gokat és az Egyesült Államo­kat fenyegeti. Eközben Donald Rums­feld amerikai védelmi mi­niszter, az amerikai kato­nák egyéb feladataira hi­vatkozva, elvetette a szená­tus követelését, hogy nö­veljék az Egyesült Államok katonai jelenlétét Afganisz­tánban. A washingtoni kongresszus felsőházában tartott meghallgatáson nem osztotta azt a nézetet, hogy Afganisztán a káosz szélére sodródott. Kijelen­tette, hogy a délkeleti tér­ségtől eltekintve az ország „viszonylag biztonságos”.

Next