Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 2002. augusztus (7. évfolyam, 178-203. szám)
2002-08-02 / 179. szám
Nemzetközi élet Illegális bevándorlók holttestére bukkantak A spanyol rendőrség 13 ember, vélhetően illegális bevándorló holttestére bukkant az andalúziai partok mentén, Tarifa közelében. Bizonyára hajótörést szenvedtek. A holtan meglelt emberek a hatóságok feltevése szerint illegálisan akartak spanyol területre lépni, de hajójuk elsüllyedt, bár a vízijármű nyomát nem találják. A 13 ember közül 8-an fekete-afrikaiak - mondták a rendőrségen anélkül, hogy a többiek eredetére tettek volna utalást. A környéken folytatják a kutatást. A Gibraltári-szorosnak ezen a pontján szerda éjjel már elfogtak 162 magrebit (észak-afrikai arabot), amint Spanyolországba akartak belopódzni - emlékeztet az AFP. Az illegális bevándorlók előszeretettel veszik igénybe ezt az útvonalat Marokkó és Spanyolország között, különösen tavasszal és nyáron, amikor az időjárási viszonyok kedvezőbbek a kisebb vízijárművek számára Tűzharc Kasmírban, öt halott Muzulmán szélsőségeseket tettek ártalmatlanná az indiai biztonsági erők abban a hajtóvadászatban, amelyben egy indiai katona és négy szeparatista fegyveres halt meg. Az indiai rendőrség tegnap bejelentette, hogy a vitatott hovatartozású Kasmír India által ellenőrzött részén, Radzsauri határvárosban kiürítették azt a kerületet, ahová a feltételezések szerint muzulmán szélsőségesek szivárogtak be. A hatóságok kormányalkalmazottak családtagjainak mintegy 100 fős csoportját menekítették ki a kerületből, mielőtt megindult volna a hajtóvadászat a fegyveresek után. Az indiai biztonsági erők átfésülték a területet, és tűzharcba keveredtek a fegyveresekkel. A lövöldözésben egy indiai tiszt és négy fegyveres muzulmán halt meg. A biztonsági alakulatok további fegyveresek után kutatnak a térségben. A Hamász 100 izraeli megölésével fenyegetőzik Vezetőségének bejelentése szerint „száz izraeli megölésével torolja meg minden egyes vezetőjének halálát” a Hamász szélsőséges palesztin szervezet katonai szárnya Az Ezzedin al-Kasszám I Brigádok tegnap az AFP gázai irodájába eljuttatott közleményében hangoztatta „A fegyveres csoport minden egyes vezetőjének halála esetén legalább száz cionista megölésével válaszol”. A Hamász fegyveres szárnya vállalta a jeruzsálemi Héber Egyetem kavézójában végrehajtott szerdai merényletet. Az izraeli hadsereg fő július 22-én Gázában végrehajtott légitámadása során megölte j I Szalah Sehadát, a Hamász egyik katonai vezetőjét., Kapcsolatok normalizálása: első tárgyalások két év után Japán és Észak-Korea megállapodott abban, hogy két év szünet után augusztus végén újra tárgyalásba bocsátkozik kapcsolatainak normalizálásáról. Pek Nam Szun észak-koreai és Kavagucsi Jori- Iko japán külügyminiszter szerdán a brunei fővárosban rendezett 1 I ázsiai biztonsági fórum keretében egyezett meg arról, hogy magas I rangú tisztségviselők „augusztus 25. körül” Phenjanban tárgyaló asztalhoz ülnek. Ez lesz az első ilyen jellegű találkozó a két ország között 2000. vége óta A megbeszélést megelőzi a vöröskereszt japán és észak-koreai illetékeseinek augusztus közepére tervezett következő ülése, amelyet ugyancsak Phenjanban tartanak. A Reuters jelentése szerint a kapcsolatok javulását számos akadály hátráltatja, amelyek közül a legnagyobb horderejű azon japán államipolgárok ügye - legkevesebb 11 emberről van szó -, akiket Tokió szerint Észak-Korea elrabolt, ezért az augusztus végi találkozótól a 1ő legjobb esetben is csak minimális előrelépés várható. II Pek Nam Szun bejelentése a párbeszéd felújításáról Pek Nam Szun észak-koreai külügyminiszter bejelentette tegnap, hogy Phenjan és Washington megállapodott a párbeszéd felújításában, és ennek jegyében rövidesen Észak-Koreába látogat I James KeUy kelet-ázsiai és csendes-óceáni ügyekben illetékes amerikai külügyi államtitkár-helyettes. Az észak-koreai diplomácia vezetője, Bandar Seri Begawanban nyilatkozott újságíróknak is Phenjan és Washington viszonyáról, miután találkozott Brunei fővárosában Colin Powell amerikai külügyminiszterrel. Mindkét államférfi az ázsiai és csendes-óceáni regionális biztonsági fórumra utazott a gazdag délkelet-ázsiai állam fővárosába Amerikai részről nem kommentálták az észak-koreai külügyminiszter bejelentését, de egy magas rangú külügyi tisztségviselő ettől függetlenül azt is mondta Washingtonban, hogy Powellnek tanácskoznia kell George Bush elnökkel, mielőtt döntés születne a következő lépésről - jelentette a Reuters. Bush nemrégiben „a gonosz tengelyéhez” sorolta Észak-Koreát. 2002. AUGUSZTUS 2., PÉNTEK 9 A gazdasági válság buktathatja meg Saront Robbantás Jeruzsálemben - válaszcsapás készül Az izraeli hadsereget tegnap reggel a legmagasabb fokozatú riadókészültségbe helyezték. A Jordán nyugati partvidékéhez csatlakozó területeken megerősítették az izraeli határrendőrséget, és a városok közelében új ellenőrzőpontokat létesítettek. Izraeli katonák harckocsikkal és buldózerekkel reggel Rámalláhban felvonultak Jasszer Arafat palesztin vezető főhadiszállásához. Az épület felől robbanásokat lehetett hallani. Ezt a Jerusalem Post című napilap internetes kiadása jelentette, de a dpa szerint a hírt nem erősítették meg. A katonák Rámalláhban lerombolták annak a 17 éves palesztin öngyilkos merénylőnek a házát, aki kedden Jeruzsálemben egy gyorsétteremben hajtott végre robbantást. Bejjamin Ben Eliezer izraeli védelmi miniszter katonai ellenintézkedést engedélyezett az előző napi véres merénylet megtorlásaként. Ennek mibenléte ismeretlen az izraeli média előtt, amely szerint azonban a tervezett katonai akció hamarosan bekövetkezik. A legújabb jelentések szerint hét halottja és nyolcvanhat sérültje van a jeruzsálemi Héber Egyetemen szerdán végrehajtott merényletnek. A robbantás áldozatai között négy amerikai, egy francia és két izraeli állampolgár van - közölte a rendőrség, de személyazonosságukat nem fedte fel. Az izraeli áldozatok között van az egyetem diákoknak szolgáltatást nyújtó hivatalának vezetője, az 53 éves Levina Sapira. Tegnap reggel a 86 sebesült közül még 42 személyt ápoltak kórházban, közülük tizenkettő állapota súlyos - közölték kórházi források. Amerikai tájékoztatás szerint a sérültek között is van négy amerikai állampolgár. Ariel Saron izraeli miniszterelnök engedélyezte a gázai övezetre vonatkozó tervének végrehajtását, amelynek célja a nyugalom helyreállítása. A tervet Ben Eliezer védelmi miniszternek kellett volna átadnia Abdelrazak al-Jahja palesztin belügyminiszternek, most azonban bizonytalan, hogy létrejön-e egyáltalán ez a találkozó. Nem a palesztin területeken tanúsított kemény fellépése, hanem az izraeli gazdasági válság buktathatja meg Ariel Saron miniszterelnököt. Ezt a véleményt fejti ki tegnapi számában a Die Presse című konzervatív osztrák napilap. A Likud-vezetőnek csak üggyel-bajjal sikerült elfogadtatni költségvetés-tervezetét a kormányban. Mind a hét munkapárti miniszter, és az ultraortodox Sasz párt mind az öt kormánytagja a takarékossági intézkedések ellen szavazott. Az Izraeli Munkapárt elnöke, Benjámin Ben Eliezer védelmi miniszter bejelentette, hogy pártja a parlamentben sem szavazza meg a költségvetést. A munkapárt most készíti elő kiugrását a nagykoalícióból? - tette fel a kérdést Susanne Knaul, a lap jeruzsálemi tudósítója. Ariel Saron és külügyminisztere, Simon Peresz között olyan mély a szakadék, hogy egyre kevésbé tűnnek hitelt érdemlőnek a munkapártnak arra vonatkozó magyarázatai, hogy miért nem hagyja el a kormányt. A hamburgi Der Spiegel című hírmagazinnak nyilatkozva Peresz legutóbb kételkedett abban, hogy Saronnal egyáltalán lehetséges-e a békefolyamat újrakezdése. Amíg azonban elegendő befolyása van ahhoz, hogy „megakadályozza a még rosszabbat”, addig Peresz nem akar távozni tisztségéből. Peresszel van egy véleményen Benjámin Ben Eliezer is. Mindkettejükre egyre erősebb nyomás nehezedik elvtársaik részéről, hogy végre váljanak ki a kormányból. A védelmi minisztert személyesen is érintette, hogy helyettese, Dalia Rabin-Peloszof benyújtotta lemondását, hogy a jövőben teljes egészében apja szellemi hagyatékának szentelje életét. A kormány mindent bevet, hogy eltorlaszolja a béke útját, amelyet a meggyilkolt kormányfő, Jichák Rabin választott - mondta. „Ezt már nem tudom tovább összeegyeztetni a lelkiismeretemmel” - toldotta meg. Ugyanezen a héten terjesztette elő Dalialeik kereskedelmi és ipari miniszter szakmai váltásra vonatkozó óhaját. Az év végén megüresedik a londoni nagyköveti poszt, ezt szeretné megkapni. Hivatalosan nincsenek politikai-ideológiai okok a háttérben. Kimerült, és egy kis szünetre van szüksége - indokolta szóvivője. Elhagyja a süllyedő hajót - kommentálták ezzel szemben az izraeli újságok. Karrierszempontok alapján lelknek biztosan okosabb dolog kivárni, amíg összeáll az új pártvezetés, mintsem rossz lóra ülni. November közepére előválasztásokat tűztek ki. Ben Eliezer pártvezető valószínűleg Hájim Ramon parlamenti képviselővel, volt egészségügyi miniszterrel és szakszervezeti vezetővel méri össze erejét, aki már évek óta vágyakozik a legmagasabb kormányzati tisztségre, és a frakció baloldali táborához tartozik. Iráni vezérkari főnök hadserege felkészült az amerikai támadásra Haszán Firouzabadi tábornok, az iráni hadsereg vezérkari főnöke tegnap az állami televízióban bejelentette, hogy országa - az ellenséges fenyegetések hatására - „teljes mértékben felkészült” egy, az iszlám köztársaság elleni esetleges támadás visszaverésére. A The Guardian című tekintélyes liberális brit lap több cikkében is taglalja egy esetleges Irak-ellenes amerikai támadás felhozható indokait és kockázatait. Az újság Új rémálom az Irán elleni háború című írásában megállapítja Irán könnyen megfelelhet azoknak az ismérveknek, amelyek alapján az Egyesült Államok egyes országokat a „latorállamok” körébe sorol. George Bush elnökségének kezdete óta eme országok tengelyének részeként emlegeti az iszlám köztársaságot. A cikkíró szerint a környező országokban létesített amerikai támaszpontok épp annyira aggasztóak Teheránból, Irán fővárosából nézve, mint az iraki fővárosból, Bagdadból. Idézi Bush július 12-ei személyes nyilatkozatát, amelyben az elnök bírálta az iráni kormány „hajthatatlan és romboló hatású” politikáját, és úgy tűnt, arra ösztönözte az iráni népet, hogy keljen fel, és döntse meg vezetőit, demokratikus választások útján, vagy más módon. E provokatívnak tekintető beavatkozást magyarázó amerikai tisztségviselők azt mondták: az Egyesült Államok már nem bízik abban, hogy Mohammad Hatami elnök, akit tavaly jelentős választási győzelem erősített meg hivatalában, meg tudja vagy meg akarja valósítani fokozatos reformokra vonatkozó ígéreteit. Az öreg vezetők gyengülésével és halálával fokozatosan eljönnek Iránban a polgári reformok. Azzal azonban, hogy az Egyesült Államok - Irakhoz hasonlóan - Iránt is rossz szellemnek tekinti, destabilizálja, és erőszakkal fenyegeti az országot, akadályozza a fejlődést, a mereven konzervatív vezetők malmára hajtja a vizet, és növeli a közel-keleti konfliktus kiszélesedésének veszélyét. „Jelenleg nem Irán jelenti a veszélyt, hanem Bush” - olvasható az angol lapban. A brit lap Irán a célok jegyzékén című tegnapi cikkében Jack Pole Amerika-szakértő professzor véleményét közli. A professzor szerint egy Irán elleni háború katasztrofális lehet az Egyesült Államokra, demokratikus államként magának követelt erkölcsi tekintély szerepére, az Iráni nemzetre és változásokon, reformokon munkálkodó népére nézve. Végzetes lehet továbbá, ha amerikai előítéletek alapján és Bush harci kedve szerint szentesít egy háborút. Az iráni nép nagy többséggel szavazta meg elnökét, hogy előmozdítsa a békés reformok és a haladás politikáját. A Nyugatnak meg kell engednie Irán népének annak eldöntését, hogy milyen kormányzást akar - szögezi le a szakértő. Nem lenne okos lépés Irak megtámadása Kofi Annan ENSZ-főtitkár szerint „nem lenne okos lépés” az Egyesült Államok részéről Irak megtámadása. Az al-Haját című, Londonban szerkesztett arab lapnak adott nyilatkozatában, amelyből az ITAR-TASZSZ is idézett részleteket, a világszervezet első számú tisztségviselője hangsúlyozta, hogy sem kedve, sem felhatalmazása nincs egy Irak elleni katonai akció előkészítésének támogatásához. A washingtoni látogatáson tartózkodó I/. Abdalláh jordániai király szeretné rávenni George Bush amerikai elnököt, illetve az amerikai kormányt arra, hogy egy Irak elleni háború helyett inkább az izraeli-palesztin viszály elsimítására összpontosítson. A The Washington Postnak adott nyilatkozatában, amelyet tegnap közölt az amerikai lap, kijelentette, hogy „óriási hiba” lenne Washington részéről, ha figyelmen kívül hagyná szövetségeseinek intő szavait, amelyekkel eltanácsolják az Irak elleni hadjárattól. Mint elmondta, főleg attól tart, hogy egy ilyen háború következtében az iraki állam szétdarabolódhatna, ami az egész közel-keleti térségre kiható újabb konfliktusok sorozatát indíthatná el. Az ENSZ iraki humanitárius kérdésekben illetékes volt koordinátora, a német Hans von Sponeck kijelentette az osztrák ORF televízió tegnap reggeli híradójában, hogy az Egyesült Államok Irak elleni háborúja semmivel sem lenne igazolható, egy ilyen megelőző csapás ellentmondana a nemzetközi jognak. Határozottan cáfolta ezzel kapcsolatban azokat a sajtójelentéseket, amelyek szerint két lerombolt iraki üzem, ahol korábban állítólag tömegpusztító fegyvereket gyártottak, ismét működőképes. „A szóban forgó üzemeket az öbölháborúban lerombolták, és amikor (idén) júliusban legutóbb ott jártam, mindkettőt változatlan, lerombolt állapotában láttam” - mondta. Powell szerint még nincs döntés Irakról Colin Powell amerikai külügyminiszter szerint az Egyesült Államok még egyáltalán nem döntött az Irak elleni katonai akcióról. George W. Bush amerikai elnök előtte mindenképpen tanácskozni fog a szövetségesekkel - mondta Powell a japán külügyminisztérium egyik névtelenül nyilatkozó illetékese szerint. Az amerikai külügyminiszter tegnap Bruneiben a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) kibővített regionális biztonsági fórumán találkozott japán kollégájával, Kavagucsi Josikával. A megbeszélésen Kavagucsi hangot adott reményének, hogy az Egyesült Államok „az ENSZ keretében” fogja alakítani iraki politikáját. A Bush-kormány tájékozott források értesülése szerint több tervet is mérlegel az Irak elleni katonai intervencióval kapcsolatban. Az amerikai elnök azzal vádolja Szaddám Huszein iraki államfőt, hogy tömegpusztító fegyvereket fejleszt ki, amelyekkel a szomszédos országokat és az Egyesült Államokat fenyegeti. Eközben Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter, az amerikai katonák egyéb feladataira hivatkozva, elvetette a szenátus követelését, hogy növeljék az Egyesült Államok katonai jelenlétét Afganisztánban. A washingtoni kongresszus felsőházában tartott meghallgatáson nem osztotta azt a nézetet, hogy Afganisztán a káosz szélére sodródott. Kijelentette, hogy a délkeleti térségtől eltekintve az ország „viszonylag biztonságos”.