Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 2003. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-08 / 6. szám
Nemzetközi élet hírlap Török tervek az Irak elleni háborúban Bush szerint kiábrándító a Szaddám Huszein-beszéd Mostantól helikoptereket használnak az ellenőrök Kiábrándítónak minősítette George W. Bush amerikai elnök Szaddám Huszein legutóbbi beszédét, amelyben az iraki elnök kémkedéssel vádolta az ENSZ fegyverzetellenőreit, s újabb kirohanásokat intézett Washington ellen a háborús készülődések miatt. Az amerikai elnök a hétfői kormányülést követően újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: a beszéd elkedvetlenítő hír számukra, akik békés megoldást szeretnének. Szaddám Huszein Bush elnök szavai szerint kötelezettséget vállalt a leszerelésre, s a béke érdekében meg is kell valósítania a leszerelést. Az amerikai vezető kétségeit hangoztatta, hogy Irak kész eleget tenni a nemzetközi leszerelési követeléseknek, de a leszerelésre „van még ideje”, s Szaddám Huszeinnek meg kell hallania, amit a világ - s nem csak az Egyesült Államok - követel tőle. Az iraki elnök hétfőn előzőleg arról beszélt, hogy országa felkészült egy esetleges amerikai támadásra, és „győztesként fog kikerülni az Egyesült Államokkal való konfrontációból”. Azzal vádolta az ENSZ fegyverzetellenőreit, hogy valójában kémkednek, amikor kikérdezik az iraki tudósokat Az iraki elnök „a kígyó sziszegéséhez és a kutya ugatásához” hasonlította az amerikai fenyegetéseket, hogy erővel is lefegyverzik Irakot Bush elnök a kormányülést követően újságírók kérdésére válaszolva érintette az észak-koreai nukleáris program felújítása jelentette problémát is. Megerősítette, hogy nincs szándékukban elözönleni Észak-Koreát, s meggyőződését fejezte ki, hogy a jelenlegi koreai válság megoldható békés eszközökkel. Bush - anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott, volna - kijelentette: készek a párbeszédre Phenjannal. A dialógus fehér házi illetékesek szerint viszont csak azt követően indulhatna be, ha Észak-Korea újra befagyasztja nukleáris programját. Az Irakban tömegpusztító fegyverek után kutató ENSZ-ellenőrök kedden először használhattak munkájukhoz helikoptereket A világszervezet ellenőreinek hat helikopter áll a rendelkezésére - közölte szóvivőjük, Him Ueki. A légi járművek egyfelől arra szolgálnak, hogy a szakértők az eddigieknél gyorsabban jussanak el előre be nem jelentett ellenőrzéseik helyszínére, másrészt lehetővé teszik, hogy a vizsgált helyszíneket egyidejűleg a levegőből is megfigyelhessék. Az ENSZ-ellenőrök szóvivője és iraki illetékesek egyaránt megerősítették, hogy a helikoptereket már a múlt héten munkába akarták állítani, használatba vételük azonban „technikai okokból” egy hét késedelmet szenvedett. Hogy a késlekedést konkrétan mi okozta, arról egyik fél sem nyilatkozott Törökország déli határainak biztosítása céljából húszezer - páncélosokkal megtámogatott -katonát akar telepíteni Észak-Irakba, abban az esetben, ha az Egyesült Államok támadást indítana Irak ellen - közölte kedden a török sajtó. A Radikal című lap jelentése szerint a török hadsereg vezérkarának illetékesei a parlament külügyi bizottságában hétfőn tartott meghallgatáson vázolták fel ezt az elképzelésüket A török vezérkar négy dandárt - ez hozzávetőleg húszezer embert jelent - kívánna állomásoztatni az 1991-es öbölháború óta Bagdad ellenőrzése alól lényegében kikerült iraki Kurdisztán területén. Törökország, amely szívesen hallatja szavát a saját „hátsó udvarának” tekintett térségben, már most több száz katonát tart a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) ellenőrzése alatt lévő területen. A török egységek térségbe küldése azt a célt szolgálná, hogy egyrészt féken tartsa a háború esetén iraki területről Törökország felé törekvő menekültek áradatát, másrészt pedig határt szabjon a térséget 1991. óta irányító kurd csoportok nyilvánvalóan megerősödő szakadár törekvéseinek - írja a török lap. Ankara úgy véli, hogy egy amerikai intervenció esetén a kurd frakciók igényt formálnának két, jelenleg még Bagdad kezében lévő két olajipari központra, Moszulra és Kirkukra, s megkísérelnék ellenőrzésük alá vonni a két várost Az Egyesült Államok már korábban azzal a kéréssel fordult Törökországhoz, hogy adjon engedélyt nyolcvanezer amerikai katona, illetve a különleges erők ötezer fős egységének állomásoztatására az ország területén, hogy az amerikai hadsereg egy úgynevezett „északi frontot” nyithasson Irak ellen. Az NTV török televízió állomás beszámolója szerint a török hatóságok lehetővé tették hogy az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) 35 embere török területről bejusson Észak-Irakba, ahol eddig az iraki kormány ügynökét sikerült elfogniuk. A francia elnök kedden felszólította a fegyveres erőket, álljanak készen egy Irak ellen indítandó háború eshetőségére. Jacques Chirac a hadsereg vezetőinek újévi jókívánságait fogadva utalt arra, hogy a különböző hadszíntereken - köztük Elefántcsontparton - szerepet vállaló francia fegyveres erőknek számolniuk kell azzal a „sajnálatos” lehetőséggel, hogy esetleg más helyszíneken is feladatuk lesz. Az elnök rövid beszédében kiemelte: Franciaországnak megkülönböztetett figyelemmel kell követnie, milyen módon tesz eleget Irak az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1441-es határozatában foglalt előírásoknak. Chirac első ízben foglalt állást ilyen egyértelműen az Egyesült Államok köré szerveződő nemzetközi koalícióban való francia katonai részvétel mellett Ezt a lehetőséget ugyan korábban sem zárta ki, eddig azonban elsősorban arra helyezte a hangsúlyt, hogy minden katonai beavatkozásról a világszervezet keretein belül kell döntést hozni. Népszavazás Szlovákiában Szlovákiában egyre ellentmondóbb vélemények vitatják, vajon ügydöntő vagy véleménynyilvánító népszavazást tartsanak-e az uniós tagság kérdéséről, miközben az ország NATO- tagságával kapcsolatos referendum ügyében megoszlanak a vélemények, mi több: egy NATO-ellenzőkre és a határozatlanokra hagyatkozni látszó csoport kedden aláírásgyűjtéshez vezető széles körű társadalmi vitát kezdeményezett. A kormánypártok egyre gyakrabban adnak hangot annak a véleménynek, hogy az ország NATO-tagságáról ne népszavazás döntsön. Megfigyelők szerint nem kicsi kockázata annak, hogy a referendummal könnyen fel lehetne sülni, hiszen az emberek véleménye meglehetősen felemás. Az ennél nagyobb, igazi kockázati tényezőnek azonban az látszik, hogy a fiatal és politikai hovatartozás tekintetében jócskán megosztott ország közvéleménye még erősen befolyásolható. Javul a helyzet Franciaországban A hét végi váratlan mértékű havazás okozta felfordulás után kedd reggelre nagyjából helyreállt a normális forgalmi rend a párizsi Roissy és Orly repülőtereken, bár kisebb késések még előfordulnak. A fővárostól északra fekvő Roissy-Charles-de-Gaulle légikikötőben kedd reggel a menetrend szerinti időpontban indították és fogadták a járatokat, a Párizs déli határában lévő Orlyn továbbra is fél-másfél órás csúszásokkal kell számolni, aminek egyik oka, hogy a repülőtéri csomagkezelők folytatják napok óta tartó munkalassító sztrájkjukat. A kedd hajnali mínusz négyfokos lehűlés miatt a felszállás előtt minden gépet jégmentesíteni kell. A repülőtéri illetékesek szerint az esetenként 15 perces kényszerű előmelegítés nyomán a nap közepére felszaporodhatnak a kisebb-nagyobb késések. A kormány a végére akar járni a párizsi repülőtereken és a fővárost közrefogó Hede-France régió közútjain szombaton délutántól kialakult közlekedési és információs káosz okainak. Jean-Pierre Raffarin miniszterelnök az M6 televízióban nyilatkozva elfogadhatatlannak minősítette, hogy a repülőtereket és autópályákat használó utazóközönség nem kapott megfelelő felvilágosítást a helyzetről. Gales de Robien közlekedési miniszter két vizsgálóbizottságot állított fel, e két testület feladata, hogy beszámoltassa a párizsi repülőtereket működtető intézmény, az ADP, illetve a fővárosba vezető közúti közlekedésért felelős magántársaság, a Cofitour iletékeseit a hétvégén előáUt „működési zavar“ okairól. A francia meteorológiai intézet időközben elismerte, hogy előrejelzéseiben nem tudta pontosan meghatározni a várható havazás mértékét, s alábecsülte a főváros körzetében lehulló csapadék mennyiségét, s az azt követő jelentős lehűlést AZ OLDAL AZ MTI ANYAGAINAK FELHASZNÁLÁSÁVAL KÉSZÜLT 2003. JANUÁR 8., SZERDA 9 Megtorló akciók Gázában Colin Powell sajnálkozik Egy palesztint megöltek, egy másikat pedig súlyosan megsebesítettek a Gázai övezetben a Magazi menekülttáborba behatoló izraeli egységek keddre virradóra. A Magazihoz közeli Kfar Darom izraeli telep irányából több mint harminc izraeli páncélos tört be a táborba helikopterek fedezete mellett, egy nappal a több mint húsz halálos áldozatot követelő tel-avivi öngyilkos merényletek után. Szemtanúk szerint Magazi határában heves tűzharc bontakozott ki a helyi palesztin erőkkel. Az egyik izraeli helikopter kilőtt egy járművet, megölve egy fegyveres palesztint, s megsebesítve az ugyancsak az autóban lévő testvérét Palesztin állítás szerint az hadsereg fedezete mellett az izraeli földgyaluk több lakóépületet és üzletet romboltak le. Az összetűzésekről szóló palesztin közléseket izraeli részről nem erősítették meg, de nem is cáfolták: a hadsereg egyik szóvivője csak annyit közölt, hogy valóban katonai akciót hajtanak végre a körzetben. Sajnálkozását fejezte ki Colin Powell amerikai külügyminiszter izraeli kollégájának, Benjamin Netanjahunak amiatt, hogy Izrael nem engedi elutazni a palesztin vezetőket egy londoni tanácskozásra Az izraeli kormány a több mint húsz emberéletet követelő vasárnapi tel-avivi robbantásos merénylet után úgy döntött, hogy a palesztin vezetők nem utazhatnak el a január 14-re kitűzött tanácskozásra E londoni fórumon azokat az intézményi reformokat vitatnák meg, amelyek megvalósítását az Egyesült Államok a palesztin államiság előfeltételének szabott A palesztin vezetőket a brit kormány hívta meg, hogy találkozzanak a közel-keleti kérdésben közvetítő négyesfogat - az Európai Unió, az ENSZ, az Egyesült Államok és Oroszország - diplomatáival és vitassák meg a béke és a demokratikus reformok ügyét. Az Egyesült Államok nem bírálta nyilvánosan az izraeli döntést Ari Fleischer, a Fehér Ház szóvivője kijelentette, hogy Izraelnek joga van az önvédelemre többféle módon is. Hozzátette, hogy Izraelnek mindig át kell gondolnia önvédelmi jogának a következményeit. Powell kifejezte sajnálkozását és hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok változatlanul nagy hangsúlyt helyez a palesztin reformokra - közölte egy washingtoni iletékes az amerikai és az izraeli külügyminiszter telefonbeszélgetésről. Richard Boucher külügyminisztériumi szóvivő hétfőn kérdésre válaszolva „sajnálatosnak” nevezte, hogy az események így alakultak, de nem mondta, hogy Washington az izraeli döntés megváltoztatását akarja Sajnálatos, hogy az események ide vezettek, de ami konkrétan a londoni találkozót illeti, annak kezelését meghagyom a brit kormánynak - mondta. Jack Straw brit külügyminiszter hétfőn ugyancsak beszélt telefonon az izraeli külügyminiszterrel, és a döntés visszavonását kérte, amit Benjamin Netanjahu elutasított Izrael úgy döntött, hogy a 35 év alatti palesztinok nem léphetnek ki a palesztin területekről, egyúttal megtiltotta a Palesztin Hatóság vezetőinek, hogy közlekedjenek Ciszjordánia városai között vagy külföldre utazzanak. A vasárnapi tel-avivi merénylet nyomán bevezetett izraeli korlátozó intézkedésről Száeb Erekat, a helyi kormányzati ügyek palesztin minisztere adott tájékoztatást kedden. Kwasniewski kinevezte az új minisztereket Aleksander Kwasniewski lengyel elnök a miniszterelnök javaslatára kedden kinevezte Jerzy Hausner új gazdasági, munkaügyi és szociálpolitikai, Slawomir Cytrycki új kincstárügyi minisztert és az újonnan létrehozott, az EU-csatlakozási tájékoztatással és a népszavazás előkészítésével foglalkozó tárca gazdáját, Lech Nikolskit. Az államfő egyidejűleg felmentette Jacek Piechota eddigi gazdasági és Wieslaw Kaczmarek eddigi kincstárügyi minisztert. Nikolski, aki a kormányzó Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) tagja, államtitkárhelyettes volt a miniszterelnöki hivatalban, ahol a politikai kabinetet vezette. Új munkájában helyetteseként segíteni fogja őt Slawomir Wiatr, az eddigi EU- tájékoztatási kormánybiztos, akinek a hivatalát megszüntették. Wieslaw Kaczmarek eddigi kincstárügyi miniszter feladatait Slabomir Cytrycki veszi át Kevéssé ismert politikai szereplő, a miniszterelnöki hivatalban 2001 novembere óta államtitkár-helyettesként dolgozott, emellett a Bank Handlowy igazgatósági tagja volt Független, párton kívüli pénzügyi szakember, az államfő bizalmi emberének számít Átvilágítási nyilatkozatában elismerte, hogy a népi Lengyelországban, ahol fontos kormánytisztségeket töltött be, tudatos és titkos együttműködést folytatott a kommunista belbiztonsági szolgálattal (SB). Leszek Miller kormányfő összevonta az eddigi gazdasági és munkaügyi minisztériumot A gazdasági, munkaügyi és szociálpolitikai miniszter Jerzy Hausner eddigi munkaügyi miniszter lesz, aki korábban is a kormány tagja volt, tehát csupán feladatai bővültek a kinevezéssel. Az államfő rövid beszédében normális jelenségnek, a demokrácia velejárójának minősítette a kormányátalakítást. Reményét fejezte ki, hogy a népszavazást megelőző kampány jó lesz, eléri az embereket, és Lengyelország sikerével fog végződni. Miller kijelentette, hogy a gazdasági és munkaügyi tárca összekapcsolása, amelyet a legtöbb kommentátor ellentmondásosnak minősített, nem volt könnyű döntés, de annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ez olyan újítás, amely sikerrel fog járni. Ez volt a 2001 októbere óta hivatalban lévő Miller-kormány második átalakítása. Tavaly július elején Marek Belka pénzügyminiszter, miniszterelnökhelyettes lemondása után utóda, Grzegorz Kolodko kinevezésével a kormányfő egy füst alatt az igazságügyi és kulturális tárcavezetőt is kicserélte. A kormányátalakításról, mint a romló népszerűségi mutatók javításának eszközéről, régóta keringtek hírek, de más miniszterek nevét lehetett hallani ezzel összefüggésben. Az átalakítás időzítése és a leváltott miniszterek személye mindenképpen meglepetést keltett. Phenjan szerint a szankciók háborút jelentenének, ezért tárgyalni kell A nukleáris programjának felújítása miatt nemzetközi büntetőintézkedések fenyegette Észak-Korea szerint a gazdasági szankciók háborút jelentenének, ezért Washingtonnak le kellene ülnie a tárgyalóasztalhoz. A KCNA hivatalos észak-koreai hírügynökség a még decemberben feltartóztatott majd elengedett, Jemennek szánt rakétaszállítmány elleni amerikai „kalózakciót” bíráló fogalmazta meg Phenjan álláspontját Az állásfoglalás szerint az Észak-Korea elleni amerikai stratégia „totális gazdasági szankciókat” jelent Phenjan „elszigetelésére és megfojtására”. A szankciók háborút jelentenek, s a háborúban nincs kegyelem. Az Egyesült Államoknak a párbeszédet kellene választania a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal, nem a háborút, világosan tudatosítva, hogy nagyon nagy árat kell fizetnie az ilyen meggondolatlan akciókért. Kényszerleszállás Jekatyerinburgban Hajtóműhiba miatt kényszerleszállást hajtott végre kedden Jekatyerinburgban egy orosz utasszállító repülőgép 350 utassal a fedélzetén. Senkinek sem esett bántódása - közölték az orosz légügyi hatóságok. Az négy hajtóműves H-86-os az uráli városból indult a thaiföldi Utopaóba Már hat órája úton volt, amikor a gép pilótája azt észlelte, hogy az egyik motor leállt, és ezért visszafordította az Iljusint, amely gond nélkül leszált Jekatyerinburg repülőterén. Az utasokat a környező szállodákban helyezték el a továbbindulásig. A közvetlen elnökválasztáson Klaus esélyei lennének a legjobbak Csehországban, ha a parlament helyett közvetlenül a lakosság választhatná az államfőt, akkor Václav Klaus volt kormányfő és képviselőházi elnök esélyei lennének a legnagyobbak - derült ki abból az országos felmérésből, amelyet decemberben készített a prágai TNS Factum közvéleménykutató intézet. A felmérés szerint Václav Klaust, aki a jobboldali Polgári Demokratikus Párt (ODS) államfőjelöltje, a megkérdezettek 34,1 százaléka választaná. Petr Pithart szenátusi elnököt a koalíciós Kereszténydemokrata Unió - Csehszlovák Néppárt (KUUCSL) elnökjelöltjét az emberek 16,5 százaléka támogatná A harmadik helyen Otakar Motejl ombudsman végzett 13,3 százalékos támogatottsággal. Ő azonban nem elnökjelölt, mert a kormányzó Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) belső referendumában alulmaradt Jaroslav Bures volt igazságügy-miniszterrel szemben. Burest a felmérés szerint viszont csak az emberek 10,4 százaléka választaná