Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 2003. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-24 / 46. szám

Nemzetközi élet HÍRLAP Fokozott készültség az iraki határ mentén Blair háromheti ultimátumot akar Amerikai-iraki titkos találkozó lesz Athénban Az amerikai elnök szombaton úgy vélte, hogy a jövő hét elején előterjesztendő amerikai ha­tározati javaslat utolsó alkalmat kínál az ENSZ Biztonsági Tanácsának arra, hogy bizo­nyítsa saját jelentőségét. George Bush a te­xasi Crawford melletti ranchóján rámutatott, hogy a határozati javaslat tisztán és érthető­en megállapítja majd, hogy Irak nem engedel­meskedik a BT 1441-es, leszerelést követelő határozatának. A tanácsnak egyértelmű dön­tést kell hoznia, hiszen az egész világ azt fi­gyeli, megvan-e benne a kellő akarat döntései­nek tettekkel való alátámasztására - mondta. Colin Po­well amerikai külügyminiszter jelezte, hogy sikerült némi haladást elérni a Törökország­gal folytatott támaszponttárgyalásokon. Az Egye­sült Államok, amely 40 ezer katonát akar telepíte­ni törökországi bázisokon egy Irak elleni invázió­hoz, cserében olyan pénzügyi csomagot ajánlott föl Törökországnak, amely hatmilliárd dolláros segélyelemet (kom­ányadományt és kedvezmé­nyes hitelt) tartalmaz. A hatmilliárdos segély egy részét elkülönítenék, hogy garanciaként szolgál­jon további húszmilliárd dollárnyi kölcsönhöz, amit Ankara magánbankoktól vehetne fel. Török­ország 32 milliárd dollárnyi hivatalos segélyt kö­vetelt (ebből tízmilliárdot adományként), vala­mint nagyobb szabadságot a pénz elköltésében. A brit kormányfő azt javasolta az amerikai el­nöknek: London és Washington közös ultimá­tumban három hetet adjon Iraknak tömegpusztí­tó fegyverei leszerelésére. A felhívás ellenkező esetre egyértelműen háborút helyezne kilátásba - írta a The Sunday Times. A vezető brit tegnapi lap értesülése szerint Tony Blair javaslata azon a szombati négyoldalú telefonbeszélgetésen hang­zott el, amelyben rajta kívül George Bush ameri­kai elnök, valamint­­ José Ma­ria Aznar spanyol és Silvio Berlusconi olasz kormányfő vett részt. Állítólag Blair már kedden tényként jelenti be a londoni alsóházban: Szaddám Huszein iraki el­nöknek három hete van még a leszerelést előíró, tavaly novemberben kelt 1441-es biztonsági taná­csi határozat teljesítésére. Négy hónap elég an­nak megítélésére, hogy (Huszein) tartja-e magát a leszerelési előíráshoz ... ha hadra kelünk, az nem azért lesz, mert háborúzni akarunk, hanem azért, mert ezt­ kell tennünk, ha Huszeint le akar­juk szerelni - mondta majd a brit kormányfő ked­di parlamenti nyilatkozatában a tegnapi lap érte­sülése szerint A készülő, és a héten az ENSZ elé kerülő új brit-amerikai határozati javaslatban nem lesz külön határidő a leszerelésre, a szöveg csak azt tartalmazná, hogy Irak tételesen megsér­tette a rá kirótt leszerelési kötelezettséget Amerikai diplomaták attól tartottak, hogy egy ilyen határidőt Húszévn az ENSZ fegyverellenő­reivel folytatandó látszat-együttműködésre hasz­nálna ki, amivel meggyőzné a Biztonsági Tanács „galambjait" arról, hogy az ellenőrzési folyamat működik. - Van már határidő: ma - mondta az egyik amerikai illetékes. Hétvégi londoni sajtóér­tesülések szerint egyébként a brit hadsereg veze­tése sem bánna még némi időt, mivel a térségbe vezényelt 40 ezres brit expedíciós haderő fele, va­lamint a kontingenst kísérő Challenger harcko­csik zöme még a tengeren van. Szaúd-Arábia magasabb készültségi fokba he­lyezte az iraki határ mentén és az ország olajban gazdag keleti tartományában állomásozó csapa­tait - közölte a sivatagi királyság vezérkari főnö­ke. ,A fegyveres erők készültségi foka a szoká­sosnak megfelelő, kivéve egyes térségeket észa­kon és keleten”, ahol kissé emeltebb - mondta Száleh al-Muhaja tábornok. Az AWACS-hoz tar­tozó felderítő repülőgépek járőröznek Szaúd-Ará­bia Irakkal közös határa felett - tette hozzá, kije­lentve: a királyság légi támaszpontjai minden es­hetőségre felkészültek a vészhelyzetre kidolgo­zott tervek keretében. Szaúd-Arábia a vezérkari főnök elmondása szerint egy Irak elleni ameri­kai-brit katonai támadás eshetőségére hagyta jó­vá a terveket Rijád már korábban közölte: hely­telenítene egy amerikai-brit csapást Irak ellen. Két tényleges iraki tábornokkal találkozik szer­dán Athénban Anthony Zinni nyugalmazott amerikai tábornok, George Bush elnök szemé­lyes képviselője. Az egyik legjelentősebb görög lap tegnapi jelentése szerint a találkozót Görögor­szág, mint az Európai Unió soros elnöke szervez­te titokban, az Irak elleni háború elkerülése érde­kében. A rendkívülinek számító találkozón más közel-keleti országok, köztük Líbia képviselői is jelen lesznek. A két iraki tábornok Szaddám Hu­szein elnök közvetlen bizalmas munkatársa, és az ő áldásával találkoznak Zinnivel. A találkozót szigorúan titokban szervezte meg Janosz Papantoniu görög védelmi miniszter, az EU védelmi és biztonsági ügyeinek soros felelő­se, s Irak azonnal elfogadta a meghívást Kosztasz Szimitisz görög kormányfő egyik szóvivője nem volt hajlandó megerősíteni vagy cáfolni a jelentést Görögország - amelynek van diplomáciai kapcsolata Irakkal (Iraknak nagykö­vete van Athénban) - az EU soros elnökeként élen jár az iraki válság békés megoldására tett erőfeszítésekben. Amerikai és brit harci repülőgépek szombaton hat katonai távközlési létesítményt bombáztak Irak déli részén, válaszul az iraki légvédelem lövé­seire. Mint az amerikai középső parancsnokság közölte, a vadászgépek rávezérlésű bombákat dobtak le Bászra és al-Kút közötti célpontokra A védelmi minisztérium tisztségviselői szerint ez év eleje óta az iraki légvédelem több mint százszor lőtt az amerikai és brit harci gépekre, míg azok több mint negyvenszer mértek csapásokat iraki katonai célpontokra,, köztük február 18-án egy mozgatható radarra, egy mobil rakétarendszerre. Két amerikai hadihajó, a Carr fregatt és az Os­car Austin romboló vette igénybe tegnap a Szue­­zi-csatornát úton a Perzsa-öböl felé - közölték egyiptomi kikötői fonásból. Február eleje óta leg­alább nyolc amerikai hadihajó és 18 brit haladt végig a csatornán, hogy csatlakozzék az öbölben felsorakozott erőkhöz, amelyek Irak elleni offen­zívára készülnek. A térségbe vezényelt amerikai létszám, immár eléri a 210 ezret - ami felszerelé­süket illeti, a helyszínen vannak harci repülőgé­pek, helikopterek, hajók, harckocsik -, akiket rö­videsen 48 ezer brit katona egészít ki Bagdad rakétákat telepített a kuvaiti-iraki ha­tár közelében, amelyek a Kuvaitban állomásozó német katonákra is veszélyt jelenthetnek - erősí­tette meg a német védelmi minisztérium. Az Egyesült Nemzetek Szervezete és a német kor­mány másfél hete rendelkezik ilyen értesülések­kel. Bagdad állítólag új, Ababil-100 típusú rakétá­kat telepített nem messze az iraki-kuvaiti határ­tól, közvetlenül fenyegetve a Kuvaitban tartózko­dó szövetséges csapatokat, köztük egy német egységet is. A csapatokat a terrorizmus elleni harc címén vezényelték Kuvaitb­a, a németek Róka tí­pusú páncélozott járműveket, egyfajta mozgó la­boratóriumokat szolgálnak ki, amelyek nukleáris, vegyi, biológiai hadviseléskor használhatók. A német hírszerzés értékelése szerint Irak ezzel a lépésével korábbi ENSZ-határozatot sértett meg, mégpedig a 949-es számút. Ez tiltja, hogy Irak más haderőt fenyegető rakétákat telepítsen a kuvaiti határ közelében. A német védelmi mi­nisztérium a rakétatelepítés hírének megerősíté­se mellett arra is utalt, hogy február 11-én ameri­kai gépek támadtak is egy iraki rakétaállást A britek csaknem fele szemében Bush elnök fe­nyegeti leginkább a világbékét, míg a másik fele szerint Huszein iraki államfő. Legalábbis ezt az eredményt hozta a Sunday Times című tegnapi lap megrendelésére végzett közvélemény-kuta­tás. Arra a kérdésre, hogy ki jelenti a nagyobb ve­szélyt a világbékére, a megkérdezett britek 45 százaléka jelölte meg George Bush és ugyanek­kora hányada Szaddám Huszeint A Perzsa-öbölbe egy Irak elleni esetleges hábo­rú céljából telepített amerikai haderők létszáma már eléri a 200 ezer főt, ebből 98 ezren Kuvaitban vannak - közölte Washingtonban egy név nélkül nyilatkozó Pentagon-illetékes. Az amerikai kö­zépső parancsnokság alá tartozó - az Afrika szar­vától a Közel-Keleten át Afganisztánig terjedő te­rületen lévő - amerikai erők összlétszáma jelen­leg 210 ezer, de ebből tízezer katona Afganisztán­ban van lekötve. A haditengerészet és a tenge­részgyalogság 41 ezer fős állománya van az öböl­ben hajókon, és 23 ezren várnak bevetésre „az eu­rópai hadszíntérről”, beleértve azokat, akik a Földközi-tengeren két repülőgéphordozón van­nak. Az amerikai védelmi minisztérium szerint a stratégiai tervezők 200-250 ezerre teszik a Szad­dám Huszein iraki elnök hatalmának megdönté­séhez szükséges erők létszámát Londoni értesü­lés szerint a küldeni tervezett 42 ezer brit katoná­ból már több mint 18 ezer van az öböl térségében. Az amerikai külügyminiszter arra számít, hogy az ENSZ BT röviddel a fegyverzetellenőrök már­cius 7-én esedékes jelentése után döntésre jut egy Irak lefegyverzésére vonatkozó új határozatról. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia jelezte: a hét elején olyan határozati javaslatot szándékoz­nak előterjeszteni a BT-ben, amely kimondja, hogy Irak nem teljesíti az ENSZ leszerelési köve­telményeit, és utat nyithat a háborúhoz. Az ENSZ Irakban tevékenykedő fegyverzetel­lenőrei tegnap két olyan üzemet látogattak meg, amelyek részt vettek a világszervezet által meg­semmisítésre ítélt al-Szamud-2 típusú iraki raké­ták gyártásában, illetve kipróbálásában. Az egyik felkeresett üzem az iraki főváros észak­­nyugati peremén található al-Fatah üzem­, amely az al-Szamudok irányító és ellenőrző berendezé­seit gyártja - közölte az iraki tájékoztatási mi­niszter. Az ellenőrök átvizsgálták a Bagdadtól 130 kilométerre lévő al-Rafah üzemet is, amely az al-Szamudok és más rakéták hajtóműveit teszteli. 2003. FEBRUÁR 24., HÉTFŐ 9 Merényletkísérlet Zoran Djindjic ellen? Állítólagos merényletkísérle­tet élt túl Zoran Djindjic szerb miniszterelnök. Belgrádi rendőrségi források tegnapi közlése szerint egy teherautó hajtott bele abba a gépkocsi­konvojba, amely a szerb kor­mányfőt kísérte a belgrádi nemzetközi repülőtérre. A mi­niszterelnököt szállító autó sofőrje az utolsó pillanatban egy hirtelen manőverrel tudta csak elkerülni az összeütkö­zést. Az eset még pénteken történt, egy magas rangú rendőrségi tisztviselő azon­ban csak tegnap számolt be róla, miközben neve elhallga­tását kérte. Az idézett tisztvi­selő ugyanakkor utalt arra: az első vizsgálatok egyértelmű­en bizonyították, hogy me­rényletkísérletre került sor. A teherautó sofőrje - akit Be­jen Milenkovic néven azonosí­tottak - megpróbált elmenekülni a helyszínről, de hamarosan őri­zetbe vették. Rendőrségi forrá­sok szerint korábban már több bűncselekményt követett el, s több alkalommal rendőrségi vizsgálat alatt állt Az említett források beszámol­tak arról is, hogy Milenkovicot állítólag mobiltelefonon keresz­tül értesítették a miniszterelnö­köt szállító konvoj közeledtéről, s­­ mint utaltak rá­­ ,D Djindjicet csak a csoda mentette meg.” A merényletkísérletről először a szerb állami televízió számolt be szombaton, hivatalos rendőr­ségi közlemény azonban tegnap délig nem látott napvilágot. Ma­ga Djindjic pénteken - közvetle­nül a történtek után - még azt hangoztatta: nem hiszi, hogy me­rényletet kíséreltek volna meg ellene. Egyes belgrádi sajtóértesülé­sek szerint Mienkovic közeli kapcsolatban állt egy olyan sze­méllyel, aki a Horvátországban, Boszniában és Koszovóban a ki­lencvenes években végrehajtott etnikai tisztogatások egyik fő fe­lelőse volt Izraeli behatolás Bét-Hammba Izraeli katonák megöltek há­rom palesztint és öt másikat megsebesítettek abban a teg­nap hajnali izraeli hadműve­letben, amelyben mintegy húsz harckocsi harci helikop­terek fedezetében bevonult Bét-Hanun városba, a Gázai övezet északi részén. Az iz­raeliek két irányból vonultak be a településre, ahol palesz­tin „terroristákat” és fegy­verkészítő műhelyeiket kere­sik. Hangosbeszélőkön kijá­rási tilalmat hirdettek, és fi­gyelmeztető lövéseket adtak le Lezártak több utcát. A bevonulás során összecsap­tak palesztinokkal, megöltek egy 15 éves fiút és egy 27 éves férfit, valamint egy harmadik személyt, akinek kilétét nem közölték. Az összecsapások körülményei nem ismertek. Az izraeliek ezenkívül lerom­boltak két lakóházat, közöttük a radikális iszlám szervezet, a Ha­­m­ász egyik aktivistájáét, és letar­tóztattak négy helyi újságírót Az izraeli hadsereg szerint a hadmű­veletben egy katona könnyeb­ben megsebesült. Bét-Hanun területéről a Ha­­mász tagjai gyakran lőnek ki Kasszám típusú, házi gyártmá­nyú rakétát Izrael területére. Szintén tegnap a Gázai övezet déli részén lévő Necarim izraeli település közelében katonák megöltek egy fegyveres palesz­tint A hadsereg szerint az illető megközelítette a települést, majd tüzet nyitott a katonákra, amit ők viszonoztak. Holtteste mellett egy géppisztolyt és négy kézigrá­nátot találtak. Közben az izraeli hadsereg, az­után: a ciszjordániai Nábluszban négy napon át intenzíven kuta­tott palesztin fegyveresek után, kivonult a város központjából. A nábluszi összecsapásokban lega­lább hét ember meghalt a négy nap alatt. Egy 14 éves fiú, aki szombaton sebesült meg a város­ban, és került válságos állapotba, tegnapra meghalt. A Kolumbiai Forradalmi Fegy­veres Erők (FARC) szerveze­te szombaton elismerte, hogy fogva tartja azt a három ame­rikai kábítószerellenes ügynö­köt, akik rajta voltak a tíz napja Kolumbia déli részén le­zuhant Cessna típusú repülő­gépen. A szélsőbaloldali geril­­laszervezet azt követelte: a kolumbiai hadsereg - az ame­rikai foglyok biztonsága érde­kében - állítsa le a felkutatá­sukra indított kutatóakciót. George Bush amerikai elnök eközben Washingtonban utasí­ tást adott arra, hogy vezényelje­nek további 150 amerikai kato­nát a latin-amerikai országba, erősítésként a kolumbiai hadse­regnek a foglyul ejtett amerikai­ak felkutatását célzó akciójához. Az amerikai sajtó adatai sze­rint az erősítéssel együtt a dél­amerikai országban szolgáló amerikai katonák létszáma túllé­pi azt a 400 fős keretet, amelyet az amerikai törvényhozás sza­bott meg a kolumbiai hadműve­letek céljára A törvényhozók mindazonáltal feljogosították Bush elnököt arra, hogy rendkí­vüli körülmények között e létszá­mon felül is küldhessen katoná­kat Kolumbiába s az amerikai el­nök most ezzel a jogával élt. A Bogotától 400 kilométerre délre kényszerleszállást végre­hajtó Cessna négy amerikai és egy kolumbiai utasa közül a ge­rillák egy amerikait és egy ko­lumbiait a helyszínen lelőttek. A Cessna utasai a térség kábító­szer-ültetvényeinek felkutatásá­ban vettek részt A kolumbiai kormány 350 ezer dolláros jutal­mat ajánlott fel minden olyan in­formációért, amely lehetővé ten­né kiszabadításukat. Egy évre felfüggesztette fegyveres tevékenységét a legnagyobb és legszélsőségesebb észak-írországi protestáns félkatonai szervezet, amelynek sorait az utóbbi hónapokban halálos áldozatokkal járó bél­­villongások zilálták szét. Az évek óta egyszemélyi vezető nélkül mű­ködő britpárti Ulsteri Védelmi Szövetség (UDA) szombaton Belfast­ban kiadott közleménye szerint a tűzszünetet átszervezésére akarja felhasználni. A tíz éve betiltott UDA nyugat-belfasti brigádjainak bör­tönben ülő volt vezetője, Johnny „Mad Dog" Adair, illetve a csoport más frakcióinak hívei között tavaly ősszel valóságos belháború rob­bant ki, amelyben négyen meghaltak. Al-Kaida-tagok elítélése Egyenként tíz évi börtön­­büntetésre ítélte egy marokkói bíróság az al-Kaida nemzetkö­zi terrorszervezet három sza­­úd-arábiai tagját, akik ameri­kai és brit hadihajók ellen ter­veztek merényleteket a Gibral­­tári-szorosban. A casablancai fellebbviteli bíróság a fővádlot­tak több marokkói segítőjét ki­sebb börtönbüntetésekre ítél­te. A hatóságok májusban és júliusban tartóztattak le össze­sen tíz személyt azzal a váddal, hogy terrorakciókat terveztek az ország területén és hadiha­jók ellen a szorosban, valamint hogy a bin Laden vezette al- Kaida hálózat tagjai. Robbanás egy New York-i olajfinomítóban Két amerikai munkás vesz­tette életét abban a tűzben, amely egy New York-i olajfino­mítóban pusztított pénteken. Egy harmadik munkás életve­szélyes sérüléseket szenve­dett, miután robbanás követ­kezett be egy benzinszállító te­­herhajón, amely éppen kirako­dott az amerikai metropolis egyik nagy kerülete, Staten Is­land kikötőjének olajraktára közelében. A lángok száz mé­ternél magasabbra csaptak föl az égbe a füstgom­olyaggal együtt. Az amerikai Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) közölte, hogy semmi jele terrorcselek­ménynek, minden bizonnyal tragikus baleset történt. Cáfolják a kontingens kivonásának tervét Az Afganisztánban állomá­sozó rendfenntartó erők (ISAF) német illetékese teg­nap cáfolta, hogy létezne olyan ten', amely a nyugat-ázsiai or­szágban tartózkodó német ka­tonák kivonását irányozná elő az ir­aki válság kiéleződése ese­tén. Szó sincs arról, hogy ilyen esetben távoznánk Afganisz­tánból - jelentette ki Thomas Lobbering, a német ISAF-kon­­tingens szóvivője. Mint hozzá­tette, a sajtó félreértette a né­met védelmi miniszter pénte­ken elhangzott nyilatkozatát. Élelmiszersegély folytatása Észak-Koreának Az Egyesült Államok hama­rosan folytatja élelmiszerse­­gély-szállítmányait Észak-Ko­­rea számára Ezt Colin Powell amerikai külügyminiszter ha­rangozta be Elmendorf alasz­kai légibázison, ahol repülőgé­pe üzemanyag-felöltés céljából szállt le, úton Ázsiába Az élel­miszert nem használjuk politi­kai fegyverként. - erősítette meg az amerikai felfogást. Diszkótűz az USA-ban Az amerikai Rhode Island ál­lam kormányzójának péntek esti közlése szerint 96 halálos áldozata volt a West Warwick egyik éjszakai klubjában csü­törtök este kitört­ tűznek. Do­nald Cardieri attól tartott, hogy a halálos áldozatok száma vé­gül száz fölé emelkedik, mert legalább 25 sérült válságos ál­lapotban volt. Összesen 187 embert vittek kórházba, s kö­zülük 81-et kellett benntartani. A 300 személy befogadására alkalmas Station zeneklubban minden bizonnyal ennél is töb­ben tart­ózkodtak, amikor a tűz kiütött. AZ OLDAL AZ MTI ANYAGAINAK FELHASZNÁLÁSÁVAL KÉSZÜLT

Next