Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 2004. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-17 / 40. szám

2 2004. FEBRUÁR 17., KEDD Ete: rendezett faluközpontot akarnak kialakítani Beszélgetés Rohonczi László polgármesterrel Ete községben mintegy 650-660 lakos él, akik közül a döntő többség az idő­sebb korosztályhoz tartozik. A fiata­lok mintegy 35 százalékát képezik a lakosságnak. Nagyon sokan elvándo­roltak a faluból, érezhető volt a lélek­­szám folyamatos csökkenése. Talán a jövőben megújul a település, érdemes lesz itén lakni, és ott letelepedni, építkezni. Egy német érdekeltségű ipari üzem jelezte, hogy felépítené itt az új munkacsarnokát, és kétszáz em­bernek tudnak majd a jövőben mun­kát és megélhetést nyújtani. A képviselő-testület bölcs döntést ho­zott, az önkormányzat saját erőből húsz házhelyet alakít ki, a közművesítést pe­dig pályázati úton kívánják megvalósíta­ni. Ráadásul a telkeket térítésmentesen bocsájtják a letelepülők számára. Ro­honczi László polgármesterrel a telepü­lés mindennapjairól beszélgettünk. - Másfél évvel ezelőtt választot­ták meg polgármesternek, milyen szavazati arányt ért el? - Minimális különbséggel előztem meg a választáson az előző polgármes­tert, aki három cikluson át irányította a falu közéletét. Én is folyamatosan és ak­tívan részt vettem a településünk életé­ben, képviselőként, és végül alpolgár­mesterként is. Majd kapacitáltak a pol­gármester-jelöltségre, megmérettem magam és elnyertem a többség bizal­mát. - Mivel foglalkozott a polgármes­terré választás előtt? - Egyéni vállalkozóként kezdetben fu­varozással, majd betonestaulással, és emellett úgy érzem, sokat dolgoztam a közösségért is. - Milyen költségvetési keretből gazdálkodik Ete község képviselő­testülete? - Amikor megkezdtem polgármesteri munkámat, akkor 5 millió forint mínu­sza volt az önkormányzatnak, ezt sike­rült a tavalyi évben nullára lefaragni. Je­lenleg nincs adósságunk, nincs hitelállo­mányunk. Ezt úgy lehetett elérni, hogy felülvizsgáltuk intézményeink működé­sét. Bezártuk a közkonyhánkat, de nem számoltuk fel véglegesen, a lakosság megfelelő igény szerint, ünnepi alkal­makkor használhatja. Sajnos az óvodá­ból kénytelenek voltunk elbocsájtani az egyik óvónőnket. Az iskolánkban csak alsótagozatos gyerekek tanulnak (a fel­sősök Kisbérre járnak), ide még leg­alább húsz gyerek kellene, hogy null­szaldós legyen. A kényszer nagy úr, és mi néha kényszerből cselekszünk, mert nincs más megoldás, mint a kiadások visszafogása. A költségvetésünk körül­belül 50 millió forint lesz 2004-ben. - Hányan dolgoznak a polgár­­mesteri hivatalban? - A hivatalban öten dolgozunk: a pol­gármester, a jegyző, és még három ügy­viteli munkatársnőnk. - Milyen fejlesztési tervei vannak a falunak? - Szeretnénk egy rendezett faluköz­pontot kialakítani, ami díszévé válna a községnek, illetve egyúttal az úthálóza­tunkat fel kívánjuk újítani. Szeretnénk a lakosságnak minél többet visszaadni, kedvezményeket biztosítani. Nem csak elvárjuk a lakosság adóit, ellenszolgálta­tást is kívánunk nyújtani, hiszen őértük vagyunk. - Melyek az éves rendezvénynap­tár legfőbb eseményei? - Nagyon komoly kulturális program­mal rendelkezünk. Van egy partnerkap­csolatunk kiépülőben a svédországi Malmö városával, most a nyáron jönnek hozzánk. A szlovákiai Nagykeszi község­gel is aktív partnerkapcsolatot ápolunk. Van egy nagyon jó néptánccsoportunk, akik fellépnek a népművészeti fesztivá­lunkon is. Rendezünk majd majálist, és ősszel a falunappal egybekötött szüreti bált. A sport is a támogatandó tételek között szerepel, körülbelül 250-300 ezer forinttal segítjük az egyesületünk műkö­dését, természetesen a focistákról be­széltek, de volt már lovasverseny is­etén. - Milyen a kapcsolatuk a környe­ző településekkel? - Kimondottan jónak nevezhető a kap­csolatunk Kisbér városával, Vértesket­­hellyel, Császárral, de a többi környező településsel is megfelelő a munkakap­csolatunk a kistérségi együttműködés keretében. - Másfél év hivatali munka után hogyan vélekedik a közszereplésről? - Aki közéleti pozíciót szeretne betöl­teni, az adjon magának annyi rangot, le­gyen önbecsülése, és nézzen bele önma­gába, hogy mennyit tett a többiekért, megérdemli-e a közösség bizalmát. Csak akkor érdemes nekiindulni, ha érzi a kö­zösség bizalmát és érez belül annyit, hogy másokat szolgáljon. I. J. Traffipaxos ellenőrzés A megyei rendőrkapitányságok az alábbi helyeken tartanak traffipaxos ellenőrzést: Tatabányán, a Gerecse, a Hadsereg, a Szvatopluk, a Béke, a Komáromi és a Ságvári úton, az 1-es számú főúton és az M1-es autópálya csomópontnál; Dorog, Bábolna területén; Tatán, a Környei, a Kakas és a Kocsi úton; Naszályon, a Rákóczi úton; Kocson, a Kossuth úton; Oroszlányon, a Táncsics, a Kecskédi és a Dózsa Gy. úton, valamint a 81-es számú főúton Rendszeresen szemlézi lapunkat az » OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest, Vill., Auróra u. 11. Tel.: 303-4738 Fax: 303-4744 • http://www.observer.hu KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI HÍRLAP Alapítva 1996-ban. Szerkeszti: a Szerkesztőbizottság Szerkesztőség vezetője: Vámosi László Marketingvezető: Józsáné S. Zsuzsa Kiad­ja a Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. Felelős vezető: az ügyvezető A kiadó és a szerkesztőség postacíme: 2901 Komárom, Igmándi út 1., Pf.: 21 Telefon: 34/540-521, 34/343-970, 34/344-244, 34/344-185. Fax: 34/540-520 E-mail: hirlap@komarominyomda.hu Előfizethető a postahivatalokban, a hírlapkézbesítőknél. Előfizetési díj: 2000. augusztus 1-jétől 1 hónapra 699 Ft, nyugdíjasoknak 594 Ft. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt., árusítja a RÁBAHIR Rt., alternatív terjesztők. A hirdetések tartalmáért felelősséget nem vállalunk, kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Nyomtatás: a Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. nyomdájában. Felelős vezető: az ügyvezető igazgató. ISSN: 1219 — 8277. Közéleti napilap HÍRLAP Megyei krónika Kerékpárút-tervek Tatabányán Régi gondja Tatabányának a kerékpáros közlekedés. A kerékpárút kivitelezéséhez egyre közelebb kerül a város, de még vannak kérdések.­­ Va­ló igaz, hogy Tatabánya útjai nem nyújtanak elég biztonsá­got a kerékpározóknak, mond­ta el lapunk munkatársának Sántik Lajos tatabányai képvi­selő, közbiztonsági tanácsnok. - Egy tervpályázatot meg­nyert már a város, ám a kivite­lezéshez hatszázmillió forint kell - folytatta. - Ebből a járdá­kat is fel lehetne újítani. A buszvégállomásról indulna a kerékpárút Tatabánya-Óváros felé, ahogy az Összekötő út is, és a „főkerékpárútról” ágazná­nak le a környei útig a mellék­utak Újváros, Bánhida felé, így be tudná a kerékpárút hálózni az egész várost, és természete­sen érintené Tatabánya legfor­galmasabb pontjait. Van egy úgynevezett kistérségi, regio­nális kerékpárút program, reményeink szerint a hat­­százmillió forint „megszerzé­séhez” ez is segít majd. Tata­bánya köztudottan „hosszú város”, mintegy 14 km hosszú­ságú. Sz. Monos Zsuzsa A BM kapcsolattartása a polgármesterekkel A Belügyminisztérium szakmai programjának célja a nyitottabb, közvetlenebb kapcsolatok kialakítása a helyi önkormányzatokkal, különösen azok vezetőivel. E célkitűzések megvalósítása érdeké­ben a Belügyminisztérium szándéka, hogy rendszeresen fontos szakmai információkhoz juttassa a helyi önkormányzatok polgár­­mestereit. Ennek különös aktualitást ad ez évben az Európai Unió­hoz való csatlakozás kiemelt jelentőségű eseménye, valamint a Kormány által elhatározott közigazgatási szolgáltatások korszerű­sítési programja, ez évi feladatainak sikeres végrehajtása A belügyminisztériumi szakstratégiának megfelelően elkészült a polgármesterek 2004. évi információs képzésének terve, amely szerint a Belügyminisztérium szakapparátusa negyedévente egy napos továbbképzés keretében a legidőszerűbb, legaktuálisabb szakmai információkat adja át a mintegy 3200 polgármester részé­re. Ez évben ennek főbb témáiként a következőket jelölték meg: bűnmegelőzés, önkormányzatok támogatása, katasztrófavéde­lem, jogharmonizáció, környezetvédelem, közigazgatás korszerű­sítése, informatika, településrendezés, településüzemeltetés. A képzés koordinációs feladatait a BM Polgármesteri és Képvi­selő-testületi Iroda, míg a konkrét szervezési teendőket megyénk­ben a közigazgatási hivatal látja el. Mindezzel lehetővé válik, hogy az ország valamennyi polgár­­mestere negyedéves gyakorisággal fontos információkhoz jusson, illetve találkozzon a belügyi szakapparátussal. A polgármesterek „első kézből” származó információkhoz jussanak, valamint szak­mai konzultációkon vegyenek részt. A Belügyminisztérium szán­déka, hogy a belügyi szakapparátus és a helyi önkormányzatok közötti közvetlen kapcsolatok erősítése szolgálja a polgármeste­rek munkájának segítését. A központi közigazgatási szervek mi­nél szélesebb körű információval, jelzéssel rendelkezzenek a he­lyi önkormányzatok problémáiról, időszerű feladatairól. Mindez eredményezze az együttes cselekvést, a közös célért való haté­kony együttműködést, a lakosság minél magasabb szintű közigaz­gatási szolgáltatásának megteremtését, a települések, a térségek egyaránt magas szintű fejlődését, az EU-csatlakozás közigazgatá­si feladatainak sikeres végrehajtását. Sz. Monos Zsuzsa Indiánok a komáromi tóparti óvodában Hetek óta tartó lázas ké­szülődés előzte meg a ko­máromi tóparti óvodában az elmúlt hétvégén tartott farsangot. A rendezvény rendhagyóságát a szülők munkájának közreműkö­désével létrehozott „Med­ve” indián törzsnek kö­szönhette, amelynek meg­jelenítését a saját készíté­sű totemoszlop, az indián­sátor és a különlegesen díszített pólók tették hite­lessé. Persze, a nagy vadá­szat sem maradhatott ki a kis indiánok életéből. Ezúttal azonban nem a va­don állataiért, hanem szí­nes lufikért folyt a harc.­­ lendike - Indiántanács, háttérben a totemoszloppal A sikeres vadászat utáni lakoma Indiánszertartás: nem csalás, nem ámítás, varázslat ,Leszállt az éj” az indiántörzsre

Next