Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 2004. november (9. évfolyam, 255-279. szám)
2004-11-11 / 263. szám
Hazai tükör HÍRLAP Gál J. Zoltán: 537 milliárd forint lehet a kettős állampolgárság többletköltsége A szaktárcák számításai szerint 800 ezer személy esetén évente összesen 537 milliárd 400 millió forint a kettős állampolgárság többletköltsége - közölte Gál J. Zoltán, a miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára szerdán Budapesten. Az államtitkár a kormány ülését követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy a magyarigazolvánnyal rendelkezők számát vették alapul akkor, amikor 800 ezer személyre számították ki a többletköltségeket. Mint mondta: ez az összeg az államháztartásra nézve „sokkszerű hatással járna”, nehezen kezelhető helyzetet eredményezne. A számítások során figyelembe vették a közoktatás, az egészségügy, a munkanélküli ellátások, a nyugdíjak, a családi pótlékok, a szociális támogatások, illetve a lakástámogatások többletköltségeit Gál J. Zoltán hangsúlyozta, hogy ez „felelős és szolid számítás”. Közlése szerint ez az összeg a személyi jövedelemadót fizető állampolgárokra lebontva személyenként havonta 14 ezer, évente pedig 168 ezer forint adótöbbletet jelentene. Mint mondta, a juttatások tejes köre mindazoknak jár, akik állampolgársággal rendelkeznek, függetlenül attól, hogy életvitelüket Magyarországon folytatják-e. Az áttelepüléshez a jogszabályok szerint nem szükséges az, hogy Magyarországon éjen az érintett, elég egy magyarországi lakcím bejelentése. Az államtitkár közölte, hogy ha egyetlen egy ember sem költözne Magyarországra az érintettek közül, akkor is 250 milliárd forintba kerülnének a különböző alanyi jogon járó juttatások. Újságírói kérdésre elmondta, hogy a munkavállalóktól származó bevételek szerepelnek ezekben a számításokban. A kiosztott sajtóanyag szerint a várható többletkiadásokat 10 ezer, 100 ezer, 250 ezer, 500 ezer és 800 ezer áttelepülőre számolták ki. A megállapítások szerint az egészségügyi kiadásokat növeli, hogy az Európai Unióban a magyar állampolgárok gyógykezelésének költségeit a társadalombiztosítás fizeti. Ugyancsak a dokumentumban olvasható, hogy jelenleg 25 ezer, az áttelepülők által betölthető üres álláshely van. Minden egyes ezen felüli áttelepülő a munkanélküliek számát növeli, illetve hazai munkavállalót szorít ki, növelve a munkanélküli kiadásokat és a munkanélküliséget A számításokba nem vették bele a különböző okmányok - személyi igazolvány, útlevél - kiállításának technikai költségeit Gál J. Zoltán arról is szólt, hogy a jelenlegi szabályok szerint a Romániából és Ukajnából áttelepülők nyugdíjának tejes összegét a magyar költségvetésnek kell fizetnie, más államok esetén csak a magyarországi munkavállalással arányos részt Az államtitkár közölte, 50 millió forintot szán a kormány arra, hogy ezeket a tényeket a napilapokban ismertesse a közvéleménnyel. Gyurcsány Ferenc: a kettős állampolgárság megadásáról szól a népszavazás A népszavazási kezdeményezés kérdése egyértelműen a kettős állampolgárság megadásáról szól - hangsúlyozta a miniszterelnök szerdán reggel egy televíziós műsornak adott nyilatkozatában. A népszavazási kérdés nem külhoni állampolgárságról és nem útlevélről szól, hanem a kettős állampolgárságról, a magyar állampolgárság megadásáról - mutatott rá Gyurcsány Ferenc a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában. Közölte, úgy látja, nincs kétfajta magyar állampolgárság. A kérdésre adandó válasz meghozatala „az érzelem, lelkiismeret és az értelem (...) igazi nagy csatája és konfliktusa”. A kormányfő szerint az alkotmány is rögzíti, hogy a magyar állam polgáraira azonos jogszabályok érvényesek. „Magyar állampolgárság a Magyar Alkotmány szerint (...) nincsen kétfajta, akinek több jár, meg akinek kevesebb” - hívta fel a figyelmet, s óvott attól, hogy bárki „kinyissa“ emiatt az alkotmányt A kormányfő szerint az ellenzék a kormánnyal szemben a „nemzeti kártyát” játssza ki, amikor a Magyarok Világszövetségének kezdeményezését támogatja Emlékeztetett arra, hogy korábban a mai ellenzék sem támogatta a kettős állampolgárság megadását Mint mondta, a magyarigazolvány bevezetése éppen a kettős állampolgárság igényére adott válasz volt Arra a kérdésre, mi történik, ha egy eredményes választáson az igen szavazatok kerülnek többségbe a kormányfő azt válaszolta: az országgyűlés elkezdi a jogalkotási folyamatot, és megkezdődik az a nagyon hosszú vita, hogyan lehet ezt „a róka fogta csuka helyzetet megoldani”.A kérdés feltevése rossz, (...) a kérdésfeltevés nem számol annak összes következményeivel, és bárhogy is döntenénk egy ilyen kérdésre, súlyos magyar érdekek sérülnek” - mondta. Közölte, a probléma lényegét abban látja, hogy össze kellene egyeztetni a határon belül és kívül élő magyarok érdekeit, de ezzel még egyetlen kormány sem tudott megküzdeni. Elmondta, a következő hetekben a kormány javaslatot dolgoz ki arra, mi lehet az a program, ami a szülőföldön maradás, boldogulás támogatására alkalmas. Megkezdi népszavazási kampányát a Fidesz Tájékoztató és mozgósító jellegű kampányba kezd a Fidesz a december 5-ei népszavazások sikeressége érdekében - jelentette be Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke egy szerdai sajtótájékoztatón, Budapesten. Vadai Ágnes (MSZP) közölte: Pokorni Zoltán elismerte, hogy vannak anyagi következményei a december 5-ei népszavazásnak. A kampány részeként november 27-én nagygyűlést tart a Fidesz Budapesten. Pokorni Zoltán közölte, hogy a Fidesz a népszavazáson a kettős állampolgárság és a kórházprivatizáció leállítása kérdésében két igent kér a választópolgároktól. December 5-én két gondolkodásmód, két világlátás mérettetik meg. Arról kell dönteni hogy minden pénz kérdés-e, vagy van valami más is, ami fontosabb, mint a pénz - tette hozzá A határon túli magyarok szabadsága és az egészség szabadsága nem pénz kérdése -jelentette ki Pokorni Zoltán. Nyitrai Zsolt képviselő közölte, hogy a Fidesz a kampány során mindkét kérdésben hiteles tájékoztatást kíván nyújtani a választóknak. A Fidesz céja, hogy a december 5-ei népszavazáson minél többen vegyenek részt - mondta az alelnök. „Örülünk annak, hogy Pokorni Zoltán is látta azokat a kormányzati számításokat, amelyek a kettős állampolgárság hatásait mutatják be, és hogy a mai nyilatkozatával elismerte, hogy vannak anyagi következményei a december 5-ei népszavazásnak” - mondta Vadai Ágnes szocialista országgyűlési képviselő az Mü-nek. A népszavazáson az emberek arról is döntetni fognak, hogy azt a megoldást választják e, amely évente 168 ezer forintjába kerül minden adófizetőnek, vagy a szülőföld program mellett teszik le a voksukat - tette hozzá a szocialista politikus. Vadai Ágnes elmondta az MSZP a felelős hazafiság politikáját folytatva arra kéri az állampolgárokat, hogy „menjenek el december 5-én a népszavazásra, és utasítsák el a magyar nemzetet megosztó, a határon túli magyarság ügyét rövid távú belpolitikai céloknak alárendelő kérdést”. Mór István: útlevél, munkahelyteremtés és pénztámogatás a határon túli magyaroknak Külhoni magyar útlevéllel, egymilliárd forintos úgynevezett „szülőföld-alap” létrehozásával, valamint húszmilliárd forintos gazdaságfejlesztési és munkahely-teremtési programmal kívánja segíteni a határon túli magyarságot a kormány - közölte a kulturális miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón szerdán. Hiller István úgy fogalmazott „a határon túli magyarság a nemzet szerves része, ebből kiindulva egyedülálló és kivételes státust teremtünk a határon túli magyarság számára. (...) mást és többet adunk, mint amit a népszavazás ajánl”. Kifejtette: a miniszterelnök Petrétei József igazságügyminisztert bízta meg azzal, hogy teremtse meg a lehetőségét külhoni magyar útlevél bevezetésének a határon túli magyarság számára, megszüntetve ezzel a Magyarországra történő belépés minden akadályát Draskovics Tibor pénzügyminiszter feladata, hogy előkészítse az úgynevezett szülőföld-alapról szóló törvényjavaslatot amelybe kezdő befizetésként a kabinet 1 milliárd forintot helyez - mondta A tervek szerint az alap a továbbiakban az állampolgárok, vállalkozók befizetéseiből bővülne, ezeket a befizetéseket a kormány megduplázza majd - közölte. Az alappal kuratórium fog gazdálkodni, ennek elnöke a miniszterelnök lesz, tagjait a fele-fele arányban a MÁÉRT, illetve a kormány tagjai alkotják majd. A miniszter elmondta: Kóka János gazdasági miniszter arra kapott felkérést, hogy teremtse meg a „szülőföldön boldogulást” elősegítő gazdaságfejlesztés és munkahely-teremtés feltételeit Ennek egyik eleme, hogy a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül 20 milliárd forintot helyez ki a kormány a határon túli tőkebefektetések segítésére - hangoztatta Közölte azt is, hogy a nemzetpolitikai programot pénteken a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) tagjai is megvitathatják és javaslataikkal befolyásolhatják azt Az értekezleten kialakított együttes vélemény alapján derül majd ki az egyes programelemek tejesítésének határideje - fűzte hozzá Hiller István. 2004. NOVEMBER 11., CSÜTÖRTÖK 7 A kormányfő szerint Magyarország Európa egyik legversenyképtelenebb országa A kormányfő szerint Magyarország Európa egyik legversenyképtelenebb országa, és erről a politikusok tehetnek. Gyurcsány Ferenc szerdán egy televíziós műsorban ezt azzal indokolta, hogy az elmúlt négy évben a kormányok a megengedhetőnél többet költöttek a felzárkóztatásra. A miniszterelnök a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában egy újságírói kérdésre válaszolva közölte: egyetértett Demján Sándor üzletembernek azzal a nemrég megfogalmazott állításával, miszerint Magyarország Európa egyik legversenyképtelenebb országa, és ez a politikusok felelőssége. „Egyetértek vele, (...) 2000-től folyamatosan Magyarország az európai vagy a világ versenyképességi rangsorában csúszik lefelé” - mondta. Kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy ez a szocialisták, a Medgyessy-kormány felelőssége is. Hozzátette, hogy ehhez a lecsúszáshoz hozzájárult utolsó két évében az Orbán-kormány is. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a politikusoknak mindig kettős felelőssége van: egyrészt a versenyképességét kell szem előtt tartaniuk, másrészt „együtt tartani az országot”. „Támogatni azokat, aki elől haladnak, hogy gyorsabban mehessenek, és nem leszakadni engedni a hátul jövőket, ez olyan, mint amikor valaki autót vezet egyszer nyomja a gázt és a féket” - mondta a kormányfő. Kiújult a viszály Kovács László jelölése körül az Európai Parlament szocialista és konzervatív frakciója között Kiújult a viszály Kovács László, az Európai Bizottság magyar tagjelöltje körül az Európai Parlament szocialista és néppárti frakciója között A korábbi magyar külügyminisztert és szocialista politikust kedden Strasbourgban másodszor is meghallgatják az európai parlamenti képviselők, miután az energiapolitika helyett az adó- és vámügyeket osztották rá az újjáalakuló Európai Bizottságban. Hannes Swoboda, az Európai Szocialista Párt (ESP) frakciójának alelnöke szerdán közleményben bírálta a konzervatív képviselőket, akik „agresszív kampányt indítottak Kovács ellen politikai múltja miatt”. „Kovács az európai szociáldemokraták szemében kiemelkedő politikus a kommunizmusból a demokráciára történő átmenet időszakában. Horn Gyula egykori magyar külügyminiszter legszorosabb munkatársa volt, aki akkori osztrák kollégájával jelképesen áttörte a vasfüggönyt” - hangsúlyozta Swoboda Othmar Karas, az Európai Néppárt alelnöke ellenben saját közleményében megerősítette: többször adott hangot sajnálkozásának amiatt, hogy a magyar kormány nem volt kész kicserélni jelöltjét, miután az „szánalmas teljesítményt” nyújtott az európai parlamenti meghallgatáson. A néppártiak számára - így Karas - most az az elsődleges szempont, hogy Kovács milyen teljesítményt nyújt az ismételt meghallgatáson, hogyan mutatkozik be új szerepkörében. A néppártiak erre fogják alapozni ítéletüket - szögezte le Karas, hangsúlyozva: az Európai Néppárt Kovács politikai múltját és beállítottságát a meghallgatás első fordulójában sem vetette fel. Fischer bemutatkozó látogatáson fogadta Somogyi Ferenc külügyminisztert Hétfőn várható országgyűlési szavazás annak kérdésében, hogy március végéig maradhatnak-e Irakban a magyar katonák, kiknek mandátuma az év végén jár le - közölte szerdán Berlinben Somogyi Ferenc, a magyar diplomácia új vezetője, aki külügyminiszteri minőségben és bilaterális viszonylatban először tesz külföldi utat A berlini külügyminisztériumban tartott megbeszélés után Joschka Fischer, a német külügyek irányítója, Somogyi vendéglátója jelezte: mivel a kétoldalú kapcsolatok annyira jók, elsősorban nemzetközi kérdések uralták a beszélgetést Fischer a 2007-től 2013-ig érvényes, még kidolgozandó európai uniós költségvetéssel kapcsolatban hangsúlyozta: Németország abban érdekelt, hogy Magyarország minél gyorsabban felzárkózzon az infrastruktúrában és egyéb területeken. Hangsúlyozta azt is, hogy az Európai Unió bővítése után meg kell tenni a második lépést, erősíteni kell az intézményeket, az összetartást Somogyi Ferenc „zavartalannak” minősítette a német-magyar kapcsolatokat Új gazdaságfejlesztési hitelprogramok indítását jelentette be Kóka János Új gazdaságfejlesztési hitelprogramok indítását jelentette be a vállalkozások és a régiók versenyképességének erősítésére, valamint az önkormányzatok infrastrukturális beruházási céljainak támogatására Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter szerdán, a kormányülést követő szóvivői tájékoztatón. A miniszter szerint a kormány 15 éves adósságot törlesztett azzal, hogy elfogadta az új hitelprogramokat a Magyar Fejlesztési Bank előterjesztésében. A gazdaságfejlesztési hitelprogramok az önkormányzati infrastruktúra-fejlesztéshez, továbbá a kevés fedezettel rendelkező mikro-, kis- és közepes vállalkozások technológiai fejlesztéséhez, valamint a régiókban működő vállalkozások fejlesztéséhez adnak pénzügyi támogatást A programra összességében nyolcvanmilliárd forint áll rendelkezésre.