Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 2005. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-19 / 42. szám

Megyei krónika HÍRLAP Hiányok nélkül tervezi Dorog ez évi költségvetését Beszélgetés dr. Tittmann János polgármesterrel Dorog polgármestere, dr. Tittmann János országgyűlé­si képviselő a város terveiről beszélt lapunknak. El­mondta, hogy Dorog képviselő-testülete február 4-én fogadta el a város 2005. évi költségvetését. A költség­­vetés úgynevezett nullszaldós formában lett elfogadva, azaz nincs tervezett hiányunk, minden kiadásunknak megteremtettük a bevételi oldalát. Egy egyensúlyban álló költségvetést fogadtunk el, amely biztosítja a köz­szférában - a köztisztviselők, közalkalmazottak - tör­vényben előírt béremelését, biztosítja az intézmények működését és fedezi a fejlesztéseinket - hangsúlyozta lapunk munkatársának dr. Tittmann János. - Mi jellemzi az ez évi költségvetés fő számait?­­ - A költségvetési fő­­­­összeg a 2004. évihez viszo­­n­nyitva 5,5 százalékkal nőtt.­­ Számszerűen 3 milliárd 43­­ millió 300 ezer forint a tel­jes összege. A költségvetés­­ úgynevezett nullszaldós­­ formában lett elfogadva, azaz nincs tervezett hiá­nyunk, minden kiadásunk­nak megteremtettük a be­­­ vételi oldalát. Szerkezete is­­ érdekes és tendenciózus.­­ Az elmúlt 10 év költségve­­­­téseit összehasonlítva meg­­­­állapíthatjuk, hogy az ön­­kormányzat saját bevételei­­ évről évre nőnek, a köz­­­­ponti - elsődlegesen - nor­­­­matívából átengedett adók­­ és úgynevezett felhalmozá­­­­si támogatáshoz képest, ez­­ magyarul a programok­­ címzett és céltámogatását­­ jelenti. Ez az összeg, ezen­­ belül is a normatív támoga­tás viszont évről évre ki­­­­sebb. Az idei az a költség­­­­vetési év, amikor már igen­­ jelentős eltérés van a bevé­teli oldalunkon a saját be­­­­vételek javára. Ez azt is je­lenti, hogy a költségveté­­­­sü­nkben a saját bevételek 38,9 százalékot, és a köz­­­­ponti normatíva a 36,8 szá­­­­zalékot adja. Bevételünkben fontos szerepet játszik a fejleszté­­­­si hitel, hiszen fejleszté­­­­seinkhez szükség van hitel­­­­re, bevételeinkhez fejlesz­­­­tési hitelt vettünk fel. Mű­ködési hitelre nincs szük­sége a városnak. A fejlesz­tési hitel mértéke pedig az egész költségvetésünknek a 8,4 százaléka. Egyébként törvény szabályozza azt, hogy egy önkormányzat mennyi hitelt vehet fel, és a normálisan működő önkor­mányzatoknál a hitelállo­mány nem haladja meg a saját bevétel 70 százalékát. Mi ettől összegszerűségben is, százalékosan is messze­­messze elmaradtunk. Az éves hitel­törlesztésünk pe­dig az összes költségveté­sünknek 2,3 százaléka. Fejlesztéseink is, kiadá­saink is ennek megfelelően alakultak. Az oktatási ága­zat elviszi a költségvetés 24,5 százalékát, a szociális ágazat 8,5 százalék, az egészségügy 18,9 százalé­kot igényelt, a városüze­meltetés 19,1 százaléka a költségvetésnek, az igazga­tási ágazat költségei 13,9 százalékot tesznek ki. Egy egyensúlyban álló költségvetést fogadtunk el, amely biztosítja a közszfé­rában - a köztisztviselők, közalkalmazottak - tör­vényben előírt béremelést, biztosítja az intézmények működését és fedezi a fej­lesztéseinket. - Milyen fejlesztések várhatók a városban? - Fejlesztési eredményeink közül a leglényegesebb az, hogy idén, bányásznapkor átadjuk a felújított 110 ágyas Szent Borbála Kórhá­zat, amely decembertől már fogadja betegeket. Szakterülete a gerontoló­gia (idősek ellátása) bel­gyógyászati rehabilitáció és az ápolási szakkórházi részleg. Reméljük, hogy a dorogi kórház régi jó híré­hez méltóan fog majd a környéken élők megelége­désére működni, segítséget tud nyújtani a betegségek miatt nehéz helyzetben élő családok számára. O­któberben fogjuk átad­ni városunk bölcsődéjét. A törvény ugyanis előírja a tízezer fő feletti települé­sek számára szolgáltatás­ként a bölcsődei ellátást, s nálunk hála istennek, szük­ség is van rá. D­orogon volt bölcsőde, de pont tíz éve, 1995-ben bezártuk, mert 3-4 gyermek családja vette csak igénybe, s ez szoros összefüggésben volt azzal, hogy 1994-95-ben még húsz százalék felett volt Dorogon a munkanél­küliség, és a nők foglalkoz­tatottsága nem volt olyan arányú, hogy a bölcsődei el­látás iránt komoly igény merült volna fel. Ez mára megváltozott, gyakorlatilag a tartósan munkanélkülie­ken kívül alig van munka­­nélküli a városban, ezen be­lül a nők foglalkoztatottsá­ga is óriási arányút válto­zott, így újra igény jelent meg a bölcsődei ellátásra. Ebben az évben elkezd­jük a Bécsi út teljes felújí­tását. Erre az ad lehetősé­get, hogy a Dorogot elkerü­lő 10-es út lényegesen csökkentette a teherforgal­mat, az átmenő forgalmat, így lehetővé vált, hogy a Komárom-Esztergom me­gyei Közútkezelő Kht.-tól átvesszük, önkormányzati úttá minősítjük vissza, s belső, városi főút lesz. A járdákat, a parkoló szigete­ket, a teljes zöldterületet és az útfelületet fogjuk felújí­tani. Megállapodást írtunk­­ alá a Gazdasági és Közleke­­­­dési Minisztériummal,­­ hogy a költségek felét áll­­­­ják, s az egész beruházás­­ befejeztével egy új útja lesz a városnak. Természetesen a felújítás a csatornarend­­­­szerrel és a felszíni vízelve­­­­zetéssel kezdődik. Ezek­­ azok a programok, amelyek már megnyert pályázatok, megnyert támogatások ré­vén fognak megvalósulni. - Milyen felújításokat tervez még a város? - Az intézmények és bér­­i lakások felújítása, a közte­rek fenntartása saját költ­ségvetésünkből kapja for­rásait. Beszélnünk kell a városrehabilitációs progra­munkról is, amely összesen­­ 12 olyan tételt tartalmaz,­­ amelyek alapjában fogják megváltoztatni a város­­ megjelenését. Ezek között a legfonto­sabb a volt brikettgyár terü­letének megvásárlása, a kör­nyezet kármentesítése, és egy úgynevezett kisvárosi vegyes zónává alakítása, ez azt jelenti, hogy lakóövezet, szolgáltatások és intézmé­nyek kapnak helyet a közel négyhektáros területen. Rendkívül fontos a Zsig­­mondi-lakótelep zöld terü­leteinek felújítása, közös­­­­ségi sportterületek kialakí­­­­tása, játszótér létesítése, s amely a város rehabilitá­ciójának második fejezetét­­ vezeti. Ehhez kapcsolódik a Jubileum tér zöld terüle­teinek fejlesztése, a régi fa­állomány kicserélése, és a tavaly felújított Szent Bor­bála templom környezeté­nek terület­rendezése, út­­i burkolat és zöld területek­­ kialakítása. A harmadik feladat során­­ a következő 2,5-3 évre ter­vezett fejlesztési progra­­­­munkban a Petőfi tér teljes­­ felújítása, a Zsigmondi-la­­­­kótelep parkoló- és járda-­­ felújítása, az Otthon tér, a­­ Piac tér felszíni vízelveze­­­­tésének megoldása, a Mé­száros Lázár utca vízelve­­­­zetése, park kialakítása, játszótér építése szerepel.­­ Ez az úgynevezett 3. fej­­j­lesztési fejezet 145 millió­­ 600 ezer forint ráfordítást­­ igényel, a zöld területek ki­alakítására 50 millió forint kell, és a Brikettgyár terü­leti rehabilitációjára 130 millió forintot szán a város, j A kultúra és a sport terü­letén a legnagyobb beruhá­zásunk az uszoda megépí­tése és a művelődési ház­­ felújítása. A kettő együtt­­ 618 millió 700 ezer forint,­­ Mindösszesen 947 millió­­ forintot fogunk fordítani­­­­ ezeknek a beruházásoknak a megvalósítására. A forrás­t részben saját, részben pe­­­­dig az úgynevezett regioná­lis fejlesztési programban­­ pályáztunk, és most, a kö­­­­zeli napokban várjuk az ér­­­­tesítést, a visszajelzést ar­­­­ról, hogy ezekből a progra­­­­mokból melyekre kap a vá­ros támogatást. A TEK M­űködési hitelre nincs szüksége a városnak. A fejlesztési hitel mértéke pedig az összes költségvetésünknek a 8,4 százaléka - emelte ki dr. Tittmann János polgármester 2005. FEBRUÁR 19., SZOMBAT 3 Tatabányán ülésezik a megyei területfejlesztési tanács Szerdán délelőtt tíz órakor Tatabányán, a megyeházán tartja ülését a Komárom-Esztergom Megyei Területfej­lesztési Tanács. Az ülésen a tervek szerint beszámolót hallgatnak majd meg a tanács 2004. évi költségvetésének teljesítéséről, határoznak a 2005. évi költségvetés elfo­gadásáról, tájékoztató hangzik el a Dunakanyar Térségi Tanács létrehozásáról, a tanács szervezeti és működési szabályzatáról. Várhatóan elbírálják Ács önkormányzatá­nak vis maior kérelmét is. Végül a 2004. évi területfejlesz­tési támogatások felhasználásáról, a szerződéskötések­ről, valamint a 2004. évi sikeres megyei pályázatokról esik szó jövő hét szerdai tatabányai az ülésen. Változik a közterületek használatáról szóló rendelet Esztergomban Folytatás az 1. oldalról A kényszerűségből a váro­si tulajdonú területre került vízóra-aknák, árammérők, és egyéb az ingatlanok ren­deltetésszerű használatát szolgáló berendezések, épít­mények után nem a szoká­sos mértékű, hanem ked­vezményes közterület- hasz­nálatot fizetnek az érdekel­tek. Pontosabban határoz­ták meg a képviselők a mó­dosított rendeletben azokat a berendezéseket és tevé­kenységeket, amelyek ese­tében közterület használati díj fizetendő. Kedvező hír az, hogyha a területhaszná­lat városfejlesztési célt szolgál, lehetőség van ötven százalékos csökkentésére. Elbontják a Ságvári-telepet Az önkormányzat a város­rész rehabilitációja érdeké­ben pályázatot nyújt be a Regionális Operatív Prog­ramhoz. Sikere érdekében akciótervet készít a város a lerobbant lakóépületeinek felszámolására. Új orvosi rendelők A Hősök terén ma még ki­használatlanul áll a volt Kossuth Lajos Iskola épüle­te, amelyben orvosi rende­lőket alakít ki a város. Az építési engedélyeket meg­szerezte a város, az átalakí­tást követően a tervek sze­rint a rendelőket bérbe adja a város, a bérlők öt év után kedvezményes feltételekkel vásárolhatják meg bérlemé­nyeiket. Pályázatot írtak ki a lőtéri sportkomplexumra M­ásodszor ír ki pályáza­tot az önkormányzat a ko­rábban sportcélokat szolgá­ló, nyolcezer négyzetméter­nél nagyobb Esztergom­­kertvárosi sportlőtéren álló épületek és terület haszno­sítására. A decemberben ki­írt pályázat eredménytele­nül zárult. Az alapfeltétel az, hogy továbbra is eredeti funkciójában hasznosuljon a létesítmény. ATEK Testületi ülés Szákszenden és Kömlődön H­étfőn tartja költségvetési vitáját a szákszendi képvise­lő-testület. Valkó Jenő polgármester elsőként a két ülés közötti időben történt fontosabb eseményekről és polgár­­mesteri intézkedésekről számol be, majd a költségvetési rendelet megalkotását követően az iskola és az óvoda há­zirendjének jóváhagyására kerül sor. Testületi ülést hívott össze hétfő délutánra Madari Fe­renc, Kömlőd polgármestere. A képviselők feladata: meg­alkossák a település 2005. évi költségvetési rendeletét, amely valószínűleg komoly hiánnyal számol az idén. • Színházi premier Tatabányán C­siky Gergely Buborékok című vígjátékának tegnap tartották a bemutatóját a ta­tabányai Jászai Mari Szín­házban. A három felvonásos vígjátékban egy családi tör­ténet elevenedik fel látvá­nyos jelmezekkel és díszle­tekkel, ahol vágyálmok és hazugságok buborékai pat­tannak szét rangos színé­szek előadásában. Az évad m­ásodik premierje a Nem­zeti Színház vendégjátéka­ként kerül bemutatásra Jor­dán Tamás rendezésében, amelyet ma és holnap is lát­hatnak az érdeklődők. A kö­vetkező hét végén a Tempe­­fői Csokonai Vitéz Mihály nyomán című premierelő­adás szerepel a tatabányai színház programjában. MTI Kesztölc természet- és környezetvédelméről M­a rendezik meg a Kesztölcért, a Faluért Közhasznú Egyesület szervezésében tartott második előadást. A ren­dezvényen a február 5-ei természeti katasztrófa hátterét feltáró beszélgetésre kerül sor, amely során a meghívott szakértők Kesztölc környéke természet- és környezetvé­delmi helyzetét tárják a lakosság elé. A rendezvény elő­adói Szuhi Attila geográfus és Grósz Róber­t erdőmér­nök lesznek, akik az előadás után válaszolnak majd a je­lenlévők kérdéseire. A TEK

Next