Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 2005. július (10. évfolyam, 152-177. szám)
2005-07-09 / 159. szám
Hazai tükör I Magyar sérült a londoni merényletben Megsérült egy fiatal magyar nő azon a metrószerelvényen, amelyen a legtöbben haltak meg a londoni robbantássorozatban. A londoni magyar nagykövetség péntek délután arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az otthoni hozzátartozók keresése alapján, az általuk megadott elérhetőségen találták meg a magyar sérültet. Szombati Béla nagykövet elmondta: a fiatal nő - aki a nyilvánosság számára nem akarja felfedni kilétét - a King’s Cross és a Russell Square állomás között felrobbantott szerelvényen utazott. Szombati Béla nagykövet az MTI-nek elmondta, hogy a gyermekfelvigyázóként három éve Nagy-Britanniában dolgozó magyar lány - aki nem abban a kocsiban utazott, amelyben a robbanás történt - a karját törte. Magyarország nem célpontja a nemzetközi terrorizmusnak Az antiterrorista koalícióban való részvétele ellenére Magyarország nem célpontja a nemzetközi terrorizmusnak - mondta Tóth András, a polgári nemzetbiztonsági szervezeteket felügyelő politikai államtitkár az MTI-nek pénteken, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a biztonság változatlan szintű fenntartásához a londoni robbantások után a korábbinál is jelentősebb erőfeszítések szükségesek. Tóth András, a polgári nemzetbiztonsági szervezeteket felügyelő politikai államtitkár a távirati irodának elmondta: a 2001. szeptember 11., a New Yorkot és Washingtont ért terrortámadások óta „egyetlenegy ízben fordult elő, hogy Magyarország nevén nevezve egy fenyegető anyagban megjelent”, 2004. október elején, ez volt az egyetlen, hitelesnek minősülő forrás, ahol Magyarország megjelent Semmilyen más információ nem utal arra: közvetlen és konkrét terrorfenyegetettség érné a Magyar Köztársaságot - tette hozzá a polgári nemzetbiztonsági szervezeteket felügyelő politikai államtitkár. Rámutatott: a valószínűleg több mint ötven halálos áldozatot követelő londoni merényleteket követően is „csak úgy jelent meg a nemzetközi híradásokban is hazánk, mint hogy összekötötték a londoni merényleteket és a Magyarországon a három bevásárlóközponttal kapcsolatos bombariadót és fenyegetést”. HÍRLAP 2005. JÚLIUS 9., SZOMBAT 9 Érdemi megállapodás nélkül ért véget Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor vitája Orbán Viktor, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elnöke arra kérte Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, hogy az adóreformot ne az áfa csökkentésével kezdjék, mert az a gazdagoknak kedvez, hanem a személyi jövedelemadó legalsó sávját csökkentsék 18 százalékról 13 százalékra Kérte, hogy a gáz árának tervezett emeléséből vegyék ki a kórházakat, az iskolákat és az orvosi rendelőket Végezetül nagyon kérte, hogy a kormány ne adja el a budapesti repülőteret, „ne vágják le az aranytojást tojó tyúkot”. Szerinte a jelenlegi magyar adórendszer bünteti a családokat, mert nem veszi figyelembe, hogy a megkeresett jövedelmekből hány személyt tartanak el. Ezért javasolta, hogy „az igazságosabb”, családi alapra helyezzék az adórendszert Gyurcsány Ferenc kijelentette, hogy a személyi jövedelemadót kívánja megtartani a családi jövedelemadóval szemben. Az ellenzéki politikus felvetésére leszögezte: az adórendszer nem olyan, hogy búja a politikai ötleteket A lakástámogatási hitelek kérdésében éles szóváltás alakult ki Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor között A miniszterelnök szerint 2002 közepéig 45 ezer hitelszerződést kötöttek az Orbán-kormány által kidolgozott program szerint, amely - mint mondta - azokat támogatta, akik a társadalomban „felül vannak”. Orbán Viktor kérdésére Gyurcsány Ferenc elmondta, hogy a Fészekrakó programban eddig ötezer hitelszerződést kötöttek. A Fidesz elnöke szerint ahhoz az elvhez kell tartania magát a kormánynak, hogy az általa meghatározott árak ne haladják meg az általános áremelkedés mértékét. Arra emlékeztette vitapartnerét, hogy az Orbán-kormány a gáz és a villamos energia árát, a kötelező biztosítást és a közlekedési tarifák nagy részét tekintve tartotta magát ehhez az elvhez. A kormányfő azzal vágott vissza, hogy emiatt mára a MÁV és a BKV a csőd szélére került A miniszterelnöknek kettős felelőssége van: megvédeni a mát és építeni a jövőt - fejtette ki Gyurcsány Ferenc. Úgy vélekedett, mindig mindenki ráfizetett arra, hogy csak politikai szempontok alapján döntött az árak emeléséről, mert nem tartható az: a költségeket nem ismerik el hosszú távon az árban. Szerinte azt kell megteremteni: mindenki olyan jövedelemhez jusson, amelyből képes az árakat megfizetni, illetve igazságosabb családtámogatási rendszert kell kidolgozni. Orbán Viktor szerint a helyzet az: mindig a kisemberek, a nyugdíjasok, a családosok, a diákok hátán csattan az ostor. Hosszú vita alakult ki a jelenlegi és a volt kormányfő között a két ciklus alatti nyugdíjemelések mértékéről. Gyurcsány Ferenc számon kérte Orbán Viktoron, hogy 1999-ben nem adták meg a nyugdíjasoknak a törvény szerint nekik járó emelést, míg Orbán Viktor elmondta: az előző ciklusban volt a legnagyobb, több mint 22 százalékos a nyugdíjak vásárlóértékének az emelkedése. Gyurcsány Ferenc azzal vágott vissza, hogy az emelés mértékének közel a fele az Orbán-kormány utolsó évében valósult meg. A volt miniszterelnök kifogásolta a kormányzás utolsó félévében készülő hosszú távú terveket. Szavai szerint három év után készülnek hosszú távú tervek az addig nem teljesített dolgokra, a kormánynak az utolsó félévben jut eszébe behozni a mögötte álló évek mulasztásait. Orbán Viktor arra kérte Gyurcsány Ferencet, hogy a hosszú távú terveket az ellenzékkel megvitatva dolgozzák ki és terjesszék elő. A miniszterelnök azt a véleményét fogalmazta meg, hogy az a jó, ha a kormánypárt és az ellenzék egyaránt tartózkodik attól, hogy rosszat mond Magyarországról. A kormánynak van szüksége ellenzékre, nem Magyarországnak - mondta Magyarországnak jó kormányra és jó ellenzékre van szüksége - válaszolta Orbán Viktor. A vita lezárásaként Orbán Viktor azt hangsúlyozta mindig egy karnyújtásnyira lesznek, ha szükség van rájuk. Gyurcsány Ferenc ezt megelőzően úgy fogalmazott, hogy a mostani beszélgetésen Orbán Viktor „konstruktív és együttműködő” volt kézfogással, de konkrét megegyezés, érdemi megállapodás nélkül ért véget Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor 100 perces vitája pénteken. A kormányfő főként arra helyezte a hangsúlyt, hogy az ország valós teljesítményét nézzék, míg a volt miniszterelnök azt kérte, hogy az emberek igazságát, az ő véleményüket figyelembe véve állapítsák meg a gazdaság valós helyzetét. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az elmúlt tíz évben folyamatosan növekszik a magyar gazdaság. Kiemelte, hogy a növekedés 1995 óta 2-2,5 százalékkal meghaladta az Európai Unió tagállamainak többségében tapasztalhatót, így a magyar gazdaság a következő évtized végére elérheti az Európai Unió átlagát. Arra kérte vitapartnerét, hogy „merjenek pontosak” lenni: ne mondják azt, hogy 57 év múlva éri el Magyarország az EU átlagát. Orbán Viktor három konkrét javaslatot terjesztett elő. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke Miniszterelnökök találkozója 1 Tegnap egyezteti Gyurcsány Ferenc , a miniszterelnök a volt kormányfőkkel Magyarország és az Európai Unió jövőjét érintő kérdésekről. A találkozót a miniszterelnök kezdeményezte június 20-án a parlamentben a rendszerváltás óta eltelt időszak kormányfőivel, Boross Péterrel, Horn Gyulával, Orbán Viktorral és Medgyessy Péterrel. Gyurcsány Ferenc azt javasolta, hogy a volt miniszterelnökök közösen tárgyaljanak arról, Magyarország milyen új javaslatok megfogalmazásával és képviseletével segíthet Európának abban, hogy sikeres jövője építésében is dinamizmust, elszántságot tudjon mutatni. Gyurcsány: egyetértés a magyar európai politika fő irányaival A jelenlegi és a volt miniszterelnökök egyetértenek a Magyarország által követett európai politika fő irányaival - közölte Gyurcsány Ferenc kormányfő azt követően, hogy megbeszélést folytatott a rendszerváltozás utáni miniszterelnökökkel pénteken a Parlamentben. A Magyarosország által követett politikának nincs olyan lényeges eleme, amelyben vita lenne a miniszterelnökök között Csak szaki politikai kérdésekben lehetnek, és lesznek is viták, de a magyar nemzeti érdekig érvényesítés fő irányvonalát ezek nem befolyásolják - hangsúlyozta Hozzátette: megállapodtak abban, hogy ennek a politikának az elemeit egymást támogatva, közösen képviselik. „Képviseli mindenki, ahogyan szerepéből, lehetőségéből, formális, vagy informális szerepéből erre lehetősége nyílik” - fogalmazott Gyurcsány Ferenc. Az EU mezőgazdasági politikájának átgondolása után a magyar gazdák jelenlegi támogatási szintje nem csökkenhet, csak nőhet - mondta, hozzátéve, hogy ez vonatkozik a következő évekre meghatározott támogatásra is. Medgyessy: együtt és külön-külön is Önmagában óriási érték, hogy az ennyire különböző gondolkodású, más indíttatású politikusok együtt leülnek és szót értenek abban, milyen helye van Európában Magyarországnak - mondta Medgyessy Péter a találkozó után. „Számos kérdésben megegyeztünk, például abban, hogy a nemzeti érdekeket közösen és külön-külön is képviseljük. Abban is egyetértettünk, hogy Magyarország egy erős Európában érdekelt, ugyanakkor az nem lehet csak a nagy országok Európája” - jelentette ki az exkormányfő. Orbán Viktor: eredményes volt Jó hangulatúnak, sikeresnek és eredményesnek minősítette Orbán Viktor a rendszerváltás utáni miniszterelnökök pénteki budapesti megbeszélését A Fidesz elnöke az MTI-nek azt mondta, szerencsés, ha összehangolják munkájukat a magyar érdek sikeres képviselete érdekében, hiszen mindannyiuknak vannak kapcsolatai, nemzetközi tisztségei. Ez ma megtörtént - mondta, és kijelentette: volt értelme a találkozónak, megtisztelve érezték magukat, hogy a miniszterelnök kíváncsi volt a véleményükre. Orbán Viktor kiemelte: szükséges, hogy beszélni és tárgyalni tudjon a jelenlegi kormányfő a volt miniszterelnökökkel, hiszen olyan válaszokat kell adni a nyitott európai kérdésekre, amelyek megfelelnek a magyar emberek érdekének. A hároméves átmeneti EU-költségvetés végső esetben történő bevezetését célzó kormányjavaslat kapcsán Orbán azt mondta, az ilyen nehéz kérdésekben általában a mértéktartó és türelmes álláspont híve. Kitért arra, hogy egyetértettek abban: az ott élő magyarok miatt különösen fontosnak érzik Románia uniós csatlakozását Lényegesnek nevezte, hogy az európai alkotmányos szerződésben szerepel egy passzus, amely a határon túli magyarok európai szinten való jogérvényesítését segítené elő. Horn Gyula: jól sikerült A miniszterelnökök találkozója kifejezetten jól sikerült, mivel szinte kivétel nélkül minden nagy kérdésben azonosan gondolkodunk - közölte Horn Gyula az MTI-vel pénteken, a Magyarország és az Európai Unió jövőjét érintő kérdésekről folytatott megbeszélést követően. „(...) az EU nagy kérdéseit külön, fontosságának megfelelően kezeljük, és ez azért is fontos, mert (...) szó sincs arról, hogy valamiféle leküzdhetetlen válságban lenne az EU” - hangoztatta a volt kormányfő. Boross: alapvető kérdésekben egyetértés Boross Péter azt mondta, a megbeszélésen az Európai Unióval kapcsolatos alapvető kérdéskörben kialakult egy olyan egyetértés, amit egyszer már deklarálni kellett.A sokféle részletkérdésekben jelentkező véleménykülönbség háttérbe szorult, a fő kérdésre lehetett koncentrálni, arra, hogy a magyar érdekek domináljanak” - fejtette ki Boross Péter. Európai uniós jelentés a nyugdíjakról Elkészült hazánk első európai uniós stratégiai jelentése a nyugdíjakról, a tájékoztatót a tagországok által közösen elfogadott szempontrendszer alapján dolgozta ki a kormány - közölte Korózs Lajos, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium politikai államtitkára Budapesten, pénteken. Az EU kibővülése után az új tagországoknak, így Magyarországnak is 2050-ig szóló nyugdíjstratégiát kellett kidolgoznia, amelyben 11, a tagországok által közösen elfogadott alapelv mentén kell összehangolnunk elképzeléseinket az uniós elvárásokkal - mondta Korózs Lajos, a Megfelelő és fenntartható nyugdíjakról szóló nemzeti stratégiai jelentésről tartott sajtótájékoztatón. Kósáné Kovács Magda európai parlamenti képviselő elmondta: míg az EU-ban, az öregedő korfa miatt, egyre nagyobb szükség van az ötven, ötvenöt és hatvan felettiekre, addig Magyarországon ezt a korosztályt „divat” öregnek nevezni, és a munkaerőpiacon „használhatatlannak” tekinteni. Gál: a román EU-csatlakozási folyamatnak nem szabad megállnia A EU-csatlakozási folyamatnak nem szabad megállnia, ugyanakkor ez a csatlakozás akkor ér igazán valamit, ha minden romániai lakos, így az 1,7 milliós lélekszámú magyarság is nyertese lesz - vélekedett Gál Kinga (Fidesz-MPSZ) európai parlamenti képviselő a parlamentben a román és bolgár csatlakozási folyamatról folytatott vitában. Az oldal az MTI anyagainak felhasználásával készült