Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 2007. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
2007-02-12 / 36. szám
8 MAGAZIN Gyors hatású oltás allergia ellen Hetekre sikerült rövidíteni az allergia elleni injekciókúrát svájci gyógyszerkutatóknak. A allergia elleni, jelenleg szokásos kezelés során az allergiát kiváltó anyagot három, vagy akár öt éven át rendszeresen, egyre nagyobb mennyiségben adagolják a betegnek. Ez idő alatt az illető szervezetében lassan megváltozik az allergiás reakciót kiváltó úgynevezett TH2 fehérvérsejtek aránya, helyüket átveszik a védő ellenanyagok termelését stimuláló TH1 sejtek. A folyamat azért ilyen lassú, mert nincs, ami az allergiát kiváltó anyagot az immunsejtekbe, a megfelelő helyre juttassa, és ezért nagyon sok anyagra van szükség a helyes immunválasz kialakulásához. Reto Crameri és a Svájci Allergia- és Asztmakutató Intézet (Swiss Institute of Allergy and Asthma Research - SIAF, Svájc) munkatársai „moduláris antigénszállító molekulákat” (modular antigen translocating molecules - MAT) fejlesztettek ki, melyek eljuttatják az allergiát okozó idegen anyagokat oda, ahol az immunsejteken belül szükség van rájuk - olvasható az Európai Allergológiai és Klinikai Immunológiai Akadémia tudományos folyóiratának februári számában. Egy MAT molekulának három része van: szállító egység, célba juttató egység és maga az allergiát kiváltó vegyület. A szállító egység eljuttatja az anyagot a megfelelő sejtbe, ezután a célba juttató egység a sejten belül ahhoz a sejtrészhez kormányozza az antigéneket, ami a TH1 sejtek számára előcsomagolja az allergiát kiváltó anyagot és gondoskodik róla, hogy minél több TH1 sejt megismerkedjen vele. Crameri csapata eddig poratkák, pollenek, macskaszőr és méhcsípés ellen fejlesztett ki oltóanyagokat, s ezeket allergiás emberektől származó sejteken próbálták ki. Az emberi sejteken végzett kísérletek azt mutatták, hogy a „MÁT” oltóanyagok ugyanazt a hatást váltják ki, mint a konvencionális oltóanyagok, csak sokkal gyorsabban, és esetükben századannyi allergiát kiváltó anyag is elég. A kutatók már túl vannak több sikeres egérkísérleten, és még ebben az évben elkezdik a MAT oltóanyag klinikai kísérleteit is. A tervek szerint elsőként a macskaszőr allergia elleni oltást próbálják ki, négy hét leforgása alatt három injekciót kapnak a résztvevők - adta hírül a New Scientist című angol tudományos lap. Antitest a cukorbaj ellen? Amerikai kutatók állatkísérleteik során antitestek bejuttatásával sikeresen akadályozták meg a diabétesz kialakulását a betegségre hajlamossá tett egereken, olvasható a Pittsburgh Egyetem honlapján. A cukorbetegség 1-es típusának kialakulását olyan antitest segítségével akadályozták az egyetem immunológiai szakának kutatói, amely a T-sejtek felszínén található egyik receptorhoz kapcsolódva fejti ki gátló hatását. A diabétesz valójában egy úgynevezett autoimmun betegség, mely során az immunrendszer a saját szövetek ellen - jelen esetben a hasnyálmirigy inzulint termelő sejtjei ellen - indít támadást. Az inzulin hiányában tartósan nagyon magas lesz a vércukorszint, amely egy idő után vaksághoz, vese- és szívelégtelenséghez, idegi károsodáshoz vezethet. A betegséget általában igen fiatal korban diagnosztizálják, de ritkábban felnőttkorban is kialakulhat. Az autoimmun betegségek genetikájával foglalkozó dr. William M. Ridgway munkacsoportjával nem kövér diabéteszes egereket kezelt olyan antitesttel, mely a T-sejtek CD 137 receptorához kapcsolódik. E kötődés hatására a kezelt egereknél nagymértékben csökkent a cukorbetegség kialakulása. Ezzel szemben az antitestet nem kapó egereknél 6 hónapos korukra kialakult a probléma Az antitest-kezelés nem gyógyítja meg a betegséget, mivel a terápia után is kimutathatók a hasnyálmirigyben olyan limfociták, melyek az inzulint termelő sejteket támadják. Az antitesttel kezelt állatok lépéből ki tudtak vonni olyan T-sejteket, melyek immunrendszerükben károsított egerekben az inzulin-termelő sejteket támadják. AZ OIDAI AZ MTI ANYAGAINAK KRUIASZNAI ASMAI KéSZf'l/I 2007. február 12., hétfő Alomban a légzés szabályozza a szívverést Német és izraeli kutatók felfedezték, hogy az agy csökkentett tevékenysége esetén a szívverés és a légzés szoros kapcsolatban áll egymással. Az orvosok már sok év óta próbálják kideríteni, hogyan változik a szív ritmusának dinamikája A Halle-Wittenberg-i Luther Egyetem munkatársai Jan Kantelhardt vezetésével és izraeli kollégáikkal együtt egy eddig elhanyagolt szempontot vizsgáltak; a lehetséges oksági összefüggést a szívverés és a légzés frekvenciája között. Normális körülmények között nincs megállapítható időbeli összefüggés a szívverés sebessége és a lélegzés frekvenciája között. Ugyanakkor mély álomban szoros korreláció áll fenn a két szerv működésében, ami lehetővé teszi új vizsgálati módszerek kialakítását az alváskutatásban és a szívpanaszok diagnosztikájában egyaránt. A kutatók megmérték a 112 önkéntes légzési ritmusát és pulzusát, és a kapott adatokat komplex matematikai statisztikai eljárás segítségével elemezték, hogy ez a két fiziológiai ritmus egymással milyen kapcsolatban áll. A védőfaktorok és az allergia Az emberi szervezet nem alkalmazkodott a környezet megváltozásához: az allergia járványszerű terjedése nem az érzékenységet kiváltó rizikótényezők (allergének) növekvő számának tudható be elsősorban, sokkal inkább az a probléma, hogy egyre kevésbé érvényesülnek az allergia ellen ható védő tényezők - derül ki egy allergológiai és klinikai szaklapban (European Journal of Allergy and Clinical Immunology) megjelent finn tanulmányból. A finn kutatók allergiaellenes védőfaktornak tekintik, ha a család a saját birtokán termeli meg élelmiszereinek jelentős részét, illetve ha a gyerekek már életük korai szakaszában találkoznak állatokkal. Egy mikrobákban gazdag környezet - a finnek szerint - védő hatású lehet az allergia kialakulásával szemben, mert jelentősen növelheti a szervezet tűrőképességét a környezetben lévő allergiát kiváltó anyagokkal (allergénekkel) szemben. Az emberi immunrendszernek nem volt ideje alkalmazkodni a környezet gyors megváltozásához - a városiasodáshoz, illetve az életmódváltozáshoz - állítja Tari Haahtela, a Helsinki Központi Egyetem Bőr és Allergia Kórházának professzora. Az immunológus és csoportja finnországi és karéliai (Oroszország) felnőtteket, gyerekeket vont be a Finn Tudományos Akadémia által támogatott kutatásba. Finnországban a vizsgált gyerekek körében 4-szer, az anyák körében pedig 2,4-szer gyakoribb az allergia, mint Karéliában. A generációkon belüli betegség-gyakoriságot vizsgálva, Finnországban a gyerekek nagyobb arányban allergiásak, mint az édesanyák. Zavarja a rendellenes menstruációs vérzés? A segítség egy telefonhívásnyira lehet! Ön tudja, mik a rendellenes menstruáció velejárói: a betét vagy tampon gyakori cseréje, azok együttes használatának szükségessége, a ruha vagy ágynemű átázása, a nyugtalan alvás. Érthető tehát, ha újra meg újra azt érzi, nem tud kitörni a körből. A UNITY klinikai vizsgálat célja meghatározni, hogy egy új gyógyszer milyen hatást fejt ki a rendellenes menstruációs vérzés tüneteire. De ezt nem lehetséges vizsgálni Önhöz hasonló nők nélkül! Tehát, ha szeretne tenni valamit a rendellenes menstruációs vérzés ellen, már ma hívja a UNITY vizsgálat szakemberét a lenti ingyenes számon! A segítség egy telefonhívásnyira lehet. B' Version 1, Hungarian, November 2005 I | | 2 Unity 3 Btt I AIDS-gyógyszer a láthatáron Van egy természetesen előforduló molekula, amely megakadályozza, hogy létfontosságú immunrendszeri sejtek „öngyilkosságot" kövessenek el az AIDS-vírus támadása során, és valószínűleg azt is elősegíti, hogy a szervezet védekező mechanizmusa működésben maradjon - röviden ez a felfedezés az alapja a remélt AIDS-gyógyszernek. Az úttörő munkát az amerikai nemzeti egészségügyi intézet (NIH) munkatársai végzik, és a felfedezésről az amerikai tudományos akadémia hétfői kiadványában jelent meg beszámoló. A kutatók az Interlukin 7 (IL-7) elnevezésű molekulát vizsgálták, amely meggátolja T-sejtek, fehérvérsejtek halálát. Az IL-7 nélkül nem működhet megfelelően az immunrendszer. Amikor a HIV megtámadja a szervezetet, elrejtőzik bizonyos T-sejtekben, és ezek a vírus terjedésével „öngyilkosságot” követnek el, a szervezet védekezőképessége ezért károsodik. A szakemberek 24 HIV-fertőzött vérmintájába IL-7-et adagoltak, aztán figyelték, hogy mi történik a T-sejtekkel: kevesebb pusztult el, mintha a vérminták nem kaptak volna IL-7-et.