Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 2009. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-29 / 202. szám

2009. augusztus 29., szombat A MEH újabb, 410 megawatt szélerőmű kapacitásra szóló pályázatot írt ki Összesen 410 megawatt szélerőmű kapa­citás létesítésére írt ki pályázatot a Magyar Energia Hivatal - olvasható az erről szóló pénteken közzétett hirdetményben. A 410 megawattból 280 megawattnyi az E.ON Észak­dunántúli Áramhálózati Zrt. és az Émász Háló­zati Kft területén épülhet, a fennmaradó rész pedig az ország többi részén: az E.ON Dél-du­nántúli Áramhálózati Zrt, a Démász Hálózati Elosztó Kft., az Elmű Hálózati Kft. és az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. területén. Az energiahivatal 2006-ban 330 megawattra kor­látozta a szélenergia kapacitásokat, és ebből - a korábbi információk szerint - 175 mega­watt épült meg. Az engedélyezett projektek készültségi foka alapján az év végéig várha­tóan ez 190 megawattra bővül. MTI Év végére 10 százalék feletti munkanélküliséget várnak az elemzők Két hónapi csökkenés után újra nőtt a munka­­nélküliség május-július­ban, aminek az elemzők szerint elsősorban sze­zonális okai vannak, de év végére már két számje­gyű rátát jósolnak a rom­ló makrogazdasági kör­nyezet miatt. Barta György, a CIB Bank Zrt. vezető elemzője kifejtette: nyár elején az építőiparban, idegenforgalomban és a me­zőgazdaságban mindig nő a munkaerő iránti kereslet, amit mutat az is, hogy míg február-áprilisban 13 havi csúcsra, 9,9 százalékra szö­kött fel a munkanélküliségi ráta, addig április-júniusban 9,6 százalékra csökkent. A szezonális hatás megszű­nésével most újra emelkedik a mutató, május-júliusban el­érte a 9,7 százalékot, amihez hozzájárul az is, hogy a mun­kaerőpiac egy kicsit mindig késve reagál a reálgazdasági folyamatokra Barta György elmondta, vá­rakozásaik szerint a követke­ző hónapokban tovább rom­lik a helyzet, s decemberben már 10,1 százalék is lehet a rá­ta. Hozzátette, a romlás eddig is látszott, hiszen tavaly május-júliusban még csak 7,5 százalékos volt a magyaror­szági munkanélküliségi ráta. Az elemző szerint a magyar adatok illeszkednek a nem­zetközi trendhez, hiszen a munkanélküliség alakulása hasonló egész Európában, például a fő magyar felvevő piacon, Németországban, il­letve a térségben Lengyelor­szágban is. Suppan Gergely, a Taka­rékbank elemzője úgy véli, már szeptemberben 10 száza­lék körül lesz a ráta, majd 2010. január-februárban eléri a 11 százalékos csúcsot Ezt követően jövőre kissé mér­séklődik a munkanélküliség, s 2010 hátralévő hónapjaiban 10,7 százalék körül alakul. Az elemző elmondta, a sta­tisztikai hivatal által közölt adatok gyakorlatilag meg­egyeznek az általa várttal, s nincs meglepetés a folyama­tokban. Suppan Gergely szintén úgy vélte, hogy a következő hóna­pokban részben a szezonális hatás megszűnésével, rész­ben az iskolából kikerült áj érettségizett és diplomás munkavállalók megjelenésé­vel, részben pedig az újabb el­bocsátások miatt folyamato­san nő a munkanélküliség, miközben a gyenge belső piac miatt nem nő a kereslet a dol­gozók iránt MTI A jövő évi vasúti és autóbusz­közlekedési menetrendet országos és regionális szinten dolgozzák ki A jövő évi vasúti és autó­busz-közlekedési menet­rendet országos és regio­nális szinten dolgozzák ki, erről az egyeztetések folynak - mondta Antali Károly közösségi közle­kedésért felelős kor­mánybiztos az MTI-nek. Ismertette: november 30-áig, a jövő évi vasúti és autó­busz-közlekedési közszol­gáltatás megrendeléséig ki­alakul majd az országos há­lózatra vonatkozó közleke­dési közszolgáltatási meg­rendelés. Ezen felül minden régióban köt a közlekedési miniszter egy-egy közlekedé­si közszolgáltatási szerződést A kormánybiztos utalt ar­ra, hogy a hamarosan meg­alakuló regionális közleke­dési tanácsok - amelyek tag­jairól még nincs megállapo­dás - fogják majd megmon­dani, hogy a rendelkezésük­re álló anyagi lehetőségek­ből milyen közlekedést kér­nek a helyi igények kielégí­tésére. Antali Károly hangsúlyoz­ta: a régiókban élők tudják leginkább megmondani, hogy milyen közlekedési igény van a területükön. Ismerni fog­ják az anyagi lehetőségeket, és ezt kell majd összehangol­ni a menetrendi megrende­lésével. A régiókban fog el­dőlni egyebek között, hogy a vasúti mellékvonalakra kér­nek-e személyszállítási meg­rendelést, vagy inkább az autóbuszt választják. A kormánybiztos megerő­sítette: a közösségi közleke­dés átalakítása több terüle­tre vonatkozik. Regionalizál­­ni kell az infrastruktúrát, a szolgáltatót, a tevékenysé­get. Fontossági sorrendet kell felállítani a közösségi közlekedésen belül, például elsőbbséget kell biztosítani a munkába, iskolába járók­nak. A szolgáltatók - a 68 MÁV-érdekeltségű vállalat és a 24 Volán-társaság - ha­tékonyságát javítani kell, ami akár cégjogi változással is járhat. Ésszerűsíteni kell a jelenlegi kedvezményrend­szert, de ehhez pontosan is­merni kell, ki milyen ked­vezménnyel utazik. Antali Károly elmondta, hogy az átalakítás célja hosszú távon is kiszámítha­tó finanszírozási pályára állí­tani a közösségi közleke­dést. A következő három év­ben a GDP 1 százalékát ki­váltják átlagosan évente a közösségi közlekedés finan­szírozására fordítani. Utalt arra, hogy 2007-2009. között évente átlagosan a GDP 1,3 százalékát tette ki a közös­­­­ségi közlekedésre fordított állami forrás, amelyből 1 százalék a fogyasztói árki­­­­egészítés és a veszteségtérí­tés, a többi vagyonfelélés vagy tőkepótlás miatt volt szükséges. A kormánybiztos hangsú­lyozta, hogy a közösségi közlekedés átalakítása hos­­­­­szabb távú folyamat, ame­lyet el kell indítani, és a vé­gén az utasok jól járnak, mert jobb szolgáltatást kap­nak. Az átalakítás eredmé­nye a következő kormány­zati ciklusban érződik majd -jelezte. MTI r~— ......---—"—— —­­ A Volán-szakszervezetek közös sztrájkbizottságot hoznak létre . A Volán-társaságoknál működő négy reprezentatív szak­szervezetet tömörítő Volán Szakszervezetek Együttműkö­dési Fóruma közös sztrájkbizottság létrehozását kezdemé­nyezte, hogy a kormányt tárgyalásra kényszerítse a kö­­­zösségi közlekedés átalakításáról szóló határozat végrehaj­­j­tásáról - közölte Dobi István, a fórum szóvivője pénteken az MTI-vel. A fórum megalakulásáról szóló közlemény sze­rint az eredményesebb érdekvédelem és hatékonyabb érték­érvényesítés összehasonlására hozta létre az Autóbusz-köz­lekedésben és Személyszállításban Dolgozók Uniója (ADU), a Közúti Közlekedési Szakszervezet (KKSZ), a Liga Közle­kedési Szakszervezetek Ágazati Szövetsége (LKSZSZ) és a Közlekedési Munkástanács Szövetsége (KMSZ). A sajtóköz­lemény szerint az összefogás szándékát felgyorsította, hogy a kormány nem volt hajlandó a szakszervezetek kérését tel­jesíteni, és tárgyalóasztalhoz ülni a helyközi közösségi köz­lekedés átalakításáról szóló kormányhatározatban foglal­tak végrehajtásával kapcsolatban. Dobi István, az MTI-nek elmondta, hogy a fórumot alkotó szakszervezetek testületei szeptember 2-án döntenek a közös sztrájkbizottság felállítá­sáról, a további lépésekről. MTI GAZDASÁG ^5 KSH: a beruházások 6,0 százalékkal csökkentek az első félévben A nemzetgazdasági beruházások vo­lumene 2009 II. negyedévében 4,7 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához viszonyítva, az első félévben a beruházások volu­mene 6,0 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken. A nemzetgazdasági beruházások az előző negyedévhez képest a szezonáli­san kiigazított volumenindexek szerint 0,4 százalékkal nőttek 2009 II. negyed­évében. Az idei első negyedévben a nemzetgaz­dasági beruházások volumene 7,7 száza­lékkal csökkent az előző év azonos idő­szakához viszonyítva, míg - a szezonáli­san kiigazított indexek alapján - 1,1 szá­zalékkal mérséklődtek az azt megelőző három hónaphoz képest. A nemzetgazdasági beruházások volu­mene 2008 második negyedévében 2,1 százalékkal csökkent a megelőző év azo­nos időszakához viszonyítva A beruhá­zások idei II. negyedévi, az előző év azo­nos időszakához viszonyított 4,7 száza­lékos csökkenésén belül a gép- és beren­dezés beruházások 11,6 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól, az építési beruházások viszont - a lakásbe­ruházásoknak és az autópálya-építé­seknek köszönhetően - 1,1 százalékkal nőttek. A nemzetgazdasági ágak többségében csökkenést regisztrált a KSH. A feldolgo­zóipar beruházásai 17,8 százalékkal ala­csonyabbak voltak az előző év azonos időszakinál - ezen belül főként a gumi-, műanyagtermék-gyártás beruházásai estek vissza az előző évek nagyberuhá­zásait követően. Csökkentek a beruhá­zások a jármű-, valamint az élelmiszer-, ital-, dohánygyártásban is. A legnagyobb mértékben, 47,2 száza­lékkal az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység beruházásai mar­­adtak el az előző évitől. Nagyobb vissza­esés figyelhető meg a pénzügyi, biztosí­tási tevékenységben (46,4 százalék), az építőiparban (41,4 százalék), illetve a hu­mán-egészségügyi, szociális ellátásban (33,1 százalék) is. A nemzetgazdasági beruházások csök­kenő tendenciája ellenére több ágban is növekedés tapasztalható. A lakásépíté­seket is tartalmazó ingatlanügyletek nemzetgazdasági ág beruházásainak vo­lumene 10,6 százalékkal nőtt az előző évihez képest, összefüggésben a lakás­­beruházások növekedésével. A szállítás, raktározás nemzetgazdasá­gi ág beruházásai 14,3 százalékkal emel­kedtek, elsősorban az út- és autópálya­építések, valamint a kötöttpályás közle­kedési beruházások eredményeképpen. A bányászatban jelentősen nőtt a föld­gázkitermeléshez kapcsolódó beruházá­sok volumene (40,6 százalék). Az ener­giaipar beruházásainak nagy arányú nö­vekedése (26,9 százalék) a villamoserő­mű-, és hálózat-bővítéseknek köszön­hető. MTI S&P-elemzés a magyar bankokról: szerkezeti gond a költséges finanszírozás A magyar bankok pénzügyi profilja várhatóan gyengülni fog rövid távon, a folytatódó recesszió, „a gyenge és kilen­gésekre hajlamos nemzeti va­luta”, valamint a finanszírozá­si nyomások következtében, áll a Standard & Poor’s is­mertetett értékelésében. Más londoni elemzői vélemények szerint ugyanakkor a térségi valuták korábbi gyengülése teremtette versenyképesség­javulás nyomán a feldolgozó szektor fogja kivezetni Ma­gyarországot és a többi kö­zép-európai országot a re­cesszióból. A Standard & Poor’s a ma­gyar bankszektorról kiadott, 12 oldalas londoni elemzésé­ben szerkezeti gyengeségnek nevezi a magyar gazdaság „je­lentős külső finanszírozási igényét”, amely a magas köz­adósságból és a nagymértékű külső egyensúlyhiányból ered, és amely „kiteszi a gazdasá­got a globális piacokon ural­kodó szűkös és drága finan­szírozási kondícióknak”. A nemzetközi hitelminősítő a múlt hónap végén gyengébb kockázati kategóriába sorolta át a magyar bankrendszert, egyebek mellett arra a véle­ményére hivatkozva, hogy a bankszektor állami támogatá­sa a tulajdonosi finanszírozás gyengülése esetén költségve­tési korlátokba ütközne. Az S&P a július végi londo­ni bejelentés szerint az addigi 6-os szintről 7-esre rontotta a magyar bankszektor ország­kockázati megítélésének osz­tályzatát A hitelminősítő sze­rint a magyar bankrendszer fő kockázati tényezője az: a fedezetlen devizahitelek „ki­vételes” ütemben növekedtek az elmúlt években. MTI

Next