Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 2009. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
2009-08-29 / 202. szám
2009. augusztus 29., szombat A MEH újabb, 410 megawatt szélerőmű kapacitásra szóló pályázatot írt ki Összesen 410 megawatt szélerőmű kapacitás létesítésére írt ki pályázatot a Magyar Energia Hivatal - olvasható az erről szóló pénteken közzétett hirdetményben. A 410 megawattból 280 megawattnyi az E.ON Északdunántúli Áramhálózati Zrt. és az Émász Hálózati Kft területén épülhet, a fennmaradó rész pedig az ország többi részén: az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt, a Démász Hálózati Elosztó Kft., az Elmű Hálózati Kft. és az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. területén. Az energiahivatal 2006-ban 330 megawattra korlátozta a szélenergia kapacitásokat, és ebből - a korábbi információk szerint - 175 megawatt épült meg. Az engedélyezett projektek készültségi foka alapján az év végéig várhatóan ez 190 megawattra bővül. MTI Év végére 10 százalék feletti munkanélküliséget várnak az elemzők Két hónapi csökkenés után újra nőtt a munkanélküliség május-júliusban, aminek az elemzők szerint elsősorban szezonális okai vannak, de év végére már két számjegyű rátát jósolnak a romló makrogazdasági környezet miatt. Barta György, a CIB Bank Zrt. vezető elemzője kifejtette: nyár elején az építőiparban, idegenforgalomban és a mezőgazdaságban mindig nő a munkaerő iránti kereslet, amit mutat az is, hogy míg február-áprilisban 13 havi csúcsra, 9,9 százalékra szökött fel a munkanélküliségi ráta, addig április-júniusban 9,6 százalékra csökkent. A szezonális hatás megszűnésével most újra emelkedik a mutató, május-júliusban elérte a 9,7 százalékot, amihez hozzájárul az is, hogy a munkaerőpiac egy kicsit mindig késve reagál a reálgazdasági folyamatokra Barta György elmondta, várakozásaik szerint a következő hónapokban tovább romlik a helyzet, s decemberben már 10,1 százalék is lehet a ráta. Hozzátette, a romlás eddig is látszott, hiszen tavaly május-júliusban még csak 7,5 százalékos volt a magyarországi munkanélküliségi ráta. Az elemző szerint a magyar adatok illeszkednek a nemzetközi trendhez, hiszen a munkanélküliség alakulása hasonló egész Európában, például a fő magyar felvevő piacon, Németországban, illetve a térségben Lengyelországban is. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője úgy véli, már szeptemberben 10 százalék körül lesz a ráta, majd 2010. január-februárban eléri a 11 százalékos csúcsot Ezt követően jövőre kissé mérséklődik a munkanélküliség, s 2010 hátralévő hónapjaiban 10,7 százalék körül alakul. Az elemző elmondta, a statisztikai hivatal által közölt adatok gyakorlatilag megegyeznek az általa várttal, s nincs meglepetés a folyamatokban. Suppan Gergely szintén úgy vélte, hogy a következő hónapokban részben a szezonális hatás megszűnésével, részben az iskolából kikerült áj érettségizett és diplomás munkavállalók megjelenésével, részben pedig az újabb elbocsátások miatt folyamatosan nő a munkanélküliség, miközben a gyenge belső piac miatt nem nő a kereslet a dolgozók iránt MTI A jövő évi vasúti és autóbuszközlekedési menetrendet országos és regionális szinten dolgozzák ki A jövő évi vasúti és autóbusz-közlekedési menetrendet országos és regionális szinten dolgozzák ki, erről az egyeztetések folynak - mondta Antali Károly közösségi közlekedésért felelős kormánybiztos az MTI-nek. Ismertette: november 30-áig, a jövő évi vasúti és autóbusz-közlekedési közszolgáltatás megrendeléséig kialakul majd az országos hálózatra vonatkozó közlekedési közszolgáltatási megrendelés. Ezen felül minden régióban köt a közlekedési miniszter egy-egy közlekedési közszolgáltatási szerződést A kormánybiztos utalt arra, hogy a hamarosan megalakuló regionális közlekedési tanácsok - amelyek tagjairól még nincs megállapodás - fogják majd megmondani, hogy a rendelkezésükre álló anyagi lehetőségekből milyen közlekedést kérnek a helyi igények kielégítésére. Antali Károly hangsúlyozta: a régiókban élők tudják leginkább megmondani, hogy milyen közlekedési igény van a területükön. Ismerni fogják az anyagi lehetőségeket, és ezt kell majd összehangolni a menetrendi megrendelésével. A régiókban fog eldőlni egyebek között, hogy a vasúti mellékvonalakra kérnek-e személyszállítási megrendelést, vagy inkább az autóbuszt választják. A kormánybiztos megerősítette: a közösségi közlekedés átalakítása több területre vonatkozik. Regionalizálni kell az infrastruktúrát, a szolgáltatót, a tevékenységet. Fontossági sorrendet kell felállítani a közösségi közlekedésen belül, például elsőbbséget kell biztosítani a munkába, iskolába járóknak. A szolgáltatók - a 68 MÁV-érdekeltségű vállalat és a 24 Volán-társaság - hatékonyságát javítani kell, ami akár cégjogi változással is járhat. Ésszerűsíteni kell a jelenlegi kedvezményrendszert, de ehhez pontosan ismerni kell, ki milyen kedvezménnyel utazik. Antali Károly elmondta, hogy az átalakítás célja hosszú távon is kiszámítható finanszírozási pályára állítani a közösségi közlekedést. A következő három évben a GDP 1 százalékát kiváltják átlagosan évente a közösségi közlekedés finanszírozására fordítani. Utalt arra, hogy 2007-2009. között évente átlagosan a GDP 1,3 százalékát tette ki a közösségi közlekedésre fordított állami forrás, amelyből 1 százalék a fogyasztói árkiegészítés és a veszteségtérítés, a többi vagyonfelélés vagy tőkepótlás miatt volt szükséges. A kormánybiztos hangsúlyozta, hogy a közösségi közlekedés átalakítása hosszabb távú folyamat, amelyet el kell indítani, és a végén az utasok jól járnak, mert jobb szolgáltatást kapnak. Az átalakítás eredménye a következő kormányzati ciklusban érződik majd -jelezte. MTI r~— ......---—"—— — A Volán-szakszervezetek közös sztrájkbizottságot hoznak létre . A Volán-társaságoknál működő négy reprezentatív szakszervezetet tömörítő Volán Szakszervezetek Együttműködési Fóruma közös sztrájkbizottság létrehozását kezdeményezte, hogy a kormányt tárgyalásra kényszerítse a közösségi közlekedés átalakításáról szóló határozat végrehajjtásáról - közölte Dobi István, a fórum szóvivője pénteken az MTI-vel. A fórum megalakulásáról szóló közlemény szerint az eredményesebb érdekvédelem és hatékonyabb értékérvényesítés összehasonlására hozta létre az Autóbusz-közlekedésben és Személyszállításban Dolgozók Uniója (ADU), a Közúti Közlekedési Szakszervezet (KKSZ), a Liga Közlekedési Szakszervezetek Ágazati Szövetsége (LKSZSZ) és a Közlekedési Munkástanács Szövetsége (KMSZ). A sajtóközlemény szerint az összefogás szándékát felgyorsította, hogy a kormány nem volt hajlandó a szakszervezetek kérését teljesíteni, és tárgyalóasztalhoz ülni a helyközi közösségi közlekedés átalakításáról szóló kormányhatározatban foglaltak végrehajtásával kapcsolatban. Dobi István, az MTI-nek elmondta, hogy a fórumot alkotó szakszervezetek testületei szeptember 2-án döntenek a közös sztrájkbizottság felállításáról, a további lépésekről. MTI GAZDASÁG ^5 KSH: a beruházások 6,0 százalékkal csökkentek az első félévben A nemzetgazdasági beruházások volumene 2009 II. negyedévében 4,7 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához viszonyítva, az első félévben a beruházások volumene 6,0 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken. A nemzetgazdasági beruházások az előző negyedévhez képest a szezonálisan kiigazított volumenindexek szerint 0,4 százalékkal nőttek 2009 II. negyedévében. Az idei első negyedévben a nemzetgazdasági beruházások volumene 7,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva, míg - a szezonálisan kiigazított indexek alapján - 1,1 százalékkal mérséklődtek az azt megelőző három hónaphoz képest. A nemzetgazdasági beruházások volumene 2008 második negyedévében 2,1 százalékkal csökkent a megelőző év azonos időszakához viszonyítva A beruházások idei II. negyedévi, az előző év azonos időszakához viszonyított 4,7 százalékos csökkenésén belül a gép- és berendezés beruházások 11,6 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól, az építési beruházások viszont - a lakásberuházásoknak és az autópálya-építéseknek köszönhetően - 1,1 százalékkal nőttek. A nemzetgazdasági ágak többségében csökkenést regisztrált a KSH. A feldolgozóipar beruházásai 17,8 százalékkal alacsonyabbak voltak az előző év azonos időszakinál - ezen belül főként a gumi-, műanyagtermék-gyártás beruházásai estek vissza az előző évek nagyberuházásait követően. Csökkentek a beruházások a jármű-, valamint az élelmiszer-, ital-, dohánygyártásban is. A legnagyobb mértékben, 47,2 százalékkal az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység beruházásai maradtak el az előző évitől. Nagyobb visszaesés figyelhető meg a pénzügyi, biztosítási tevékenységben (46,4 százalék), az építőiparban (41,4 százalék), illetve a humán-egészségügyi, szociális ellátásban (33,1 százalék) is. A nemzetgazdasági beruházások csökkenő tendenciája ellenére több ágban is növekedés tapasztalható. A lakásépítéseket is tartalmazó ingatlanügyletek nemzetgazdasági ág beruházásainak volumene 10,6 százalékkal nőtt az előző évihez képest, összefüggésben a lakásberuházások növekedésével. A szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág beruházásai 14,3 százalékkal emelkedtek, elsősorban az út- és autópályaépítések, valamint a kötöttpályás közlekedési beruházások eredményeképpen. A bányászatban jelentősen nőtt a földgázkitermeléshez kapcsolódó beruházások volumene (40,6 százalék). Az energiaipar beruházásainak nagy arányú növekedése (26,9 százalék) a villamoserőmű-, és hálózat-bővítéseknek köszönhető. MTI S&P-elemzés a magyar bankokról: szerkezeti gond a költséges finanszírozás A magyar bankok pénzügyi profilja várhatóan gyengülni fog rövid távon, a folytatódó recesszió, „a gyenge és kilengésekre hajlamos nemzeti valuta”, valamint a finanszírozási nyomások következtében, áll a Standard & Poor’s ismertetett értékelésében. Más londoni elemzői vélemények szerint ugyanakkor a térségi valuták korábbi gyengülése teremtette versenyképességjavulás nyomán a feldolgozó szektor fogja kivezetni Magyarországot és a többi közép-európai országot a recesszióból. A Standard & Poor’s a magyar bankszektorról kiadott, 12 oldalas londoni elemzésében szerkezeti gyengeségnek nevezi a magyar gazdaság „jelentős külső finanszírozási igényét”, amely a magas közadósságból és a nagymértékű külső egyensúlyhiányból ered, és amely „kiteszi a gazdaságot a globális piacokon uralkodó szűkös és drága finanszírozási kondícióknak”. A nemzetközi hitelminősítő a múlt hónap végén gyengébb kockázati kategóriába sorolta át a magyar bankrendszert, egyebek mellett arra a véleményére hivatkozva, hogy a bankszektor állami támogatása a tulajdonosi finanszírozás gyengülése esetén költségvetési korlátokba ütközne. Az S&P a július végi londoni bejelentés szerint az addigi 6-os szintről 7-esre rontotta a magyar bankszektor országkockázati megítélésének osztályzatát A hitelminősítő szerint a magyar bankrendszer fő kockázati tényezője az: a fedezetlen devizahitelek „kivételes” ütemben növekedtek az elmúlt években. MTI