Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 2011. március (16. évfolyam, 50-75. szám)
2011-03-16 / 62. szám
MEZOGAZDASAG Megkötötték a dohánytermelési és -értékesítési szerződéseket Gyakorlatilag befejeződött a 2013-ig szóló dohánytermesztési és -értékesítési szerződések megkötése a termelőkkel - közölte Bittner Imre, a nyíregyházi fermentálót tulajdonló Universal Leaf Tobacco (ULT) Magyarország Zrt. vezérigazgatója az MTI-vel. A hazai dohánypiac 80-85 százalékát integráló, a dohány termeltetésével, feldolgozásával és értékesítésével foglalkozó amerikai érdekeltségű cég február végéig mintegy ezer termelővel kötötte meg a hároméves szerződéseket. Bittner Imre elmondta, már csak néhány termelővel nem sikerült megállapodni, március közepéig azonban még őket is fel fogják keresni a dohánytársaság képviselői. A hároméves szerződéseket azokkal a termelőkkel tudta megkötni a társaság, akik korábbi években is dohányt termeltek. Viszont leszűkíti a lehetőségeket az a körülmény, hogy jelenleg támogatással csak azok termelhetnek dohányt Magyarországon, akiknek szerkezetátalakítási támogatási jogosultságuk van - emlékeztetett Bittner Imre vezérigazgató. Az igazgató hozzátette: a tavaly leszerződtetett termelők 99 százalékával sikerült az idén megállapodást kötni, a szerződésekben pedig három évre előre rögzítették a termesztésre szánt területeket, a felvásárolható mennyiséget és felvásárló által fizetett árat. A mintegy ezer gazdálkodó nyolcvanöt százaléka Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében termel. Bittner Imre az MIT kérdésére elmondta a tavalyi szélsőséges időjárás eredményeként az OLT Zrt. 20- 25 százalékkal kevesebb dohányt tudott felvásárolni a ténylegesen leszerződött mennyiségnél. A korábbi években szokásos átlag hétezer tonna helyett mindössze 5200 tonna dohányt termett, ami a termelőknek és a felvásárolóknak árbevétel-kiesést, illetve részbeni piacvesztést okozott. Ilyen kevés dohány az elmúlt évtizedekben még nem termett az országban - jegyezte meg a vezérigazgató. A cég számára ezért is volt fontos, hogy a szerződések megkötésével a vevők felé jelezze, Magyarországra lehet számítani a dohánytermesztés szempontjából - mondta Bittner Imre. Becslése szerint - amennyiben az időjárás is kegyes lesz a dohányhoz - a termelési volumen a következő években visszaállhat akár az évi 7500-8000 tonnás mennyiségre is. A szerződésekben meghatározott dohány felvásárlási ára minőségdifferenciált, ami alapárból és a mennyiségi felárból áll. Az utóbbi 1150 kilogrammos termés felett jár minden megtermelt pluszmennyiségre, ez ösztönző eszköz is a termelés növelésére, így ha egy gazdálkodó 2011- ben 2 tonnás Virginia-termést produkál, akkor - egy átlagos minőségű összetétellel számolva - kilónként 400-430 forintos átlagár érhető el - fűzte hozzá a dohányipari cég vezetője. MTI 2011. március 16., szerda Megújult Call Center az MVH-nál Új, kibővített létszámú telefonos ügyfélszolgálatnál várják a gazdálkodók kérdéseit a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál (MVH) - közölte az MVH az MTI-vel. A jelenleg működő és a korábbi rendszer közötti alapvető különbség az, hogy a beérkező hívásokat nem a központi és megyei ügyintézők között osztja meg a Call Center. A hívások mindig a központba érkeznek és amennyiben szükséges, úgy azokat továbbítják a kért megyei kirendeltségre. Ezzel elkerülhetőek a félreértések, és az ügyfél kérdésére biztosan a területileg illetékes szakreferens válaszol. További változás, hogy idén már nem működik a hivatal korábbi kék száma A Call Centert a 06-1-374-3603 és 06-1-374-3604 telefonszámokon lehet elérni ügyfélfogadási időben. A hamarosan induló elektronikus egységes kérelem beadásának időszakában különösen fontos, hogy a gazdálkodók tájékozódhassanak kötelezettségeikről, lehetőségeikről, a Call Center ebben is segít. MTI Könnyített fedezet az agrár vis maior hitelprogramhoz Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) március 14-étől könnyített fedezeti feltételekkel nyújtja a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Agrár Forgóeszköz Vis Maior Hitelprogramhoz készfizető kezességét - tájékoztatta az AVHGA az MTI-t. Az alapítvány tevékenységének célját - azaz a vidéki és agrár kis- és középvállalkozások támogatását - szem előtt tartva döntött úgy, hogy a finanszírozás területén nehézségekbe ütköző vállalkozásoknak segítséget nyújt, és a vis maior hitel mögötti kezesség esetében enyhíti a fedezeti követelményeket. A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. a Vidékfejlesztési Minisztériummal egyeztetve a múlt év november 26-án indította el az Agár Forgóeszköz Vis Maior Hitelprogramját - emlékeztet az AVHGA. A hitelt elemi és katasztrófakárt szenvedett, mezőgazdasági termékek elsődleges előállításával foglalkozó vállalkozások vehetik igénybe. További feltétel, hogy a vállalkozásnak rendelkeznie kell vis maior igazolással, vagy részesülnie kellett agrár-kárenyhítési juttatásban, illetve az igénylők nem lehetnek az uniós szabályozásban meghatározott „nehéz helyzetben”. A vis maior hitelek futamideje 5 év, a vállalkozásonként folyósítható összeg egy- és ötvenmillió forint közötti, ezen belül hektáronként 200 ezer, ültetvényeknél pedig legfeljebb 500 ezer forint lehet. A hitelkeret 6 milliárd forint, de igény esetén, újabb döntést követően az összeg növelhető. A hitelprogramhoz 10 kereskedelmi bank és 23 takarékszövetkezet csatlakozott. A kölcsön felvételéhez lehetőség van az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány készfizető kezességét is igénybe venni. Az alapítvány döntése értelmében a fedezeti követelmények az alábbiak szerint változnak: az 1-25 millió forint közötti hiteleknél a 30 százalékos fedezeti követelmény helyett az alapítvány a kezességgel biztosított kamat nélküli hitelösszeg 10 százalékának megfelelő alapítványi fedezeti értéket ír elő a továbbiakban. A 25-50 millió forint közötti hiteleknél a 30 százalékos fedezeti követelmény helyett pedig az Alapítvány a kezességgel biztosított kamat nélküli hitelösszeg 20 százalékának megfelelő alapítványi fedezeti értéket ír elő. Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítványnál bíznak abban, hogy az intézkedéssel számos vállalkozás számára nyújtanak segítséget, lehetővé téve az agrár vis maior hitelprogram igénybevételét. MTI Magyar Agrárkamara: számítani kell a hamisított vetőmagok megjelenésére A mostani árakkal számolva akár százezer forintot is veszíthet a gazdálkodó egy hektárra vetítve, ha hamisított, nem ellenőrzött vetőmagot használ, és így elmarad a termés minősége, valamint mennyisége is a várhatótól - hívja fel a figyelmet a Magyar Agrárkamara (MA) legfrissebb, az MTI-hez eljuttatott tájékoztatójában. A közlemény szerint ezért nem véletlen, hogy immáron második alkalommal indít kampányt a hamisított kukorica és napraforgó vetőmagok ellen a Vetőmag Szövetség és Terméktanács. A csalók és nepperek azt próbálják kihasználni, hogy a kevés tőkével rendelkező gazdálkodók ott próbálnak spórolni, ahol tudnak. Ezért kínálják a vetőmagot - mármint a hamisat - fél áron piacokon, teherautókról, csomagtartókból. És ez az első komoly jel, amely arra utal, hogy a vetőmag valószínűleg hamisított. A Vetőmag Szövetség és Terméktanács (VSzT) szerint a hamisított vetőmagot az ellenőrzött vetőmag piaci áránál olcsóbban ajánlják, esetleg akciós, vagy megmaradt tételként tüntetik fel. A cégjelzéssel ellátott zsákok megtévesztésig hasonlíthatnak az eredetihez, de a hamis címke könnyen eltéphető és a fémzárszám és általában a címkesorszám is hibás, azaz nem a címkén szereplő hibridet és vetőmagtételt azonosítja így a címke anyaga és tartalma is árulkodik a hamisításról. Ezért a Magyar Agrárkamara azt tanácsolja, hogy a gazdálkodók nézzék meg a kínált áruk címkéjét. Azok ugyanis téphetetlen anyagból készülnek, egyedi nyilvántartásúak, sorszámozottak, vízjellel ellátottak, kitöltésük számítógéppel történik. Minden egyes zsáknak, csomagolási egységnek külön azonosító száma van. A MA jelzi azt is, hogy a címkehamisítás okirat hamisításnak minősül. A hamis vetőmag esetén a zsákban gyakran töredezett, csíraképtelen mag található, ez pedig növeli a veszteségeket. A csávázás hiánya tovább rontja annak az esélyét, hogy az elvetett mag kicsírázzon, egészséges termést hozzon. A genetikai, a csírázóképességi és a növényvédelmi problémák egyaránt termésveszteséget okoznak. Ez együttesen akár a 100 százalékot is elérheti - tartalmazza a közlemény. MTI Társadalmi vita a magyar termék rendeletről Megkezdődött a társadalmi vita a magyar termékről szóló miniszteri rendelet tervezetéről - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium. A véleményeket még ma el lehet küldeni a minisztérium címére vagy elektronikusan a jogifo@vm.gov.hu e-mail címre „magyar termék" megjelöléssel. A rendelet-tervezetet előzetes véleményezésre a szaktárca megküldi az Európai Uniónak, ahol a notifikációs eljárási folyamat körülbelül hat hónapig tart. Ezt követően, és a hazai egyeztetések lezárulta után a nyár végén, ősz elején léphet hatályba a jogszabály - tájékoztatott a Vidékfejlesztési Minisztérium. A fogyasztók hiteles tájékoztatása érdekében a Vidékfejlesztési Minisztérium rendeletben kívánja szabályozni a magyar termék fogalmát A Vidékfejlesztési Minisztérium a lakosság valós tájékoztatása érdekében olyan önkéntes jelölési gyakorlatot kíván bevezetni, amellyel a hazai termékek pontosabban azonosíthatóak és egyszerűbben felismerhetőek, miután az állampolgárok egyre inkább igénylik, hogy valóban magyar eredetű élelmiszereket vásárolhassanak. Viszont a felmérések alapján az elmúlt időszakban gyakran becsapottnak érezték magukat a megtévesztő jelölések miatt. A szaktárca közlése szerint a rendelet-tervezet meghatározza a „100% magyar” felirat feltüntetésének feltételeit. A jelölést kizárólag magyar alapanyagból, Magyarországon elvégzett műveletekkel előállított termékek viselhetik majd. Ezek a termékek legfeljebb olyan külföldről származó összetevőket tartalmazhatnak, amelyeket Magyarországon nem lehet előállítani, például déligyümölcsöt vagy egyes fűszerféléket. Ezek aránya azonban nem haladhatja meg az 5 százalékot. A jogszabály rendelkezik a „magyar termék” vagy „magyar élelmiszer” illetve bármilyen ezzel azonos értelmű szókapcsolat használatáról. Szabályozza azt is, hogy milyen esetekben lehet feltüntetni a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeit, vagy az azokra utaló grafikai megjelenítést a csomagoláson. A rendelet kitér a „különleges”, „prémium”, „kiváló”, „extra” jelzők feltüntetésének feltételeire is. A tervezet a Vidékfejlesztési Minisztérium értékvállalásának megfelelően és a magyar jogszabályi környezetben elsőként határozza meg a „kézműves”, illetve a „hagyományos élelmiszer” kifejezést - íja közleményében a minisztérium. Olyan termékek jelölhetőek majd így, amelyeket nem iparszerű eljárással, hanem egyedi megmunkálással, kézzel vagy egyszerű hagyományos eszközökkel állítottak elő. A szabályozás csak a hazánkban működő élelmiszer-vállalkozásokra vonatkozik, és csak azokat érinti, akik önkéntesen akarják feltüntetni a termék származását. MTI