Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 2011. március (16. évfolyam, 50-75. szám)

2011-03-16 / 62. szám

MEZOGAZDASAG Megkötötték a dohánytermelési és -értékesítési szerződéseket Gyakorlatilag befejező­dött a 2013-ig szóló do­hánytermesztési és -ér­tékesítési szerződések megkötése a termelők­kel - közölte Bittner Imre, a nyíregyházi fer­mentálót tulajdonló Universal Leaf Tobacco (ULT) Magyarország Zrt. vezérigazgatója az MTI-vel. A hazai dohánypiac 80-85 százalékát integráló, a do­hány termeltetésével, fel­dolgozásával és értékesíté­sével foglalkozó amerikai érdekeltségű cég február végéig mintegy ezer ter­melővel kötötte meg a hároméves szerződéseket. Bittner Imre elmondta, már csak néhány termelő­vel nem sikerült megálla­podni, március közepéig azonban még őket is fel fogják keresni a dohánytár­saság képviselői. A hároméves szerződése­ket azokkal a termelőkkel tudta megkötni a társaság, akik korábbi években is do­hányt termeltek. Viszont le­szűkíti a lehetőségeket az a körülmény, hogy jelenleg támogatással csak azok ter­melhetnek dohányt Ma­gyarországon, akiknek szerkezetátalakítási támo­gatási jogosultságuk van - emlékeztetett Bittner Imre vezérigazgató. Az igazgató hozzátette: a tavaly leszerződtetett ter­melők 99 százalékával sike­rült az idén megállapodást kötni, a szerződésekben pedig három évre előre rög­zítették a termesztésre szánt területeket, a felvásá­rolható mennyiséget és fel­vásárló által fizetett árat. A mintegy ezer gazdálkodó nyolcvanöt százaléka Sza­bolcs-Szatmár-Bereg me­gyében termel. Bittner Imre az MIT kér­désére elmondta a tavalyi szélsőséges időjárás ered­ményeként az OLT Zrt. 20- 25 százalékkal kevesebb­­ dohányt tudott felvásárolni a ténylegesen leszerződött mennyiségnél. A korábbi években szokásos átlag­­ hétezer tonna helyett mind­össze 5200 tonna dohány­t termett, ami a termelőknek és a felvásárolóknak árbe­vétel-kiesést, illetve rész­beni piacvesztést okozott. Ilyen kevés dohány az el­múlt évtizedekben még nem termett az országban - jegyezte meg a vezérigaz­gató. A cég számára ezért is volt fontos, hogy a szerző­dések megkötésével a ve­vők felé jelezze, Magyaror­szágra lehet számítani a do­hánytermesztés szempont­jából - mondta Bittner Imre. Becslése szerint - amennyiben az időjárás is kegyes lesz a dohányhoz - a termelési volumen a kö­vetkező években visszaáll­hat akár az évi 7500-8000 tonnás mennyiségre is. A szerződésekben meg­határozott dohány felvásár­lási ára minőségdifferen­ciált, ami alapárból és a mennyiségi felárból áll. Az utóbbi 1150 kilogrammos termés felett jár minden megtermelt pluszmennyi­­ségre, ez ösztönző eszköz is a termelés növelésére, így ha egy gazdálkodó 2011- ben 2 tonnás Virginia-ter­­mést produkál, akkor - egy átlagos minőségű összeté­tellel számolva - kilónként 400-430 forintos átlagár érhető el - fűzte hozzá a do­hányipari cég vezetője. MTI 2011. március 16., szerda Megújult Call Center az MVH-nál Új, kibővített létszámú telefonos ügyfél­­szolgálatnál várják a gazdálkodók kérdéseit a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal­nál (MVH) - közölte az MVH az MTI-vel. A je­lenleg működő és a korábbi rendszer közötti alapvető különbség az, hogy a beérkező hívá­sokat nem a központi és megyei ügyintézők között osztja meg a Call Center. A hívások mindig a központba érkeznek és amennyi­ben szükséges, úgy azokat továbbítják a kért megyei kirendeltségre. Ezzel elkerülhetőek a félreértések,­ és az ügyfél kérdésére bizto­san a területileg illetékes szakreferens vála­szol. További változás, hogy idén már nem működik a hivatal korábbi kék száma A Call Centert a 06-1-374-3603 és 06-1-374-3604 tele­fonszámokon lehet elérni ügyfélfogadási idő­ben. A hamarosan induló elektronikus egysé­ges kérelem beadásának időszakában külö­nösen fontos, hogy a gazdálkodók tájékozód­hassanak kötelezettségeikről, lehetőségeik­ről, a Call Center ebben is segít. MTI Könnyített fedezet az agrár vis maior hitelprogramhoz Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) március 14-étől könnyített fedezeti feltételekkel nyújtja a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Agrár Forgóeszköz Vis Maior Hitelprogramhoz készfizető kezessé­gét - tájékoztatta az AVHGA az MTI-t. Az alapítvány tevékenységének célját - azaz a vidéki és agrár kis- és középvál­lalkozások támogatását - szem előtt tart­va döntött úgy, hogy a finanszírozás terü­letén nehézségekbe ütköző vállalkozá­soknak segítséget nyújt, és a vis maior hitel mögötti kezesség esetében enyhíti a fedezeti követelményeket. A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. a Vi­dékfejlesztési Minisztériummal egyeztet­ve a múlt év november 26-án indította el az Agár Forgóeszköz Vis Maior Hitel­­program­ját - emlékeztet az AVHGA. A hitelt elemi és katasztrófakárt szen­vedett, mezőgazdasági termékek elsőd­leges előállításával foglalkozó vállalko­zások vehetik igénybe. További feltétel, hogy a vállalkozásnak rendelkeznie kell vis maior igazolással, vagy részesülnie kellett agrár-káreny­hítési juttatásban, illetve az igénylők nem lehetnek az uniós szabályozásban meghatározott „nehéz helyzetben”. A vis maior hitelek futamideje 5 év, a vállalkozásonként folyósítható összeg egy- és ötvenmillió forint közötti, ezen belül hektáronként 200 ezer, ültetvé­nyeknél pedig legfeljebb 500 ezer forint lehet. A hitelkeret 6 milliárd forint, de igény esetén, újabb döntést követően az ös­­­szeg növelhető. A hitelprogramhoz 10 kereskedelmi bank és 23 takarékszövetkezet csatlako­zott. A kölcsön felvételéhez lehetőség van az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány készfizető kezességét is igénybe venni. Az alapítvány döntése értelmében a fe­dezeti követelmények az alábbiak sze­rint változnak: az 1-25 millió forint közöt­ti hiteleknél a 30 százalékos fedezeti kö­vetelmény helyett az alapítvány a kezes­séggel biztosított kamat nélküli hitel­összeg 10 százalékának megfelelő alapít­ványi fedezeti értéket ír elő a továbbiak­ban. A 25-50 millió forint közötti hitelek­nél a 30 százalékos fedezeti követelmény helyett pedig az Alapítvány a kezesség­gel biztosított kamat nélküli hitelösszeg 20 százalékának megfelelő alapítványi fedezeti értéket ír elő. Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítványnál bíznak abban, hogy az in­tézkedéssel számos vállalkozás számára nyújtanak segítséget, lehetővé téve az agrár vis maior hitelprogram igénybe­vételét. MTI Magyar Agrárkamara: számítani kell a hamisított vetőmagok megjelenésére A mostani árakkal számolva akár százezer forintot is ve­szíthet a gazdálkodó egy hektárra vetítve, ha hamisított, nem ellenőrzött vetőmagot használ, és így elmarad a termés minősége, valamint mennyisége is a várhatótól - hívja fel a figyelmet a Magyar Agrárkamara (MA) leg­frissebb, az MTI-hez eljuttatott tájékoztatójában. A köz­lemény szerint ezért nem véletlen, hogy immáron má­sodik alkalommal indít kampányt a hamisított kukorica és napraforgó vetőmagok ellen a Vetőmag Szövetség és Terméktanács. A csalók és nepperek azt próbálják kihasználni, hogy a kevés tőkével rendelkező gaz­dálkodók ott próbálnak spó­rolni, ahol tudnak. Ezért kí­nálják a vetőmagot - mármint a hamisat - fél áron piacokon, teherautókról, csomagtartók­ból. És ez az első komoly jel, amely arra utal, hogy a vető­mag valószínűleg hamisított. A Vetőmag Szövetség és Terméktanács (VSzT) szerint a hamisított vetőmagot az ellenőrzött vetőmag piaci árá­nál olcsóbban ajánlják, eset­leg akciós, vagy megmaradt tételként tüntetik fel. A cég­jelzéssel ellátott zsákok meg­tévesztésig hasonlíthatnak az eredetihez, de a hamis címke könnyen eltéphető és a fém­­zárszám és általában a címke­sorszám is hibás, azaz nem a címkén szereplő hibridet és vetőmagtételt azonosítja így a címke anyaga és tartalma is árulkodik a hamisításról. Ezért a Magyar Agrárkama­ra azt tanácsolja, hogy a gaz­dálkodók nézzék meg a kínált áru­k címkéjét. Azok ugyanis téphetetlen anyagból készül­nek, egyedi nyilvántartásúak, sorszámozottak, vízjellel ellá­tottak, kitöltésük számítógép­pel történik. Minden egyes zsáknak, csomagolási egység­nek külön azonosító száma van. A MA jelzi azt is, hogy a címkehamisítás okirat hami­sításnak minősül. A hamis vetőmag esetén a zsákban gyakran töredezett, csíraképtelen mag található, ez pedig növeli a vesztesége­ket. A csávázás hiánya tovább rontja annak az esélyét, hogy az elvetett mag kicsírázzon, egészséges termést hozzon. A genetikai, a csírázóképességi és a növényvédelmi problé­mák egyaránt termésveszte­séget okoznak. Ez együttesen akár a 100 százalékot is elér­heti - tartalmazza a köz­lemény. MTI Társadalmi vita a magyar termék rendeletről Megkezdődött a társadalmi vita a magyar termékről szóló mi­niszteri rendelet tervezetéről - közölte a Vidékfejlesztési Mi­nisztérium. A véleményeket még ma el lehet küldeni a mi­nisztérium címére vagy elektro­nikusan a jogifo@vm.gov.hu e-mail címre „magyar termék" megjelöléssel. A rendelet-tervezetet előzetes vé­leményezésre a szaktárca megküldi az Európai Uniónak, ahol a notifiká­­ciós eljárási folyamat körülbelül hat hónapig tart. Ezt követően, és a ha­zai egyeztetések lezárulta után a nyár végén, ősz elején léphet hatály­ba a jogszabály - tájékoztatott a Vi­dékfejlesztési Minisztérium. A fogyasztók hiteles tájékoztatása érdekében a Vidékfejlesztési Minisz­térium rendeletben kívánja szabá­lyozni a magyar termék fogalmát A Vidékfejlesztési Minisztérium a lakosság valós tájékoztatása érdeké­ben olyan önkéntes jelölési gyakor­latot kíván bevezetni, amellyel a ha­zai termékek pontosabban azonosít­hatóak és egyszerűbben felismerhe­tőek, miután az állampolgárok egyre inkább igénylik, hogy valóban ma­gyar eredetű élelmiszereket vásárol­hassanak. Viszont a felmérések alapján az elmúlt időszakban gyak­ran becsapottnak érezték magukat a megtévesztő jelölések miatt. A szaktárca közlése szerint a ren­delet-tervezet meghatározza a „100% magyar” felirat feltüntetésének fel­tételeit. A jelölést kizárólag magyar alapanyagból, Magyarországon el­végzett műveletekkel előállított ter­mékek viselhetik majd. Ezek a ter­mékek legfeljebb olyan külföldről származó összetevőket tartalmaz­hatnak, amelyeket Magyarországon nem lehet előállítani, például déli­gyümölcsöt vagy egyes fűszerfélé­ket. Ezek aránya azonban nem ha­ladhatja meg az 5 százalékot. A jogszabály rendelkezik a „ma­gyar termék” vagy „magyar élelmi­szer” illetve bármilyen ezzel azonos értelmű szókapcsolat használatáról. Szabályozza azt is, hogy milyen ese­tekben lehet feltüntetni a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeit, vagy az azokra utaló grafikai megjelení­tést a csomagoláson. A rendelet kitér a „különleges”, „prémium”, „kiváló”, „extra” jelzők feltüntetésének feltételeire is. A tervezet a Vidékfejlesztési Mi­nisztérium értékvállalásának megfe­lelően és a magyar jogszabályi kör­nyezetben elsőként határozza meg a „kézműves”, illetve a „hagyományos élelmiszer” kifejezést - íja közlemé­nyében a minisztérium. Olyan ter­mékek jelölhetőek majd így, ame­lyeket nem iparszerű eljárással, ha­nem egyedi megmunkálással, kézzel vagy egyszerű hagyományos eszkö­zökkel állítottak elő. A szabályozás csak a hazánkban működő élelmiszer-vállalkozásokra vonatkozik, és csak azokat érinti, akik önkéntesen akarják feltüntetni a termék származását. MTI

Next