Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)
1921-06-11 / 47. szám
negyvenkettedik évfolyam. —,------.——— — — ■ —--------^ Előfizetési ár Cseh-szlovák értékben : Helyben és vidékre postai szétküldéssel: egész évre 60 K, félévre 30 K, negyedévre 15 K. Egyes szám árai 70 fillér. Politikai lap. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. 47. szám. Szombat) 1921. junius II. KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor H. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. üSegjelenik minden szerdán és szombaton. A Magyar Népsség ismét zászlót bontott egy évi kényszerszünetelés után. Mikor a hatalom látta, hogy a magyar nemzeti kisebbség hatalmas táborban gyülekezik a magyar kultúra kibontott zászlaja alá, akkor betiltotta a szövetség működését el nem hangzott pohárköszöntők ürügye és a keresztényszocialista pártnak a népszövetség megalakulása napján tartott népgyűlése miatt, mely semmi összefüggésben sem volt azzal A Magyar Népszövetség vezetőit és életre hívóit nem terheli semmi felelősség az iránt, hogy az elmúlt év alatt mindent el ne követtek volna a szövetség alapszabályainak jóváhagyása érdekében. Sikerült meggyőzniük a kormányt arról, hogy a nagy nyilvánosság mégis csak a leghatékonyabb ellenőre a Magyar Népszövetség működésének és az a megokolás, hogy a kormány „elhangzott beszédekből ítélve“ nem fog megfelelni alapszabályszerű céljainak, nem lehet helytálló. Az a kormányzati tény, hogy a Magyar Népszövetséget alapszabályai módosítására hívta fel a hatóság, azt jelenti, hogy korábbi rendeletét a jobban értesült kormány hatályon kívül helyezte, így tehát a Magyar Népszövetség jogalapját ezzel elismerte. A Magyar Népszövetség vezetősége okulva a múltak tapasztalataiból még a látszatát is elkerülni óhajtotta annak, hogy a szövetség működésébe bárki is politikát magyarázhasson bele. Kifejezésre juttatta ezt tisztviselői kara és elnöki tanácsai megalkotásánál, legfőképpen pedig alapszabályaiban. Nem is arra van szükség, hogy a Magyar Népszövetség napi politikát csináljon, sőt kívánatos, hogy a párti politikától teljesen távol álljon és annak hullámaiban el ne merüljön. Nagyszerűen fejtette ki e népszövetség egyik vezetője j e tétel igazságát és azt, hogy a magyarság kulturális egységét politikai párt biztositani nem lévén képes, az a feladat a Magyar Népszövetségre hárul. Magyar szivünk hevületével köszöntjük az uj zászlóbontást és a magyar nők lelkéből is feltörő hangot mint fajunknak , szent és igaz érzését, — a magyar nyelv, a magyar irodalom, tudomány és művészet, a magyar iskola, szóval a magyar közmivelődés egységes, nagy gondolatát, mely átfogja és egybekapcsolja a hazájától elszakított és itt élő magyarság millióját. Elvárjuk a magyarság kulturális vezetőségétől, hogy gyorsan a munkához lát és pótolja azt, amit egy évig tétlenségre kárhoztatva elmulasztott, hogy a szertehulló tömegeket rendes sorokba felállítva vonultatja fel nyelve és nagy kultúrértékei védelmére és előkészíti a közművelődés nagy csatájára, ahol az a nép győz, amely erre erősebben felkészült. * A Magyar Népszövetség közgyűlése szerdán zajlott le a Kulturház előadótermében élénk látogatottság mellett. Ott voltak a helyi tagok nagy számmal és képviselve voltak Komárom, Pozsony, Esztergom, Nyítra, Bars, Abauj, Gömör megyék, Pozsony, Érsekújvár, Nyitra, Kassa, Rimaszombat és Léva városok kiküldöttekkel. Megjelentek a komáromi és érsekujvári fiókegyletek választmányai, számos egyesület és hivatal, a jelenvoltak soraiban ott láttuk Kürthy István, Kittő Dénes, Mailáth István nyug. főispánokat, Kánya Rikárd nyug. polgármestert, Jeszty Béla, Jaross Vilmos, Luczenbacher Pál elnöki tanácstagokat, Német Dezső főszolgabirót, dr. Grósz Sándor volt tiszti főügyészt (Kassa), dr. Ozoray Józsefet, az érszkujvári népszövetségi fiók elnökét, Palkovich Viktor katolikus, Jánossy Lajos evangélikus és Tóth Kálmán református espereseket, számos lelkészt, tanítót és tanárt. A Szövetség közgyűlését Kürthy István elnök nyitotta meg lelkes és a nála megszokott választékos szavakkal, rámutatott arra, hogy a Népszövetség csak egy év múlva veheti fel ismét a tevékenység fonalát, vázolja ennek az okait. Gyanú és rosszakarat környezheti működésünket, de a leghatározottabban jelentheti ki, hogy törvényes alapon állunk és igy akarjuk a magyar géniusz messzevilágító oltárát megalkotni. Majd átadta a szót Tuba Jánosnak a Szövetség érdemes igazgatójának. Tuba János ügyvezető igazgató ismertette ezután azokat a lépéseket, melyeket a szövetség vezetősége 1920. augusztus hó, vagyis az első alapszabályok jóváhagyásának megtagadása után, a szövetség elismerése illetőleg az időközben az elnöki tanács intéző bizottsága által a jóváhagyást megtagadó kormányrendelet egyik némi tárgyi alappal bíró pontja értelmében módosított alapszabályok jóváhagyása érdekében a kormányhatóságnál tett. Végre 10 hónapi sürgetés, utánjárás és személyes tárgyalások után most leérkezett a kormány rendelete, hogy alapszabályunkat az újonnan kiadott irányelvek alapján módosítva újból terjesszük fel. Ez intézkedés most már feljogosít bennünket arra a reményre, hogy a mai közgyűlésen megfelelőig módosítandó alapszabályainkról a kormány jóváhagyását nem fogja megtagadni. Mielőtt azonban az alapszabályok módosításához és tárgyalására áttérnénk, feltétlenül szükséges annak a kérdésnek tisztázása, hogy a működésünk megszakítása óta bekövetkezett események és szervezkedések után, van-e valóban szükség a Magyar Népszövetség megalakítására ? Ugyanis már működésünk kezdetén sajnálattal tapasztaltuk, hogy magyar politikai pártjaink egyike-másika nem jó szemmel nézte szövetségünk létesítését és terjeszkedését. Iparkodott, ha nem is teljes nyíltsággal annak útjába gáncsokat vetni. Ezenkívül a most létező keresztényszociális, valamint a magyar Kisgazda Földmives és Kisiparos Párt, e pártok szervezetei és különösen a magyar ellenzéki pártok közös bizottsága a magyar kulturális kérdések több lényeges részét vette fel programmjába és tűzte ki a politikai pártok által megoldandó feladatok közé, így pl. a közös bizottság megalakította a sajtóügyi, kulturális és iskolai szakosztályokat. Ezenkívül legutóbb Kassán ugyancsak a pártok kezdeményezése folytán megalakult az Országos Magyar Színpártoló egyesület is. Kérdés tehát, hogy vajjon ily körülmények között fennforog-e a magyarság érdeke szempontjából a Népszövetség új életrehívásának komoly szüksége? Avagy rábízhatjuk teljes megnyugvással a magyar kultúrát érdeklő kérdések megoldását a pártok e szervezeteire? A szövetség megalakításával nem osztjuk-e meg a szlovenszkói magyarságot és ezzel nem gyengítjük-e erejét ? Van-e, lehet-e remény és biztos kilátás arra, hogy a Népszövetség lobogója alá a magyarság oly tömör sorokban és oly tekintélyes számban fog sorakozni, hogy elég súllyal bíri úgy kifelé, mint be és felfelé, a magyar kulturális érdekek érvényesítésére, megvédésére és előmozdítására? Mert ha e kérdésekre megnyugtató váaszt nem adhatunk és ha szövetségünk létesítésével fölöslegesen szaporítanók a magyar táborok számát, akkor inkább vegyük le a napirendről a Magyar Népszövetségnek előttünk s bármennyire szent ügyét. Mi, akik e mozgalmat annak idején megindítottuk és első alapszabályaink jóváhagyásának megtagadása után is kitartottunk a mellett, hogy az eszme testet öltsön, feltétlenül szükségesnek tartjuk,, a Magyar Népszövetségnek megalakítását és abba az itteni magyarságnak párt és valláskülönbség nélkül erős phar lanx-ként való tömörítését. Álláspontunkat következőkkel okoljuk meg: a most tárgyalásra kerülő módosított alapszabályok szerint, szövetségünknek célja. A magyarságnak, mint nemzeti kisebbségnek kulturális érdekeit, a magyar irodalom és az itteni magyar közmivelődési intézmények támogatásával szolgálni és előmozdítani. Más szavakkal: az ősi hazájától akarata ellen elszakított szlovenszkói több mint egy millió lelket számláló magyarságnak megvédése az elcsehesítés vagy elszlovákosítás ellen, az ősi hazával való kulturközösség folytonos ápolása, állandó ébrentartása és minden ezt a célt szolgáló módok és eszközök igénybevétele, ennek érdekében új kultúrintézmények létesítése, a meglevők támogatása, tervszerű és fokozatos fejlesztése, különösen pedig a magyar tannyelvű iskoláknak, az elemi oktatástól fél egészen az egyetemi oktatásig biztosítása, a még meglevőknek minden Milus János ruhafes*?.és,ve*yti“titó Komárom, Nádor-utca 3. és 48. szám. Y ---AT.-in.rr Mindennemű ruhanemüeket, bútorszöveteket, függönyöket stb. fest és tisztit. ...