Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)

1921-06-11 / 47. szám

negyvenk­ettedik évfolyam. —,------.——— — — ■ —--------^ Előfizetési ár Cseh-szlovák értékben : Helyben és vidékre postai szétküldéssel: egész évre 60 K, félévre 30 K, negyedévre 15 K. Egyes szám árai 70 fillér. Politikai lap. Főszerkesztő: GAÁL GYU­LA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. 47. szám. Szombat) 1921. junius II. KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor­ H. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. külden­dők. Kéziratokat nem adunk vissza. üSegjelenik minden szerdán és szombaton. A Magyar Népsség ismét zászlót bontott egy évi kényszer­szünetelés után. Mikor a hatalom látta, hogy a magyar nemzeti kisebbség hatal­mas táborban gyülekezik a magyar kul­túra kibontott zászlaja alá, akkor betiltotta a szövetség működését el nem hangzott pohárköszöntők ürügye és a keresztény­­szocialista pártnak a népszövetség meg­alakulása napján tartott népgyűlése miatt, mely semmi összefüggésben sem volt azzal A Magyar Népszövetség vezetőit és életre hívóit nem terheli semmi felelősség az iránt, hogy az elmúlt év alatt mindent el ne követtek volna a szövetség alap­szabályainak jóváhagyása érdekében. Si­került meggyőzniük a kormányt arról, hogy a nagy nyilvánosság mégis csak a leghatékonyabb ellenőre a Magyar Nép­szövetség működésének és az a megoko­­lás, hogy a kormány „elhangzott beszé­dekből ítélve“ nem fog megfelelni alap­­szabályszerű céljainak, nem lehet helyt­álló. Az a kormányzati tény, hogy a Ma­gyar Népszövetséget alapszabályai módo­sítására hívta fel a hatóság, azt jelenti,­­ hogy korábbi rendeletét a jobban értesült­­ kormány hatályon kívül helyezte, így te­hát a Magyar Népszövetség jogalapját ezzel elismerte. A Magyar Népszövetség vezetősége okulva a múltak tapasztalataiból még a látszatát is elkerülni óhajtotta annak, hogy a szövetség működésébe bárki is politikát magyarázhasson bele. Kifejezésre juttatta­­ ezt tisztviselői kara és elnöki tanácsa­i megalkotásánál, legfőképpen pedig alap­szabályaiban. Nem is arra van szükség, hogy a Magyar Népszövetség napi politi­kát csináljon, sőt kívánatos, hogy a párt­­i politikától teljesen távol álljon és annak hullámaiban el ne merüljön. Nagyszerűen­­ fejtette ki e népszövetség egyik vezetője j e tétel igazságát és azt, hogy a magyar­­­­ság kulturális egységét politikai párt biz­­­­tositani nem lévén képes, az a feladat a Magyar Népszövetségre hárul. Magyar szivünk hevületével köszönt­­j­­ük az uj zászlóbontást és a magyar nők lelkéből is feltörő hangot mint fajunknak , szent és igaz érzését, — a magyar nyelv, a magyar irodalom, tudomány és művészet, a magyar iskola, szóval a magyar köz­­mivelődés egységes, nagy gondolatát, mely átfogja és egybekapcsolja a hazájától el­szakított és itt élő magyarság millióját. Elvárjuk a magyarság kulturális ve­zetőségétől, hogy gyorsan a munkához lát és pótolja azt, amit egy évig tétlen­ségre kárhoztatva elmulasztott, hogy a szertehulló tömegeket rendes sorokba fel­állítva vonultatja fel nyelve és nagy kul­­túrértékei védelmére és előkészíti a köz­művelődés nagy csatájára, ahol az a nép győz, amely erre erősebben felkészült. * A Magyar Népszövetség közgyűlése szer­dán zajlott le a Kulturház előadó­termében élénk látogatottság mellett. Ott voltak a helyi tagok nagy számmal és képviselve voltak Ko­márom, Pozsony, Esztergom, Nyítra, Bars, Abauj, Gömör megyék, Pozsony, Érsekújvár, Nyitra, Kassa, Rimaszombat és Léva városok kikül­döttekkel. Megjelentek a komáromi és érsekuj­­vári fiókegyletek választmányai, számos egye­sület és hivatal, a jelenvoltak soraiban ott lát­tuk Kürthy István, Kittő Dénes, Mailáth István nyug. főispánokat, Kánya Rikárd nyug. polgár­­mestert, J­eszty Béla, Jaross Vilmos, Luczen­­bacher Pál elnöki tanácstagokat, Német Dezső főszolgabirót, dr. Grósz Sándor volt tiszti fő­ügyészt (Kassa), dr. Ozoray Józsefet, az érszk­­ujvári népszövetségi fiók elnökét, Palkovich Viktor katolikus, Jánossy Lajos evangélikus és Tóth Kálmán református espereseket, számos lelkészt, tanítót és tanárt. A Szövetség közgyűlését Kürthy István elnök nyitotta meg lelkes és a nála megszokott választékos szavakkal, rámutatott arra, hogy a Népszövetség csak egy év múlva veheti fel ismét a tevékenység fonalát, vázolja ennek az okait. Gyanú és rosszakarat környezheti műkö­désünket, de a leghatározottabban jelentheti ki, hogy törvényes alapon állunk és igy akarjuk a magyar géniusz messzevilágító oltárát megal­kotni. Majd átadta a szót Tuba Jánosnak a Szövetség érdemes igazgatójának. Tuba János ügyvezető igazgató ismertette ezután azokat a lépéseket, melyeket a szövet­ség vezetősége 1920. augusztus hó, vagyis az első alapszabályok jóváhagyásának megtaga­dása után, a szövetség elismerése illetőleg az időközben az elnöki tanács intéző bizottsága által a jóváhagyást megtagadó kormányrendelet egyik némi tárgyi alappal bíró pontja értelmé­ben módosított alapszabályok jóváhagyása ér­dekében a kormányhatóságnál tett. Végre 10 hónapi sürgetés, utánjárás és személyes tárgyalások után most leérkezett a kormány rendelete, hogy alapszabályunkat az újonnan kiadott irányelvek alapján módosítva új­ból terjesszük fel. Ez intézkedés most már fel­jogosít bennünket arra a reményre, hogy a mai közgyűlésen megfelelőig módosítandó alap­szabályainkról a kormány jóváhagyását nem fogja megtagadni. Mielőtt azonban az alapszabályok módo­sításához és tárgyalására áttérnénk, feltétlenül szükséges annak a kérdésnek tisztázása, hogy a működésünk megszakítása óta bekövetkezett események és szervezkedések után, van-e va­lóban szükség a Magyar Népszövetség meg­alakítására ? Ugyanis már működésünk kezdetén saj­nálattal tapasztaltuk, hogy magyar politikai pártjaink egyike-másika nem jó szemmel nézte szövetségünk létesítését és terjeszkedését. Ipar­kodott, ha nem is teljes nyíltsággal annak útjába gáncsokat vetni. Ezenkívül a most létező ke­resztényszociális, valamint a magyar Kisgazda Földmives és Kisiparos Párt, e pártok szerve­zetei és különösen a magyar ellenzéki pártok közös bizottsága a magyar kulturális kérdések­­ több lényeges részét vette fel programmjába és­­ tűzte ki a politikai pártok által megoldandó­­ feladatok közé, így pl. a közös bizottság meg­alakította a sajtóügyi, kulturális és iskolai szakosztályokat. Ezenkívül legutóbb Kassán ugyancsak a pártok kezdeményezése folytán­­ megalakult az Országos Magyar Színpártoló­­ egyesület is. Kérdés tehát, hogy vajjon ily kö­rülmények között fennforog-e a magyarság érdeke szempontjából a Népszövetség új életre­­hívásának komoly szüksége? Avagy rábízhat­­­­juk teljes megnyugvással a magyar kultúrát­­ érdeklő kérdések megoldását a pártok e szer­­­­vezeteire? A szövetség megalakításával nem­­ osztjuk-e meg a szlovenszkói magyarságot és ezzel nem gyengítjük-e erejét ? Van-e, lehet-e remény és biztos kilátás­­ arra, hogy a Népszövetség lobogója alá a ma­­­­gyarság oly tömör sorokban és oly tekintélyes­­ számban fog sorakozni, hogy elég súllyal bír­i úgy kifelé, mint be és felfelé, a magyar kultu­­­­­rális érdekek érvényesítésére, megvédésére és­­ előmozdítására? Mert ha e kérdésekre megnyugtató vá­­­­­aszt nem adhatunk és ha szövetségünk léte­­­­sítésével fölöslegesen szaporítanók a magyar­­ táborok számát, akkor inkább vegyük le a na­­­­pirendről a Magyar Népszövetségnek előttünk s bármennyire szent ügyét. Mi, akik e mozgalmat annak idején meg­­­­indítottuk és első alapszabályaink jóváhagyá­­­­sának megtagadása után is kitartottunk a mel­­­­lett, hogy az eszme testet öltsön, feltétlenül­­ szükségesnek tartjuk,, a Magyar Népszövetség­­­­nek megalakítását és abba az itteni magyarság­­­­nak párt és valláskülönbség nélkül erős pha­­r lanx-ként való tömörítését. Álláspontunkat következőkkel okoljuk meg: a most tárgyalásra kerülő módosított alap­szabályok szerint, szövetségünknek célja. A magyarságnak, mint nemzeti kisebbségnek kul­turális érdekeit, a magyar irodalom és az itteni magyar közmivelődési intézmények támogatá­sával szolgálni és előmozdítani. Más szavakkal: az ősi hazájától akarata ellen elszakított szlovenszkói több mint egy millió lelket számláló magyar­ságnak megvédése az elcsehesítés vagy elszlo­­vákosítás ellen, az ősi hazával való kulturkö­­zösség folytonos ápolása, állandó ébrentartása és minden ezt a célt szolgáló módok és esz­közök igénybevétele, ennek érdekében új kul­­túrintézmények létesítése, a meglevők támoga­tása, tervszerű és fokozatos fejlesztése, külö­nösen pedig a magyar tannyelvű iskoláknak, az elemi oktatástól fél egészen az egyetemi okta­tásig biztosítása, a még meglevőknek minden Milus János ruhafes*?.és,ve*yti“titó Komárom, Nádor-utca 3. és 48. szám. Y ---AT.-in.rr Mindennemű ruhanemüeket, bútorszöveteket, függönyöket stb. fest és tisztit. ...

Next