Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)
1922-01-03 / 1. szám
hegyen harmadik évfolyam. I. szám. KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. Előfizetési ár cseh-szlovák értékben. Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Igéta évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. Egyes szám ára 180 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Keddi 1922. január 3. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor u. 28., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési díjak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik ieteekint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. i év néni a politikában. Egy esztendő arasznyi idő a népek történetében és mikor a végére érkezünk, hiányzik a kellő távlatunk, hogy teljes tárgyilagosságai Ítéletet mondhassunk minden eseménye felett. Mindazonáltal oly időköz, amelynek tanulságait érdemes levonni és az sem lesz baj, ha a tudományos objektivitásról le kell mondanunk, mert a küzdőnek nem megdönthetetlen tudományos igazságokba, se biztos célkitűzésre és a helyzetek gyors mérlegelésére van szüksége.A cseh-szlovák állam fennállásának harmadik évében még mindig nem küzdötte le azokat a betegségeket, melyek kezdetben gyors lefolyású gyermekbetegségeknek látszottak, melyek idő múltán egy krónikus baj minden jellegzetes tünetét felvették. A cseh nép háromszáz év múlva ismét visszanyerte állami függetlenségét és duzzadó önérzettel úgy vélte, hogy újonnan alapított államát nemzeti államnak kell és lehet berendeznie Elfelejtette azt, hogy az új államban vannak népek, amelyek az államalakulásig már bő, időkön át a politikai függetlenség birto^kában voltak (a német és magyar) és elfelejtette, hogy viszont az államban élő egyéb népek(a szlovák, lengyel, vagy a rutén) oly időbeli, mikor a népek önrendelkezésének és a nemzeti eszmének renaissancea látszott bekövetkezni, a maguk részére is igyekeztek ezen elvek következményeit levonni. A cseh-szlovák egység fikciója éppúgy, mint a szláv szolidaritás hangoztatása a tényleges ellentéteket ki nem küszöbölhette. A nemzeti állam teljes kiépítésének és a valóságos életbe való átültetésének törekvése volt az az alapvető gondolat, amely a mondott nehézségekkel nem törődő cseh politikát kezdettől fogva irányította. Mivel pedig ezt az ideát csak a nemzeti tekintetben valóban igen agilis hivatalnoksereggel lehet megvalósítani, ha ugyan egyáltalában megvalósítható, a teljes centralizációra fektették a kormányzatot. Szlovenszkó és Ruszinszkó autonómiája beleütközött ebbe a célba és ezért félnek úgy az egyiktől, mint a másiktól. A nemzeti államot azonban leginkább a magyar és német kisebbségektől féltették, ezért igyekeztek őket teljesen védtelenekké tenni. Mindezm népek az uralkodó többség, helyesebben az uralkodó kisebbség által hozott törvényekkel szemben könnyen rámutattak arra, hogy ezek ellenkeznek nemcsak az igazsággal és az államrarommal, de ellenkeznek a békeszerződéssel és a pitsburgi és a sorantoni egyezményekben vállalt kötelezetségekkel is a békekonferencia előtt Benes és Osusky által tett ígéretekkel is. Ezen ellentétben számos ellentmondás, számig nehézség rejlett. Az állam politikájának a fenti irányba való beállítása úgy bel- mnt külpolitiki tekintetben igen szerencsétlennek bizonyult. A választott törvényhozás tudvalevőleg 1920 májusában kezdte mg a működését. A választási geometria és egy brutális választási kampagne eredményeként Tusárnak sikerült oly parlamentet összehozni, amely a nemzeti állam megteremtésében hajlandó a kormánynak segédkezet nyújtani. Főként a cseh szociáldemokrata és az agrárius pártokra támaszkodva. Tusár egy „vörös zöld koalíciót“ hozott össze. A koalíció kebelében mutatkozó nagy gazdasági ellentétek, de főként a cseh szociáldemokrata pártban támadt szakadás miatt Tusárnak ősszel távoznia kellett. Nemzeti többség alakítása lehetetlenné vált és azért, a Bécsből jól ismert módszerhez folyamodtak a cseh politikusok: Cserny elnöklete alatt hivatalnokkormányt alakítottak. A hivatalnokkormány számára az öt cseh párt biztosította az államszükségletek megszavazását. A kormánnyal való összeköttetés és annak irányítása céljából ezen párok vezérei tanácskozásokra gyűltek össze, amelyek egyre állandóbbb jelleget öltöttek, így született meg a petra. A hivatalnokkormány uralma minden várakozás ellenére 10 hónapig tartott. A kormányzás ezen módja mindenesetre anachronizmus volt egy demokratikusnak nevezett államban. Minthogy azonban a költségvetési pártok között fenforgó mélyrehat ellentétek miatt hosszú ideig gondolni sem lehetet arra, egy parlamentáris többségen, a választások eredménytől pedig félniök kellett, a kényelmes módszerrel nem akartak szakítani. A nagy ellentétek miatt a parlament működése hónapokon át vontatott tempóban haladhatott csak előre. A nagy adótörvények tárgyában július havában, az adózó polgárság bőrére létrejött a kompromisszum. Gondolkodás nélkül megszavazták ezeket a javaslatokat. Dacára az így megnyilvánuló összhangnak, parlamentáris kormányt akkor még nem alakítottak és sok személyi nehézséget kellett legyőzni mig szeptemberben Cerny helyébe nem ugyan Svehla, az outsider Benes elnöklete alatt uj kabinet lépett. Az uj kormány az öt cseh nacionalista pártra támaszkodott — mert „nemzetközi“ szociáldemokraták Prágában naacionalistábbak a tizenhárompróbás nacionalistáknál — és a pártok közül három helyet foglaltak el a kommunisták kivételével a szlovák képviselők is. A kormány továbbá számított a három cseh u. n. kisklub jóakaratú támogatására is. Az új kormány a benne helyt foglaló pártok programjából folyó nagy elvi ellentétek miatt október 18-iki bemutatkozása alkalmával csak igen sovány programmot hozhatott, amelynek két pozitívuma a nagy megyékről szóló törvény végrehajtása és a takarékossági elv. A nagy politikai kérdések (egyház és állam szétválasztása, szociálpolitikai és nemzetiségi kérdések,) éppen csak hogy érintve vannak. A koalíció egységén a szlovák néppárt kiválása volt az első szakadás, a kisklubok pedig azáltal, hogy a budget ellen szavaztak, megmutatták, hogy a kormány nemcsak, hogy támogatásukra, de még feltétlen semlegességükre sem számíthat. A koalíció ereje mindezek miatt decemberben erősen meggyengült: a kormány egy törvényt, melyhez kvalifikált többség szükséges, nem tudna keresztülvinni, egyszerű javaslatok is éppen csak, hogy többséget kaphatnak. Szlovenszkón, Teschenben és Ruszinszkón egyéb okok mellett azért tolják ki a választásokat, mert a 15 be nem töltött mandátum közül a legtöbbet az elenzék kaparitana meg, ami által a kormány parlamenti helyzete még nehezebbé válnék. Az egységes nemzeti állam eszméjének hordozója ez a nemzeti koalíció, amelynek Spiritus rectora az öt pártvezér. A koalícióval azonban nagyobb törvényhozási munkálatokat aligha lehetne keresztülvinni, vagy csak oly kompromissziumok útján, amelyek mellett a törvényhozás egészen elvtelenné válik. Ezen a bajon nem tudnának választás útján sem segíteni, mert egy választás az eseményeket csak rontaná. A koalíció pártjai közül a szociáldemokrata párt az, amely legtöbbet veszítene. Mandátumainak egy részét felszívnák polgári szövetségesei, de a másik részét a kommunnisták, tehát egy ellenzéki csoport vinné el. Szlovenszkón pedig a szociáldemokraták, akik a Tusor kormány segítségével és az új választási törvény révén váratlan eredményeket értek el, még rosszabbul járnának, és épen úgy mint az agráriusok, nem egy mandátumot az ellenzéki csoportnak volnának kénytelenek átengedni. A másik út az volna, hogy a kormány az egyik, vagy másik ellenzéki csoporttal igyekeznék megegyezni és a nemzeti koalíció helyébe oly többséget alakítani, amelyben egyik vagy másik kisebbségi nemzetnek, emez, vagy amaz pártja is résztvenne. A cseh szociáldemokraták ezért igyekeztek arra, hogy német elvtársaikkal keressék a kibékülés útját, míg más oldalról a cseh agráriusok a német agráriusokkal. Tekintettel azonban a német népnek a nemzeti kérdésben kifejezésre jutó egységére, amely a mozgósítás alkalmával vezéreinél is radikálisabb volt, mélyreható és az egész alkotmányra kiterjedő elvi jelentőségű eredmények nélkül teljesen lehetetlen, hogy német párt — legyen az polgári, vagy szocialista, —beléphessen a kormányba. így válik a nemzeti kisebbségek kérdése belpolitikáiig is az állam lappangó válságának csomópontjává. A Cerny kormányhoz a kisebbségeknek igen szomorú emlékei fűződnek. A decemberi prágai zavargások és a postelbergi németellenes tüntetésekkor nem mert, vagy nem akart a nacionalista csőcselékkel szembeszállni. Cernyvel egyidőben Szlovenszkóban Micsura került a hatalom élére, aki Dérer után az „erős kez” politikájának idejét elérkezettnek látta, de ezen „erős kéz“ nem a kormány tekintélyét emelte, hanem csak a szabadságjogokat fojtogatta egyre hevesebben. A hivatalnok kormány egy lépéssel sem vitt közelebbi a nemzeti kisebbségek kérdésének rendezéséhez, a nyelvtörvény végrehajtási rendeletének kiadását egyre halogatta, a parlamentben pedig nem egyszer egyenesen provokálta a kisebbség képviselőit, úgy hogy azok hosszú ideig teljesen távoltartották magukat. ■ a ház- és bizottságok üléseitől. Bauest kinevezésekor, dacára annak, hogy a nyilt nemzeti ■ Ne hagyja magát megtéveszteni, mert aki ol-" ■ esőt vesz, az kétszer vesz.Raktáron tartok £ ■férfi és női gyermekcipőket, csizmákat a leg-* ■ jobb anyagból, lag és színes könlegességeket ■ Ugyanott egy „balkaros“ és egy „cilin FISCHER JENŐ KOMÁRNO, mm Ilii der“ Singer-féle varrógp ELADÓ! Ügyeljen a e egre ! ! Egyúttal, ki nálam szerzi be cipőszükségle [UNK]teit, az ajándékul kap egy bármily nagyságú * Berson gummi sarkot. ■ B**~ Cipők és csizmák! *PI Ne mulassza el senki az alkalmat!