Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)
1922-01-07 / 3. szám
2. odal. . A nyelvkérdés. Mint a „Bohemia” beavatott helyről értesül, a Benes kormány nem fogja kibocsátani a nyelvtörvény végrehajtására vonatkozó rendeletet. A kérdést a lap szerint a következő (?) kormány fogja megoldani, amely kormánynak tavasszal kell a Benes kormányt felváltani. = Milyen lesz az új szociális biztosítás ? A »Právo Lidu« jelentése szerint a népjóléti minisztérium teljes gőzzel dolgozik a szociális biztosítást szabályozó törvénytervezeteken, melyek az év folyamán okvetlenül a parlament elé kerülnek, úgy hogy 1923. január elsejével életbe is lépnek ezen törvények. A törvénytervezetek a kerületi munkásbiztosító pénztárak alapjára helyezik a szociális biztosítást s kiegészítik a meglévő aggkori, rokkantsági és balesetbiztosítási rendelkezéseket. KISS JÓZSEF. Fekete madarak fehér ravatal felett. Az Idő könnyes szemmel magyar lantost temet. Kíséri ezer dal . . . elzengett szép dalok. Magyar lelkek hegedűse, egy agg lantos halott. Sirat a Múlt... jajong bilincsbe vert hazád. S mi nem feledjük: az agg dalnok dalát. Jövő hazád: soha sem derengő alkonyat. Álmodj lantos . . . tovább és szed az álmokat. . . . Fekete madarak fehér ravatal felett. Az Idő könnyes szemmel magyar lantost temet. 1922. RADVÁNYI KÁROLY. Éván, Éváé! — Pohárkoccintás a Kiss József halotti torán. — írta Lőrinczy György. — „Hamupüpőke ! Mákot szemeltünk!“ ... A mák elfogyott. Hamupüpőke elfáradt, elálmosodott, elaludt. És a bus öreg királyfi után siet.* «Komáromi Lapok 1922. január 7, 11. A pártsajtó. Előadó: Gál István. 12. Határozat a sérelmek orvoslása érdekében szükséges teendőkről. 13. Inditványok. Országos pártnap. Említettük már, hogy az Országos Magyar Kisgazda, Földmíves és Kisiparospárt január hó 17-én Léván tartja első országos pártnapját, amelyen a pártpolitikai és adminisztráció vezetői beszámolnak az eddigi eredményekről és a további teendőket, a jövő programját fogják megbeszélni, megállapítani. A pártnap alább közölt tárgysorozatából látható, hogy a pártnapon igen sok komáromi földink és jó ismerősünk is szerepelnek, mint előadók. A párt az alábbi meghívót bocsátotta ki a lévai pártnapra: Az Országos Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparos Párt 1922. évi jan. hó 17-én és az azt követő napokon tartja Léván, a Pfertikó szálló nagytermében első országos pártnapját, melyre pártunk országos választmányának tagjait ezennel tisztelettel meghívjuk és megjelenésüket kérjük. Felhívjuk az országos választmány tagjait, hogy a pártnapra megbízó leveleiket hozzák magukkal s érkezésük idejét január hó 10-ig közöljék Kálnay Károly ref. lelkész úrral Léván, hogy elszállásolásukról gondoskodás történhessék. Komárom, 1921. december havában. Lukovics Ferenc sk. orsz. pártigazg. Bt. Mohácsy János sk. orsz. ügyvezető elnök. Tárgysorozat: 1922 január hó 17-én reggel 9 órai kezdettel: 1. Elnöki megnyitó. Tartja dr. Mohácsy János ügyvezető elnök. 2. Jegyzőkönyvvezetők és hitelesítők kijelölése. 3. Tagok megbízólevelének számbavétele, megalakulás. 4- A tárgyalási rend megállapítása. 5. A párt törvényhozóinak beszámolója politikai és társadalmi tevékenységükről: Hangos István szenátor, Szent-Ivány József és Füssy Kálmán képviselők. Ennek kapcsán : A párt helyzete a csehszlovákiai politikában, eddigi iránya és jövendő politikai feladatai általánosságban. Előadó: Szent-Ivány József képviselő. 6 Jelentés a ruzinszkói helyzetről. Előadó: Egry Ferenc, a ruszinszki körzet elnöke. 7. Jelentés a pártszervezés igazgatásról, javaslat a következő évi szervezési munkára. Előadó: Lukovics Ferenc orsz. pártigazgató. 8. A szervezeti szabályzat módosítása. Előadja: Nagy Sándor, a rimaszombati körzet főtitkára. 9. A leköszönő orsz. pártvezetőség, elnökség és tisztikar helyére a szervezeti szabályzat szerint való választások megítése. 10. A pártprogramol vitája: a) Nemzeti kisebbségi jogok miben éle, szabályozása, védelme. Előadó: dr. Törköly József, a rimaszombati körzet elnöke b) Kulturális ügyek, népnevelés, közép és felsőskolák, magyar egyetem. Eőadó: dr. Kamrás József. c) Mezőgazdasági szakoktatás. Előadó: Fodor Jenő. d) Szociális kérdések és munkásüsryek. Előadók : Szlovenszket illetően Varjassy Géza, a komáromi körzet ügyvezető elnöke. Ruszinszkót illetően dr. Meisols László a ruszinszkoi körzet elnöke. e) Egyház és állam viszonya. Előadó: Izsák Imre, a vajáni osztály elnöke. f) Szlovenszkó autonómiája. Előadó: dr. Petrogáki Oszkár. g) Földbirtokreform. Előadó : Bartal Iván, a dunaszerdahelyi osztály elnöke. • h) Adópolitika és hadikölcsön. Előadó: Kovács Kálmán. i) Általános gazdasági kérdések. Kontingens termelés stb. j) Gazdatársadalmi szervezkedés. Előadó: Szilassy Béla, a nógrádi osztály elnöke. k) A szövetkezeti kérdés. Előadó: Fodor Jenő, a Gömörkishont, vármegyei Gazdasági Egyesület Áruszövetkezetének igazgatója. l) Az iparos program kérdései. Előadó: Telek A. Sándor. m) Az iparosság elhelyezkedése a pártban. Előadó : ifj. Koczor Gyula. Furcsa két alak lehettünk mi, úgy együtt! Mi ketten. Kiss József, meg én. ő, a fülemile szavú és sasszárnyú guóm, meg én, a szögletes csontú szürke igric. Mennyit nevethetett rajtunk a dicső tömeg! No, nem többet, mint mi rajta. Szerette nézni az életet, de kicsúfolni, sőt olykor meg is pofozni — még jobban. Ezt a mostanit, úgy látszik, már erre 89 tartotta érdemesnek, azért hagyta itt. Az aktor még nem kész, az ember már elkészült, minden dolgával, minden számadásával. Főn repült ő, a maga teremtette magas régiókban. Érezte, sőt arisztokratikus gőggel ki is követelte a hivatottak kiváltságait és előjogait. Persze, hogy igaza volt. Bizton, ingadozás nélkül hitt a maga nagyságában és szobrában. Még az emberszeretet is lázongott benne és a szentimentalizmus könnyeit csaknem megvetette. Hát mindezért oly természetes, hogy csak ritkán találkoztunk. Többnyire ünneplő vagy gyászoló napokon. A koszorúk körül, amiket vagy az ő fejére, vagy a sírokra vittünk. De egyet elmondhatok, olyat, amit alkalmasint kevesen mondhatnak el: láttam öt sírut . . . Rimaszombatban, a gömöri lármás kisvárosban, ahol ő is járt valaha az iskolába. Különös, hogy amíg kezdik észrevenni a cseh politikusok, hogy a németek és a csehek közötti jóviszonyt szükséges elősegíteni, amíg csak német kérdésről beszélnek, egészen elfelejtik, hogy Csehszlovákiában másfél millió magyar is él s hogy itt nemcsak a német, de a magyar kérdés is megoldásra vár. Szóval annyira már mégis előre haladtak a belátásban, hogy a köztársaságban élő németekkel nem lehet álacdóan hadilábon állni. A vezető emberek belátták a helyzet tarthatatlanságát. Hogy a józan belátás mennyire tért hódit, jellemző és tanulságos erre nézve dr. Pekar egyetemi tanárnak a cseh Tribunában megjelent cikke, amelyből kiemeljük a következő érdekes részeket: Elítéli azokat a „rendszereket“, melyeket a csehek „igazságtalanságnak“ tartottak, mikor azokat a régi Ausztriában ellenük alkalmaztak, de melyeket ma a csehek a világ előtt mint süsségest >i utatnak be, mert azokat a németekkel szemben használják, „Hogy megvoltam botránkozva a háború alatt, mikor Trnau állomáson váratlanul a német fölírás az első helyre került! Ma mi ezt kölcsönösen az összes némt állomásokon keresztül vittük, sőt már az utcákat jelző tábláknál is erre törekszünk! Mit nyerünk ezáltal? Semmit, tényleg semmi mást, mint gyűlöletet, elkeseredést a németeknél, kiknek úgy látszik, emlékezetükbe kell hozni, hogy cseh uralom alatt vannak. A mi eljárásunk psychológiájára vonatkozólag legmeggondolandóbb az a tény, hogy mi üres külsőségekre milyen súlyt helyezünk. Csak kifelé lásson minden csehnek, a cseh hivatalos nyelv, a cseh táblák, — főleg és mindenekelőtt a táblák. A csehek és németek erőviszonyára ebben az országban — mert ezen múlik minden — sem a táblák, sem a bankjegyeken való felírások, sem a ledöntött szobrok, az erőszakolt hivatalos nyelv nem, hanem azok az erkölcsi erők döntenek, melyek a két népben lakoznak, gyermekeik száma és egészsége, munkásaik és hivatalnokaik megbízhatósága, szorgalma és műveltsége, a becsület és az ügyesség az iparban, a kereskedelemben, valamint iskoláik, irodalmuk és máoegyszer, elfutott évtizedek múltán, meglátogatott. Az árvamegyei ínségesek javára rendeltem művészestét, a minő verseket, Bársony István meg novellákat olvasott föl. Akkor kimentünk abba a szomszéd faluckába is, Serkére, ahol a lelki ébredés gyermekéveit átélte, angyali szelidségü Édesanyja és annak az apostolszivü öreg kálomista papnak, Balogh Sámuelnek az oltalmazó kezei között, akit később egyik legszebb versében meg is dicsőített. A csenevész kis zidógyereket nyelvöltögetve csúfolták a gubancok, néha a kutyát is ráuszították. De ő sétált. A majoresco főúri göejével, aki Dávid király domíniumát örökölte ... a korcsmától a parókáig, ahol a tiszteletes asszony vajaskenyérrel és a tiszteletes ur könyvvel, mesekönyvvel és verseskönyvel engesztelgette . . . Hát bizony a kis korcsmára már rá sa ismert és a parókia sem rá. De megtalálták az öreg pap fiát, noha nem a parókián, hanem kastélyban, mert már nagyságos vagy méltóságos úrrá lett. Valaha együtt játszogatott Kiss Józseffel, és most, mikor a fejükre leszállott a dér, alatta együtt keresgették az elrepült tavasz fehér hóvirágát: a libapást játékos, pajkos emlékeit. Egyszer csak úgy beszélgetés közben a falra pillant és a költő megakad a szóban. A szeme szinte odatapad a falhoz ... Az arca voná ■ Ne hagyja magát megtéveszteni, mert aki olajcsőt vesz, az kétszer vesz. Raktáron tartok [UNK] „férfi és női gyermekcipőket, csizmákat a leg-” ■ jobb anyagból, tag és színes különlegességeket ■ Ugyanott egy „balkaros“ és egy „cilinder“ Singer-féle varrógép ELADÓ! FISCHER JENŐ KOMÁRNO: Mit fafallal méh Ügyeljen a cégre!!! ■ Egyúttal, ki nálam szerzi be cipőszükségle ■ ■ leit, az ajándékul kap egy bármily nagyságú ■ S Berson gumbi sarkot. ■ ............ Cipők és csizmák ! “Pl Ne mulassza el senki az alkalmat!