Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)

1922-06-24 / 75. szám

negyvenharmadik évfolyam. 75. szám. Szombat) 1922. június 24. KOMÁROMI UFÓK KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY Előfizetési ár caeh aslovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: %éd« évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K POLITIKAI LAP. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. . . Fősjserkesztő: GAÁL GYULA dr Egyed számára s 80 fillér. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor u. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési díjak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton Éjjel-nappal folyik szinte megállás nélkül a lázas tanácskozás a prágai képviselőházban. Állandó permanenciában van a nemzetgyűlés, mint valami vészbizottság, éjjel is ülésezik, hogy a nyárba nyúló tavaszi ülés felszaporodott munkáját elvégezhesse. Vagy huszonöt törvényjavaslatot akarnak letárgyalni , és mivel küszöbön az aratás, a honatyák éjjelt nappallá téve, verejtékeznek a köztársaság népének boldogságáért. Kívülről nézve ezt a lázas sietést, azt gondolhatná az avatatlan, hogy a prágai parlament valóban hivatása magasla jtán áll, mert íme, az ország népének a sorsáért nem riad vissza semmiféle fáradtságtól és még éjjeli nyugalmát is feláldozza. Azonban úgy áll a dolog, hogy a nemzetgyűlésnek igen a körmére égett az ügy és most a már ismert recipe szerint, gyorsított eljárással akarja a törvényjavaslatot letárgyalni. Hogy a parlamenti munka ezen keresztülhajszolt menetéből micsoda üdvös dolgok fognak születni, arra már eddig is vannak szomorú tapasztalataink, a törvénygyártási »nagyüzem« sok elhamarkodott alkotásnak volt már szülőanyja. A kormány ezzel ugyan keveset tölődik, az ő szolgálatrakész nacionalista többsége mindenben rendelkezésére áll és azzal mindenféle javaslatot megszavaztat. De ez csak a mai házszabályok mellett lehetséges. A házszabályok semmiképen sem biztosítják a tanácskozási rend demokratikus, de még liberális szellemét sem, mert a szigorúan korlátozott időhöz kötött felszólalási jog a képviselőknek nem adják meg az alkalmat, hogy az egyes kérdésekben kellőképen kifejthessék álláspontjukat és a kormány előtt feltárhassák a való helyzetet. Valósággal klotür az, amivel elnémítják a képviselőket, a ház elnöke órával kezében lesi a megszabott időt és sokszor megtörténik, hogy a szónok közepén kénytelen félbeszakítani beszédét, ha csak jó előre matematikai pontossággal ki nem számította azt az időt, ameddig szónokolhat. És ha a képviselők nagyobb számban kívánnak élni felszólalási jogukkal, akkor jön a gyorsított eljárás, jön az éjjeli ülés és a köztársaság népének az új törvények egész garmadája zuhan a nyakába, melyben még a törvényhozóknak is becsületére válik valamiképen eligazodni. Hogy ezenfelül az ilyen viszonyok által teremtett politikai légkör túlfűtöttsége a botrányok sorozatát idézi föl, erről nem is kell külön szólnunk. A kormány azt tartja, hogy az egyes törvényjavaslatok tüzetes megtárgyalására elég alkalom nyílik a szakbizottságokban, nem is szólva arról, hogy a nemzeti többség képviselőiből álló petkó, ez a mellékkormány, a maga retortáján elég alaposan előkészíti a javaslatokat. Ezt az álláspontot azonban nem fogadhatjuk el. A nemzetgyűlést azért választották, hogy az az egész köztársaság képviselete legyen és szabadon nyilatkozzék ott meg az állam minden népének véleménye. Ha ez nem történhetik meg, akkor a parlament csak egyes uralkodó néprétegek képviseletének tekinthető s az ilyen körülmények között hozott határozatok az oktrot szellemével bírnak, melyeket a többség ráerőszakol a kisebbség által oda küldött képviselőkre. Parlamentarizmus nélkül nem lehet egészséges fejlődés s ennek hiányát az állam egész organizmusa megérzi. A Komáromi Lapok csütörtöki, június 22-iki számában Stefanek kormánytanácsosnak egyik eperjesi szlovák lapban megjelent, a magyarságot sértő cikkével foglalkozva azt írtuk, hogy Stefanek magyar újságíró, vagyis a mostani iskolaügyi referens testvére a későbbi tábornok és hadügyminiszter, a csehszlovák haderő megszervezője, az ógyallai Konkoly alapítványu m. kir. csillagvizsgáló intézet tisztviselője volt. Megbízható forrásból azt az értesülést nyerjük most, hogy információnk sajnálatos tévedésen alapult, mert Stefanek kormánytanácsos semmiféle rokonságban nem állott Stefanik tábornokkal, aki Pozsony mellett a végzetes baleset áldozata lett. Ezt azzal a kijelentéssel igazítjuk helyre, hogy mi sem a tragikus véget ért tábornok emlékét, sem egyesek, avagy nemzetiségek és társadalmi osztályok érzékenységét és kegyeletét e cikkünkkel megsérteni nem akartuk, annál is kevésbé, mert hiszen ez cikkünknek már tárgyánál fogva sem lehetett célja. Ezt a tárgyilagosság kedvéért készséggel kijelentjük. Vezérlő bizottsági ülés. A szlovenszkói és ruszinszkói szövetkezeti ellenzéki pártok vezérlő bizottságának múlt hónapban elmaradt rendes ülését e hó 30-án, pénteken d. u. 4 órakor tartja meg. Az ülésre szóló meghívókat a bizottság tagjainak a losonci központi iroda már szétküldötte. (ESC.) Interpelláció a személyes szabadság korlátozása miatt. Szent-Iványi József nemzetgyűlési képviselő és társai interpellációt intéztek a belügyminiszterhez s a szlovenszkói teljhatalmú miniszterhez az országos magyar kisgazdapárt vajáni osztályának elnöke, Isaák Imre személyes szabadságának korlátozása miatt. Isaák Imrét Szlávik Mihály zempléni zsupán a nagykaposi főszolgabíró feljelentésére szigorított csendőri felügyelet alá helyezte, mivel április 5-án körlevelet intézett az osztályához tartozó helyi szervezetek elnökeihez, s felhívta őket arra, hogy községi közgyűlést hivassanak össze s írassák alá a körlevélhez csatolt két jegyzőkönyvet. Az elsőben az osztályához tartozó községeknek az ungvári megyéhez való csatolását, a másikban egy Nagykaposon felállítandó magyar nyelvű földmives iskolát kér az illető község a kormánytól. Mivel a zempléni zsupán rendelkezése beleütközik az alkotmányba, az állam törvényeiben biztosított legelemibb szabadságjogokba, mert kétségbevonja a magyarságnak azt a jogát, hogy a maga részére közigazgatási, gazdasági és kulturális előnyöket biztosíthasson, illetőleg ilyen kívánságoknak kifejezést adhasson, —az interpelláló kéri a minisztereket, hajlandók-e Zsaák Imre személyes szabadságát azonnal helyreállítani és garantálni hajlandók-e zempléni zsupánt felelősségre vonni és törvénytelen eljárását még az esetben is megtorolni, ha időközben az internálás megszűnt volna. Az uj községi választásoknál a katonák nem szavaznak. A „Lid. L.“ közli az eddigi hírek alapján, hogy a községi választások rendje az 1919 dec. 19 én kelt törvényen alapul, amely vonatkozik az állandó választói névjegyzékre. Katonáknak, legénység állományú személyeknek és tiszteknek nem lesz választói joguk az állam érdekére való tekintettel. Tartalékosok szavaznak. A megválaszthatóság korhatára nem 26, hanem 30 életév lesz. A választási időszak tartama négy év, mely után új választás következik. Ha ez az új választás négy hónap alatt végbe nem megy, akkor — ha a régi községi képviseletnek legalább egy harmada kívánja — kormányzóbizottság nevezendő ki. A választás módja változatlan. Csak az az újítás figyelemre méltó, hogy a választók a megválasztandók névjegyzékéből egy, vagy több jelöltet törölhetnek. Ha a megválasztott kilép az őt ajánló pártból, akkor elveszti mandátumát. • Csatlakozik, vagy nem csatlakozik? A németektől való félelem igen sok nagy és kisantantbeli politikusnak okoz álmatlan éjszakákat. E nyugtalanságot csak növeli az a fsinnc ruhafestő és vegytisztító 1 VU109 Komárom, Nádor utca 3. és 48. szám. . Mindennemű ruhaneműeket, bútorszöveteket, függönyöket stb. fest és tisztít. ■ [UNK] -------