Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)

1923-01-06 / 3. szám

6 nid».-'. igazán legyünk demokraták és érjük be 1000 koronával is. Így jutottak ínséges állami főtisztviselők, akik potom 40—50000 K fizetésért szolgálják a köztársaságot, egy kis karácsonyi kriszkind­­lihez. Erre jó a szesz és az abból folyó jóté­konyság. Számszerűleg 84000 korona volt a jótékonysági alapból kiosztott karácsonyi juta­lom a zsupáni hivatalban. Ez a jótékonysági áradat a szolgabírói hivatalokba már nem öntött ki, gondosan gátat építettek, hogy azokhoz el ne érjen. Petőfi emlékezete. Irodalmi ünnepély keretében hódol a Jókai Egyesület szombaton, január 6 án dél­előtt 11 órakor Petőfi halhatatl­an emléké­nek, amikor Petőfi matinét rendez a kulturház előadó­termében. A matinén Erdélyi Pál dr. egyetemi tanár, egyesületi társelnök tart Petőfiről előadást, míg a műsor többi pontját Gergelyi Alice szavalata, Borka Géza alkalmi költeménye és a Komáromi Dalegyesület mű­ködő karának énekszámai képezik. A Jókai Egyesület ezen matinéra a kö­vetkező átiratban hívta meg a város testüle­teit, egyesületeit és intézményeit.­ Száz éve annak, hogy megszületett a magyar szabadság és a magyar nemzet lelké­nek lángszavu dalosa, kinek lantján először csendült meg a magyar dal úgy, hogy milliók szivében talált visszhangra. Petőfi a magyar népé, mely szülte őt és adta fel dslmi ajándékul nemzetének. S a költő nemzete szűk kis köréből elindult a nagy vi­lágba, diád tintásán vonult be a világirodalomba, amelynek ma székében tisztelt alakja. Petőfit ünnepeljük mi is Kon­áromban, aki erről a földről elhivatott, szintén világhíres barátjával megcsinált egy darab magyar történelmet a márciusi nagy napokban, megteremtette és megalapozta a magyar demokráciát. Minél nagyobb tér és idő választ el ben­nünket tőle, annál nagyobbra nő alakja az idők távlatában. Bár azt sem tudjuk, merre fekszik sírja, mégis nagy és hatalmas oltáro­kat emel neki a magyar kegyelet, hogy azok lóit meggyujthassa áldozatának hódolatteljes szent tüzek. Az apró lángok ime kigyulnak körünk­ben is. A Jókai Egyesület irodalmi ünneppel üli meg Petőfi emlékét és ebből a célból 1923. január 6 án délelőtt 11 órakor matinét rendez, melyre a város egyesületeit, testületeit, egy­házait és kulturális intézeteit azzal a tisztelet­­teljes kéréssel hivja meg, hogy szívesen látott vendé­gink gyanánt ünnpünket minél számo­sabb­­ m­egjelenésével megtisztelve, azt a magyar nem­­ű­ irodalom ünnepnapjává avatni kegyes­kedj­k. Magyar testvéri üdvözléssel Komárom, 1922. december 27. A Jókai Egyesület. Az egyesület a matinéra a következő meg­hívót bocsátotta ki: A JÓKAI EGYESÜLET szombaton, 1923. január 6-án d. e. 11 órakor a kultúrpalota nagytermében Petőf­i matinét rendez, melyre az Egyesület tagjait, Komárom társadalmát, egyesületeit és intézményeit tisz­telettel meghívja. MŰSOR: 1. Petőfi—Wusching K.: „Falu végén kurta kocsma“ Előadja a Komáromi Dalegyesület működő kara. 2. Petőfi: Pusztai találkozás. Szavalja Ger­­gelyi Alice. 3. Felolvasás Petőfiről. Tartja: dr. Erdélyi Pál egyet. tanár, a Jókai Egyesület t. elnöke. 4. Petőfihez. Irta: Burka Géza. 5. Petőfi—Huber Károly: „Nem nézek én, minek néznék ...“ Előadja a Komáromi Dalegyesület működő kara. Karnagy: Molecz Tivadar. Belépő díj nincs. Szives adományokat kérünk az egyesület kul­turális alapja javára. Komaromi Lapon is a mami szó! A komáromi törvényszéken nem szabad magyarul beszélni a hivatalnokoknak. Most hirdettek ki egy rendeletet a komá­romi törvényszéken, amely szerint a komáromi törvényszék hivatalnokainak elrendelték, hogy a hivatalokban magyarul egymással beszélniük nem szabad. Ezt a nagyszerű rendelkezést, amely a ki­sebbségi jogoknak itten színmagyar területen a legeklatánsabb bizonyítéka, bizonyára meg fog­ják messze földön hallani. Mint halljuk, a rendelkezésnek megtorló szankciói is vannak: a magyarul beszélni merő öregebb tisztviselőt nyugdíjba küldik, ha fiata­labb követi el ezt a vétket és hasz­nálja anyanyelvét, azt áthelyezik. Gyönyörűséges kisebbségi jog ez, melyről Benes úr nem tudjuk, hogyan fog nyilatkozni; talán úgy, hogy az egyetlen magyar törvény­székkel sem lehet kivételt tenni. Ez a nyelvtör­vény gyönyörűséges kommentárja. Oh, ha ezer­éves magyar „elnyomás“ alatt ilyen gyönyörűséges rendeleteket adott volna ki a magyar kormány, Scotus Viator telesírta volna könnyeivel a Manchester Guardian hasábjait a magyarok zsarnokságáról. Elvárjuk tőle, hogy most védelmünkre kel és a világnak megmagyarázza, hogy ez Komáromban történt, a Csallóközben, a Kis Magyar Alföld szívében, ahol százpercentes magyarság él és élvezi a „kisebbségi jogokat.“ 1923 január 6. — Merénylet Hasin pénzügy­­ miniszter ellen. A Komáromi Lapok telefonjelentése. Rasin ellen ma merény­letet követtek el. Három revolverlövés közül kettő talált. A merénylő egy bizto­sítási hivatalnok. A pénzügyminisztert szanatóriumba szállították. Állapota re­ménytelen. — A komáromi vármegyeháza mind csen­desebb és néptelenebb lesz és Komárom vár­megye megszüntetésével. A Pozsonyba áthelye­zettek jórésze már elhagyta Komáromot a zsupanátus fogalmazói karából, így áthelyez­tettek dr. Tafferner Gyula zsupáni tanácsos, dr. Badik Béla és dr. Peller Sándor főjegyzők, Soltész Pé! vármegyei aljegyzőt­, zsupáni titkárt szolgabíró minőségben a komáromi járási hi­vatalhoz helyezték át. Meskó Emil irodafőtisz­tet Komáromból Nyitrára helyezték át. Prausz Hugó és Kuzman János irodatisztek a megszűnt komáromi zsupáni hivataltól a komáromi járási hivatalhoz helyeztettek át. A megszüntetett Komárom vármegy­e árvaszékének kezelő sze­mélyzete jórészét már áthelyezték a komáromi törvényszékhez. Az árvaszék ülnöki kara még változatlanul helyén van. A zsupáni hivatalnál működött Mu­nk József, Skála János és Szme­­tena Antal irodasegédtiszteket Galántára he­lyezték át. — Petőfi ünnepélyek az iskolákban. A lapok már megírták, hogy a csehszlovák tan­ügyi referátus megengedte, hogy Petőfi ünne­pélyeket tarthatnak a szlovenszkói magyar iskolákban. Kevesen tudják azonban azt, hogy az elmondandó beszédeket és elszavalandó Pe­tőfi verseket ellenőrzés végett be kellett mu­tatni a felettes hatóságnak. Ugyanis a Szt. M. Ált. Tanítóegyesület kérelmére a tanügyi re­ferátus csakis a meghatározott programm sze­rint engedte meg a magyar iskolákban a a Petőfi-ünnepélyt s erre nézve az alábbi ren­deletet adta ki: Az Iskolai és Nemzetművelő­­dési Minisztérium Referátusa Bratislava. 64140/1—A. ai. 1822. sz. Bratislava, 1922 no­vember 30. Kovács Alajos Urnak a Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület elnökének Negyed. A Szlovenszkói Általános Magyar Ta­nítóegyesület központi vezetőségének kívánsá­gára engedélyezem, hogy a szlovenszkói ma­gyar tanításnyelvű iskolákban Petőfi Sándor magyar költő születésének százéves évfordu­lója alkalmából megemlékezések tartassanak. Teszem ezt azon feltétellel, hogy a tanítók csakis a beterjesztett és fenti hivatal által jó­váhagyott beszédet fogják az ifjúság előtt el­mondani. Úgyszintén a tanulóifjúság által a költő költeményei közül csak azok adhatók elő, melyeknek előadását a fenti hivatal enge­délyezte. Az ünnepélyek lefolyásáért felelőssé teszem az ön vezetése alatt álló kérelmező­­ egyesületet és pedig abban a reményben, hogy az egyesület a maga erkölcsi súlyával oda fog hatni, hogy ezen hivatal kifejezett követel­ménye ellenére, az itt élő magyar kisebbség jövőbeli kulturális törekvéseinek hátrányára, visszaélés nem történik. A bemutatott emlék­beszédet, valamint a költő műmből bemuta­tóit, szemelvényeket, fenti hivatal által látta­­mozva, mellékelten visszakü­zöm. p. h. Fei­­precht s. k., a referátus vezetője. — A komáromi önkéntes és városi tűz­oltóság 1922. évi működése. Komáromban az elmúlt év alatt összesen 18 tüzeset történt. Ezek közül tetőtűz volt 6, szobatűz 1, kerítés­­égés 1, hídburkolatégés 1, állványfaégés 1, teherautóégés 1, kéménytűz 5, raktártűz 1. A tűzoltóság 15 esetben vonult ki. Moziőr­séget 413 előadáson, színházi őrséget pedig 172 előadáson tartott. A mentők 280 eset­ben vonultak ki, ezek közül balesetnél első­segélyt nyújtottak 133 esetben, 30 fertőző­beteget és 117 hullát szállítottak. A mű­­ködő század 14 gyakorlatot és 10 iskolai elő­adást tartott. A tűzoltóság létszáma 7 tiszt, 6 városi fizetett és 44 önkéntes tűzoltó. — Eljegyzés: Galánthai Fekete Arthur Tibor soproni hirlapíró 1922. december 31-én eljegyezte Diósy Mancit, Diósy Gyula tatai takarékpénztári igazgató bájos leányát, Diósy Ede komáromi takarékpénztári cégjegyző fő­­tisztviselő kedves unokahugát. — A IV. Katolikus Este. Holnap, vasár­nap délután 6 órakor lesz a IV. Katolikus Est a következő programmal: 1. Kiss Gyula: Te­metnek. Szavalja Prantner Gizus. 2. Kvartett. Zongora: Fritz Vali. Hegedű: Kaubek Károly, Pataky József, Pataky Rudolf. 3. Felolvasás. Tartja: dr. Alapi Gyula. 4. Babonás Marcsa. Monológ. Elmondja Sántha Manci. 5. Dalok. Elő­adja Aprili József. Zongorán kíséri Raab Mariska. 6. Műkedvelő előadás. Irta : Vojkó Pál. Hármas jelenet. Szereplők: Rafael Vilma, Sar 3­sádl Giza Bokor Mariska. 7. Vetített képek (Hamelni pat­kányfogó. Tréfás képek.) Helyárak : ülőhely 3 és 2 K, karzat és állóhely 1 K. Felülfizetéseket a harangalapra köszönettel fogadunk. — Kinevezés: A komáromi járás főszolga­bírója Galambos Jenő nemesócsai állatorvost Nemesócsa székhellyel körállatorvossá ne­vezte ki. — Ismeretterjesztő előadás Afrikáról. Kíttenberger Kálmán, a lévai illetőségű hírne­ves Afrika-kutató és oroszlánvadász, a komá­romi törvényszéknél működő dr. Katona Sán­dor, ítélőtáblái bírónak testvéröccse, Szloven­­szkó nagyobb városaiban, — igy nálunk Ko­máromban is, — rendkívü­l érdekes előadásokat tervez Afrika csodás állatvilágáról, etnográfiai megfigyeléseiről, a veszélyes nagy­vadak va­dászatáról stb. Előadásainak értékét emelik a pompás vetített képek, amelyeket a legtöbbször hihetetlen helyzetekben felvett fényképeiről készített. A hírneves magyar tropikus vadász és természetvizsgáló 20 éves korában került első ízben Kelet-Afrikába s ezen első expedí­ciója alkalmával súlyos vérkeresztségen ment keresztül egy tini oroszlánnal va­ő kézi­ tusako­dásnál. Harmadik afrikai útja alatt a kelet- Steckenpferd-szappan a régi felülmúlhatatlan Litiom tejszappan jeggyel mindenütt kapható. — Bevásárlásnál vigyázzon pontosan a védjegyre: — „Steckenpferd“ és a cég: Bergmann & Co., Tetschen és utasítson háború utáni utánzatokat vissza. 591

Next