Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-01-06 / 3. szám
6 nid».-'. igazán legyünk demokraták és érjük be 1000 koronával is. Így jutottak ínséges állami főtisztviselők, akik potom 40—50000 K fizetésért szolgálják a köztársaságot, egy kis karácsonyi kriszkindlihez. Erre jó a szesz és az abból folyó jótékonyság. Számszerűleg 84000 korona volt a jótékonysági alapból kiosztott karácsonyi jutalom a zsupáni hivatalban. Ez a jótékonysági áradat a szolgabírói hivatalokba már nem öntött ki, gondosan gátat építettek, hogy azokhoz el ne érjen. Petőfi emlékezete. Irodalmi ünnepély keretében hódol a Jókai Egyesület szombaton, január 6 án délelőtt 11 órakor Petőfi halhatatlan emlékének, amikor Petőfi matinét rendez a kulturház előadótermében. A matinén Erdélyi Pál dr. egyetemi tanár, egyesületi társelnök tart Petőfiről előadást, míg a műsor többi pontját Gergelyi Alice szavalata, Borka Géza alkalmi költeménye és a Komáromi Dalegyesület működő karának énekszámai képezik. A Jókai Egyesület ezen matinéra a következő átiratban hívta meg a város testületeit, egyesületeit és intézményeit. Száz éve annak, hogy megszületett a magyar szabadság és a magyar nemzet lelkének lángszavu dalosa, kinek lantján először csendült meg a magyar dal úgy, hogy milliók szivében talált visszhangra. Petőfi a magyar népé, mely szülte őt és adta fel dslmi ajándékul nemzetének. S a költő nemzete szűk kis köréből elindult a nagy világba, diád tintásán vonult be a világirodalomba, amelynek ma székében tisztelt alakja. Petőfit ünnepeljük mi is Konáromban, aki erről a földről elhivatott, szintén világhíres barátjával megcsinált egy darab magyar történelmet a márciusi nagy napokban, megteremtette és megalapozta a magyar demokráciát. Minél nagyobb tér és idő választ el bennünket tőle, annál nagyobbra nő alakja az idők távlatában. Bár azt sem tudjuk, merre fekszik sírja, mégis nagy és hatalmas oltárokat emel neki a magyar kegyelet, hogy azok lóit meggyujthassa áldozatának hódolatteljes szent tüzek. Az apró lángok ime kigyulnak körünkben is. A Jókai Egyesület irodalmi ünneppel üli meg Petőfi emlékét és ebből a célból 1923. január 6 án délelőtt 11 órakor matinét rendez, melyre a város egyesületeit, testületeit, egyházait és kulturális intézeteit azzal a tiszteletteljes kéréssel hivja meg, hogy szívesen látott vendégink gyanánt ünnpünket minél számosabb megjelenésével megtisztelve, azt a magyar nemű irodalom ünnepnapjává avatni kegyeskedjk. Magyar testvéri üdvözléssel Komárom, 1922. december 27. A Jókai Egyesület. Az egyesület a matinéra a következő meghívót bocsátotta ki: A JÓKAI EGYESÜLET szombaton, 1923. január 6-án d. e. 11 órakor a kultúrpalota nagytermében Petőfi matinét rendez, melyre az Egyesület tagjait, Komárom társadalmát, egyesületeit és intézményeit tisztelettel meghívja. MŰSOR: 1. Petőfi—Wusching K.: „Falu végén kurta kocsma“ Előadja a Komáromi Dalegyesület működő kara. 2. Petőfi: Pusztai találkozás. Szavalja Gergelyi Alice. 3. Felolvasás Petőfiről. Tartja: dr. Erdélyi Pál egyet. tanár, a Jókai Egyesület t. elnöke. 4. Petőfihez. Irta: Burka Géza. 5. Petőfi—Huber Károly: „Nem nézek én, minek néznék ...“ Előadja a Komáromi Dalegyesület működő kara. Karnagy: Molecz Tivadar. Belépő díj nincs. Szives adományokat kérünk az egyesület kulturális alapja javára. Komaromi Lapon is a mami szó! A komáromi törvényszéken nem szabad magyarul beszélni a hivatalnokoknak. Most hirdettek ki egy rendeletet a komáromi törvényszéken, amely szerint a komáromi törvényszék hivatalnokainak elrendelték, hogy a hivatalokban magyarul egymással beszélniük nem szabad. Ezt a nagyszerű rendelkezést, amely a kisebbségi jogoknak itten színmagyar területen a legeklatánsabb bizonyítéka, bizonyára meg fogják messze földön hallani. Mint halljuk, a rendelkezésnek megtorló szankciói is vannak: a magyarul beszélni merő öregebb tisztviselőt nyugdíjba küldik, ha fiatalabb követi el ezt a vétket és használja anyanyelvét, azt áthelyezik. Gyönyörűséges kisebbségi jog ez, melyről Benes úr nem tudjuk, hogyan fog nyilatkozni; talán úgy, hogy az egyetlen magyar törvényszékkel sem lehet kivételt tenni. Ez a nyelvtörvény gyönyörűséges kommentárja. Oh, ha ezeréves magyar „elnyomás“ alatt ilyen gyönyörűséges rendeleteket adott volna ki a magyar kormány, Scotus Viator telesírta volna könnyeivel a Manchester Guardian hasábjait a magyarok zsarnokságáról. Elvárjuk tőle, hogy most védelmünkre kel és a világnak megmagyarázza, hogy ez Komáromban történt, a Csallóközben, a Kis Magyar Alföld szívében, ahol százpercentes magyarság él és élvezi a „kisebbségi jogokat.“ 1923 január 6. — Merénylet Hasin pénzügy miniszter ellen. A Komáromi Lapok telefonjelentése. Rasin ellen ma merényletet követtek el. Három revolverlövés közül kettő talált. A merénylő egy biztosítási hivatalnok. A pénzügyminisztert szanatóriumba szállították. Állapota reménytelen. — A komáromi vármegyeháza mind csendesebb és néptelenebb lesz és Komárom vármegye megszüntetésével. A Pozsonyba áthelyezettek jórésze már elhagyta Komáromot a zsupanátus fogalmazói karából, így áthelyeztettek dr. Tafferner Gyula zsupáni tanácsos, dr. Badik Béla és dr. Peller Sándor főjegyzők, Soltész Pé! vármegyei aljegyzőt, zsupáni titkárt szolgabíró minőségben a komáromi járási hivatalhoz helyezték át. Meskó Emil irodafőtisztet Komáromból Nyitrára helyezték át. Prausz Hugó és Kuzman János irodatisztek a megszűnt komáromi zsupáni hivataltól a komáromi járási hivatalhoz helyeztettek át. A megszüntetett Komárom vármegye árvaszékének kezelő személyzete jórészét már áthelyezték a komáromi törvényszékhez. Az árvaszék ülnöki kara még változatlanul helyén van. A zsupáni hivatalnál működött Munk József, Skála János és Szmetena Antal irodasegédtiszteket Galántára helyezték át. — Petőfi ünnepélyek az iskolákban. A lapok már megírták, hogy a csehszlovák tanügyi referátus megengedte, hogy Petőfi ünnepélyeket tarthatnak a szlovenszkói magyar iskolákban. Kevesen tudják azonban azt, hogy az elmondandó beszédeket és elszavalandó Petőfi verseket ellenőrzés végett be kellett mutatni a felettes hatóságnak. Ugyanis a Szt. M. Ált. Tanítóegyesület kérelmére a tanügyi referátus csakis a meghatározott programm szerint engedte meg a magyar iskolákban a a Petőfi-ünnepélyt s erre nézve az alábbi rendeletet adta ki: Az Iskolai és Nemzetművelődési Minisztérium Referátusa Bratislava. 64140/1—A. ai. 1822. sz. Bratislava, 1922 november 30. Kovács Alajos Urnak a Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület elnökének Negyed. A Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület központi vezetőségének kívánságára engedélyezem, hogy a szlovenszkói magyar tanításnyelvű iskolákban Petőfi Sándor magyar költő születésének százéves évfordulója alkalmából megemlékezések tartassanak. Teszem ezt azon feltétellel, hogy a tanítók csakis a beterjesztett és fenti hivatal által jóváhagyott beszédet fogják az ifjúság előtt elmondani. Úgyszintén a tanulóifjúság által a költő költeményei közül csak azok adhatók elő, melyeknek előadását a fenti hivatal engedélyezte. Az ünnepélyek lefolyásáért felelőssé teszem az ön vezetése alatt álló kérelmező egyesületet és pedig abban a reményben, hogy az egyesület a maga erkölcsi súlyával oda fog hatni, hogy ezen hivatal kifejezett követelménye ellenére, az itt élő magyar kisebbség jövőbeli kulturális törekvéseinek hátrányára, visszaélés nem történik. A bemutatott emlékbeszédet, valamint a költő műmből bemutatóit, szemelvényeket, fenti hivatal által láttamozva, mellékelten visszaküzöm. p. h. Feiprecht s. k., a referátus vezetője. — A komáromi önkéntes és városi tűzoltóság 1922. évi működése. Komáromban az elmúlt év alatt összesen 18 tüzeset történt. Ezek közül tetőtűz volt 6, szobatűz 1, kerítéségés 1, hídburkolatégés 1, állványfaégés 1, teherautóégés 1, kéménytűz 5, raktártűz 1. A tűzoltóság 15 esetben vonult ki. Moziőrséget 413 előadáson, színházi őrséget pedig 172 előadáson tartott. A mentők 280 esetben vonultak ki, ezek közül balesetnél elsősegélyt nyújtottak 133 esetben, 30 fertőzőbeteget és 117 hullát szállítottak. A működő század 14 gyakorlatot és 10 iskolai előadást tartott. A tűzoltóság létszáma 7 tiszt, 6 városi fizetett és 44 önkéntes tűzoltó. — Eljegyzés: Galánthai Fekete Arthur Tibor soproni hirlapíró 1922. december 31-én eljegyezte Diósy Mancit, Diósy Gyula tatai takarékpénztári igazgató bájos leányát, Diósy Ede komáromi takarékpénztári cégjegyző főtisztviselő kedves unokahugát. — A IV. Katolikus Este. Holnap, vasárnap délután 6 órakor lesz a IV. Katolikus Est a következő programmal: 1. Kiss Gyula: Temetnek. Szavalja Prantner Gizus. 2. Kvartett. Zongora: Fritz Vali. Hegedű: Kaubek Károly, Pataky József, Pataky Rudolf. 3. Felolvasás. Tartja: dr. Alapi Gyula. 4. Babonás Marcsa. Monológ. Elmondja Sántha Manci. 5. Dalok. Előadja Aprili József. Zongorán kíséri Raab Mariska. 6. Műkedvelő előadás. Irta : Vojkó Pál. Hármas jelenet. Szereplők: Rafael Vilma, Sar 3sádl Giza Bokor Mariska. 7. Vetített képek (Hamelni patkányfogó. Tréfás képek.) Helyárak : ülőhely 3 és 2 K, karzat és állóhely 1 K. Felülfizetéseket a harangalapra köszönettel fogadunk. — Kinevezés: A komáromi járás főszolgabírója Galambos Jenő nemesócsai állatorvost Nemesócsa székhellyel körállatorvossá nevezte ki. — Ismeretterjesztő előadás Afrikáról. Kíttenberger Kálmán, a lévai illetőségű hírneves Afrika-kutató és oroszlánvadász, a komáromi törvényszéknél működő dr. Katona Sándor, ítélőtáblái bírónak testvéröccse, Szlovenszkó nagyobb városaiban, — igy nálunk Komáromban is, — rendkívül érdekes előadásokat tervez Afrika csodás állatvilágáról, etnográfiai megfigyeléseiről, a veszélyes nagyvadak vadászatáról stb. Előadásainak értékét emelik a pompás vetített képek, amelyeket a legtöbbször hihetetlen helyzetekben felvett fényképeiről készített. A hírneves magyar tropikus vadász és természetvizsgáló 20 éves korában került első ízben Kelet-Afrikába s ezen első expedíciója alkalmával súlyos vérkeresztségen ment keresztül egy tini oroszlánnal vaő kézi tusakodásnál. Harmadik afrikai útja alatt a kelet- Steckenpferd-szappan a régi felülmúlhatatlan Litiom tejszappan jeggyel mindenütt kapható. — Bevásárlásnál vigyázzon pontosan a védjegyre: — „Steckenpferd“ és a cég: Bergmann & Co., Tetschen és utasítson háború utáni utánzatokat vissza. 591