Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)
1924-12-16 / 143. szám
1924. december 16. nálják a köztársaság és hatóságainak ilyen meg nem engedett megjelölését, ajánlatos, hogy a felelős szerkesztőt figyelmeztessék erre és ha ezután is ragaszkodik hozzá, megfontolandó a folyóirat visszatartása is. Ezt az igazságügyminiszteri rendelet közli a vármegyei hivatalos lap e heti száma, egy zsupáni rendelet keretében, a következő megjegyzés kíséretében: — Amikor a fenti igazságügyminiszteri végzést tudomásul adom, kívánom, hogy az ottani közigazgatási kerület felelős szerkesztőit figyelmeztessék államunk megjelölésének e meg nem engedett módjára. Az újságok cenzúrájának végrehajtásakor e végzés szerint járjanak el, egységesen az állami ügyészségekkel. A Móni az iskoláan. — Gyűlöletre nevelik az ifjúságot. — A Carnigei-alapítvány bizottsága a napokban egy könyvet adott ki, amely a használatban levő iskolakönyvek szellemét vizsgálja meg, hogy mennyire alkalmasak a nemzetközi együttműködés gondolatának ápolására. A bizottság tanulmánya egyelőre a francia, angol, olasz, belga, osztrák és bolgár iskolák tanikönyveit dolgozza föl. A frsnki könyvekből vett idézetek azt mutatják, hogy a francia tankönyvek valósággal gyűlölettől izzanak a németek ellen. A legtöbb iskoláskönyv éles színekkel festi a németek barbárságát. Németország úgy különbözik Franciországtól, mint a sátán az Istentől, vagy Ariman Ormazdtól. A francia középiskolák egyik tankönyve hangsúlyozza, hogy a békeszerződések érvényességét nem szabad két jégbe vonni, majd így ir: „A győzelmes szövetségesek Németországgal szemben olyan nagylelkűséget tanúsítottak amelynek a világtörténelemben Dineden példája. Nem vezette őket a bosszúállás sut Deme, ami pedig igen természetes lett volna, nem fizettek meg Németországnak bűneiért, hanem az igazságosság békéjét és a nagylelkű jóvátételt alkalmazták vele szemben." A német alkotmány 148. szakasza imperative kimondja, hogy az iskolákban a tanításnak abban a szellemben kell folynia, amely a népek békéjét szolgálja. Az alkotmánynak ezt a rendelkezését azonban a legtöbb német iskolában mellőzik s a tankönyvek főleg a Hohenzollernek kultuszát szolgálják és a német nép nagy kulturmunkájának jelentősége egészen eltörpül a hatalmas hadigyőzelmek fölrorlása mellett. Rendkivül érdekes, hogy a mai német köztársaság iskoláiban a köztársasági államformák zönének mondják az összeomlást s s hevesen kritizálják a mai német alkotmányt. Az olasz tankönyvek legnagyobb része nemes hangon szól az emberi ideálokról, a népek megértéséről és az áldásos békéről. Mégis hangsúlyozzák, hogy Olaszország a békeszerződésekben igen kevés eredményt ért el és különösen azt fejtegetik, hogy Dalmáciának olasznak kell lennie s az olasz ifjúságra vár a feladat, hogy Dalmáciát megszerezze. Az angol tankönyvek óvatosan tárgyalják a világháborút. Az iskolai utasítások szerint a nemzeti és nemzetközi szempontoknak lehetően összhangban kell lenniök. A népszövetség gondolatának szükségességét minden tankönyv hangsúlyozza. A történelemoktatás céját egyébként igen érdekesen fejti ki a hivatalos iskola utasítás: „A gyermekeket meg kell arra tanítani, hogy mi minden népet tisztelünk, akár barátunk volt, akár ellenségünk, mert valamennyivel kereskedelmi összeköttetésben vagyunk, vagy leszünk s a kereskedelmi összeköttetés eredményeinek a kölcsönös tisztelet és szimpátia az előfeltétele.* A bolgár iskolakönyvekben szerbgyülölet lángol s nem rejtett céljuk az ifjúságot a revansháborra előkészíteni. Az összes európai iskolakönyvek között az osztrákok a legtárgyilagosabbak. A Carnegie-alapítvány érdekes kötete mindenesetre sok értékes adatot tartalmaz az egyes népek közoktatási szelleméhez, de nagy hiánya az, hogy az iskolák tanítóinak és tanárainak szóbeli előadásairól nem tartalmaz adatokat. Az pedig a tankönyveknél még érdekesebb lenne. I Komáromi Lapok. 5. oldat. Eliad&sokkszdtts lettkBziap ssts y és 1,9 iataMODERN MOZI KOMÁROM TISZTI PAVILLON Kedden, december 16-án Lia de Putty: Szép Ilonka A megkapó dráma felvételei kb. két év előtt városnak vidékén, főleg Hetényen készültek. A kilíDó film egyik főszereplője Rauscher György festőművész földiek. A filmen fellép még Lévai Dezső, az Otthon kávéház volt cigányprímása teljes zenekarával. Szerdán és csütörtökön, december 17-én és 18-án tobb mint Harry Piel I Jobb mint Luciano Albertini! leid (Idilli bajkereszk lillandosi Szenzációs kalandordráma a földön, vízben és levegőben. _______________Fözer pb*n Carlo Aldini és Midda Vernos,_______________ Előzetes jelentés. Szombat és vasárnap lynnTlíi «yo in n ylr f páratlan filmattrakció: blsiai K l Előadások kezdete vasár- és iaaepeap dl2,1,6,ÉS 1,9É. HI Rft Női fehérnemüek legolcsóbb bevásárlási alkalma a TA USET cég, Bratislava karácsonyi vásárja — Ez alkalommal az egész éven át el nem adott kelengyékből visszamaradt és az utazói mintagyüjteményekből kiselejtezett női fehérnemüek modelljei 30—60 °-val olcsóbban lesznek elárusítva ! — Redkívüli közgyűlés. Komárom város községi képviselőtestülete, december 17-én, szerdán délután 5 órakor a városi székház nagytermében rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlés tárgya a kommunista párt beadványa a városi munkások béremelése ügyében. — Uj segédlelkész. A komáromi ref. egyházmegye esperese Galambos Zoltán komáromszentpéteri segédlelkészt, volt budapesti ref. vallástanárt a komáromi ref. egyházhoz segédlelkésznek nevezte ki. Az uj segédlelkész, aki az újabb lelkészi generáció egyik legalaposabban képzett s külföldi egyetemet végzett tagja, a múlt héten kezdte meg Komáromban működését. — A Jókai cantennárium előkészületei. Már csak rövid két hét választ el a Jókai centennárium évétől, Komárom nagy évétől. A Jókai Egyesület lázasan dolgozik az ünnepek és a Jókai emlékét megörökítő munkálatok előkészítésén. A Jókai Egyesület alkalmi költemény pályázatára 18 pályamű érkezett, melynek bírálati eredményét karácsonykor teszi közzé az irodalmi bizottság. A műkedvelő gárda szervezése most van folyamatban, városunk legkitűnőbb műkedvelő erőit kéri fel az egyesület, hogy az Aranyember előadásában vegyenek részt, mely az országos ünnep bevezetője lesz. A napokban összeülő centennárium bizottság véglegesen megállapodik az országos ünnepély programját illetőleg. Az országos bizottság felhívása a napokban már eljut Szlovenszkó minden részébe. — Halálozás: Tóth Imre nyugalmazott városi kamarás élete 69-ik évében hosszas szenvedés után elhunyt. A megboldogult negyedszázadot töltött a város szolgálatában, melynek lelkiismeretes és hűséges tisztviselője volt. Halála széles körben kelt őszinte részvétet, aki a megboldogult egyenes jellemét és nyílt természetét ismerték és azért szerették. Temetése múlt vasárnap, december 7-én ment végbe általános részvét mellett. — A „Julia“ bemutatója. Szijj Ferenc dr. nyug. polgármesternek, a Jókai Egyesület kiváló ügyvezető elnökének „Julis“ c. 3 felvonásos vidéki történetét az Országos Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparipárt 1923. évi népszínmű pályázatán a bírálóbizottság első helyen dicsérettel tüntette ki, mint a pályázatra beérkezett művek legsikerültebb darabját. A magyar falusi életből merített pompás népszínművet december 26 án, karácsony második ünnepén mutatja be Komárom legügyesebb műkedvelőiből alakult gárda, mely nagy lelkesedéssel készülődik az előadásra. A darab főbb szerepeit Zsidek Manci, Kelemen Juliska, Sebestyén Mariska, Cukás Tinike, Szaday Mariska, Csukás Ilonka, Vánkay László, Langschádl Lajos, ifj. Cukás Lajos, Ruzicska József, Blahó Los, Széles László, Kathona Tibor, Prágai István játszák, akiknek e téren elismert kiválósága a legteljesebb sikert biztosítja. A darab énekszámai egytől-egyik Petőfi dalok, amelyek hangulatossá és rendkívül vonzóvá teszik a megkoszorúzott művet. A bemutató a Kultúrpalota színháztermében lesz, a dalokat a Dalegyesület kitűnő zenekara kíséri. A próbák a darabból a jeles szerző személyes felügyelete mellett, szorgalmasan folynak. A bemutatóra még visszatérünk. — Elesett hősök emléke Búcson. A háborúban hősi halált halt katonák gyászoló kedvesei Búcson, a ref. templomban emléktáblát állítottak fekete gránitból gyönyörű vaskerettel, melyet Harmos Károly a kiváló festőművész terve alapján Török András komáromi kiválóan képzett műlakatos készített el. Az ősmagyar díszités jellegzetes vonásai mesteri módon vannak feltüntetve rajta. A svéd gránitlapot Löffler Lajos komáromi jóhírü kőfaragómester szállította. E hó 23-án történt az emlékmű felavatása ünnepi istentisztelet keretében, melyen Mokos Kálmán madari lelkész prédikált, megrázó vonásokkal festve a nagy veszteséget s könnyekig meghatva a gyülekezetét. Utána Földes Lajos bátorkeszi lelkész mondott gyönyörű felszentelési imát, majd Soós Károly helyi lelkész vette az emléktáblát, melyen 41 hős katona neve van megörökítve, a gyülekezet gondviselésében tett jelentést az adakozásról. Az egyházi énekkar szép éneke után Erdélyi Sándor, árva ifjú, az alant közölt alkalmi verset szavalta el, zokogásra indítva a hallgatókat. Fekete ruhás árva lányok megkoszorúzták az emléktáblát s a gyülekezet énekével záródott a megható ünnepély. Hol pihen? . . Véres harcok után Hol pihen az apám? Hol domborul sirja? . . . Csak az Isten tudja. Én úgy képzelem el: zöld erdő árnyában, Hol vadvirág nyilik, zendül a madárdal, Hol koszorút az ég angyalai fonnak; Hol nincsen járása a búnak, a gondnak; Hol uj élet támad minden év tavaszán, — Óh én úgy képzelem: ott pihen az apám. Én úgy képzelem el: búza termő földben, Hol életcsira van minden kicsiny rögben; Búzavirág alatt, pacsirta szavánál, Hol én árva lelkem tán rá se találnál, Hol termést hoz a nap minden sugár után, — Óh én úgy képzelem: ott pihen az apám. Én úgy képzelem el: templom közelébe, A hol áhitat száll mindenki szivébe; A hol szól a harang, felhangzik az ének; Naponként imára járnak ifjak, vének; Hol megnyugszik a szív Isten akaratán, — Óh én úgy képzelem: ott pihen az apám. Véres harcok után. Hol pihen az apám? Hol domborul sírja? . . . Csak az Isten tudja. S. K.