Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)

1925-01-01 / 1. szám

I. szám negyvenhatodik évfolyam. Csütörtök, 1925. január 1. IKOMABOMI l.APflK citilz»t*Al ír c«wfa"8xlovAk #«rtékbe*J Helyi*» ét vízikre pestai czétkKIMmel: Sgéta évre 80 Kf félévre 40 X, negyedévre SO­X« Kü­lföldön 160 K& Efy«« **ám ár ® 1 80 fillér. POLITIKAI JL. P. ALAPÍTOTTA: TUBA MHOS. reas.rkearter. SAÁL GYULA dl. Szerkesztő: BARANVAY JÓZSEF ár. ............... ■ ■ ' ■■■."■■■-S3MW. S*erkentő*ég és feladóhivatal: Wádor­a, 29., b­uK *mí részét illető közlemények, Mm­a detí isi és hirdetési dijak stb. küldendő Kési.­.okát nem adunk vissza. Megjelioik hetenkia! háromszor: ksddp­ csütürtökön is szemOstoi Jókai éve. Komárom, 1924. dec. 31. . Szilveszter éjszakáján megszólalnak a komáromi harangok és zúgó szavuk belekiáltja a néma éjszakába, hogy nagy év mesgyéjét léptük át. Minden templom­ban harangoznak jeléül annak, hogy test­véri láncba fogózva valamennyiünk ün­nepi éve jött el. A harangszó áthallatszik a Dunán is magyar testvéreinkhez, je­lentve, hogy itt nagy ünnepre készül az elszakadt magyarság. Száz éve egy komáromi kis­nemesi kúriában jó reménységekkel imádkoztak egy jövendő életért, nem is sejtve, nem is álmodva, hogy aki születni fog, mekkora fényt fog árasztani szülővárosára és ma­gyar nemzetére. Száz év múltán nehéz városban peregnek a napok, de elérkezik majd a nagy nap is, amelyen a világ szeme erre a kis dunamenti városkára tekint, amely nemzeti irodalmunk legr­tovább és legfényesebben lobogó, leg­messzebb világító fáklyáját adta. Ebben az esztendőben fájdalmunkba feledkező, búbánatba temetkezett arcainkat felemeljük, mert ez az esztendő sok szép tanulságra oktat bennünket. Jókai eszten­dejében vissza kell emlékeznünk azokra az esztendőkre, amikor a magyar nép saját hazájában az elnyomott szolgaság keserű kenyerét ette, legjobbjaink bitón pusztultak és az osztrák börtönökben sínylették, de ekkor megszólalt a komáromi költő bűvös-bájos mesemondó ajka és mesélt a csodás keletnek ragyogó színekbe öltöztetett népeiről, melyek a szabadságért folytattak véres harcokat. És nemzete megértette allegóriáit, tudta, hogy az a szabadságáért rajongó keleti nép a magyar. Jókai lett népének tanítója, vigasztalója, a tetszhalottnak virrasztója, az ébredőnek gyámolítója, a feltörekvő nemzet szelle­mének irányítója, naggyá lendülésének büszke és boldog tanúja. Szóljatok komáromi harangok és hirdessétek a világnak, északnak és dél­nek, napkelettől napnyugatig, hogy egy szerencsétlen nemzet balsorsába az ő em­léke vegyít örömet, gyászába ez visz fé­nyességet és ragyogást. Legyen büszke mindenki arra, hogy jó sorsa magyarnak engedte születni, legyen rá büszke balsorsában is és gon­doljon arra, hogy az a sok kincs, amelyet Jókai a világnak adott műveiben, valójá­ban a magyar nemzetnek egységes és osztatlan nemzeti kincse marad. Túláradó örömmel és boldogsággal kezdjük ez évet mi komáromiak és en­nek adnak hangot templomaink ércszavú harangjai, melyek ünnepre harangoznak, Komárom legnagyobb, legszebb ünnepére. káli mentalitásának bélyegét rányomta egész Jugoszláviára, nem számolva azzal, hogy az uj államba beosztott horvátok és szlovének sokkal kulturáltabb nép, mint a szerbek. A horvát parasztpárt sok borsot tört már Pasics­­nak az orra alá és Radiccsal az élén egy pil­­lantra sem szűnik meg követelni azokat a jogokat, melyeket a háború alatt Pasica a horvátokkal kötött szerződésben biztosított. Minthogy elnémítania Radicsot nem lehet, bal­káni módszerrel most arra törekszik Pasics, hogy a horvát parasztpártot föloszlassa. Hogy azután mi fog történni, azzal, úgy látszik, ke­veset törődnnk Belgrád­ban, hiszen a katona­ság és a szerb nacionalisták mindenre kap­­­­­­hatók.­ ­A dohánybeváltó hivatal komáromi munkások­kal egészíti ki munkáslétszámát. A hárommilliós­ kölcsönügyben jóváhagyták a képviselőtestület határozatát­ Komárom, — dec. 31. Komáromnak sok fájó kérdése között leg­fájóbb a munkanélkü­iség kérdése, mert ennek megoldatlansága nemcsak azt jelenti, hogy a vagyoni megerősödés helyébe a nyomor lépett, hanem azt is, hogy egy földrajzi fekvésénél fogva ipari és kereskedelmi gócpontnak alkal­mas he­ iy nem megy természetes élethivatása felé. Ha a lakosság dolgozó rétege elégedet­len, ezt az élniakarás ösztöne szükségképen diktálja ottan, ahol minden feltétel meglehetne egy erőteljes közgazdasági élet kifejlődésére. Ez­ek tnd­tában a város vezetősége még áldozatok árán is mindenkor arra törekedett, hogy addig is, míg a város természetadta köz­­­­gazdasági hivatását betöltheti, munkaalkalmak . Elismerik vagy nem ismerik? Az ősz­­i — _■ [UNK] [UNK]. • —........ 1 szel, amikor a nagy nyugati államok egymás­ . SAr»«i bizottság ülése után ismerték el Szovjetoroszországot. Benes ! A járási E?sZ.Oll.£*sS.q UiGAC. dr. külügyminiszter is sietett kijelenteni, hogy Csehszlovákia ebben a kérdésben teljesen füg­getlenül jár el és novemberben már arról be­szélt, hogy Szovjetoroszországnak elismerését­ a csehszlovák köztársaságnak is el kell határoznia. Igaz ugyan hogy ezen lépés megtételére francia­­ország magatartása volt a döntő és bizonyos fokig nagyzolás jitt ki Benes azon kijelentéséből, hogy az elismerés kérdésében függetlenül jár el. Most­­ a Rude Pravo olyan hírt korp­iltál, amely sze­­­­rint, Benes egyelőre más orientációt keres az orosz kérdés eldöntésére nézve és árlítóan Mus­­­­soliniihez fordul, hogy vele és az angolokkal együtt a szovjetelleni frontot megalkossa. Igaz e ez, vagy nem, szükségtelen kutatni, de az bizo­nyos, hogy ebben a szerencsétlen kérdé­ben nem mer B­nes dk határozott állást foglalni, amit egyrészt, a cseh nemzeti párt befolyásának le­het tulajdonítani, de nem lehet tudni azt sem, hogy az örökös habozáshoz mit szól a legfőbb ! Protektor^ Franciaország^^^^^ -|ó# Az Of_ j teremtésével dolgozói munkakedvét ébrentartsa, számos Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparos hogyha már egész n*m is, legalább egy ka­pán országos pártve­tősége 1925. januárb án résnyi kenyér mindig legyen annak a munkái - d. u. fél 5 órakor Éis hus­várt, a Polgári Tár­­s embernek a körben ki a jövőt van hivatva s saskör helyiségében ülést tart. felépíteni. Csodáé­­,hát, ha a munkásság kö­­ = Magyarországnak nag­yobb követelése j rében ennek a kis kenyérszeletnek védelmében van Csehszlovákiától, mint amennyi a tartozása.­­ disszonáns hangok is hangzottak el, annál is köztudomás szerint most vannak folyamatban ■ inkább, mert a munkának csakúgy, mint ár­­a Csehszlovákia és Magyarország között meg­­térmelőjének, a pénznek — nem szabad se­­kezdődött kliringforgalomra vonatkozó bej?- > milyen szagának lannia. .... leütések. Az eddigi bejelentésakböl megába­ : AIxm8géf 1sne­eZ]A4 *5dL??Jiat pitható, hogy Magyarországnak sokkal nagyobb azt a lén^gte.ennek látszó közlést,­ melyet követelése van Csehszlovákiával szemben, mint a tartozása. A Radics pártját feloszlatják. A horvát parasztpárt, mely az autonómia alapján áll, igen súlyos terh­e a kisebbségben levő Pasics kormánynak. Már maga az a tény, hogy a Jugoszláv parlament többségét az ellenzék képezi, a legképtelenebb helyzetet teremtett a Balkán viseő államában, melyet a béke­­szerződések soha még csak meg sem álmodott nagyságra növesztették meg. A politikában sem­mi sem változott Jugoszláviában, Pasics bal-Novotny Richárd járási főnök tett a járási bi­zottság szombati ülésén a dohánybeváltó hiva­­tal és a munkásság között támadt konfliktus elintézések­ép­p. A bizottság ezen évzáró üléséről, melyet a volt megyeháza nagytermében tartottak, kü­­lönben részletes tudó­m­ásunk a következő: Délelőtt 11 órakor nyitotta meg a járási főnök a bizottság ü­é.ói, melyen Markovich Ede seoc. dem. bizottsági tagot Szász József póttag­ helyettesítette. Novotny elnök közli a bizottsággal, hogy Modern és olcsó ................................ . n ,| TELEFON SZÁM 160. X _ádaXNih*a & _________________ Állandó kiállítás kül- és belföldi bútorok­ban : Legmodernebb stylus :.: Díjtalan megtekinthető' i

Next