Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)
1926-07-01 / 78. szám
címyvenhetedik évfolyam, 7H. szám. Csütörtök, 1936. jútlilis 1. Előfizetésik csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Egész évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. Külföldön 150 KC, gyes számára 180 fillér. POLITIKAI LAP. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor u. 19., Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. Komárom, — junius 30. Más évben ilyenkor már nagy munka folyt a határban. Amint elérkezett Péter és Pál napja, megcsendült a kasza a szántóföldeken és végig suhant az aranykalászokkal ringó táblákon, hogy amit a gazda szorgos munkájával elvetett, a termés áldását learassa. Egy hatalmas templommá alakult át a nagy természet,jthol ■ojgmftskarú dolgos emberek^aA munka legszentebb imádságát végezték dicsőítve a mindenható Istent, akitől jó minden áldás és minden jó adomány. Ma elszorult szívvel várjuk azt az időt, amikor megkezdődik az aratás gyönyörű munkája és elborult homlokkal tekintünk a felhőkre, amelyekből hetek óta csak úgy ömlik a felesleges áldás, aminek hasznát immár alig lehet látni. Napsütéses nyári szép idő érlelő sugarait lessük és helyettük sűrű eső áztatja a földet és a szárán levő éretlen gabonát, holott elérkezett már az ideje annak, hogy megkezdődjék az aratás. A közelmúlt esztendők normális időjárása lehetővé tette a munkának megfelelő időben való elvégzését, de ha az elért eredményt tekintjük, azt kell mondanunk, hogy az elmúlt esztendők munkája nem járt azzal az eredménnyel, amelyet megérdemelt volna. Az idei termésről pedig még azt sem tudjuk, hogy voltaképen betakaríthatjuk-e és ha betakarítottuk, vajjon kinek a számára végezzük a munkát. Szép remények kecsegtették az idén a gazdát tavasszal, de annál nagyobb csalódás vár most reá, mert ami szépnek mutatkozott, a nagy esőzések következtében igen megromlott s a rázúduló elemi csapások után szomorú kilátások árnyát vetíti előre a jövő. Az életet adó aratás alapja életünknek, erre építünk valamennyien. Nemcsak a földmives és gazda, de az iparos és kereskedő is erre számít és ha az aratás csalódást hoz, annak lesújtó következményeit valamennyien érezzük. A rossz gazdasági viszonyok, melyek között tengődünk, a helytelen állami rendszer, mely soha sem számol az eshetőségekkel, hanem amit magának követel, azt könyörtelenül be is hajtja, hatványozott mértékben nehezednek reánk ha rosszul fizet a búza s ha a termés hozama nem áll arányban az elvégzett munkával és a befektetett tőkével. Ünnepi érzések áhítata vegyült más esztendőkben ilyenkor a gazda munkájába, ma az elkésett aratás csak szomorú érzésekkel telíti meg szívünket. Mintha a megbünhődés korszaka még nem tűnt volna el fejünk felől, mintha a büntetések sújtó keze emelkedne reánk, pedig a szenvedések poharát mi már fenékig ürítettük, a megpróbáltatások nehéz napjaiból túlon túl kivettük részünket és úgy vágyódunk már egy kis meleg napsugár után, megkönnyebbülés után. Úgy látszik, hogy még nem telt be minden. A megváltás ideje még nem érkezett el. De nehéz napjaink sötétségében sem szabad elcsüggedni, bármily szomorúra festi egünk horizontját a keserű élet. A jobb világ reménységének nem szabad lelkünket elhagyni, még a legkétségbeejtőbb órákban is bíznunk kell önmagunkban és nem szabad felednünk az isteni szózatot: Ember küzdj és bízva bízzál!. .. = Az adóreform cak ősszel kerül tárgyalás alá. Prágai jelentés szerint az adóreformra vonatkozó törvényjavaslat véglegesen elkészült. A javaslatot rendkívül bizalmasan kezelik és annak részletei csak egy pár szakember előtt ismeretesek. Megbízható értesülések szerint az új adóreform javaslata nem sokban különbözik a régi kormány tizes bizottsága által elfogadott javaslattól. Tudvalevő dolog, hogy az adóreformmal kapcsolatosan a szocialista pártok a földadónak lényeges felemelését követelik. A javaslat hír szerint a földadó kérdésében kompromisszumot kíván teremteni. A javaslat parlamenti tárgyalása csak őszre várható. A hadirokkantak érdekében. Holota János dr. magyar nemzeti párti képviselő és társai továbbá a Bund der Landwirte és a német iparospárt képviselői javaslatot terjesztettek képviselőház elé a hadirokkantak alakalmaztatása és védelme érdekében. A javaslat kifejti, hogy a csehszlovákiai hadirokkantak gazdasági helyzete napról-napra szomorúbb. A hadirokkantak járadékai a legszerényebb megélhetéshez sem elegendők és a rokkantak rá vannak kényszerítve arra, hogy munkát vállaljanak. Ezt azonban a legjobb akarat mellett sem tehetik meg, mert munkaalkalmat nem találnak és a munkaadók nagy része nem hajlandó rokkantakat alkalmazni. Az alkalmazásban levő rokkantak állandóan ki vannak téve az elbocsájtás veszedelmének. Ezért védelemre van szükségük. Ez nemcsak a magán munkaadókra, de az államra és a községekre is vonatkozik. Ez a helyzet megköveteli azt, hogy a rokkantak törvényes védelemben részesüljenek. Németország, Ausztria, Lengyelország, Olaszország és Franciaország törvény útján gondoskodtak arról, hogy a rokkantak kötelezően alkalmaztassanak. Hasonló értelmű javaslat áll jelenleg az angol törvényhozás tárgyalása alatt. Csehszlovákia erre gondolt. A külföldön élő csehszlovákiai hadirokkantak különösen rászorulnak a védelemre. Nem térhetnek vissza otthonukba, mert ott nem találnak munkát, s a jelenlegi munkahelyükről mint külföldieket tömegesen bocsátsák el. Ezekre rendkívül szomorú jövő vár. Az idegen államok a hadirokkantak kötelező alkalmazására nézve, nem köthetnek Csehszlovákiával viszonossági szerződést, mert Csehszlovákiának nincs ilyen törvénye. A javaslat kiterjeszkedik arra, hogy a hadirokkantak tízezrei felhívást kaptak, hogy térítsék vissza az egyes esetekben túlfizetett járulékokat. Ez a legtöbb esetben lehetetlenség. A szenátus egyhangúan elfogadott már egy oly értelmű javaslatot, amely szerint eme visszatérítések kötelezettsége törlendő. A hadirokkantak járási hivatalai feleslegeseknek bizonyultak. Az említett képviselők tehát azt javasolják, hogy a képviselőház hívja fel a kormányt, hogy a legsürgősebben terjesszen be törvényjavaslatot a hadirokkantaknak a közszolgálatban és a magánalkalmazásban való védelméről. Rendelje el a kormány, hogy az említett visszafizetési kötelezettség megszűnjön. Szüntesse be a hadirokkantak kerületi hivatalait. Új törvény készül az uzsora ellen I küzdelemre. Értesülésünk szerint miniszterközi tárgyalások alapját alkotja egy oly törvénynek tervezete, amely az uzsora elleni küzdelem eddigi törvényes intézkedéseit meg akarja változtatni. Az uzsora elleni rendszabályokat meg kívánják szigorítani és ki akarják terjeszteni és hivatkoznak arra, hogy ezek a rendszabályok csak a háború és a háború utáni kedvezőtlen élelmezési viszonyokra vonatkoztak. A rendszabályok megszigorítását nem tartja valamennyi gazdasági miniszter szükségesnek, s így nem valószínű az, hogy a törvényjavaslat hamarosan elkészül és parlamenti tárgyalás alá kerül. Az uzsora ellen küzdő hatósági szervek az utóbbi napokban megállapították, hogy felelőtlen elemek arra törekszenek, hogy a jelenlegi gazdaságpolitikai események következtében az életszükségleti cikkek árát emeljék, így is megállapítható, hogy a látogatottabb prágai vendéglőkben a húsételek és tészták ára emelkedett. Mivel ennek semmi közvetlen gazdasági oka nincs, az illetékes minisztériumok erősen sürgetik az uzsora elleni küzdelem törvényes rendezését. A szerzői jog védelméről szóló kormányjavaslat. A Magyar Nemzeti Párt sajtófőnöksége közli: A kormány 1920 őszén törvényjavaslatot terjesztett be a szenátus elé, mely a szerzői jog védelmének törvényes szabályozására vonatkozott. Ezt a törvényjavaslatot 1921 tavaszán a szenátus elfogadta, a képviselőház azonban elhatározta, hogy hogy a szenátus által elfogadott javaslatot nem teszi magáévá, de egy szakértő bevonásával alakult bizottsággal átdolgoztatja. Ezek az átdolgozási munkálatok rendkívül sok ideig tartottak és csak a közelmúltban nyertek befejezést. Az alkotmány és jogügyi bizottság az utóbbi napokban jóváhagyta és elkészítette a törvényjavaslattal kapcsolatos jelentést, hogy a javaslat hamarosan a képviselőház plénuma elé kerül. A szerzői jog védelméről szóló új javaslat általánosságban az 1895. évi december 26-i osztrák törvényhez igazodik. Vannak ugyan e törvénytől eltérő intézkedések, melyek a technika fejlődésével állanak kapcsolatosan, mert a javaslat kiterjeszkedik a mozgófényképekre és a rádióra is. Amíg az eddigi jog szerint az irodalom és művészet műveit a szerző halála után 30 évig védte a törvény, az új javaslat ezt az időt 50 évre bővíti ki. Ugyanez az 50 évi védelmi idő vonatkozik azokra az irodalmi és művészeti művekre is, melyek anonim vagy pseudonim módon jelentek meg. Azokra a hátrahagyott művekre, melyek a védelmi idő utolsó 10 évében (a régi idő szerint öt évben) jelennek meg, a szerzői jog az eddigi öt évvel szemben 10 esztendeig áll fenn. A fényképekre vonatkozó szerzői jog a megjelenéstől számított tíz esztendőre terjed. A filmeknél, ha más megegyezés nincsen, a szerzői jog a rendezőt illeti. A szerzői jog kiterjesztést nyer az építőművészetre, továbbá a kert és iparművészetre, illetve ennek tervei és rajzaira vonatkozóan. A szenei jog nemcsak magára a műre vonatkozik, hanem fordítások dramatizálására, megfilmesítésére, továbbá annak átültetésére, variációira, valamint az irodalmi és zenei művek előadására nézve is. Azokat az irodalmi és zenei műveket, amelyek a művészet, műveltség és a lakosság fejlődése érdekében nagy jelentőséggel bírnak, a szerző halála után nem szabad úgy megváltoztatni vagy átdolgozni, hogy a mester művének /agy tekintélyének ártalmára lehessen. Ha a szerzői jog utódai az ily átdolgozások ellen nem tiltakoznak, akkor az irodalom, művészet és zene ápolására és védelmére hivatott köztestületek emelhetnek panaszt az ily átdolgozások ellen. (Ennél az intézkedésnél a többek között az Eladott menyasszony megfilmesítésre gondoltak) A törvényjavaslat kiterjeszkedik az újságcikkekre vonatkozóan is. Egyes cikkeket más újságok átvehetnek, ha ez nincs kifejezetten megtiltva. Ily tilalomhoz elégséges az újság feltűnő helyén megjelenő figyelmeztetés. Az átvételnél a fő forrást mindig világosan meg kell jelölni. Tárcákat, novellákat, továbbá szórakoztató, tudományos vagy művészeti tartalmú fejtegetéseket a szerző beleegyezése nélkül nem szabad más újságoknak átvenni Ezzel szemben a politikai tartalmú jelentések, amennyiben ezek nincsenek mint eredeti jelentések feltüntetve, minden további nélkül átvehetők. A törvényjavaslat védi a leveleket, naplókat és hasonló feljegyzéseket is. A szerzői jog a szerző halála után a feleséget és a gyermekeket, sőt egyes esetekben a szülőket és a testvéreket is illeti. A szerzői jog védelmét élvező egy levél címzettje is, amennyiben a levél közzététele az ő egyéni érdekeit érintheti. Tanulságok a bankok körül. Komárom, — junius 29. Az a nagy feszültség, amely elfogta a város és a vidék érdekelt lakosságát, a Korona Bank vezérigazgatójának szomorú sorsa, s vele együtt a bank készfizetéseinek felfüggesztése következtében, — megállapítható — hogy egyelőre szünőben van. A mai napon a Bank státusa rendezése miatt lejött Schmidt Imre az Országos Pénzintézeti Központ alelnöke, s informáltatta magát a bank helyzetéről. A Korona Bank felügyelő - igazgató bizottságai mai napon tartott közös üléséről kommüniké jelent meg e lapokban is, amely megnyugtatni óhajtja a bank érdekeltségét s a nagyközönséget. Ez a megnyugtatás bizonyos, hogy lecsillapította egyelőre a betevők nagy tömegét, mert komoly szakértő helyről nyert biztatást arra, hogy a bank kötelezettségeit igyekszik teljesíteni. A pánikszerű félelem, hogy a betevők és részvényesek mindenüket elveszítették, megmagyarázható a váratlan eseményekkel, s ily körülmények között nem is volt min csodálkozni, hogy a közönség fejvesztetten kutatott oly okok után, amelyekbe vigasztalását vagy reménységét, vagy legalább elégtételét várta. Szerintünk a Korona Bank ügye nem a banké, s nem az igazgatóságé, nem a felügyelő bizottságé vagy valamelyik funkcionárius bármily vezető pozíciót betöltő tisztviselőé. Ez az ügy, sajnos ezer és ezer köztünk élő, becsületes munkájával s takarékosságával apróbb-