Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-01-08 / 4. szám

^egryvemnyolcadik évfolyam.­­4. szám Szombat, 1927. január S KOMÁROMI LAPOK POLITIKAI LAP. Slotvetcai ár csehszlovák értékben. Helyben és vidékre postai szétküldéssel. Igen érre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K.­­ Külföldön 150 Ki­­tyei mii Arai 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNY­A­Y JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. SSs Megjelenik hetenkint háromszor, kedden, csütörtökön és szombaton. Katolikus magyar püspökség. Irta: Egy magyar katolikus. Az elmúlt hetekben a magyar katolikus közvéleményt a katolikus magyar püspökség gondolata fog­lalkoztatta. Ennek az oka egyes­­egyedül az, hogy az elnemzetlení­­tés már az egyházi térre is át­csapott és a katolikus felekezeti szlovák sajtóban olyan hangokat kezdenek hangoztatni, hogy el kell tüntetni a letűnt történe­ti korszak anakronizmusát és itt mindent be kell szlovákra má­zolni, hogy üdvözölhessünk másvilágon. Ez az anakronizmus, a­mely túlélte az államváltozás tör­téneti tényét és remélhetőleg túl fogja élni a sovinizmusnak ezt az egyházi téren kezdődő dühöngését is, nem más, mint 350000 magyar katolikus lélek — csak az eszter­gomi főegyházmegyének a dunán­­inneni részében. Negyed fél százezer magyar lelket még­sem lehet egy­könnyen el­tüntetni a földnek ezen szomorú színéről még egy keresztény­üldö­zésnek modern fegyvereivel sem, tehát megpróbálkoznak azzal, hogy lassan és szívósan eltüntessék mindazt, ami bennünket templo­­mainkban is magyarságunkra em­lékeztet, legelső­sorban fajukhoz és nemzetükhöz híven ragaszkodó és ezeket hitükkel egyenlő érték­nek tartó magyar papjainkat. A katolikus magyar papság száma az utóbbi nyolc év alatt megfogyott, mert annak egy részét az állam­­polgárság kaszája vágta le, egy részét pedig most kezdik kiutasít­­gatni. De az utánpótlásról nem gondoskodik az egyházmegye és elfelejti azt, hogy neki kötelessége magyar híveit magyar papokkal ellátni. A magyar papság azonban a szlovák nyelvvidékeken teljesít szolgálatot az egyházmegye veze­tőjének akaratából, aki a magyar nyelvvidékre magyarul is értő szlovák nacionalista papokat helyez, akikből azonban a magyar katolikus lakosság nem kér és azon az ál­lásponton van, hogy ezek menje­nek a szlovák nyelvvidékekre és a ott éljék ki nemzeti érzelmeiket, mi papjainkat pedig küldjék vissza közénk. A nacionalizmus azonban nem így gondolkodik, hanem a logika viszája szerint: a magyar vidékeken tért foglaló szlovák hívek lelki üdvösségéről gondoskodik első­sorban és azt az elvet állítja fel, hogy tanuljanak meg a magyar papok szlovákul, a kisebbség, az elenyésző kisebbség kedvéért. Hogy nyelvi ehhez nagyobb kedvet csináljon, tehát küldöz magyar papjainknak min­denféle szlovák nyelvű kérdőíveket is és a kongruamegvonás stb. is.Ezért mozdul meg most az esz­tergomi főegyházm­egye magyar katolikus lakossága, mert úgy ta­lálja, hogy a mérték betelt és elég volt már a keserűségből. Ezért kéri az apostoli szentszéktől a szlovenszkói magyar püspökség felállítását, amelynek minden fel­tétele megvan. Megvannak a bir­tokai, bár azokat a csehszlovák kormány zár alá vette, de ez a zárlat bizonyára nem tart tovább, mint a konkordátum megkötése, ami a konszolidációnak egyik ál­lomása. Minket komáromiakat azért is érdekelhet ez a mozgalom, mert a püspökségnek a székhelye a leg­nagyobb valószínűség szerint ez a város lesz, mint messze magyar vidékek geográfiai központja. Mi bízunk Róma igazságszeretetében, mely a szlovák püspöki kar és a csehszlovák kormány bizonyosra vehető ellenzésével szemben is meg fogja tudni oldani a kérdést és nem elégszik meg a püspök uraknak küldött mérsékletre intő utasításokkal, amelyeket azoknak betartani eszik ágában sincsen, hanem­ rendezi a negyedfélszáz­­ezernyi és a többi egyházmegyé­t Nehézjesek a katonai szolgálati idő mekkos sz&b&stása kérdésében. A nemzetvédelmi miniszter a katonai szol­gálati időt újra tizennyolc hóban kívánja megállapítani, illetve az eddigi szolgá­lati idő további meghosszabbítását kí­vánja. A kérdés most a belpolitika homlokterébe ke­ült, mert a polgári többség német pártjai egyelőre nem mutatnak hajlandóságot a hozzájáru­lásra. Már majdnem biztosítva volt a nemzetvédelmi miniszternek erre vonat­kozó javaslata, amikor most a német keresztényszocialisták vonakodnak hoz­zájárulni a véderőtörvény megváltozta­tásához és velük a német gazdaszövet­ség is igen óvatos magatartást tanúsít a meghosszabbítás kérdésében. A kér­dés olyan nehézségekbe ütközik, hogy szinte kockáztatja a többséget, úgy, hogy Svehlának nagy erőfeszítéseket kell tennie, hogy a katonai szolgálati idő meghosszabbítására a polgári több­séget megtartsa, vagy új többséget szervezzen.­­ Benes viszatér Prágába. A cseh­szlovák sajtóiroda értesülése szerint Benes Ede külügyminiszter január 10-én visszaérkezik Prágába. Krot­ a volt ber­lini követ, aki a külügyminisztert he­lyettesítette távolléte alatt, fölkereste Benest franciaországi tartózkodási he­lyén és tájékoztatta őt az aktuális po­litikai ügyekről.­­ „Madennem­ű feltétel nélkül“ A csehszlovák agrárpártnak prágai köz­ponti hivatalos lapja, a „Venkov“ a németeknek a kormányban való rész­vételéről írva, úgy tünteti fel a néme­tek kormánytámogatását, mint amely­nek ellenében semmiféle engedmény nem jár. Sokan zúgolódnak — írja — a csehek között azért, mert a németek bekerültek a kormányba . . . Svehla miniszterelnök megmondta a németek­nek, hogy mindenki részt vehet az államalkotó munkában, azonban min­dennemű feltétel nélkül . . . S most azok a csehszlovák pártok, amelyek vonakodása miatt sor került a németek kormánybalépésére, bujtogatják a né­pet . . . Pedig a németeknek a kor­­mánybalépése a lehető legalkalmasabb pillanatban történt meg: fordulat ál­lott be a külpolitikában! A „Venkov“ e sorokkal igazolni akarja Svehla mi­niszterelnököt a németek kormányba­­lépéséért, s azonban a hangsúly nem annyira a németeknek állítóan feltétel nélkül történt kormánybalépésén van, mint inkább azon, hogy a kormányban jelenleg helyet nem foglaló pártok buj­togatják a kormány ellen a csehszlovák népet . A Venkov-nak a feltételekre vonatkozó állítása arra­ szükséges, hogy mentse az agrárpártot, noha azt is kel­lene tudnia, hogy az elégedetlenkedő szocialisták épen azért agitálnak a kor­mány ellen, mert ők abban helyet nem foglalhatnak és pedig elsősorban az agrárpárt miatt, amely a cseh néppárt­tal együtt csakis polgári többséget kíván fönntartani, keserves emlékeket „A nyugdíjügy rendezésében a nyugdíjak egyenjogosítását követeljük" Holota János dr. nemzetgyűlési képviselő nyilatkozata a „Komáromi Lapokénak. A nyugdíjügy rendezelensége rengeteg magyar család sorsát tartja bizonyta­lanságban. Ezek közül a családok közül nagyon sok rekrutálódik Komárom és környéke körüli magyarságból, ahol azelőtt élénk hiva alnoki és közigazga­tási élet volt. A magyar nyugdíjasok mostoha helyzete legkiáltóbb valamennyi más nemzetű nyugdíjasok melle­tt és elhanyagolt ügyük csak nagyon lassan halad az igazságos elintézés felé. A nyugdíjasok ügyében a „Komáromi Lapok“ munkatársának most alkalma volt beszélni Holota János dr. nemzet­gyűlési képviselővel, aki, mint köztu­domású, a magyar nyugdíjasok érde­kében többször interveniált eredménye­sen az illetékes fórumoknál. Ho óta a következőkben fejtette ki a nyugdíjügy problémáját: — A nyugdíjasok rendezésének ügye fokozatosan, évről-évre, halad előre, s mai stádiumában nem érte még el a megfelelő nívót, melyet a természetes fokmérővel mérve el kell érnie. Ez a fokmérő pedig a cseh nyugdíjasok nyug­díja. A nyugdíjügyet tehát a nyugdíjak egyenlőtlensége élezi ki és fő törekvé­seink oda irányul, hogy a nyugdíjak közti különbségeket elimináljuk. Hogy a nyugdíjak rendezésére szükség van, azt ma már nemcsak mi, vagyis a magyar politikusok hangoztatjuk, de a csehszlovák pártok is rájöttek ennek a fontosságára. A nyugdíjrendezést azon­ban egyszerre nem lehet megvalósítani. Bennünket a magyar nyugdíjasok ér­dekelnek, akiknek nyugdíjukat utoljára 1924 ben rendezték A magyar nyug­díjasok nem érték el a csehszlovák köz­alkalmazottak nyugdjainak nívóját. A nyugdíjtörvény szükségességét kimon­dotta a plénum is és már készítik a mert fegyvereivel próbálja m­egpu­­hítani a magyar lelkészek nemzeti érzését. Nagyszerű eszközök ezek a hu­szadik századnak a második ne­gyedében a katolikus főpapság ré­széről, amely mindenkor a Pax jelszavát hordozza alakán és egyébb­­ként magát a magyar papság áj­­tatos imáiba ajánlja, de intézke­déseiben lehetetlen feladatok elé állítja és helyzetét szándékosan is megnehezíti. A szlovák nyelv vidé­ken bezzeg nem követelik meg a katolikus lelkészektől a magyar nyelv tudását, de a kegyes püspö­kök eltűrik, hogy az ott élő ma­gyar híveket még a magyar imád­ságtól is megfosszák. Így van ez Besztercebányán, Selmecbányán és sok más helyen, ahol tekintélyes, nem tíz-húsz, de több száz ma­gyar nyelvű hívő él. A püspökök a hozzájuk folyamodó magyar hí­veket elutasítják kérelmükkel, hogy időnként magyar oktatásban része­süljenek. A mostani püspök urak egy­szerűen elfeledkeznek arról a fő hitszabályról, hogy amit nem kí­vánsz magadnak, ne cselekedd azt­­ másokkal. Komárom, — január 7. javaslatot, mely a különbségek meg­szüntetésére törekszik. A javaslatot leg­közelebb beterjesztik és minden bizon­­nyal el is fogadta a képviselőház és a szenátus A nyugdíj­örvény megsemmi­síti majd a kategóriákat, amelyekben jelenleg a nyugdíjasok tömörülnek , és­pedig az első kategóriában azok a nyugdíjasok, akiket mostan nyugdíjaz­­tattak szolgálatuk után, a másodikba a cseh nyugdíjasok tarodnak, míg a har­madikba azok a magyar tisztviselők, akik a régi magyar nyugdíjak 60 szá­zalékát kapták, vagyis, akik 1919 ben mentek nyugdíjba.­­ A nyugdíjügy rendezésében tehát a nyugdíjak egyenjogosítását követeljük. A nyugdijügy rendezésének volna egy másik megoldása ha a nyugdijakat a gazdasági viszonyokhoz megfelelően ni­vellálják és a drágas­gi indexet vennék alapul. Így ugya csa­k nem lenne lehet­séges az az abszurdum hogy valaki havonta negyven korona nyugdíjból kénytelen megélni Arra a kérdésre, hogy a szlovenszkói politikában milyen változások várhatók, Holota János dr. ezt a szlovák nép­pártnak a kormánnyal való tárgyalásai­tól tette függővé. — A szlovenszkói politika legjelen­tősebb kérdése most a szlovák néppárt tárgyalásai a kormánnyal. A Huinka párt becsatlakozása maga után vonná az egész politika átalakulását, amint ezt abból is következtethetjük, hogy belépésük ese­tén szóba került még a közigazgatás megvál­oztatása is. A ma­gyar nemzeti párt a szlovák néppárt tárgyalásaival szemben egyelőre a vá­rakozás álláspontjára helyezkedett­ ben elszórtan élő további három­­százezer magyar katolikus hely­zetét. Ajtatos imáinkban tehát, ne­­ vegyék tőlünk rossz néven a ma­gyar hívektől a magyar imádságot is irigy­lő szlovák püspök urak, nem az ő velünk szemben ellen­­séges szándékukért fordulunk az egek urához, hanem a magyar püspökség megvalósításáért, amely megrendült lelki békénk egyedüli gyógyszeréül kínálkozik.

Next