Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)

1927-07-02 / 79. szám

Szombat, 1037. Julius 3, Negyvennyolcadik évfolyam, 70. »xAm, DMÄR P0LDM LAPOK .ITIKAI-LAP. BiSfizetési ár csehszlovák értékben: / Helyben és vidékre poétái ixétkflldéssel: C­éu évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre Fele 20 8.­­ UH földön 150 Ki. ~ v­áci szám Ara­t 80 fillér. .LAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Szerkes­tős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. M kesztő: B­ARANY­A­Y JÓZSEF dr. keddi ztSiég éa kiadóhivatal, Nádor­ u. 88.M egjelenik hetenkint háromszori­­ n, csütörtökön és szombaton. I­­lap­iskola, Komárom, — Julius 1. Bezárultak a magyar iskolák kapui és a tanulók serege elosz­lott nyári pihenőre, hogy a derekas munka után szünetet tartson. Hasznos és célszerű ilyenkor meg­állapítani az iskola mérlegét ma­gyarságunk szempontjából: látunk-e valamelyes fejlődést nemzetünk javára, vagy tovább folyik-e a romboló szellem, amelynek külö­nösen a magyar isko­l­a céltáb­lája már esztendők óta. Megál­lapíthatjuk, hogy minden nemzeti értékünk között az iskola, műve­lődésünknek létalapja és egyetlen eszköze szenvedett legtöbbet ez alatt az idő alatt, mióta nemze­tünktől elszakítva akaratunk és megkérdezésünk nélkül új állam keretébe soroztattunk. A magyar iskola ellen intézett nyílt rohamok ideje talán már el­múlt, de ez nem annyit jelent, hogy a magyar iskola támadások­tól mentesen, nyugodtan fejlődhet­nék, mert az elnemzetlenités mun­kája még mindig folyamatban van a nyelvhatárokon innen is, magyar nyelvterületeken az alatt a hamis ürügy alatt, hogy elmagyarositott területeket szlávositanak vissza. Mi ismerünk — sajnos — elég számmal elszlávosodott magyar községeket is, de az objektivitás odáig már nem terjed, hogy ezeket viszont a magyaroknak engednék át visszamagyarosítás céljából. Hogy a támadó szellem nem halt még ki a magyar iskola ellen, annak csak a közelmúltban is tanúi lehettünk. A magyar iskolák ellenőrzése még mindig szláv naciopalista ke­zekben van és a tanfelügyelő­politikusok fajtája vígan tenyészik a demokrácia talajából, nem is igen messze tőlünk, agrár­színezettel de jaj lenne az ellenzéki politikához szegődő magyar tanítóságnak, amely annyira meg van fölemlítve, hogy magyar újságot sem mer sok he­lyen járatni és suttogva beszél, hogy nem hallgatja-e ki a zsin­dely a háztetőn ? A tanfelügyelők egyes díszpéldányai még ma sem titkolják ellenséges magatartásukat a magyar lelkészek ellen, akik a felekezeti iskolák iskolaszékeinek az elnökei, firkálják a rendeleteket, amelyeket az egyházak autonóm jogaival tisztában levő lelkészek a papírkosárba helyeznek el, mert tudják, hogy az állami tanfel­ügyelő nem adhat ki rendeletet a felekezeti iskolák iskolaszékei szá­mára. Az iskolakönyvek között — magyar nyelvűekről van szó — még mindig van elég métely, amely megmérgezi a magyar tanuló ifjú lelkét, mert abban nemzetének le­­becsmérlése folyik. A tanszabad­ság elve azonban a világos tanítói elmékben elevenen él és a gyer­meknek magyarázatokkal szolgál ott, ahol a lelkiismereti összeüt­közés elkerülhetetlen. A tanítónak, tanárnak nem kötelessége olyas­mit tanítani, ami tanítói lelkiisme­­retével és meggyőződésével ellen­kezik, tehát nem köteles nemze­tének gyalázását sem beleoltani a reábízott ifjúság lelkébe. A nyolc éves küzdelemnek a magyar tanítóság utánpótlásáért már van annyi eredménye, hogy Pozsonyban megnyl­ik az első magyar párhuzamos osztály a szlovák tanító­képzőben. Persze ezt mi nem így képzeltük el az­­ egymilliós magyarság részére, de jogunk asztalánál ma még ninc­en helyünk és a lehulló mor­zsákból kell kultúránkat táplálnunk. Milyen lesz ez a magyar tanító­képző, ahol aligha magyar tanárok képzik ki tanítóinkat, azt el tud­juk képzelni, nem is kell hozzá túlélőnk fantázia. Legfőbb panaszunk, hogy nincsen elegendő számú magyar iskola, az ma is változatlan. Az igazságot, amely kijárna itt mindenkinek, úgy osztják, hogy a színim­gyár Csallóközben Dunaszerdahelyen szlovák polgári iskola létesült, Gután, ahol a törvény szerint is kellene polgári iskolának létesülni, még mindig hallgatnak róla, mert ott tízezer magyarról van szó. De bezzeg létesítettek az ezer lakosú Námesztónak meg a többinek pol­gári iskolát, mert azok az uralkodó nemzethez tartoznak, igaz, hogy cseh tanárokkal vannak benépe­sítve az iskoláik, de ez az ő sze­rencséjük. A középfokú oktatás terén a szomorú helyzet nem változott. A magyar Léva nem jut magyar középiskolához és a magyar közép­iskola száma távolról sem fedi a magyarság számarányát. Felső­ok­tatásunk nincsenek és teljesen mindegy: Pozsonyba vagy Prágába küldjük-e gyermekeinket, mert mind a két helyen cseh egyetemi tanárok tanítanak. Hogy azonban ne csak mindig panaszkodjunk, hát kapunk magyar lektori ál­lásokat, amelyeket magyarul is tudó csehek töltenek be az egye­temeken. Bennünket tehát még mindig quantité negligeable gya­nánt kezelnek ebben a köztársa­ságban, így fest a magyar iskola mér­lege a nyolcadik iskolai év után. Elég szomorúan. POLITIKAI SZEMLE Komárom, — jú­ius 1. A magyar nemzeti párt a közigazgatási reform ellen. A nemzetgyűlésen napirenden levő közigazgatási reformjavaslat körül meg­­idélt általános vi­át már befejezték, most már csak a részletes vita és a szavazás van hátra. A magyar nemzeti párt, amely már előzően is kifejezésre juttatta nagy bialmatlanságát a törvény­javaslattal szemben, csütörtökön délu­tán tartott klubülésen foglalt végleges állást a reform ellen. Mint Prágából jelentik, a magyar nemzeti párt parla­menti klubja csütörtök délután értekez­letet tartott, amelyen Törköly József dr szenátor, országos pánelnök javaslatára a törvényhozók elhatározták, hogy a párt a p­énumban a közigazgatási re­form ellen fog állást foglalni, mert ez­zel a reformmal a kormány előmozdítja az autokráciát és az igazi demokrácia rendszeres negáást. A párt továbbá azért is ellene van a közigazgatási re­formnak, mert az semmiképen sem­­ bir­­toklja a nemzeti kisebbségek jogait és a kormány ezzel a nemzetek egyenjogú­sá­gát figyelemre sem méltatja. A ma­gyar nemzeti párt az ezeréves jól be­vált és az autonómiát biztosító megye­rendszer alapján áll és követeli a régi megyéknek visszafultását Szlovenszkó­­ban és Ruszinszkóban. Törvényerőre emelkedett az adóreform. A köztársaság elnöke június 27-én jóváhagyj az adóreform törvényeket,és így azok kihirdetése már a napokban meg fog történni, az egyenes adókról szóló törvény igen terjedelmes s egyike a köztársaság által hozott leghosszabb törvényeknek A végrehajtási rendeletek technikai okok miatt csak ősszel jelen­nek meg, azonban a közönség tájékoz­­tatására a napokban kiadják a törvén­­nyel együtt a vonatozó magyarázato­kat is, amelyek ideiglenes végrehajtási rendeletnek tekinthetők. Nemsokára te­hát már az új adóreform életbelép és annak „áldásai“ hamarosan érezhetők lesznek az adóalanyok körében. A teljhatalmú minisztérium feltámasztása. A szlovák néppártról régen tudja mindenki, hogy bár szereti hangoztatni ellenzéki álláspontját és a kormány felé nem egyszer intéz támadást is, mégis nagy törekvést árult el a hatalom felé. Csak vissza kell gondolni az őszi tár­gyalásokra és akkor csakhamar tisztá­zódik a párt valódi törekvése, amely abban nyilatkozott meg, hogy egy szép napon minden vívmány nélkül beleül­tette tagjait a miniszteri székekbe. Most ismét bizonyságot tesz a párt valódi céljairól. A szlovák néppárt kebelében ugyanis újra akció indult meg aziránt, hogy a közigazgatási reformot adják vissza újra az alkotmányjogi bizottság­nak, hogy az az osztrák Prügespatent átvett rendelkezéseit törölje Ezzel egy­idejűen az az óhaj merült fel a szlovák néppártban, hogy addig, amíg a reform életbe lép, nevezzenek ki szlovenszkói teljhatalmú minisztert, aki a belügy­minisztérium szlovenszkói kirendeltségét vezetné. Ezt a tárcát természetesen szlovák néppárti kezében kívánják látni, hogy a párt ezzel nagyobb befolyásra tegyen szert az ügyek vezetésénél. A magyar-csehszlovák kereske­delmi szerződés a magyar felső­­ház bizottságaiban. A magyar felsőház külügyi, közgaz­dasági és közlekedésügyi bizottsága, a napokban tárgyalta a Csehszlovákia és Magyarország között megkötött keres­kedelmi szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot. A tárgyalás során felszólalt Herrmann Miksa keres­kedelemügyi miniszter is aki elismerte, hogy az autonóm vámtarifa tételei egyes iparágakat védelmeznek. Revízió alá kell tehát venni azokat a tételeket, amelyek drágulást okoznak. Nem térhet ki azonban az ipari vámvédelem elől, mert ezt a mezőgazdaság sem kívánja. A legfőbb ütközőpont a lisztkivitel volt, de ha az ipar is megteszi a kellő in­tézkedéseket, nem kell lemondani a malomiparról. A magyar malomipar jól meg van alapozva s ennek kellő mó­don való védelme minden kormánynak kell, hogy feladatát képezze. A minisz­ter beszéde után a törvényjavaslatot a bizottság úgy általában, mint részletei­ben elfogadta. Elkészült a szociális biztosítási törvény novellája. A népjóléti minisztérium most készí­tette elő a szociális biztosítási törvény novelláját, amely a legközelebbi mi­nisztertanács után a politikai nyolcas bizottságot is foglalkoztatja. Az eddi­gi biztosítás előnyei érintetlenül marad­nak és csak a terheket, amelyek mun­kaadókat és munkásokat egyaránt súj­tanak, kívánja a novella csökkenteni. Vízalapot létesítenek. Prágai hír szerint az illetékes körök elhatározták, hogy egy vizalapot létesí­tenek, hasonlót az útalaphoz, amelynek előkészítésén most dolgoznak. A viz­alap az egész vízgazdasági programot felölelné, az alap az eddig is besze­dett vizilletékekből, főképen a vizierő­­adóból táplálkoznék, amelyet eddig a víztörvény alapján a pénzügyminiszté­rium szedett be. Bevonnák a vizi épít­kezésekbe ezenfelül a központi szoci­ális biztosítási intézet tartalékjait is. A vizalapot vhir szerint már a jövő évben aktiválnák. Erre a tervre csak az a megjegyzésünk, hogy úgy látszik, még mindig sok új embert akar a kormány a hivatalokban elhelyezni. Az új utcakövezés és aszfaltburkolás, — Saját tudósítónktól — Komárom —Julius 1 A város utcái közül az idő szerin a Nádor utca aszfaltozása van folya­matban. A Polgár utcától a Hajnal utcáig terjedő útszakasz már készen is van. A többi részén az anyag készen áll, az utcakövezet pedig a Baross­­illetve a Kishíd utcákig fel van szedve Mint jelentettük, a város képviselőtestü­lete elhatározta, hogy a Nádor utca gyalogjáróit a Klapka tértől kezdve a Polgár utcáig aszfalttal burkolja, ami az eredeti tervtől eltérően jelentékeny többletkiadást idéz elő. Ez és a Baross utca gyalogjáróinak is aszfalttal leendő burkolása mindegy hat­ezer négyzetmé­ter újabb burkolási felületet jelent és mintegy 350000 K-ba kerül. A Nádor és a Baross utcai háztu­lajdonosok azonban a járdákról szóló szabályrendelet szerint kötelesek lesznek az aszfalttal burkolás költségeinek har­madát megtéríteni. Ezzel a város jelenté­keny összeget kap vissza a beruházásra fordított összegből. A Nádor utcának vízlevezető csator­nái a csatornahálózatba lévén bekap­­csolandók, számos ház előtt folynak ezek a munkálatok a Nádor utca alsó szakaszán. Előreláthatólag augusztus végéig ezekkel a munkálatokkal elké-

Next