Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)
1927-08-09 / 95. szám
negyvennyolcadik évfolyam. 95. szám Kedd, 1937. augusztus 9 815(betéti ár caehistorák értékben: Vtlyben és vidékre postai szétküldéssel: *félsévre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön 150 Kt. « yes szám ára 180 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-o. Megjelenik hetenkint háromszor kedden, csütörtökön és szombaton. Komárom, — aug. 8. Képviselőink és szenátoraink számtalanszor hangoztatták a nemzetgyűlésben, hogy a kisebbségi követelések minimumához tartozik a csehszlovák kormány olyan külpolitikája, hogy azzal a nemzettel, amelyhez tartozunk, barátságban éljen. Ugyanezt a posztulátumot állította fel a magyar nemzeti párt is aktivista politikája egyik alapvető pillérének, amikor a kormánnyal annak a támogatása iránt tárgyalásokba bocsátkozott. Tudott dolog, hogy ezek a tárgyalások a végtelenségig húzódtak és Hodzsa, aki ezeket a kormány megbízásából vezette, tulajdonképen soha sem is akart komolyan tárgyalni erről az alapvető békefeltételről. Aktualitást ad az elmondottaknak az, hogy a csehszlovák-magyar kereskedelmi szerződés a mai napon lép életbe. Nyolcadtól esztendőnek kellett elmúlnia, amíg a csehszlovák köztársaság külügyi kormánya végre meggondolta magát, hogy kereskedelmi szerződést kössön azzal a szomszédjával, amelynek mezőgazdaságára a legközvetlenebbül van ráutalva, de rá van utalva mint iparcikkeinek a legfőbb fogyasztójára is. Ez vet világot arra a mentalitásra, amely eltölti a cseh kormányköröket Magyarországgal szemben: ebben az egyben azután megegyezik a két rivális is, Benes, a köztársaság örökös külügyminisztere és Hodzsa, az állandó külügyminiszter-jelölt. Lehet-e kívánni és elvárni az ide bekebelezett magyar nemzeti kisebbségtől, hogy ossza azt a politikát, amely a magyar állammal szemben állandóan bizalmatlan és annak kilenc év alatt a legtöbb politikai nehézségeket okozta Génfben? Csak a magyar szanálási kölcsön tervezet elgáncsolására hivatkozunk, amely Benesnek sehogy sem sikerült, mert azt az angol és amerikai pénzpiacok akkoriban egy óra alatt többszörösen túljegyezték. A népszövetség tanácsülésein és bizottságaiban valóságos párviadalok folytak éveken keresztül Benes és a magyar kormány megbízottai között. Jellemző a mértékadó politikai körökben uralkodó felfogásra, hogy a nemzetünkhöz és fajunkhoz való ragaszkodást, azt a törekvésünket, hogy mi nem akarunk elszakadni attól a kultúrától, amelyben születtünk és nevelkedtünk, botorul mindenta törekvéseknek minősítik és minden alkalmat fölhasználnak arra, hogy ezért bosszút álljanak rajtunk. Elzárják határainkat a magyar könyv és magyar hírlap elől és csak a de- I A nyolcvanöt éves Rákosi Jenő üzenete a szlovenszkói magyarságnak. — A „Komáromi Lapok“ munkatársálól. Budapest, — augusztus 8. Rákosi Jenőnek lehettek ellenfelei, akiknek gondolkozását nagy szakadékok választották el az övétől, talán néha tévedett is hosszú pályáján, de mindig megmaradt kivételes és tiszteletreméltó egyéniségnek. Jóval a nyolcvanon túl van már Rákosi Jenő és ebben a korban a legtöbb embert, ha egyáltalán megéri ezt a magas kort, rég elhagyták testi, szellemi képességei Rákosi Jenő csodálatos jelenség. Öregen is fiatalos alakja olyan, mintha élőszobor lenne. Ha beszélni kezd, nem hisszük el a korát. A magyar nemzet nagyon szegényebb lenne nélküle. Pedig az ő életének is megvan a halk tragédiája. Ez a tragédia abban a harcban érte őt, amelyet húszegynéhány évétől kezdve mostani patriarkális koráig szakadatlanul és következtesen küzdött végig a magyarságért. De kérdezzük : csakugyan nem volt e joga hinni abban az ideológiában, mely az ő nevéhez fűződik. Fiatalsága egybeesett a nemzeti gondolatnak azzal az elevenül ható erővel, amelyet Vörösmarthy, Petőfi, Jókai, Arany, Tompa, Széchenyi, Kossuth esetei formáztak ki a magyarság lelkéből és mindenekelőtt egy tiszta, emberi eszmékért végigharcolt szabadságharc és annak következményei. Aztán jött Deák Ferenc és a hatvanhét: a politikai és szellemi liberalizmus jegyében pár évtized alatt olyan hirtelen arányú fejlődést mutatott a nemzet, amilyennel kevés ország dicsekedhetik. Az országnak politikai, gazdasági, kulturális, művészeti, tudományos téren megnyilvánult gyors fejlődése közben — gondoljunk csak a mai metropolis Budapestre, amely ennek a kornak a gyermeke , amit fokozott a milleniumi ünnepségek inpozáns perspektívájában fellelkesedett hangulat, ugyan ki gondolt volna arra, hogy Magyarország jövője felett a gyönyörű kék eget felvásználjék az istenítéletes idő fekete felhője.Boldog, a duzzadó erőtől megelégedett volt ez a nemzedék, mint az ezt a kört legtipikusabban kifejező írójának Mikszáth Kálmánnak derűs figurái. Vájjon Rákosi nem a legnyugodtabb lelkiismerettel hihette- e mindazt igazságnak, amiért meggyőződéssel dolgozott, amiért ennek a nemzedéknek az álmából valóságot akart teremteni. Ne csodálkozzunk tehát, ha ebben az aranykorszaknak hitt időben, mikor látszólag csakugyan ígéretes fejlődési lehetőségek nyíltak az ország részére, Rákosi nem hallotta meg azt a lélekharangozást, amelyet az újabb generáció képviseletében kondítottak meg egyesek, előre látva a napsütéses égen a gyanús felhőket. Ne csodálkozzunk, ha Rákosi Jenő kételkedett ezeknek a magyarságában, ha távolságok nyíltak őközötte és a fiatalabb magyar nemzedék közt, amely saját sorsán kezdte megérezni a struktív sajtót engedik be, hogy az magyarság lelkét megrontsa. Nagyon átlátszó mesterkedés. Most, a Rothermere akció nyomában is azonnal kitalálták a represszáliákat és ismét csak ellenünk, magyarok ellen. A beutazásokat ezentúl ismét engedélyhez politikai és szellemi liberalizmus által kitermelődött szociális válságot, a nemcsak Magyarországon, de az egész világon végbement óriási szociális fordulatot. Két nemzedék, az öregebb és újabb magyar nemzedék úgy állt egymással szemben, mindegyik a maga igazáért harcolva, mint Turgenyev regényében, az apa és fiú Es mindezek után is: világháború, forradalom, az ország feldarabolása. Trianon után is hosszú út a mostani időkig, egy kommunista rémuralmon keresztül. Rákosi Jenő találkozott tragédiájával: az erős fejlődésbe lendült Nagymagyarország után meg kellett látnia a csonka ország minden nyomorúságát. De most, mikor ez a nemzet szinte emberfeletti erővel küzd éltéért, Rákosi megmaradt megint annak, aki volt: optimizmust önteni csüggedt lelkekbe. Megható a nyolcvanon felüli Rákosi, aki valóságosan egy darab történelmet jelent a magyarság életében. Nagy, kitartó hite, amellyel késő korában most is fanatikusan szolgálja a magyarság ügyét, a puritánság apostolává teszi és rendkívüli erőt ad mindenkori nehéz időben élete végén is, amikor csalódva kellett meglátnia álmainak vad elpusztulását. Mégsem esett kétségbe, hanem rajongásig szeretett nemzete érdekében nem szűnt meg egy pillanatra sem dolgozni. Vezércikkei, amelyek napról-napra megjelennek a budapesti újságokban, még most is olyan frissek, erőteljesek, mint életének delelőjén és semmi sem árulja el, hogy nyolcvanöt éves ember írta. Ennyit kívántam megjegyezni, mielőtt átadom a szlovenszkói magyarságnak azt a megszívlelésre méltó üzenetet, amelyet Rákosi Jenő mondott a következőkben lefolyt diszkurzusban. — Miben látja Méltóságod Rothermere lord magyarbarát fellépésének legnagyobb jelentőségét? Rothermere felépésének legnagyobb jelentősége abban áll, hogy most az egész civilizált világ rólunk beszél s az igazságtalanságon és embertelenségen vitatkozik, mely rajtunk történt. Európa tudomást vett rólunk és érdeklődik. — Rothermere lord mindenekelőtt és csak angol hazafi, mint ilyen tehát bizonyára nem érzelmi motívumok után igazodik, hanem észszerű politikát követ. Mit gondol Méltóságod, valóságban milyen politikai körülmények játszottak közre, hogy Rothermere lord, illetve a Daily Maily éppen Trianon revíziójáért kezdte meg a küzdelmet. Rothermere veséjébe és összeköttetéseibe nem tudok belelátni. De emberi szempontból is érthető, hogy kilép a porondra, ha egy nagy hibára talál, melyet jóvá kell tenni. Európai szempontból a dolog így kötik, ami annyit jelent, hogy rengeteg időt, pénzt és fáradságot kell szentelni, hogy ilyen okmányt szerezzen valaki hozzátartozója számára. A beutazó magyar állampolgárok rendőri felügyelet alatt vannak és mindennek betetőzéséül a jövőben csak állampolgársági kiáll. Csináltak békét, melyben élni kívánnak emberileg belátható időkön belül. Európa Keletét felszabdalták, természetes és történeti alakulataiból kiforgatták és most tűnik ki, hogy itten nincsen egy állam, amely készen volna azt az egyensúlyozó és biztossági hivatást teljesíteni, amelyet régi időben Magyarország, újabban Ausztria végzett, Ausztriát helyreállítani lehetetlen. Próbáljuk meg Magyarországot, annyira amennyire történeti mivoltába helyreállítani. Ez lehet az angol államférfiak eszméje. A Daily Mail cikke után és Rothermere lord és Benes külügyminiszter közti levélváltás után elhangzott külföldi (angol, francia, olasz) sajtóvélemények nyomán miként ítéli meg egyes nagyhatalmak álláspontját Rothermere lord akciójával kapcsolatban ? Trianon kérdése egyelőre nem csak politikai kérdés, hanem az államokra és különösen a jelen nemzedékbeliekre egyúttal presztízskérdés. Akik csinálták a Trianonokat, azoknak többé kevésbbé le kell tűnniök. Akkor fogják az egyes államok a kérdést érdemleges okok szerint megítélni. — Méltóságod miért látja különösképen és annyira igazságtalannak a trianoni békeszerződést, ami miatt előbb utóbb, de feltétlenül meg kell érlelődnie a revízió gondolatának? Minden magyar nemzeti szempontot mellőzve: a trianoni békemű megfosztotta Magyarországot a mai Szlovenszkó anyagától, a régi felvidéket a magyar alföld tápláló hivatásától, pedig ez a kettő földrajzi alakulatánál egymásra van utalva. Az uj alakulatok természetes határok nélkül vannak, és teljesen hijával a relatív biztosságnak, mely nélkül nyugodt és szilárd állami élet nem fejlődhetik. És a kis antantnak mindeniknek megvan a maga ellensége, némelyiknek egynél több is, amely halálos veszedelmet jelent neki, amikor a magyarban egy új engesztelhetetlen ellenséget csinált magának mesterségesen. A háború kegyetlen dolog, de az embernek természetében mélyen benne gyökerezik. De ellenkezik az emberi természettel az a béke, mely kénytelen a háború eszközeivel és indulataival dolgozni és gyűlöletesebb magánál a háborúnál. zonyítványok alapján adnak útlevelet a magyar kisebbséghez tartozóknak. Meg kell állapítani, hogy mindez a sokat emlegetett állampolgári egyenlőségnek a megcsúfolása és nem alkalmas arra, hogy az itt élő magyar kisebbség helyzetével megelégedett legyen. f