Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1934-01-03 / 1. szám

2. oldal. ill LAPOK« Az új eszter­i N­UV boldog lesz, ha(íp-Ton 1934. január 437 cipőt vesz. K­o­m­á­r­n­o, Nádori ucca 15. sz. Szilveszter-apó ünneplése Komáromban Páratlan sikerű Szilveszter-est a Kultúrpalotában It­a csupán két szóval akarnék be­számolni arról a kedves »családi össze­jövetelről«, amelyet a JESZO és a Dalegyesület rendező gárdája hívott egybe a Kultúrpalotába, amelyen Ko­márom egész társadalma együtt bú­csúzott az ó-esztendőtől csak ennyit írnék: pompásan sikerült.« Ez az új­-esztendő első kellemes meglepetése: Komáromban bár, amely, minden tekintetben jól sikerült. A víg hangulat, a reggelig tartó ropogós csárdás azonban nem csak az új esz­tendőnek tudható be, a siker legna­gyobb része a rendezők fáradhatatlan munkájának érdeme. Már maga a te­rem feldíszítése, — amely S­armos Ká­roly kifinomult ízlését dicséri­ — an­­­nyira ötletes és újszerű volt, hogy bátran vetekedhetett a nagy városok előkelő mulatóival. A műsort a Komáromi Dalegyesület működő kara nyitotta meg és a meg­újuló tapsok nagy része a fiatal szer­zőnek, Schmidt Viktornak szóltak,, akinek megzenésített Ady verse pil­lanatok alatt a közönség szívéhez fér­kőzött. Sok kacagást váltott ki a kis Karinthy-tréfa, amelyet Zombori Klári, ifj. Alapi] Gyula és Maurer Imre közvetlenül adtak elő. Ezután ismét a D­alegyesü­let énekkara lépett a parkettre és Magyar szerenádját a közönség kívánságára, kénytelen volt megismételni. A három Nagy­­ Erzsi, Barna és Bandi opera-paródiája az est egyik kiemelkedő műsorszáma volt. Az egyes műsorszámok közti időt tánc töltötte ki, amely a szokásos műsoros estek fárasztó túltömöttségét, teljesen kiküszöbölte. Közvetlen éjfél előtt, az ó­évet Nagy Jenő búcsúztatta el, hogy majd a tizen­két gongütés után Molnár Böske csengő hangja köszöntse az új­ esztendőt. Ez után megkezdődött a reggelig tartó lánc, amelynek hangulatát a Madame Komárom választása tette még forróbbá. A zsűri nagy izgalmak között hirdette ki az eredményt, amely a sok szép asszony közül csak egyet választani nem tudott és így Madame Komárom 1931 egyenlő számú szava­zattal Kováts Tihamérné és Heinrich Jenőné úrasszonyok lettek. A két tisz­­teletdíjat a jelöltek között újabb sza­vazás útján osztotta ki a zsűri. •­­ Felesleges kimerítőbb beszámolót ír­nom, hiszen aki csak tehette, ott volt, befejezésül csupán csak annyit írok, hogy reggel negyed 6-kor még 11 pár táncolt (már csak ők bírták, a többiek pihentek) és a közönségnek csak egy panasza volt, hogy kevés a hely, pedig a Kultúrpalota termei nem is olyan kicsinyek. — y. — y. * Komárom meglehetősen vígan bú­csúztatta az óévet. Legnagyobb sikere volt a Kultúrpalotában tartott estnek, amelynek már csak azért is örven­dünk, mert Komárom társadalmának igen széles rétegét ölelte magához. A szociáldemokrata szakszervezetekbe'­tö­mörült munkásság a Dózsa-féle Viga­dóban vigadott, kedves műsor mellett. Szerepelt az Egyetértés dalárda, sza­valókórus és az R. T. J. tornászcsa­pata. — Komárom valamennyi ven­déglője és kávéháza ünnepelte az új­­esztendőt, sok helyütt nemcsak viga­lommal, hanem bicskával, bajonettel és kalapáccsal is. Hogy ételekben és italokban nem volt rekord­fogyasztás, az a nehéz pénzszerzési körülmények­nek tudható be. Mindenesetre­ Ko­márom vígan várta az új esztendőt. állammá történt átalakulása, mely mé­­lyenjáró politikai következményekkel járt és többek közt minden párt be­szüntette ennek következtében műkö­dését. Ne­m csekélyebb port vert fel az Ausztria és Németország közt ki­tört ellenséges viszony a csatlakozás kérdése miatt. Egyébként Németor­szág hadat üzent üzent a marxizmus­nak és azt véglegesen letörte. Erre a kommunisták a birodalmi gyűlés palo­­­tájának felgyújtásával válaszoltak. Az osztályharcos szocializmus ellen Ausz­tria kormánya is frontot csinált, amelynek következtében a szociálde­mokrata párt is kiadta kezéből ezt a fegyvert, amellyel oly sokszor éltek vissza. A német nemzeti szocializmus ter­jeszkedése indító oka lett a kormány kivételes felhatalmazásának megadá­sára, amely egyrészt a sajtószabadság korlátozásából áll, annak idő­leges vagy végleges betiltását teszi lehetővé, to­vábbá a pártok működésének szüne­teltetése és végleges feloszlatására is nyújt módot. A kormány ezt a német nemzeti párt feloszlatásával gyakorol­ta is, a német nemzeti párt mi­­ ülését pedig felfüggesztette. A kivélt tör­vények közé tartozik még a rendtör­vény kiterjesztése bizonyos az állam­mal szemben elkövetett vétségek és bűncselekményekre. Ez a törvény jú­lius 23-án lépett életbe. A kivételes felhatalmazási törvény alapján a kor­mány betiltott minden ifjúsági szer­vezkedést. Számos újságot tiltottak be a közigazgatási hatóságok, köztük a Prágai Magyar Hírlapot is és a szlo­vák néppárt lapját, a Szovák­ot, 3­3 hónapra. frencs külügy­­szter Szlovenszkón t^vm előadást . Ezek közül a magy­ságot leg­­zsekujvár.E érdekelheti,­­ ívbe külügyminiszter a­ ma­yar történelemről és a magyar kartu­­s magas fokáról tett elismerő nyilat­kozatot, de a revíziót kivihetetlennek tartja. Fel kell említeni az év elején az olasz kormánytól kezdeményezett négyhatalmi paktumot, mely azonban nem működött Németországnak a nép­szövetségből való kilépése következté­ben, ellenben a kisantantnak újabb nagyhatalmi törekvésére vezetett, bár ebben a formában csak Franciaország ismerte el. Súlyos csapást jelentett a kisantantra nézve Daca román liberá­lis miniszterelnök ellen a szélsőséges román nacionalisták ellen elkövetett merénylet, melynek áldozata lett a Romániában lefolyt parlamenti vá­lasztások eredményén való elkeseredés kirobbanása gyanánt. A csehszlovák politikának egyik nagynevű tényezője hunyt el Suc­hl­a Antal többszöri miniszterelnök sze­mélyében, aki a belpolitikában éveken keresztül a legnagyobb befolyással rendelkezett. Az év végén tette közzé az állami statisztikai hivatal az­ 1930. évben meg­tartón szlovenszkói népszáml­álás ered­ményét, amely szerint az itt élő ma­gyar nemzeti kisebbség közel­­ 30000 lélekkel fogyott. Közigazgatás: Sz­lovenszkó országos igazgatásának­ általános kérdéseivel dr. ,­/,/u/ Gyula . keresztényszoci­alista Inas.s Au­magyar m­ín$­il párti az orszá­gos üléseken és annak bizottságai ke­retében bőven foglalkoztak Délszlo­­venszkó és annak egy,­, községei ügyeivel is, szóvátették a nagyobb nyilvánosság előtt a közigazgatási sé­relmeket és egyes közegek túlkapásait is. A járási igazgatásban két személyi változás történt: Fodor Adolf közig főbiztos áthelyezése, kinek helyét dr. Risztics Vladimir főbiztos foglalta el, továbbá Soltész Pál közigazgatási biz­tosnak a prágai belügyminisztériumba való áthelyezése. Soltész tizenöt éve működött Komáromban a megyei ad­minisztrációban és a járásiban egy­aránt részt vett és ott széleskörű tájé­kozottságot szerzett. A járási választ­mány ülésein megvitatás alá kerültek a hivatal felügyeleti hatáskörébe tar­tozó községeknek és így Komárom vá­rosnak ügyei is, amelyekre nézve igen sok kritika hangzott el még­pedig pártkülönbség nélkül. Egyébként a já­rási közigazgatás 16 százalékos pótadó­val dolgozott. A képviselőtestület há­rom ülést tartott. A jegyzői karban a következő át­helyezések történtek: dr. Kadlecsovics Béla komáromi főjegyzőt Hetényre he­lyezte át az országos hivatal és he­lyébe Kudelka Józsefet nevezte ki. Hosszú érdemes szolgálat után vonult nyugalomba Löwenstein Antal gútai főjegyző, akinek helyébe Lukan Miro­­szláv került, ezt pedig Gasparik Gyula váltotta fel. Imrey Gyula örsujfalusi jegyző Szimőre nyert áthelyezést, de az év utolján ismét Örsujfalura került vissza. A felemlítetteken kívül még Keszegfalva község vezetésében történt változás. A kormány törvényjavaslatot ter­jesztett elő, melyben a képviselőtestü­letek működési idejét hat évre emelte fel f­i­a­n­­ Az egyik kolléga a kórházba került, vérző fejjel, súlyos sebbel. A többiek addig folytatták volna a harcot, amíg el nem hullanak hajóik védelmében. Szerencsére négy rendőr érkezett és megfékezte a kalapácsos vitézeket. Kedden hallgatták ki a nagy est részt­vevőit a rendőrségen. — Egy Kossuth­­téri vendéglőben katonák és civilnépek ereszked­tek egymásnak és dobálták ki egymást az ajtón, a szilveszteri sárba. — A Dunaparton utászkatonák és Ixikák­ intézték el egymás között bajaikat, nagy lármával s kevés eredménnyel. Itt a fegyvernemek küzdöttek a pál­máért. Az első rémületben az a hír járta be a szilveszteri éjszakát, hogy húsz lövés dördült el. Mire a rend­őrség odaérkezett, kiderült, hogy egy megszűrt katonát találtak. Az egyik komáromi jöucca sar­kán is összeszólalkoztak civilek és katonák s ;a civil túlerő győzött az illuminált állapotban levőn.­­ Még több, ki­sebb verekedés történt a városban Szilveszter­ éjjelén, de ez már hagyo­mány. Ezek a verekedők szigorúan zárt körben, egymás mulatságára tet­ték széppé maguknak a felejt­et­tek­en 33-as évet. Az óévet búcsúztató civilek, hadfiak, matrózok és olajtankosok részint a fogházban, részint a kőivé­­ 1­­ . ;ü tű­nik ki a fáradalmakat. Től é . vaum azonban, akik a csendes ŰiszLr •­ és titkolózó félhomály mögé rejtette megkéselt ábrázatukat... A román hajósok vaskalapáccsal, a katonák bajonettek a civilek vitával kezdték az ujévet Zajos Szilveszter-est a komáromi kocsmákban.­­• Többek számára a fogházban és a kórházban végződött a nagy­révi bucsuzkodás. Komárom, január 3. Komárom Szilveszter-estje igen za­jos volt, a temperamentumok utolsót lobogtak még az óévben s a vérerek megnyitlak, nemcsak a pénztárcák. Nemcsak a Kultúrpalotában s a fi­nom kávéházakban búcsúzkodott a kö­zönség a szomorú 1933. évtől, hanem a claim parti, a Kossuth-téri és az egyéb helyeken található kis kocs­mákban is. Ezeknek közönsége azonban egészen egyéni módon búcsúzkodott. Egyik du­naparti vendéglőben ro­mán hajósok mulatoztak, hajósok részint egy olajtankról, részint egy uszályról valók voltak s a két közlekedési eszköz nagy el­lentétet ébresztett a matrózokban. Addig-addig vitáztak: melyik az alkal­­matosabb hajó, amíg az egyik vitázó román megmar­kolt egy hatalmas vaskalapácsot és ennek segítségével magyarázta a tudományt. Halál a sok adóhátralék miatt Varga István muzslai gazda az ün­nepek alatt kiment a szellőjében levő présházba azzal, hogy az ünnepekre hoz haza egy kis borocskát. Az otthon­valók azonban hiába várták haza a gazdát a borral, az bizony csak nem jött. Végre is megsokalták a dolgot, utána mentek és megrémülve látták, hogy a gerendán lóg a gazda ki­hűlt teste. Felakasztotta magát. A bordozás csak ürügy volt. Hátrahagyott Ereiében azt írja, hogy a sok adóssága és a nagy adóhátra­lék miatt vált meg az élettől. mammmmmmmmammmmmmummmseT­ Komáromi Ház és Telektulajdonosok Egyesületének közleményei Tekintettel az adóvallomások beadá­sának idejére, az egyesület vezetősége elhatározta, hogy január 1—15-ig min­den nap tart hivatalos órát délután 2—5 óráig. Felkéretnek tehát a háztulajdonosok, úgy a régi, mint a belépni szándéko­zók, hogy ügyeikben a jelzett időben forduljanak az egyesület titkárához Bercsényi u 23. szám. Egyúttal figyelmükbe ajánljuk a ház­tulajdonosnak, hogy az adóbevalláshoz hozzák magukkal az 1933. évi városi adókönyvecskét, az 1932. évi házbér­adó fizetési meghagyást, továbbá je­gyezzék fel a város által a múlt év­ben a házakra kifüggesztett új ház­­összeírási számokat Munkatorlódás elkerülése végett pe­dig ne hagyják az utolsó napokra, hanem már most készítsék el adóbe­vallásukat

Next