Komáromi Lapok, 1935. január-június (56. évfolyam, 1-51. szám)
1935-03-30 / 26. szám
4. oldal. > KOMAROMI LAPOK« A széna-tériek nagy öröme. Amikor Ingyen fuvaroznak a városnak. Ha nem is azonnal, de előbb-utóbb mégis csak lehet parkírozni a Széna-teret. Saját tudósítónktól Valamikor két afrikai nevezetessége volt Komáromnak: a Nagy és a Kis Szahara, a Kossuth-tér és a Szénatér, amely utóbbi Disznópiac becéző névre is hallgatott. A Kossuth-tér beépítéssel, befásizással jórészt elvesztette szaharai jellegét és ma már az erre járó vándor állatseregletek tevéi és oroszlánjai nem érzik magukat olyan otthonosan, mint pár év előtt. A még megmaradt kisebb Szahara, a Széna-tér lakói mindent elkövettek már, hogy terüknek afrikai jellegét megszüntessék, mert ha szél fúj, akkor nem lehet szellőztetni. És mikor nem fúj Komáromban szél? Hiszen egyik tudósunk Komáromot a szelek hazájának nevezte el. Hiába érveltek avval a jó széna-tériek, hogy nemcsak az ő, hanem a jövő nemzedék egészségéről is szó van itt, mert a Széna-tér környékén vannak Komárom iskolái. Már arra is vállalkoztak, hogyha megengedi a város, fölszántják az egész teret és bevetik fűmaggal, hogy ezzel megkössék a futó homokot. A kérelem azonban süket fülekre talált. Közben a város utcáinak aszfaltozásával szabaddá lett régi kövezet kőkockáinak lett raktára a Szénatér és így a gyepezés, a parkírozás reménysége még jobban elhalványult, mert előbb azt a rengeteg követ el kellene fuvarozni, ami nagy költséggel járna és szegény városunknak nincs arra pénze. A jó széna tériek már-már beletörődtek reménytelen sorsukba, amikor valami reménysugár csillant föl a láthatáron. Észrevették, hogy a Szénatérre hordott kőkockahalmaz elfuvarozása mégis megoldódik. Komáromra — március 29. egyszer mégis csak rámosolyog a szerencse, mert a kövek elfuvarozása ingyen és bérmentve, bár nem portól mentesen megtörténik. Az ingyen munka ugyan nem megy valami boszorkányos gyorsasággal, amit elvégre mégse lehet kívánni az ingyen munkától, de mégis csak folyik a munka szép csendesen. Az ingyen munka azért bír itt kétszeres súllyal, mert ezt a munkát éjjel végzik és tudjuk, hogy az éjjeli munkáért dupla bér járna, de Komárom e névtelen munkásai olyan önzetlenek, hogy az éjjeli munka dacára se kérnek semmit. A szeni-tériek ugyanis észrevették, hogy a kockakövek szépen fogynak. Éjszakánként jótékony kezek emlékül el-elvisznek egy-két kockát, ha nem is levélnehezéknek, de káposztás kőnek igen. Aztán az udvarok, kertek sáros részeire is nagyon alkalmas ezekből az emlékkövekből gyalogjárót csinálni. Némelyik sertésnek megvan az a rossz szokása, hogy föltúrja az ól talaját, no bezzeg nem túrja föl, ahol ilyen emlékül elhordott kockakövekkel kirakták a disznóól alját. De mit soroljam én itt föl azokat a módokat, amelyekre föl lehet használni ezeket a Széna-térről emlékül elhozott kockaköveket. Elég ebből annyi, hogy a széna térieknek a reménytelenségtől megnyúlt arca egyre kezd gömbölyödni, mert látják, ha nem is máról holnapra, de egyszer csak mégis elfogy az odahordott kőhalmaz és pedig anélkül, hogy az a városnak valamijébe is kerülne és akkor semmi akadálya se lesz annak, hogy ezt a komáromiak Kis Szaharáját fűmaggal bevessék. 1935. március 30. yy ASCÄ Vt« U CwUrJEl Ai csoport ezúton értesíti a nagyérdemű közönséget, hogy a kiadott könyvecskékre az alanti kereskedőknél eszközölheti bevásárlásait: Braun Andor, textil nagykereskedő, Köztársaság ucca !. Beer, elektrotechnikus és szerelő, Köztársaság ucca 16. Csonka, női és férfikonfekció, Klapkatér 1. Grfinhut Miklós, órás-, ékszerész- és optikai keresk., Klapka-tér Grfinhut Sándor, toll- és nyersbőrkereskedő, Tehénállástár. Ipovitz és Ivánfy, vaskeresk., Klapkatér 2. Kohn Albert, szűcs és kalapkeresk., Klapka-tér 2. Kiczing Márton, férfiszabó, Köztársaság ucca 11. Kellner Gyula, textilkeresk., Baross ucca 3. „Leona“ cipőáruház, Klapka-tér 9. Laky Nándor, divat- és férfikalap üzlet, Masaryk ucca 15. Schíiger Samu, bazár- és divatáruház, Klapka-tér 9. Lovász Ferenc, férfiszabó, Duna u. 8. Löwy Dezső, női- és férfikonfekció, Baross ucca 1. Mórocz, drogéria, Baross ucca 1. Steiner István, textilkeresk, Klapkatér 5. Schwartz I. Károly, vaskereskedés, Eötvös ucca 6 .Tip-Top* cipőáruház, Masaryk u. 15. Vikrofil, ékszerész- és órás Baross ucca 6 Wojtovicz Richard, fényképész, Klapka-tér 7. Egyben közöljük, hogy minden véglegesített és nyugdíjas tagja lehet a Közérdek bevásárlási csoportnak. Mindennemű egyéb felvilágosítással Komlós D. (Magyar ucca 3) szolgál. go Az ismerten Komárorm Négyezer liter tejet ittak meg ezen a télen az iskolásgyerekek a községi iskolában, reggelire Ingyen tej, ingyen könyv, ingyen ebéd , minden kedden rádió, jó dolga van a mai iskolásgyereknek. Komárom, március 29. Délelőtt 9 óra. A hatalmas iskolaépület tantermeiben zsibongnak a gyerekek, éppen az első óra után vannak s szemük vágyva néz a sarokba helyezett asztalra: fehér tejesüvegek ütege áll az asztalon és várja a gyermekkezek szorítását. A tanító úr bevégzi az utolsó mod-'dalot, aztán előhozatja az éthordó ládát. Katonásan sorakoznak az üvegek s minden üvegből szalmaszál nyúlik ki vitézül, lő Rövid névsorolvasás : aztán az igénykis emberkék, egyik osztályban erődbeli. pöttöm fiúk, a kendős, vékonycipős kislányok, második már járulnak is az asztalhoz és két kézbe veszik a tejesüveget. Mellükhöz szorítják a kenyeret. Két deci tej, egy vastag szelet kenyér: ez a dukancia. Csendes, elmélyedt kortyolgatás indul. Akiknek az a boldogság jutott, hogy már otthon reggelizhettek, azok türelmesen néznek maguk elé s várják a szomszéd tejesüvegének csendes ürülését, akik pedig Parlosujtelepen, vagy a hatodik erődben csapták hónuk alá a könyvet s annak ballagtak be a szellem tornaházába, azok most áhitatosan feküsznek neki a szalmának Nem szív... — hozza némelyik a tanító néni, vagy a tanítóbácsi elé a törött szalmaszálat. Nos, azonnal előkerül az olló, a hibás véget levágják s a szívás ismét nagyszerűen sikerül. Boldogan megy helyre a kis tejes. Némelyek kacintgatnak, mások versenyt isznak. Egy kislány üvege oly rohammal kifogyott, hogy észre sem vettük, mikor intézte el. Néhányan didilnek a padon s a mennyezetre emelt szemmel, mintha nem is e világból valók volnának, neki fohászkodva adják át magukat a fejecskének. Négyezer liter tej, így megy ez minden reggel kis osztályban, nagy osztályban: két deci tej s egy szelet kenyér a szegényebb gyerekek dukanciája ősz óta. A községi iskola naponta 420 adag ingyen tejet oszt szét. Eddig mintegy 4000 liter tejet ittak meg a gyerekek s híztak tőle becsülettel. Néhány gyereknek, próbaképen, testsúlyát lemérték őszkor s most tavaszkor, meglepő eredményekre jutottak: a kis emberkék határozottan híztak, erősödtek. Még az olyan nyápic gyerek is, akit alig mertek iskolába adni. Aztán nevelő hatása is van a tejnek: mindig több az igénylő, mint amennyi a tej s így aztán, akik rosszul viselték magukat, azok nem kapnak aznap tejet. Pedagógiai hatása van ennek a tejivásnak, mondja Pethő igazgató úr, akinek szíves kalauzolásával merülünk bele a tejivás titkaiba, a tejszezon alatt mindenki iparkodik! A tejet a földmívesiskola szállítja, kifogástalanul. Naponta 42 kiló kenyér fogy el, ez is finom. A szalmaszálat nem szabad hazavinni. Minden higiénikus és tiszta. Csupa pufókarcú kisgyerek és mosolyog a szemük. A tejre való pénzt a szociális minisztérium, a járás és a város adja. — Az a legnagyszerűbb, szól tovább a szíves magyarázat, ahogyan az első osztályos gyerekek szeptemberben a legelső tejesüveget és a szalmaszálat meglátják. Soha nem láttak addig olyat s a meglepetéstől kimered a szemük ... Mohamedán áhítattal fognak a rejtélyes üveghez. Jóllakottat dűlnek hátra. Mintha kicsit berúgtak volna a tejtől, zsongiló az ilyen finom táplálék a kicsi embereknek, néhányat pislantanak s elégedetten néznek körül. Minden rendben van, az egész világot helyeslik. Az üvegek visszakerülnek az asztalra, azt elviszi később a tejesember. Az arcok kipirulnak, a fogak még a maradék kenyeret morzsolják. Kicsi emberkék: legtöbbjét a tej húzza föl. rongyosak, szegények, messziről jöttek s úgyszólván egész napjukat az iskolában töltik s innen is kapnak sok minden jót: reggelit, ebédet, könyveket és ünnepi alkalmakkor ruhát. Bizony, szánalmas kis ruhák akadnak itt. A legegyénibb ruhadarabok azonban a fejlődők. Rejtély, minek nevezzünk némely tökfedőt: sapkának, kalapnak, csákónak, vágjsisaknak-e? A falon, — lopva, mert tanítási óra alatt nem szabad benn lenni, megpillantjuk a különös írástáblát, rá sem ismerünk az új belükre, amiket ezek a gyerekek tanulnak. Ezeken a táblákon nincs vékonyits-vastagíts«, nincsenek kacskaringók s a mai gyerek már nem fogja ismerni a mi nagy és cirkalmas A betűinket, a nagy N, M, Q betűt: a mai leegyszerűsített új tárgyilagosság a betűdivatban is kifejezésre jut s a betűk a lehető legegyszerűbb formában kerülnek a gyerek elé. A nagy .1 éppen olyan, mint a kis a, a nagy M, akár a kis mecske ... S mai idők jele: a folyosón a közlekedési rend képe, szemléltető táblákon. A rendőr, az ucca-kanyar és az autó. Iskolarádió. Halló, — szól bele Tilkovszky Béla a pozsonyi mikrofonba s a komáromi iskolában egyszerre hat teremben fülelnek fel a gyerekek. Minden kedden délelőtt iskolarádiót ad le Pozsony. Érdekes, vonzó műsorral. Zenével, előadással s kis hangjátékkal. A felvevő készülék az igazgatói szobában van. Innen vezetnek szét hat hangszórót hat terembe. Minden teremben két-két osztály ül össze és hallgat. Egyik héten kis embereknek szól a rádió, a másik héten a nagyobbaknak. Most a nagyobbakét hallgatjuk. Comenius Jánosról beszél Szerényi Ferdinand, aztán hangjáték következik, végül a rádió postája s ez roppant érdekes. Csicsóra és Balogpádárra, Komáromba és Ipolyságra egy képen elüzen a rádió, néha az egész iskolának szól, néha csupán egy-egy nebulónak. Dicsérve, vagy rosszallag. — Szabó Jani, Léva, már megint nem viselted jól magadat, tanulj szorgalmasabban! — mondja a rádió s az ember elképzeli : Szabó Jani megretten s elhatározza, hogy ezentúl jobb útra tér. A figyelmesebbek figyelnek, a kevésbbé figyelmesek belezsongulnak a rádió monoton hangjába. Nem mindegyik leadás köti le a figyelmet. Arra kellene törekedni, hogy minden iskolaóra érdekes, élénk, játékos és változatos legyen, mert a három negyedórás figyelés a végeidő fárasztó. A pedagógusok általában meg vannak elégedve az iskolarádió eredményeivel. A községi iskola maga vette rádiókészülékét, előadásai jövedelméből. Ingyen ebéd. Ingyen reggeli, rádió, tanulás, simán következik az ebéd a szegény gyermekek számára. Az ebéd az iskola pincehelyiségében van, anyagi alapjai mások, mint a reggelié. A népjóléti központ, az országos hivatal és magánosok adományai teszi lehetővé, hogy 587 ebédjegyet adhatott ki a gyermeknépkonyha. Ámde a gyerekek közül sok beteg, soknak nincs cipője s így a napi forgalom 450—520 ebédadag Nagyon szép teljesítmény. Egy szakácsnő, egy konyhai segítő az ebédek alkotója. Fogüiüy Ilona a lelkes felügyelőnő, aki az ellenőrzést végzi. Az egésznek kormányzója pedig a jótékony özvegy Lisztet Jenőné Délelőtt tizenegykor ott áll már a konyhában s az ebédosztást végigőrzi egészen fél kettőig. Terhes munka, de szép és emberbaráti. A két hölgy vezényletével ebédelnek a gyerekek. Egymásután jönnek, sorban. Mindegyiknek bögréje, kanala. A menü: rizsleves, bableves, kakaó, burgonya, kávé. Amennyi a pénzből kitelik. S finom kenyér, ízletes, színes, jó ebéd. Leülnek az asztal mellé és kanalaznak. Némelyik megkínálja vele óvódás kisöccsét. Sürgősen kanalaznak, könyvük az asztalon, vagy a háton, táskában. S utána kaszinózni kezdenek. Megbeszélik a mai napot. Leülnek a lócákra, mint a nagyok, felkönyökölnek az asztalra és tereferélnek. Néha a napon sütkéreznek, vagy játszanak az udvaron. Mindig akad valami szenzáció. A mai nap szenzációja az, hogy két kis gyerek délután lakodalomba megy. Napokkal ezelőtt bejelentette, közhírré tette, elkéredzkedett. Ez a lakodalom volt erkölcsi tőkéje mindkettőnek. Az igazgató úr is elemlegette, de a déli kaszinózásban is sorra került. Az esküvő valahol a külvárosban lesz. — Talán neked nem is kell tej és ebéd? — kérdik tőle tréfásan. Ijedten felel: — Dehogynem! Otthon azért annyit nem kapok! Majd, hogy dupla porciót nem kért, mivel délután náluk lakodalom lesz. Elő kell készíteni a gyomrot. Úgy ette a bablevest, mintha az volna a lakodalmi ebéd. S aztán könnyű szívvel és tele gyomorral megindult hazafelé. Feje fölött madarak repkedtek, az utszéli fák már kezdik felölteni a zöld ruhát... Szombathíj Viktor. — Elkerüli a meghűlést, ha testét ALFA sósborszesszel masszírozza. Ezzel erősíti testét és ellentállóképessé teszi az időjárás változásaival szemben ALPA 1— az ön egészsége. — Nemesszívű adakozás. Az ácsi cukorgyár az ácsi ínségesek között négyezer pengő értékű élelmiszert osztott ki.