Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)

1937-07-03 / 53. szám

Lapunk mai száma a jövő heti teljes rádió-műsort tartalmazza ötvennyolcaiik évfolyam 53. szám Szombat, 1937 július 3. KOMÁROMI LAPOK Alapította: néhai TUBA JÁNOS. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP Főszerkesztő: GAAL GYULA DR. Előfizetés: egész évre 80 Kc, félévre 40 Kc, negyedévre 20 KC. Külföldön 120 Kc. • Egyes szám ára 1 KC. Felelős szerkesztő KÁLLAY ENDRE DR. Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FÜLÖP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk ucca 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton * A csehszlovákiai magyar kisebbség deklarációja a népszövetségi ligák kongresszusán — július 2. A népszövetségi ligák uniója pozso­nyi kongresszusának Szlávik György dr. alelnök vezetésével megtartott csü­törtöki nyilvános nagygyűlésén felol­vasták Benes dr. köztársasági elnök­nek és a külügyminiszternek üdvözlő táviratait, majd ez egyes delegátusok a szervezetek jelentéseit ismertették. A délutáni ülésen Szüllő Géza dr. nemzetgyűlési képviselő terjesztette elő a csehszlovákiai magyar kisebbség dek­larációját francia nyelven, melyet a megjelentek nagy figyelemmel hallgat­tak meg. A deklaráció a következő: A csehszlovák köztársaság magyar népszövetségi ligája szent kötelessé­gének tartja a világbéke legneme­sebben felfogott érdekében, valamint a világ minden államában élő nem­zetek jobb együttműködése érdeké­ben, főként az európai kontinens nemzeteinek érdekében a teljes ülés figyelmét és ez által az itt képviselt világnyilvánosság figyelmét a még, sajnos, megoldásra váró kisebbségi kérdésre ráirányítani. Miután a pár­huzam­osan folyó bizottsági ülések folytán az itt megjelent delegátusok négyötöd része a programon lévő kér­dések tényálladékának részletes ecse­telésénél nem lehetett jelen, a cseh­szlovákiai magyar népszövetségi liga megragadja az őt kötelező alkalmat és ezúttal köszönti Lord Dickinson javaslatának elfogadását. (Ez a ki­sebbségeket érintő javaslat volt.) Ezúttal köszönjük a kisebbségi bi­zottság illusztris elnöknőjének, dr. Backer von der Bosse úrhölgynek a napirenden lévő kisebbségi ja­vaslatoknak körültekintő tárgyalá­sát. Még egyszer kérjük a békés együttműködés érdekében és ezúton is felszólítjuk a világ nyilvánosságát, hogy távolítsák el a meg nem oldott nemzetközi kérdések arzenáljából a kisebbségi kérdések gyúlékony anya­gát. Minden elveszett perc megne­hezíti negyvenmillió európai életét. Ezt ne felejtsék el! A deklarációt nagy tapssal fogadták a delegátusok, akik Szüllő Gézát me­legen ünnepelték. Meg kell oldani a kisebbségi kérdéseket Komárom, július 2. A pozsonyi Carlton szálloda hatal­mas homlokzatán különböző nemze­tek zászlóit lengeti a szél, jelezve, hogy Szlovenszkó fővárosában valami nemzetközi összejövetelt tartanak. A népszövetségi ligák tartják világkon­gresszusukat, azok a ligák, amelyek a világ valamennyi államában élő nemzeti kisebbségek képviselőiből ál­lanak s amelyek azoknak a kérdé­seknek megvitatására alakultak, ame­lyek a kisebbségeket közelről érin­tik. A népszövetségi alapokmány sze­rint a kisebbségek védelmét a nép­­szövetség feladatává tették, azonban köztudomás szerint ebben az irány­ban vajmi kevés történt azalatt az idő alatt, amióta a népek eme szövetsége fennáll és működik. A kisebbségek helyzete a békekötés óta semmit sem változott, de tény, hogy a súlyos meg­próbáltatások dacára sem lehetett a kisebbségeket kitörülni a föld színé­ről s bár szerződésekben biztosított jogait az érte folytatott állandó har­cok dacára sem volt képes kivívni, bízva az igazságban és a nemzetek megértésében, éli a maga nehéz életét és követeli az egyenjogúságot a töb­bi nemzetek között. Nagy ünnepélyességgel nyitották meg a kongresszust és a napirendre tüzelt különböző­­ kérdések felett ní­vós és érdekes viták folytak. A­­ legna­gyobb érdeklődést a kisebbségi kér­dések váltották ki, amelyeket az er­re a célra szervezett bizottságban és a nagygyűlés előtt tárgyaltak. Rend­kívül feszült érdeklődéssel hallgatták a csehszlovákiai magyar népszövet­ségi liga nevében Szüllő Géza elnök által előterjesztett deklarációt, amely klasszikus tömörséggel mutatott reá a kisebbségi kérdés fontosságára és a zavartalan együttműködés érdekében felszólította az egész világot, hogy végre valahára oldják m­eg a kisebb­ségi kérdéseket, amelyek a nemzetkö­zi politikának igen súlyos nehézsége­ket okoznak s valósággal gyújtó anyagául szolgálnak az örökös egye­netlenségeknek, az állandó torzsalko­dásoknak. Negyvenmillió európai em­bernek sorsát könnyebbítik meg, ha ezeket a függő kérdéseket megoldják és egyszer s mindenkorra kiküszöbölik azokat az ellentéteket, amelyek a ki­sebbségek jogos követeléseinek mel­lőzése folytán Európa valamennyi ál­lamának politikai légkörét feszültség­ben tartják. A világ minden kisebbségi nemzete egybehangzó helyeslésével találkozik ez a deklaráció, mert valamennyi ki­sebbségi sorsban élő nép mai két­ségbeejtő helyzetének megjavítását követeli és óva figyelmezteti a világ lelkiismeretét azokra a nagy veszedel­mekre, amelyek e kérdések elintézé­sének hosszú évek óta tartó haloga­tása következtében előállhatnak s a felgyülemlett keserűségből kirobban­hatnak. Hogy a kongresszuson a dek­laráció általános tetszéssel találko­zott, azt legjobban bizonyítja az az ováció, amelyben a kisebbségi ügyek legkiválóbb harcosát, a csehszlová­kiai magyar népszövetségi liga illuszt­ris elnökét részesítették az unió de­legátusai, akik teljes mértékben azonosították magukat azokkal a gon­dolatokkal, melyeket a deklaráció ki­fejezésre juttatott. Hasonló érdeklő­déssel találkozott a kisebbségi bizott­ság ülésén az a javaslat, amelyet az osztrák delegátusok terjesztettek az ülés elé, amely egyrészt külön bizott­ságot kért a népszövetségtől a kisebb­ségi ügyek részére, s ankét rendezé­sét a népszövetség útján, másrészt pe­dig a hontalanok kérdésének rende­zésével foglalkozott. Ez a javaslat is belenyúl a kisebbségek sorsába és azt kívánja, hogy a nemzeti kisebbségek kérdése komoly elintézésre találjon s hogy legyen egy olyan megbízható szerv, amely nemcsak vállalja, hanem tényleg foglalkozik is a kisebbségi sérelmekkel. A népszövetségi ligák uniója igen hasznos dolgot mű­vel akkor, amidőn a kisebbségek ügyét hathatósan párt­fogásába veszi. A népszövetség ne­hézkességével és eredményeket rit­kán elérő ténykedéseivel már régóta bizalmatlanságot keltett fel maga iránt a világ népei között. Tekintélye, amelyre a nemzetközi politika szem­pontjából igen nagy szüksége volna, évről-évre halványul s tehetetlensége folytán mind erősebben nyomul elő­térbe az a felfogás, hogy felesleges intézmény, mely csak rengeteg fen­­tartási költséget emészt fel, de a né­pek érdekeinek tárgyilagos képvisele­tére mindjobban képtelenné válik. A népszövetségi ligák egyesülése kezde­ményező lépéseivel és életbevágó ja­vaslataival felrázhatná a szinte el­­alultságban lévő népszövetséget, hogy végre ébredjen annak tudatára, hogy nem egyes nagyhatalmak számára ala­kult, hanem az egész világ népei élet­érdekeinek szolgálatára s hivatását csakis akkor tölti be eredménnyel, ha a feladatait magában foglaló alapok­mány rendelkezéseit híven és elfogu­latlanul teljesíti. A kisebbségek ügye az egész világ ügye, annak a szövet­ségnek tehát, amelyet a világ összes népeinek szövetkezéséből alkottak, el­sőrendű kötelessége a­ kisebbségek sorsát megelégedetté és békességessé tenni. Ebből a szempontból tekintve a helyzetet, reméljük, hogy a népszö­vetségi ligák uniójának pozsonyi kon­gresszusán előterjesztett javaslatok Genfben is visszhangra találnak. A szenátus is megkezdte nyári szabadságát A szenátus nyári szabadsága előtt csütörtökön tartotta ülését, amelyen befejezte munkáját. Az ülés napirend­jén a honvédelmi előkészítésre vonat­kozó javaslat, ezenkívül még a bí­rák fizetésére és a kisebb mezőgazda­­sági birtokok telekkönyvi átiratási il­letékének csökkentésére vonatkozó kormányjavaslat szerepelt. Az ülésen felszólalt Kallus dr. pénzügyminisz­ter, aki nagyjában megismételte mind­azt, amit a képviselőház költségvetési bizottságában a Baja-művek adóügyé­re vonatkozólag elmondott. Heller dr. német szociáldemokrata szenátor fel­szólalása alkalmával nagy zaj kelet­kezett, úgy hogy a szudétanémet kép­viselők ellentmondásaitól alig lehe­tett a fölszólalót megérteni. A két párt szenátorai a miniszteri padok előtt lármásan argumentáltak egymás felé s m­ár-már úgy látszott, hogy tetlegességre kerül a sor, amikor Hel­ler hirtelen befejezte beszédét. A szenátus napirenden levő vala­mennyi javaslatot mindkét olvasás­ban megszavazta. Az ülés végén Sou­­kup elnök hosszabb visszapillantást vetett a szenátus elmúlt ülésszakának munkájára, majd a szenátusnak kel­lemes nyári szabadságot kívánt és az ülést berekesztette. A magyar-csehszlovák gazdasági egyezményt jóváhagyták Augusztus 2-án kezdték meg Prá­gában a magyar—csehszlovák gazda­sági tárgyalásokat. A csehszlovák kí­vánságok jegyzékét már eljuttatták a magyar delegáció vezetőjéhez és a csehszlovák külügyminisztérium kül­kereskedelmi osztálya a hét végére várja a magyar válaszjegyzéket. A magyar—csehszlovák gazdasági keret­­szerződést és az új vám­szerződést már parafálták. Az augusztus eleji tárgyalások során néhány további részletkérdés letárgyalása után tető alá hozzák az új kereskedelmi szer­ződést és szabályozzák a kishatárfor­­galom­ időszerű kérdéseit. A tanácsko­zások további folyamán az 1936 de­cember 22-én kötött árucsereegyez­­mény rendelkezéseinek revíziójáról fognak tárgyalni. Mind a két részről azt az óhajt fejezték ki, hogy a mai há­nyadokat fölemeljék és a kimerített kontingenseket újakkal pótolják. Nemcsak nyelvében, de lelkében és szellemében is mindig magyar a KOMÁROMI LAPOK Megrendeléseinél, vagy vásárlásainál hivatkozzék a lapunkban megjelent hirdetésekre 1

Next