Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-07-20 / 29. szám

4. oldal. KOMÁROMI LAPOK MINDENKIT ÉRHET BALESET, ezért a balesetbiztosítást senki sem nélkülözheti/ A községi iskolaszék és óvodabizottság ülése A községi iskolaszék július 18-án, délután 6 órai kezdettel ülést tartott S­z­i­j­j Ferenc dr. kormányfőtanácsos elnöklése mellett, hogy az iskolaév befejeztével és a jövő iskolaév előké­szítésével felmerülő kérdéseket meg­tárgyalja. Az elmúlt iskolaév folyamán elhalt P­e­t­h­ő Sándor igazgató tanítói ál­lásának betöltésével egy ízben már foglalkozott az iskolaszék. Ezt a ta­nítói állást ugyanis a cseh megszál­lásig P­a­t­h­ó Gyula tanító töltötte be, aki azonban politikai okokból a cseh uralom alatt állásában nem maradha­tott meg anélkül, hogy személyes sza­badságát ne kockáztatta volna. Ezért kénytelen volt a cseh megszállás alatt a jobbparti város kát. iskolájánál ál­lást vállalni. Minthogy felszabadulá­sunkkal együtt a gátló okok is meg­szűntek, az iskolaszék egy korábbi határozatával arra az álláspontra he­lyezkedett, hogy Pathó Gyula városi tanítói minőségét nem tekinti meg­szűntnek, csupán félbeszakított alak és ezért kimondta, hogy a Pethő Sándor halálával megüresedett tanítói állásra nem hirdet pályázatot, hanem ennek mellőzésével Pathó Gyulát hívja meg arra. Most érkezett meg e tárgyban a vallás- és közoktatásügyi miniszter határozata, mely szerint kivétele­sen hozzájárul Pathó Gyula meghí­vásához, így az iskolaszék Pathó Gyulát a községi iskolánál betöltött régi tanítói állásába visszahelyezte s erről őt azzal értesíti, hogy működé­sét szeptember 1-én meg kell kez­denie. Wánkay László igazgató jelen­tette, hogy László Dezső buda­pesti lakos néhai Nemes Soma volt komáromi tanító emlékére 10 drb. Pesti Magyar Kereskedelmi Bank­­részvénnyel alapítványt kíván létesí­teni az iskolaszék által megjelölen­dő célra. Az iskolaszék az alapítvány­­rendelést köszönettel elfogadta s uta­sította a városi tiszti­ ügyészt, hogy az alapítványlevelet készítse el. Az ala­pítvány kamatait szegénysorsú tanu­lók segélyezésére kívánja az iskola­szék fordítani. Jelentette az igazgató, hogy az iskola elmúlt tanévi költségvetését a kultuszminiszter jelentékeny csök­kentés után jóváhagyta. A csökkenté­sek, különös tekintettel az időközben beállott áremelkedésre, nehéz feladat elé állítják az iskolát, bár Alapy Gáspár polgármester bejelentése sze­rint a iskolai kiadások így is 72 szá­zalék pótadót jelentenek. Az iskola­szék mégis utasította a gondnokot, hogy a jövő évi költségvetést teljes realitással állítsa össze s felhatalmaz­ta arra is, hogy a községi iskolába a telefont a jövő évi költségvetés ter­hére bevezettesse. Felhatalmazta to­vábbá, hogy a költségvetésbe beru­házás címén felvett egész összeget új iskolai padok készítésére fordítsa, m­ert e tekintetben a helyzet már tart­hatatlan. Elhatározta az iskolaszék, hogy átír a városhoz az iskolai alapítványok rendezése és az alapítványi kamatok kiutalása iránt. A zeneiskola tandí­ját az iskolaszék havi 8 pengőben ál­lapította meg, majd folyó ügyeket tár­gyalt. Az iskolaszéki ülés befejeztével az óvodai felügyelőbizottság tartotta meg első ülését ugyancsak S­z­i­j­j Ferenc dr. elnöklésével. Az új tagok eskü­­letétele után vitéz R­á­d­y Ödön dr. t. főorvos ismertette az óvodákra vonat­kozó újabb rendelkezéseket s a fel­­felügyelő bizottság összetételét és fel­adatát. Sajnálattal jelentette, hogy a köz­ségi óvoda teljesen elnéptelenedett, vagy annyira, hogy most, a nyári mun­kaidőben, amikor a dolgozó szülőkre nézve az óvodának oly nagy fon­tossága volna, egyetlen gyermek sem Negyvenöt év múlt el azóta, hogy az 1898. évben tragikus körülmények között elhunyt Erzsébet királyné há­rom hetet töltött az ősrégi bártfai fürdőben. Nagyon kevesen vannak már életben azok közül, akik 1895 évben közvetlen tapasztalatból meg­ismerhették a magyar királyas­­­szony bártfai nyaralásának körülmé­nyeit. Az egykor nagy feltűnést kel­tő esemény egyes részleteit feleleve­níteni és az utókor számára megőriz­ni nem lesz tehát érdektelen. Uralkodók és családtagjaik utazá­sai és látogatásai iránt a világ min­denkor élénk érdeklődést tanúsított, valóságos meglepetésként hatott azon­ban az 1895. év tavaszán szárnyra lendült hír, hogy az osztrák-magyar birodalom fejedelemasszonya Bártfát, ezt a szerény magyar fürdőhelyet sze­melte ki nyaralása helyéül. A Kárpátok tövében fekvő Bártfa­­fürdő vadregényes fenyveserdői és számos gyógyforrásai már a 16-ik század óta voltak ismeretesek és­ a 18-ik század közepétől már a kon­tinens leglátogatottabb fürdőhelyei közé tartozott, amikor főként a fel­vidéki magyar és a lengyel nemesi családoknak kedvelt nyaraló­helye volt. Modern értelemben vett gyógy­fürdővé azonban azóta alakult át Bártfa, amikor az Eperjes—bártfai h. é. vasút megnyitása után egy tőke­erős részvénytársaság vette haszon­bérbe a várostól a fürdőt és azt a balneotechnika legújabb vívmányai alapján berendezte. Erzsébet királyné és az udvari sze­mélyzet július 1-én érkezett a für­dőbe, ahol a Deák-szálló egyik újon­nan berendezett szárnyában szálltak meg. A királyné dr. Hincz fürdő­orvos tanácsára a szénsavas-vasas fürdők használatán kívül rendszeres ivókúrát is használt és pedig az erős szénsav- és vastartalmú u. n. Lobogó­­forrás vizéből. Ezenkívül naponta 3— 4 óra hosszat a gyönyörű fenyveserdő­ben görög tanára, vagy Mikes grófnő udvarhölgye kíséretében sétált és oly­kor hosszabb kirándulást is tett a zborói várromhoz és a városba, ahol­ a múzeumot és a 12-ik században épült dómot is meglátogatta. A királyné állandóan kitünően érez­te magát, aminek ismételten kifejezést is adott s amit a gyógytényezők ked­vező hatásának tulajdonított. Ehhez hozzájárult az a körülmény is, hogy a közönség a királyné egész nyaralási ideje alatt a legkifogástalanabbul vi­selkedett és soha sem volt semmiféle panaszra ok, ami felett megelégedését a főispán előtt többször is kinyilvání­totta. Három heti nyaralás után a király­jár az óvodába. Ez tarthatatlan ál­lapot s ezért kéri, szerezze be a fel­ügyelő bizottság az óvodaköteles gyermekek névsorát, s azokat a szü­lőket, akik óvódáztatási kötelezettsé­güknek nem tesznek eleget, a törvény rendelkezése értelmében pénzbírság kirovása céljából jelentse be a város­nál. Az óvodai felügyelőbizottság ily értelemben határozott. Egyéb tárgy a felügyelőbizottság ülésén nem volt, nő elhagyta a fürdőt és az 5 km. tá­volságban lévő vasúti pályaudvarra indult, ahonnan gyalog elsétált a Ta­­poly folyón átvezetett fazsindelytetejű hídig és a hídfőnél még egyszer felte­kintett az égbenyúló, fenyvesekkel bo­rított fürdős hegyekre, amelyeknek ózondús levegőjét annyira élvezte, hogy nehezére esett tőle elválni. A bú­csúzásra megjelent polgármesternek köszönetet mondott és biztosította őt, hogy a szép bártfai napok legszebb emlékei közé fognak tartozni. A királyné elhatározásának indokát és magyarázatát hiába kutatták és ta­lán örökre titok maradt volna az, hogy miért kívánkozott éppen Bárt­­fára a királyné, holott addig mindig a külföld legelőkelőbb helyeit kereste fel, — ha azt nagy regényírónk, Jó­kai Mór kedélyes tarokkpárti közben el nem meséli. Ez már ősszel történt, a királyné nyaralása után, amikor a szabadelvű pártklubban összejött kép­viselők és miniszterek kérdéseikkel megostromolták Bornemissza Ádá­­mot, a bártfai kerület országgyűlési képviselőjét. Nem tudta megmondani, miért, hogy éppen ezt a magyar für­dőt tüntette ki látogatásával a magyar királyné. Megszólalt erre Jókai: Majd én meg­­m­ondom nektek. Ez az én titkom. Hát tudjátok meg, Erzsébet királyné te­vélben felkért, ajánljak neki nyara­­lásra alkalmas magyar fürdőhelyet. Én ajánlottam neki Bártfát, csakúgy kapásból, mivel eszembe jutott a mi örökifjú Ádám bácsink, aki évről-évre Bártfán nyaralt és a legnagyobb el­ragadtatással beszélt mindig a fürdő szépségeiről. Ez bátorított fel arra, hogy a királynénak Bártfát, mint ma­gyar fürdőt ajánljam. Magam bizony soha Sem jártam ott­. Dr. G. J. Könyvel lessen szakemberrel. Díjtalan felvilágosítást — vidékieknek levélben is — Spielberger Béla Komárom, Halász u. 4. Telefon 200. Erzsébet királyné bártfai nyaralása és Jókai Mórocz Péter Komárom Nádor u. 15. Telefon 44 Rádió-, villany és műszaki szaküzlet. CORDATIC autógumi, R1V golyóscsapágyak, a világ­hírű STEYR-PUCH motorkerékpárok, segédmotoros kerékpárok és rendes kerékpárok, a CONTINENTAL Írógépek és PFAFF varrógépek körzetképviselete. A PÁTRIA gramofonlemez újdonságok és egyéb gyártmányok is, valamint az összes cikkek nagy választékban raktáron. Villanyszerelési Javító műhely! Harminc ministránsát nyaraltatja Gútán egyik buda­pesti róm. kath. egyházközség Gútán jártam. Ebédelni Fekete Sán­dor henteshez tértem be. A ház fedett folyosóján két hosszú asztalnál egy rakás fiú" nagy étvággyal kanalazta a kitűnő zöldbablevest. Érdeklődésemre megtudtam, hogy budapesti diákgyerekek ülnek az asztalok körül. Vezetőjük Kardos Jó­zsef, a külsőváci úti »tripoliszi« r. hat. egyházközség sekrestyése látva az érdek­lődésemet, azonnal hozzám sietett és kész­séggel világosított fel a csillogó szemű, jó hangulatú fiatalság gútai tartózkodásá­ról: : " Ez a részben elemi, részben közép­iskolai 30 tanuló egytől négyig az egyház­községünk ministránsa és szegényebb szü­lők gyermeke, akiket hűséges ministránsi szolgálataik jutalmazásául az egyházköz­ség "küldött Gútára nyaralni. Gútára sza­kadt volt káplánunk Éti István közvetíté­sére Csókás Károly gútai plébános úr tette lehetővé a fiúk gútai nyaraltatását. A r. kat. fiúiskolában kaptunk kényelmes ingyen szállást és Feketééknél kedvezmé­nyes étkezést. A gyerekek kitünően ér­zik magukat. Különösen a kitűnő homokú strandfürdő nyerte meg a tetszésüket­. Sajnos, a két heti nyaralás már végére jár, de bízunk abban, hogy jövőre vi­szontlátjuk Gútát. Majd a vidám gyerekekhez fordultam és a hozzám legközelebb ülő Misi Mihály 12 éves, II. oszt. polgári iskolai tanulót, egy 100 százalékos hadirokkant fiát szó­lítottam meg, hogyan tetszik a gútai nya­ralás. — Igen jól érzem magamat Gút­án. Kitűnő az étkezés. Naponta ötször eszünk. De legjobban örülök a gútai fürdőnek. Csak jövőre is eljöhetnék. Igen jól fogom viselni magamat, hogy megint itt lehes­sek. d. f. 1940. július 20. Ránduljunk ki a i»IÉ! A nagy gyógyhatású kénes­­fürdő hőfoka 26 C. A tavaly épült fürdőszállodában teljes kényelem ! Az elő- és utóidényben teljes napi penzió 5 P, a főidényben 5­50 P. Árnyas park ! Gyönyörű séta- és kirándulóhelyek ! Vizisportok a Dunán. Dunaalmás, a komáromiak kedvenc kiránduló és üdülő­helye (Pezsgő, mozgalmas élet ezen a háromezer éves fürdőhelyen) A komáromi múzeumban van egy régi, háromezer éves hálakő, amelyet Dunaalmá­­son találtunk. A felírás szerint egy brige­­tiói hajóskapitány hálából állította a for­rás nimfájának, mert a fürdő fájós lábát meggyógyította. Tehát a rómaiak három­ezer évvel ezelőtt ismerték a dunaalmási kénes fürdő gyógyhatását. E cikk címében csak azt írtuk, hogy "a komáromiak kedvenc kirándulóhelye Al­más, de ez kevés, mert ott messze vidék nyaralói­ megtaláljuk Budapesttől egészen az országhatárig. Sok az idegen, de sok a kedves ismerős is. Majdnem egész Ko­máromot meg lehet ott találni. Az odautazást kellemessé teszi, hogy az állomás közvetlen közelében van a fürdő, nem kell gyalogolni, se autóbuszoz­­ni. Pár perc alatt a kellemes, meleg kénes fürdő hatalmas medencéjében vagyunk. Pár lépés a tavaly épült és a modern kö­vetelmények minden kellékével fölszerelt szálloda és vendéglő, amelyet Szilágyi Miklós, a fürdő népszerű bérlője vezet odaadó és lelkiismeretes szaktudással. Az éttermekben pompásan lehet étkezni és ami nagyon meglepő: hallatlan olcsón is. Almás jónevű fürdő és árai mégis ala­csonyak. Napi panzió négyszeri étkezéssel, kabin- és fürdőhasználattal csak 5 pengő 80 fillér. Egy fröccs ára — és hozzá ki­tűnő borból — csak 24 fillér. A 26 fokos medencén kívül lehet für­deni a Dunában és a tatai tóból jövő­ folyó zuhatagában. A napozóknak puha homok és bársonyos fű áll rendelkezésük­re, a fürdő melletti ősi park árnyas fái kellemes pihenést nyújtanak gyönyörű ki­látással a hegyekre, vagy a hatalmas Du­nára, amely az evezősportnak ad lehető­séget, a horgászásról nem is beszélve. A fürdő strandján büffé cigányzenével és rádióval, táncparkettel a tánckedvelők szá­mára. Van itt ifjúság, táncra vágyó fiatal­emberek bájos lányokkal és szép asszo­nyokkal. Mintha messze vidék szép as­­­szonyai és leányai itt adnának egymásnak találkozót. Csokonai Lillája künn pihen az almási csendes, kakukfüves temetőben és mintha a kegyetlen sors most akarná jóvátenni Csokonai és Lilla tragédiáját, az almási fürdőéletben van valami szívet bizser­ge­tő hatás, az eljegyzések és a házassá­­­gok sűrű láncolata itt, e kedves fürdő­helyen kezdődik. Valami babonás erő száll­ja meg az ifjúság lelkét és sok kis­lány megy­ el innét, mint boldog meny­asszony. A jelszó tehát: nyaraljunk Dunaalmá­­son, e nagy gyógyerejű fürdőn! (bj) aki kézírását beküldi Zsombok Zoltán írónak, érdekes gra­fológiai kidolgozást kap önmagáról, jelleméről, tehetségéről, vagy másról, akinek kézírását beküldi. Útbaigazítást nyer terveire, ötletei­re és tanácsot kap lelki és üzleti cél­jaira, problémáira. Részletes levélben fejti ki minden­kinek lehetőségeit és a megoldások módjait olyan ügyekre, tervekre, öt­letekre és kérdések­re, melyek termé­szetesek és emberileg elérhetők. A rádióból is ismert író tanácsainak azonnal hasznát veheti. Egy ilyen gra­fológiai kidolgozás a modern írásfej­tés tudományos eredménye és elveti a babonák korából megmaradt jöven­dölés frázisait A válasz díját Ön szabja meg; tet­szés szerinti összeg postabélyegekben és címzett bélyeges válaszboríték mel­léklendő. Cím: Zsombok Zoltán, Budapest, 62. Postafiók 46. ‰

Next