Scorpions, Iron Maiden, 1986. szeptember 17. MTK Stadion

Scorpions

geti őket. Ez a lemez Ja­pánban már egy héttel megjelenése után arany­lemez lesz, s más orszá­gok sikerlistáinak élvona­lába is felkerül. A sikert azonban nem tudják maradéktalanul ki­használni. Rudy Lenners kellően felvértezve várja számukra egy villát, ahol a divatok változását. Ja­ a zenészek zavartalanul pánban viszont már már­­ dolgozhattak az új album sokszor kapnak aranyle- anyagán, amely 1982-ben mezt, s a nyári ulmi majd Blackout címmel jelent saarbrückeni fesztivál is­ meg. A lemez „megfizet­­kerei is jelzik a zenészek­­te" az egyéves megfeszí­­nek, jó úton járnak, tett munkát. A „kiéhe- 90 000 rajongó kíváncsi tett" rajongók elkapkod­ A SCORPIONS­­ Néhány évvel ezelőtt a legtekintélyesebb ameri­kai üzleti szaklap, a Bill­board mellékletet szen­telt a fennállásának tize­dik évfordulóját ünneplő s Amerikában első sike­reit arató Scorpionsnak. Aki jártas a rockvilágban és ismeri az amerikai pi­ac zártságát és arisztok­ratizmusát, az tudja, hogy nem mindennapi „kitüntetésről" volt szó. Európai országok — nemhogy egy európai ze­nekar — is ritkán kapnak ekkora kegyet a nagy ha­talmú szerkesztőktől, akik mögött komoly üzle­ti érdekeltségek állnak. Ki gondolta volna, hogy a Scorpions akkori bemutatása, illetve be­mutatkozása nem ameri­kai pályafutásuk csúcsát, hanem éppen a kezdetét jelenti. Addigi legsikere­sebb albumukat (Black­out) hamarosan még job­bal „überolják" (Love At First Sting), és az újabb lemezhez kapcsolódó vi­lág körüli turné alkalmá­val megszületnek azok a produkciók (World Wide Live — dupla koncertle­mez, video), amelyek minden idők legjobb ze­nekarai közé emelik a Scorpionst, s üzleti szempontból is a legna­gyobbak kategóriájába sorolják ezentúl őket. S ezzel teljesül egy han­noveri kamaszgyerek ál­ma, vágya, aki valamikor tizenévesen azzal a szán­dékkal fogott gitárt a ke­zébe, hogy évek múltán a világ egyik legismertebb zenésze váljék belőle. A Scorpionst 1965-ben Rudolf Schenker alapí­totta 5 diáktársával, akik közül azonban ma már csak ő tagja az együttes­nek. Kezdetben „koppin­­tós" zenekarként Rolling Stones-, Who- és Kinks­­dalokat játszottak, de Ru­dolf és a szólógitáros, Karl Heinz Voll­mer már akkor is olyan fergeteges show-t produkált, hogy 1966- tól a Searchers, az Easybeats, a Rattles és a Dave Dee Dozy Beaky Mick and Tich előzeneka­­raként turnézhattak az NSZK-ban. A fényesen induló karriert azonban 1967- ben megszakította a katonaság, így amikor 1969-ben Rudolf lesze­relt, időközben csoda­gyerekként ismertté vált gitáros öccsével, Micha­­ellel és Klaus Meine éne­kessel alapította újjá a Scorpionst. A hatvanas évek végén a beatkor­­szak múltával és az új stí­lusirányzatok kialakulásá­val egy időben az új Scorpions sokáig nem ta­lálta a helyét. Próbálkoz­tak poposabb, majd pszi­chedelikus hangvétellel és ezt a stílustalanságot tükrözi első, 1972-ben megjelent Lonesome Crow című albumuk is. Megjelenését követően a zenekar 136 koncertet adott, s bár olyan sztárok előzenekaraként léptek fel, mint Rory Gallagher, Atomic Rooster vagy a Uriah Heep, átütő sikert nem arattak. A felállás­hoz ekkor — a már emlí­tett zenészeken kívül — Lothar Heim­berg és Wolfgang Dzigny is hoz­zátartozott. 1973-ban a „keményen dolgozó" zenekart ismét válság sújtja. Az UFO-val bonyolított közös turné­juk során a sztárzenekar gitárosa, Bernie Marsden megbetegszik, s helyére Michael Schenkert csá­bítják el, aki át is igazol a nevesebb együtteshez. Helyére az ugyancsak hannoveri UH Roth, a nagy Jimi Hendrix-rajon­­gó érkezik, akinek gitárjá­téka ugyancsak rányomja bélyegét a zenekar stílu­sára, így az 1974-es Fly To The Rainbow albumon továbbra is felfedezhetők pszichedelikus jegyek a korszak divatáramlatai­nak megfelelően. Roth mellett további új tagok az együttesben Francis Buchholz basszusgitáros és Juergen Rosenthal dobos. A zenekar ez év­ben a dr. Hook együttes­sel turnézik, s a szaksaj­tótól megkapja a legígé­retesebb új banda címet. A tagcserék miatt azon­ban továbbra sem alakul­hat ki a stabil Scorpions­­sound. Rosenthal helyére fél év múlva már a belga Rudy Lenners érkezik. 1975-ben azonban — úgy tűnik — mégis sike­rül az áttörés. A zenekar találkozik Dieter Dierks producerrel, és első kö­zös munkájuk az In Tran­ce című LP, amely meg­hozza az első nemzetközi sikert is. A lemez felkerül a nemzetközi listákra, a zenekar az NSZK-n kívül Skandináviában, Francia­­országban, Belgiumban és először Angliában is turnézik. A londoni Mar­quee klubban játszanak és fellépésüket kedvező kritikai visszhang fogad­ja. Ugyanakkor kedvező hírek érkeznek a japán pi­acról is, ahol az album az év sikerei közé tartozik. 1976 a konszolidáció éve a Scorpionsnál. A be­mutatkozások után állan­dó koncertezéssel meg­szilárdítják pozícióikat. Olyan virágkorát élő sztárbanda előzenekara­ként játszanak, mint a Kiss, s megjelenő új nagylemezük, a Virgin Killer után a kritika már az NSZK első számú rockzenekaraként emle­távozik előbb a zenekar­ból (egészségügyi prob­lémák miatt), helyére Herman Rarebell kerül, majd Uli Roth dobja be a törülközőt, s utódjaként a zenésztársak 140 angol gitáros meghallgatása után mégis a hannoveri Matthias Jabsot választ­ják a Ladyből. Hogy a ze­nekart megmentse a széthullástól, Dieter Dierks mind erősebben fogja a gyeplőt. Az új LP­ (Taken By Force) már az ő befolyása nyomán és a Breeze Music vállalkozás támogatásával készül. Ez a társaság szervezi meg a soros japán turnét, amelyről a Tokyo Tapes címmel dupla koncertal­bum is készül. Ezen már a későbbi, jól ismert Scorpions hallható. Ke­mény, gyors, vad banda, amely ugyan egyelőre Angliában és Európában a punk és az új hullám mellett még nem kelt túl­zottan nagy figyelmet, de rájuk, s év végén ered­ményeik alapján megkap­ják az Európa legjobb heavy metal zenekara cí­met. 1979-ben azonban is­mét kisebb válság fenye­geti a zenekart. Az UFO- tól elváló Michael Schen­ker visszatér bátyja zene­karába, vele készül a Lovedrive című album, amely felkerül a Billboard nagylemezlistájára is. Először fordul elő a rock­történetben, hogy német zenekar ekkora sikert ér­jen el. Az album az 55. helyen startol és 30 hétig szerepel a legjobbak kö­zött. Úgy tűnik tehát, a váltás mégis sikeres. Az első koncertek alkalmá­val azonban kiderül, hogy Michael Schenker egyé­niségét nem bírja el a ze­nekar. A gitáros 5 kon­cert után kilép a Scorpi­­onsból és helyére vissza­hívják Matthias Jabsot. A régi felállás Angliában és Japánban is viharos sikereket arat. London­ban a heavy metal akkori „templomában", a Ham­mersmith Odeonban de­bütálnak a telt ház előtt. A sikereket látva Leber Krebs menedzser is fan­táziát lát már a csapat­ban, s amerikai turnéra szerződteti őket. Első amerikai koncertjükön, Ted Nugent előzenekara­ként 68 000 néző előtt ját­szanak Clevelandben. Néhány fellépés után azonban — nem kis rizi­kót vállalva — Angliába utaznak az év legfonto­sabb fesztiváljára, a Rea­­dingi rockünnepre. Be­mutatkozásuk itt is sike­res, majd az AC/DC, a Who és a Cheap Trick társaságában egy NSZK- beli fesztiválon is feltű­nést keltenek. S miután learattak minden babért, visszatérnek Amerikába. Mindenütt óriási siker kí­séri fellépéseiket, s már a nyolcvanas évek nagy sztárjelöltjeiként emlege­tik őket. Ehhez azonban jó le­mezek kellenek, így a Scorpions 1980. január és március között stúdióba vonul, ahol elkészítik az Animal Magnetism című albumot, amely ugyan­csak felkerült a Billboard legjobb 50 nagylemeze közé s megerősítette a zenekar üzleti pozícióit. Az NSZK-ban, Franciaor­szágban és Angliában először kapnak érte aranylemezt, és a kritika — elemzéseiben — most már a Scorpions sajátos arculatáról, stílusáról cik­kezett. A pechsorozat azon­ban a nyolcvanas évek­ben sem kímélte meg a zenekart. 1981-ben Klaus Meine hangszál-operáci­ója miatt a zenekar 10 hó­napra leállt. A kényszer­­szünetet azonban sikerült hasznosan eltölteniük. Dieter Dierks Dél-Fran­­ciaországban kibérelt ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■I ták. Az eredmény: Top 10-siker az USA-ban és az NSZK-ban, 11. Angliá­ban, Svédországban és Japánban. Franciaor­szágban pedig No 1­­S megjelenésével egy időben megélénkülő ke­reslet a korábbi Scorpi­­ons-albumok (Animal Magnetism, Lovedrive, Tokyo Tapes) iránt. S ettől kezdve a Scor­pions tagjai már a vi­lágsztárok életét élik. Bent ülnek a szupersztár­körhintában, örökös kör­forgásban. A világ szinte valamennyi országában keresett és szívesen lá­tott koncertattrakciónak számítanak. Évente 200-220 koncertet adnak, eljutnak a fizikai teljesítő­­képesség határáig. 1984-ben Love At First Sting címmel újabb mes­terművei állnak elő. Ha lehet, még magasabbra teszik a mércét. Az al­bum ismét a nemzetközi listák élvonalába kerül, a zenekart újra ovációval fogadják. S most már Amerikában is fő attrak­cióként töltik meg a leg­nagyobb stadionokat, koncerttermeket. Az 1984/85-ös turné a zene­kar történetének eddigi legnagyobb sikere, amelyről World Wide Live címmel dupla kon­certlemez és video is ké­szült. 1985-ben ez az al­bum szerepelt a listák élén, s mint lapunk más helyén egy összeállítás mutatja, az Iron Maiden Live After Death című al­buma mellett Európában 1985-ben ez volt a legsi­keresebb produkció. Az intenzív munka és a fárasztó turnék után né­hány hónapja visszavo­nultan dolgozik a zene­kar. A koncertlemez biz­tosította pihenő lehető­séget ad a feltöltődésre, új dalok komponálására. A hírek szerint a zenekar jelenleg az új nagyleme­zén dolgozik, s ez évben koncerteket sem vállalt. A budapesti fellépés lesz ez évi bemutatkozásuk, amelyet augusztus 30-án és 31-én követ két NSZK- ban rendezett mamut­fesztivál Monsters Of Rock címmel. Az új Scor­­pions-nagylemez megje­lenése csak őszre várha­tó, ami után valószínűleg ismét egy világkörüli tur­né következik.

Next