Könyvvilág, 1979 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1979-04-01 / 4. szám

Az Olvasóé a szó! Szerkesztőségünk nagyon sokat ad az olvasók, a megjelenő könyvek és a Könyvvilág olvasóinak vé­leményére. Ezért hirdette meg az immár hagyomá­nyosnak számító pályázatot, amelyen két kérdésre kért választ, illetve pályamun­kákat: 1. Tartalmi és művészi tekintetben mely művet te­kintette a pályázó 1978 „legjobb könyvének”? 2. A Könyvvilág cikkei közül melyik ösztönözte a könyv megszerzésére, ezt követőleg pedig egyetér­tett-e az ismertetéssel? Most is csak néhány tu­cat pályamű érkezett, ám­ ezek színvonala az idén is egyenletesen magas volt, úgyhogy a zsűri igen ne­hezen döntött. Végül is az első kategória pályázói kö­zül az 1000 FORINTOS ELSŐ DÍJAT Szögi Ágnesnek (Kecskemét, Halasi út 1.) ítélte oda, aki Csókos Györ­gyinek a Móra Kiadó „Csi­náld velünk” sorozatában megjelent Szövés c. köny­vét méltatta.­­ Az 500 FORINTOS MÁSO­DIK DÍJ nyertese Takács Géza (Vecsés, Somogyi- Bacsó u. 7.), az általa leg­jobbnak tartott könyv Er­dei Ferenc: Művekkel élő társadalom. 250 Ft-OS HARMADIK DÍJ: Karacs Zsigmond (Bu­dapest, Lenfonó u. 2.). Po­gány Péter: A magyar ponyva tüköre c. könyvét emelte ki. KÖNYVJUTALMAT­ ka­pott még: Antally István (Kecskemét, Botond u. 1.) Magyar Krónika („30 év”); Dobos László (Nagykanizsa, Bartók B. u. 3.) Szécsi Mar­git: Mit viszel, folyó?; Dra­­zsay Zsigmondné (Hódme­zővásárhely, Hóvirág u. 21.) Szac: Életem novellái; Kö­­penyes János (Szarvas, V., 195/1) Krúdy: Álmoskönyv; Müller Péter (Pécs, Móricz tér 5.) Rousseau: Értekezé­sek és filozófiai levelek; Nagy Gergely (Budapest, XI. Szabolcsk­a M. u. 7.) Janus Pannonius versei; dr. Péter Ernő (Budapest, VIII., Baross u. 43.) Esszé­panoráma; Pittmann Lász­­lóné (Szombathely, Köztár­saság tér 13.) Megay—Ré­­kassy: Hány perced van?; dr. Velkei Ferenc (Buda­pest, I., Tárnok u. 14.) Kun László: Egyetemes testne­velés és sporttörténet. Olvasóink véleménye szerint 1978 legkiemelkedőbb könyvei Albek, Musza: Rózsakert dalosa (Európa, „Száza­­dok-Emberek”) Babits Mihály: Az európai irodalom olvasókönyve (Magvető) Csalog Zsolt: Parasztregény (Szépirodalmi) Czakó Gábor: Várkonyi krónika (Szépirodalmi) Csókos Györgyi: Szövés (Móra, „Csináld velünk”) Dobai Péter: Sakktábla két figurával (Szépirodalmi) Enquist, Per Olov: A tri­­bádok éjszakája (Európa. „Modern Könyvtár”) Erdei Ferenc: Művekkel élő társadalom (Akadémiai) Esszépanoráma (Szépirodal­mi. „Magyar Remekírók”) Ez volt a Sarló! (Kossuth) Galgóczi Erzsébet: A közös bűn (Magvető. „Az öt­lettől a filmig”) Horváth Teri: Sári-gyöp (Szépirodalmi) Az ifjúság szigete (Koz­mosz) Jacobsen, Rolf: A város metafizikája (Európa, „Napjaink költészete”) Janus Pannonius versei (Szépirodalmi) Kádár János: A szocializ­musért ( a békéért) (Kossuth) Koroda Miklós: Gyönyörök kertje (Szépirodalmi) Kross, Jaan: Menny-kő (Magvető, „Világkönyv­tár”) Krúdy Gyula: Álmoskönyv (Magvető) Kun László: Egyetemes testnevelés és sporttörté­net (Sport) Lengyel József: Fegyver­hordó Ndolo naplója (Magvető, „ra-re”) Lodosdamba, Csandraválin: Tisztavízű Tamir (Európa, „Győzelem Könyvtára”) Lundkuist, Artúr: Az Ég akarata (Európa) Magyar krónika (Magvető — Szépirodalmi, („30 év”) Magyarország története 7. kötet (Akadémiai) Mátyás István: Nyakunkon az élet (Kozmosz) Megay László — Rékassy Csaba: Hány perced van? (Móra) Moldova György: A volt a mozdony füstje megcsa­pott (Szépirodalmi) Nyugat-reprint (Akadémiai) O. Nagy Gábor — Ruzsicz­­ky Éva: Magyar szinoni­ma szótár (Akadémiai) Orvosok a dohányzásról (Medicina) Örkény István: Rózsakiál­lítás (Szépirodalmi) Petőfi Sándor összes költe­ményei (Szépirodalmi) Pilinszky János válogatott művei (Magvető — Szép­­irodalmi, „30 év”) Pogány Péter: A magyar ponyva tüköre (Magyar Helikon) Racin, Kocso: Fehér Hajna­lok (Európa) Ránki György: 1944. már­cius 19. (Kossuth) Ritheu, Jurij: Amikor a bálnák elmennek (Euró­pa) Rousseau, Jean-Jaques: Ér­tekezések és filozófiai le­velek (Magyar Helikon) Sebők Éva: Lengyel teake­verék (Gondolat, „Világ­járók”) Somlyó György: Ár­on éne­ke (Szépirodalmi) Szacs Natalia: Életem no­vellái (Gondolat) Szécsi Margit: Mit viszel, folyó? (Magvető) Szelényi Károly — Keresz­­tury Dezső: Balaton-vi­­dék (Corvina) Talev, Dimitar: Szultána (Európa, „Századunk Mes­terei”) Trifonov, Jurij: A másik élet (Magvető) Legsikerültebb cikkeink A második kérdésre érke­zett válaszok közül bírá­lóink az első díjat megosz­tották: két 500—500 FORINTOS I. DÍJAT kapott Nagy János (Debrecen, Szabadság u. 74) és Temesi Zoltán (Tokodal­­táró, öreg köz 4/b.). Előbbi Bakcsi György cikkét tar­totta legjobbnak, (Észt író — magyar gondokról) ez Jaan Kross Menny-kő c. regényét mutatja be; utób­bi B. Juhász Erzsébetnek Horváth Teri Sári-gyöp c. önéletírását ajánló rövid ismertetőjét találta kiemel­kedőnek. Megosztotta a bíráló bi­zottság a MÁSODIK DÍJAT is, így (az ugyanilyen ösz­­szeget képviselő) III. DÍJJAL összesen há­rom 250 FT-OS könyvju­talmat kapnak a követke­zők: Gyarmati György (Bonyhád, Dózsa u. 26.), aki Bata Imre ajánlásával (Kö­szörüljük elménket) — Somlyó György tanul­mány­kötetéről és Somlyó Györgynek Babits Mihály: Az európai irodalom olva­sókönyvéről írt cikke szel­lemes összekapcsolása so­rán együtt foglalkozik. Molnár László Gábor (Bu­dapest, XIV. Kerepesi u. 90.), aki Abody Ritának Örkény István Rózsakiállí­tás c. könyvéről írt ismer­tetőjét találta igen jónak, egyben vitatkozik egy ki­váló kritikus — másutt megjelent — műértelmezé­sével. Rózsa János (Szeged, Kereszttöltés u. 21./B), aki Garai Gábornak Kádár Já­nos könyvéről írt vezércik­két méltatta. KÖNYVJUTALMAT kap még Fekete Gyuláné (Pécs I. Frankel L. u. 6.) — szov­jet könyvekről szóló ismer­tetők méltatása; Komenczi Lajosné (Eger, Vallon u. 5.) Iszlai Zoltán Csalog Zsolt Parasztregény­éről; Kovács István (Debrecen, Jászai M. u. 7.) — Koroda Miklós: Gyönyörök kertje (részlet) —­ Viszló Ferenc (Budapest, Ildikó u. 15.) B.J.E. Pilinszky János válo­gatott versei­ről. — 1978 legjobb könyvismer­tető cikkeit a pályázók megítélése szerint a követ­kezők írták: Abody Rita, Bakcsi György, Barta András, Bata Imre, B. Juhász Erzsébet, Edőcs Pál, Garai Gábor, Hargit­­tay György, Iszlai Zoltán, Pomogáts Béla, Prohászka László, Somlyó György, Ta­kács Margit és Zöld Fe­renc. Ha lesz rá terünk, a pá­lyázatra még visszatérünk, mégpedig a pályaművek figyelemreméltó észrevé­teleinek idézetével. Ugyan­úgy szándékozunk szemel­vényeket közölni a hibake­reső „kis” pályázatunkra beérkezett számos észrevé­telből. Ezeket mindenkép­pen továbbítjuk az érintett kiadóknak — okulásul, és az új kiadásokban szüksé­ges javítás érdekében. Most mindenesetre nyugtázzuk a következők leveleit: Dr. Benkő Judit, dr. Del Medico Imre, Holtz Emilia, Karacs Zsigmond, Kerék­gyártó László, Kozma Ilo­na, Mezey Ferenc, dr. Me­­zey László, dr. Molnár László Gábor, Pomozi And­rás, Rittli Péter, Veres Gyu­la. Mindnyájuknak könyvju­talmat küldünk. Kiemeljük Tihanyi József észrevéte­leit: egymaga több hibát talált különféle kiadók könyveiben, mint az összes többi olvasónk. Barkács-könyvespolc pályázat Bár a hivatalos statisztika nem tartja nyilván, meg­kockáztathatjuk azt a fel­­tételezést, hogy hazánk az egy lakosra jutó pályázatok terén a nemzetek közötti versenyben előkelő helyet foglal el. Ezt bizonyítja, hogy még egy pályázat eredményét tehetjük közzé megelégedéssel, mert úgy véljük sokakat érintő, hasz­nos, ötletes kezdeményezést vállalt a Lakáskultúra szerkesztősége és a Magyar Könyvkiadók és Könyvter­jesztők Egyesülése. A pályázat kiírói és va­lamennyi résztvevő a mai kislakások szűkreszabott keretei között keresték a házikönyvtárak helyét. S mert az üzletekben kapha­tó divatos tárolóbútorok a könyveknek csak meglehe­tősen kevés, nem mindig megfelelő helyet biztosíta­nak, a barkácsolókhoz for­dultak ötletekért, javasla­tért. Pályázhattak a köny­vet szerető ezermesterek bármilyen saját készítésű könyvtároló, könyvespolc­rendszer rajzával, a régi bútorokból átalakított, a könyvnek méltó és funk­cionális teret biztosító meg­oldás ismertetésével. A pályázatra 59 hasznos, érdekes, ötletes pályamű érkezett. Nem egy közöttük megnyerte a Könnyűipari Minisztérium és a Bútorért képviselőinek tetszését, sőt érdeklődését a gyártás és forgalmazás lehetősége iránt. A pályázat eredménye: I. DÍJAT NYERT: Makai Tibor (Szigetszentmiklós, Jókai u. 27/b. 2310); II. DÍJAT NYERT: Kol­­tai Dénes (Pécs, Hunyadi u. 45. 7625); Réti Edit (Bu­dapest, Alpári Gy. u. 2. 1051); Gergely János és Jánosné (Tg. Mures, Str. Mimozelor 4/c. Románia). III. DÍJAT NYERT: Haj­dó György (Budapest, Csán­gó u. 22. A/2­1. b­. IV/3. 1134); Sándor Károlyné (Kiskunfélegyháza, Kossuth L. u. 20. 6100). A pályázat sikerén fel­buzdulva a Bútorért és az Egyesülés képviselői elha­tározták, hogy az ünnepi könyvhéten (1979. június 1­8.), a Róbert Károly kör­úti DOMUS Áruházban könyv- és könyvespolc-ki­állítást rendeznek. Ezen a Bútorért bemutatja a könyvtárolók, könyvespol­cok megvásárolható válasz­tékát, az Egyesülés pedig ötletet, javaslatot nyújt a felsorakoztatott könyves bútorokon az optimális há­­zikönyvtár-típusok össze­tételére. Az érdeklődő bar­kácsolók megtekinthetik a most lezárult pályázat leg­jobban sikerült pályamű­veit is. Elöljáróban néhány pél­dát: előttünk van Benedek István kétkötetes regénye, a Csínévá, aztán Krúdy Vörös postakocsi-ja és egy novelláskötete, Lakatos Menyhért Füstös képek-je, Szabó Magda A freskó-ja. „A Győzelem Könyvtára” nemzetközi sorozatban Nagy Lajos Pincenapló-ja vala­mint Székely Jánosnak im­már kilencedik kiadásban megjelenő regénye, a Csá­bítás. Az NDK kiadóinak 1979. évi terveiben a ma­gyar szépirodalmi alkotá­sok fordításának megjelen­tetése jelentős helyet foglal el. Az irodalmak cseréjének eme fontos folyamatában mintegy féltucat kiadó vesz részt. Köztük a Volk und Welt áll az első helyen. Vi­szonzásként a budapesti Európa Könyvkiadó, amely az NDK szépirodalmából 10—12 címet juttat el éven­ként a magyar olvasókhoz, a folyó és a következő év­ben Bruno Apitz, Jurek Becker, Hermann Kant, Joachim Nowotny, Herbert Ottó és természetesen Anna Seghers új könyveinek megjelentetését tervezi ... Mi történik itt tulajdon­képpen ? Közép- és hosszútávú tervek, valamint munka­társak cseréjére kerül sor, azonos profilú kiadók ta­nácskoznak egymással, megszületnek a fordításra érdemesített könyveket ajánló listák, közös kiadású könyvsorozatok jelennek meg, a kiadók együttmű­ködésének alapvető formáit és módszereit közös mun­kacsoportok és a legmaga­sabb színű vezetés igyek­szik minél tökéletesebbé tenni. Tanúi vagyunk an­nak a törekvésnek, mely a tudományos intézmények kutatási terveit egyre haté­konyabban igyekszik egyez­tetni a kiadói tervekkel. Ezáltal a többoldalú együtt­működés tendenciája egyre erőteljesebbé válik, s bi­zonyos értelemben a szo­cialista kooperáció magas­iskolájáról tanúskodik. Ezek a módszerek, noha az olva­só elől rejtve maradnak, egyre nagyobb mértékben képezik a közös kiadói munka részét. Céljuk az, hogy a legjobbat juttassák el az olvasókhoz a kultúra, a tudomány és a technika területéről. S ha lehet, ezt minél gyorsabban, átfogób­ban, folyamatosabban és szemléletesebben tegyék meg. A legfontosabb ismérv a minőség. Az olvasónak éreznie kell, hogy minden az ő érdekében történik. Magyarország és az NDK kiadói számos kisebb-na­gyobb, de mindenképpen jelentős eredményt értek el ezen a téren. A szorgalom, a kitartás, a kockázat válla­lása, az újítás bátorsága, mindez a könyvkiadás te­rületén is előfeltétele a nemzetközi együttműködés­nek. Kiemelkedő és hagyo­mányokban már gazdag, közösen elért eredmények­ről számolhatunk be. Ilyen értelemben említhetjük a budapesti Corvina és a Lip­csében, Drezdában és Ber­linben működő művészeti kiadók, a budapesti és a berlini akadémiai kiadók, avagy a Kossuth Kiadó és a berlini Dietz Verlag, a Gondolat és a lipcsei Ura­nia Verlag között létrejött népszerű tudományos soro­zatokat. Hivatkozhatunk továbbá a Műszaki Könyv­kiadó, valamint a Fach­buchverlag és a berlini Verlag Technik együttmű­ködésére. Ez a fölsorolás nem rangsorolás. A nem­zetközi együttműködés felé vezető út nagy része még előttünk áll. A múlt nyáron a szocia­lista országok könyvkiadá­sának állami vezetői Ulan Bátorban megvitatták ed­digi munkájukat, valamint a jövő feladatait. Ez a két­évenként sorra kerülő kon­ferencia sok szempontból nagy jelentőségű. A mongol fővárosban tartott megbe­szélésnek mindössze egyet­len vonatkozását emeljük ki, azt, amely igencsak fon­tosnak tűnik országainkra nézve. Gábor Viktor, a Kiadói Főigazgatóság vezetője a lipcsei Börsenblatt für den Deutschen Buchhandel-nek adott interjújában rámuta­tott arra, hogy a tanácsko­zás helybenhagyta az eddig követett utat. Kiemelte az együttműködés formáinak eredményességét, s további feladatként jelölte meg ezek tartalmi szempontú javítását. Ezek a megjegy­zések az együttműködés tel­jes eszköztárára és az el­érendő jobb minőségre vo­natkoznak. Az Alan Bator-i tanácskozás következmé­nyeként minőségileg nő a KGST-hez tartozó államok könyvszakmájának interna­cionalista felelőssége Afri­ka és Ázsia szocialista orientációjú országaival szemben. Ezen a téren Ma­gyarország és az NDK is jelentős segítséget nyújthat. Jövőre, a szocialista álla­mok könyvszakmai veze­tőinek Budapesten sorra kerülő találkozóján az e területen elért eredménye­ket és az elvégzendő fel­adatokat fogják megvitatni. Peter Meier Ismérv: a minőség Az első könyvhét plakátja 1929-ből

Next