Könyvvilág, 1979 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1979-04-01 / 4. szám
Az Olvasóé a szó! Szerkesztőségünk nagyon sokat ad az olvasók, a megjelenő könyvek és a Könyvvilág olvasóinak véleményére. Ezért hirdette meg az immár hagyományosnak számító pályázatot, amelyen két kérdésre kért választ, illetve pályamunkákat: 1. Tartalmi és művészi tekintetben mely művet tekintette a pályázó 1978 „legjobb könyvének”? 2. A Könyvvilág cikkei közül melyik ösztönözte a könyv megszerzésére, ezt követőleg pedig egyetértett-e az ismertetéssel? Most is csak néhány tucat pályamű érkezett, ám ezek színvonala az idén is egyenletesen magas volt, úgyhogy a zsűri igen nehezen döntött. Végül is az első kategória pályázói közül az 1000 FORINTOS ELSŐ DÍJAT Szögi Ágnesnek (Kecskemét, Halasi út 1.) ítélte oda, aki Csókos Györgyinek a Móra Kiadó „Csináld velünk” sorozatában megjelent Szövés c. könyvét méltatta. Az 500 FORINTOS MÁSODIK DÍJ nyertese Takács Géza (Vecsés, Somogyi- Bacsó u. 7.), az általa legjobbnak tartott könyv Erdei Ferenc: Művekkel élő társadalom. 250 Ft-OS HARMADIK DÍJ: Karacs Zsigmond (Budapest, Lenfonó u. 2.). Pogány Péter: A magyar ponyva tüköre c. könyvét emelte ki. KÖNYVJUTALMAT kapott még: Antally István (Kecskemét, Botond u. 1.) Magyar Krónika („30 év”); Dobos László (Nagykanizsa, Bartók B. u. 3.) Szécsi Margit: Mit viszel, folyó?; Drazsay Zsigmondné (Hódmezővásárhely, Hóvirág u. 21.) Szac: Életem novellái; Köpenyes János (Szarvas, V., 195/1) Krúdy: Álmoskönyv; Müller Péter (Pécs, Móricz tér 5.) Rousseau: Értekezések és filozófiai levelek; Nagy Gergely (Budapest, XI. Szabolcska M. u. 7.) Janus Pannonius versei; dr. Péter Ernő (Budapest, VIII., Baross u. 43.) Esszépanoráma; Pittmann Lászlóné (Szombathely, Köztársaság tér 13.) Megay—Rékassy: Hány perced van?; dr. Velkei Ferenc (Budapest, I., Tárnok u. 14.) Kun László: Egyetemes testnevelés és sporttörténet. Olvasóink véleménye szerint 1978 legkiemelkedőbb könyvei Albek, Musza: Rózsakert dalosa (Európa, „Századok-Emberek”) Babits Mihály: Az európai irodalom olvasókönyve (Magvető) Csalog Zsolt: Parasztregény (Szépirodalmi) Czakó Gábor: Várkonyi krónika (Szépirodalmi) Csókos Györgyi: Szövés (Móra, „Csináld velünk”) Dobai Péter: Sakktábla két figurával (Szépirodalmi) Enquist, Per Olov: A tribádok éjszakája (Európa. „Modern Könyvtár”) Erdei Ferenc: Művekkel élő társadalom (Akadémiai) Esszépanoráma (Szépirodalmi. „Magyar Remekírók”) Ez volt a Sarló! (Kossuth) Galgóczi Erzsébet: A közös bűn (Magvető. „Az ötlettől a filmig”) Horváth Teri: Sári-gyöp (Szépirodalmi) Az ifjúság szigete (Kozmosz) Jacobsen, Rolf: A város metafizikája (Európa, „Napjaink költészete”) Janus Pannonius versei (Szépirodalmi) Kádár János: A szocializmusért ( a békéért) (Kossuth) Koroda Miklós: Gyönyörök kertje (Szépirodalmi) Kross, Jaan: Menny-kő (Magvető, „Világkönyvtár”) Krúdy Gyula: Álmoskönyv (Magvető) Kun László: Egyetemes testnevelés és sporttörténet (Sport) Lengyel József: Fegyverhordó Ndolo naplója (Magvető, „ra-re”) Lodosdamba, Csandraválin: Tisztavízű Tamir (Európa, „Győzelem Könyvtára”) Lundkuist, Artúr: Az Ég akarata (Európa) Magyar krónika (Magvető — Szépirodalmi, („30 év”) Magyarország története 7. kötet (Akadémiai) Mátyás István: Nyakunkon az élet (Kozmosz) Megay László — Rékassy Csaba: Hány perced van? (Móra) Moldova György: A volt a mozdony füstje megcsapott (Szépirodalmi) Nyugat-reprint (Akadémiai) O. Nagy Gábor — Ruzsiczky Éva: Magyar szinonima szótár (Akadémiai) Orvosok a dohányzásról (Medicina) Örkény István: Rózsakiállítás (Szépirodalmi) Petőfi Sándor összes költeményei (Szépirodalmi) Pilinszky János válogatott művei (Magvető — Szépirodalmi, „30 év”) Pogány Péter: A magyar ponyva tüköre (Magyar Helikon) Racin, Kocso: Fehér Hajnalok (Európa) Ránki György: 1944. március 19. (Kossuth) Ritheu, Jurij: Amikor a bálnák elmennek (Európa) Rousseau, Jean-Jaques: Értekezések és filozófiai levelek (Magyar Helikon) Sebők Éva: Lengyel teakeverék (Gondolat, „Világjárók”) Somlyó György: Áron éneke (Szépirodalmi) Szacs Natalia: Életem novellái (Gondolat) Szécsi Margit: Mit viszel, folyó? (Magvető) Szelényi Károly — Keresztury Dezső: Balaton-vidék (Corvina) Talev, Dimitar: Szultána (Európa, „Századunk Mesterei”) Trifonov, Jurij: A másik élet (Magvető) Legsikerültebb cikkeink A második kérdésre érkezett válaszok közül bírálóink az első díjat megosztották: két 500—500 FORINTOS I. DÍJAT kapott Nagy János (Debrecen, Szabadság u. 74) és Temesi Zoltán (Tokodaltáró, öreg köz 4/b.). Előbbi Bakcsi György cikkét tartotta legjobbnak, (Észt író — magyar gondokról) ez Jaan Kross Menny-kő c. regényét mutatja be; utóbbi B. Juhász Erzsébetnek Horváth Teri Sári-gyöp c. önéletírását ajánló rövid ismertetőjét találta kiemelkedőnek. Megosztotta a bíráló bizottság a MÁSODIK DÍJAT is, így (az ugyanilyen öszszeget képviselő) III. DÍJJAL összesen három 250 FT-OS könyvjutalmat kapnak a következők: Gyarmati György (Bonyhád, Dózsa u. 26.), aki Bata Imre ajánlásával (Köszörüljük elménket) — Somlyó György tanulmánykötetéről és Somlyó Györgynek Babits Mihály: Az európai irodalom olvasókönyvéről írt cikke szellemes összekapcsolása során együtt foglalkozik. Molnár László Gábor (Budapest, XIV. Kerepesi u. 90.), aki Abody Ritának Örkény István Rózsakiállítás c. könyvéről írt ismertetőjét találta igen jónak, egyben vitatkozik egy kiváló kritikus — másutt megjelent — műértelmezésével. Rózsa János (Szeged, Kereszttöltés u. 21./B), aki Garai Gábornak Kádár János könyvéről írt vezércikkét méltatta. KÖNYVJUTALMAT kap még Fekete Gyuláné (Pécs I. Frankel L. u. 6.) — szovjet könyvekről szóló ismertetők méltatása; Komenczi Lajosné (Eger, Vallon u. 5.) Iszlai Zoltán Csalog Zsolt Parasztregényéről; Kovács István (Debrecen, Jászai M. u. 7.) — Koroda Miklós: Gyönyörök kertje (részlet) — Viszló Ferenc (Budapest, Ildikó u. 15.) B.J.E. Pilinszky János válogatott verseiről. — 1978 legjobb könyvismertető cikkeit a pályázók megítélése szerint a következők írták: Abody Rita, Bakcsi György, Barta András, Bata Imre, B. Juhász Erzsébet, Edőcs Pál, Garai Gábor, Hargittay György, Iszlai Zoltán, Pomogáts Béla, Prohászka László, Somlyó György, Takács Margit és Zöld Ferenc. Ha lesz rá terünk, a pályázatra még visszatérünk, mégpedig a pályaművek figyelemreméltó észrevételeinek idézetével. Ugyanúgy szándékozunk szemelvényeket közölni a hibakereső „kis” pályázatunkra beérkezett számos észrevételből. Ezeket mindenképpen továbbítjuk az érintett kiadóknak — okulásul, és az új kiadásokban szükséges javítás érdekében. Most mindenesetre nyugtázzuk a következők leveleit: Dr. Benkő Judit, dr. Del Medico Imre, Holtz Emilia, Karacs Zsigmond, Kerékgyártó László, Kozma Ilona, Mezey Ferenc, dr. Mezey László, dr. Molnár László Gábor, Pomozi András, Rittli Péter, Veres Gyula. Mindnyájuknak könyvjutalmat küldünk. Kiemeljük Tihanyi József észrevételeit: egymaga több hibát talált különféle kiadók könyveiben, mint az összes többi olvasónk. Barkács-könyvespolc pályázat Bár a hivatalos statisztika nem tartja nyilván, megkockáztathatjuk azt a feltételezést, hogy hazánk az egy lakosra jutó pályázatok terén a nemzetek közötti versenyben előkelő helyet foglal el. Ezt bizonyítja, hogy még egy pályázat eredményét tehetjük közzé megelégedéssel, mert úgy véljük sokakat érintő, hasznos, ötletes kezdeményezést vállalt a Lakáskultúra szerkesztősége és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése. A pályázat kiírói és valamennyi résztvevő a mai kislakások szűkreszabott keretei között keresték a házikönyvtárak helyét. S mert az üzletekben kapható divatos tárolóbútorok a könyveknek csak meglehetősen kevés, nem mindig megfelelő helyet biztosítanak, a barkácsolókhoz fordultak ötletekért, javaslatért. Pályázhattak a könyvet szerető ezermesterek bármilyen saját készítésű könyvtároló, könyvespolcrendszer rajzával, a régi bútorokból átalakított, a könyvnek méltó és funkcionális teret biztosító megoldás ismertetésével. A pályázatra 59 hasznos, érdekes, ötletes pályamű érkezett. Nem egy közöttük megnyerte a Könnyűipari Minisztérium és a Bútorért képviselőinek tetszését, sőt érdeklődését a gyártás és forgalmazás lehetősége iránt. A pályázat eredménye: I. DÍJAT NYERT: Makai Tibor (Szigetszentmiklós, Jókai u. 27/b. 2310); II. DÍJAT NYERT: Koltai Dénes (Pécs, Hunyadi u. 45. 7625); Réti Edit (Budapest, Alpári Gy. u. 2. 1051); Gergely János és Jánosné (Tg. Mures, Str. Mimozelor 4/c. Románia). III. DÍJAT NYERT: Hajdó György (Budapest, Csángó u. 22. A/21. b. IV/3. 1134); Sándor Károlyné (Kiskunfélegyháza, Kossuth L. u. 20. 6100). A pályázat sikerén felbuzdulva a Bútorért és az Egyesülés képviselői elhatározták, hogy az ünnepi könyvhéten (1979. június 18.), a Róbert Károly körúti DOMUS Áruházban könyv- és könyvespolc-kiállítást rendeznek. Ezen a Bútorért bemutatja a könyvtárolók, könyvespolcok megvásárolható választékát, az Egyesülés pedig ötletet, javaslatot nyújt a felsorakoztatott könyves bútorokon az optimális házikönyvtár-típusok összetételére. Az érdeklődő barkácsolók megtekinthetik a most lezárult pályázat legjobban sikerült pályaműveit is. Elöljáróban néhány példát: előttünk van Benedek István kétkötetes regénye, a Csínévá, aztán Krúdy Vörös postakocsi-ja és egy novelláskötete, Lakatos Menyhért Füstös képek-je, Szabó Magda A freskó-ja. „A Győzelem Könyvtára” nemzetközi sorozatban Nagy Lajos Pincenapló-ja valamint Székely Jánosnak immár kilencedik kiadásban megjelenő regénye, a Csábítás. Az NDK kiadóinak 1979. évi terveiben a magyar szépirodalmi alkotások fordításának megjelentetése jelentős helyet foglal el. Az irodalmak cseréjének eme fontos folyamatában mintegy féltucat kiadó vesz részt. Köztük a Volk und Welt áll az első helyen. Viszonzásként a budapesti Európa Könyvkiadó, amely az NDK szépirodalmából 10—12 címet juttat el évenként a magyar olvasókhoz, a folyó és a következő évben Bruno Apitz, Jurek Becker, Hermann Kant, Joachim Nowotny, Herbert Ottó és természetesen Anna Seghers új könyveinek megjelentetését tervezi ... Mi történik itt tulajdonképpen ? Közép- és hosszútávú tervek, valamint munkatársak cseréjére kerül sor, azonos profilú kiadók tanácskoznak egymással, megszületnek a fordításra érdemesített könyveket ajánló listák, közös kiadású könyvsorozatok jelennek meg, a kiadók együttműködésének alapvető formáit és módszereit közös munkacsoportok és a legmagasabb színű vezetés igyekszik minél tökéletesebbé tenni. Tanúi vagyunk annak a törekvésnek, mely a tudományos intézmények kutatási terveit egyre hatékonyabban igyekszik egyeztetni a kiadói tervekkel. Ezáltal a többoldalú együttműködés tendenciája egyre erőteljesebbé válik, s bizonyos értelemben a szocialista kooperáció magasiskolájáról tanúskodik. Ezek a módszerek, noha az olvasó elől rejtve maradnak, egyre nagyobb mértékben képezik a közös kiadói munka részét. Céljuk az, hogy a legjobbat juttassák el az olvasókhoz a kultúra, a tudomány és a technika területéről. S ha lehet, ezt minél gyorsabban, átfogóbban, folyamatosabban és szemléletesebben tegyék meg. A legfontosabb ismérv a minőség. Az olvasónak éreznie kell, hogy minden az ő érdekében történik. Magyarország és az NDK kiadói számos kisebb-nagyobb, de mindenképpen jelentős eredményt értek el ezen a téren. A szorgalom, a kitartás, a kockázat vállalása, az újítás bátorsága, mindez a könyvkiadás területén is előfeltétele a nemzetközi együttműködésnek. Kiemelkedő és hagyományokban már gazdag, közösen elért eredményekről számolhatunk be. Ilyen értelemben említhetjük a budapesti Corvina és a Lipcsében, Drezdában és Berlinben működő művészeti kiadók, a budapesti és a berlini akadémiai kiadók, avagy a Kossuth Kiadó és a berlini Dietz Verlag, a Gondolat és a lipcsei Urania Verlag között létrejött népszerű tudományos sorozatokat. Hivatkozhatunk továbbá a Műszaki Könyvkiadó, valamint a Fachbuchverlag és a berlini Verlag Technik együttműködésére. Ez a fölsorolás nem rangsorolás. A nemzetközi együttműködés felé vezető út nagy része még előttünk áll. A múlt nyáron a szocialista országok könyvkiadásának állami vezetői Ulan Bátorban megvitatták eddigi munkájukat, valamint a jövő feladatait. Ez a kétévenként sorra kerülő konferencia sok szempontból nagy jelentőségű. A mongol fővárosban tartott megbeszélésnek mindössze egyetlen vonatkozását emeljük ki, azt, amely igencsak fontosnak tűnik országainkra nézve. Gábor Viktor, a Kiadói Főigazgatóság vezetője a lipcsei Börsenblatt für den Deutschen Buchhandel-nek adott interjújában rámutatott arra, hogy a tanácskozás helybenhagyta az eddig követett utat. Kiemelte az együttműködés formáinak eredményességét, s további feladatként jelölte meg ezek tartalmi szempontú javítását. Ezek a megjegyzések az együttműködés teljes eszköztárára és az elérendő jobb minőségre vonatkoznak. Az Alan Bator-i tanácskozás következményeként minőségileg nő a KGST-hez tartozó államok könyvszakmájának internacionalista felelőssége Afrika és Ázsia szocialista orientációjú országaival szemben. Ezen a téren Magyarország és az NDK is jelentős segítséget nyújthat. Jövőre, a szocialista államok könyvszakmai vezetőinek Budapesten sorra kerülő találkozóján az e területen elért eredményeket és az elvégzendő feladatokat fogják megvitatni. Peter Meier Ismérv: a minőség Az első könyvhét plakátja 1929-ből