Könyvvilág, 1980 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1980-01-01 / 1. szám
Ésszerű gépvizsgálat a mezőgazdaságban Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a mezőgazdaság gépparkjának ésszerű üzemeltetése az eredményes gazdálkodás előfeltétele. Csakhogy a mezőgazdasági üzemekbe került erőgépek fokozottabb karbantartást és javítást igényelnek. Tény azonban, hogy mezőgazdasági gépparkunk fejlődésével szemben a műszaki ellátás színvonala nem kielégítő. A javítások többnyire hosszú ideig tartanak, s a gépek ezalatt nem vehetnek részt a termelésben. A hiba megállapítása céljából sokszor feleslegesen szedik szét a motorokat, fékberen Élelmiszergazdaságunk és a szakirodalom (Folytatás az 1. oldalról) dése. A nemzetek versenyében termékeink minősége nélkül nincs árfolyamunk. E nélkül nem jegyeznek bennünket. Azt mondják: a mezőgazdasági termelésnek három alapvető faktora van. Az egyik a természeti tényező, a második az anyagi-műszaki bázis és a harmadik a humán faktor, vagyis az ember. E két előző faktor jelentőségét nem lebecsülve, én meszsze, de messze első helyre helyezem, legnagyobb potenciális értékünket, a kiművelt emberi agyvelőt. Ez a mi legértékesebb és semmi mással nem helyettesíthető természeti kincsünk. Ezen múlik, hogy képesek vagyunk-e lépést váltani az idők szavára, és a rendelkezésünkre álló eszközökkel a jelenleginél sokkal többet, versenyképesen, világszínvonalon és gazdaságosan produkálni. A kiművelt emberfők újabb és újabb tömege kell ahhoz, hogy az élelmiszer-termelés többi tényezőjével úgy tudjunk kombinálni, hogy e körülöttünk tapasztalt kétarcú világban, ne csak fennmaradjunk, hanem előre is haladjunk, mert versenyképesnek kell lennünk a fogyasztói társadalom rafinált minősítésének tékozló világával, és ugyanakkor a tőlünk telhető maximális segítséget kell nyújtanunk a körülöttünk tomboló világélelmezési válság milliárdos nagyságrendű éhező tömegeinek. Egy ilyen ellentmondásos világban csak a csiszolt agyvelő tud életképes gondolatokat termelni. Ebben a korszakjelző fordulatként jelzett világversenyben hazánk minden élelmiszer-termeléssel foglalkozó munkása számára úgy kell a szakirodalom, miint egy falat kenyér. Egyetlen üzem sem tűrhet meg Pató Pálokat, dezéseket, futóműveket és egyéb szerkezeti egységeket, pedig más megoldás is áll rendelkezésre: műszeres méréssel végzett diagnosztikai vizsgálattal lehetővé válik a hibák szerkezetmegbontás nélküli azonnali felismerése, s azok gyors kijavítása. A Mezőgazdasági erőgépek diagnosztikai vizsgálata című könyv a gyakorlati szakemberek, a karbantartás területén dolgozó középszintű vezetők számára foglalja össze a diagnosztikai módszerek alkalmazására, a mérések elvégzésére vonatkozó legfontosabb tudnivalókat mert nagyüzemeinkben senki sem önmagának rest vagy szorgalmas, hanem mindent a társadalom számlájára tesz vagy mulaszt. Legtöbbet és legeredményesebben az agrárszakemberek tudnak ez ügyben segíteni. Az agrárszakemberek, de különösen a vezetők magatartása a szakkönyvek vonatkozásában is közvélemény-formáló erejű. Jó érzés látni, hogy szerte az országban ma már egyre több mezőgazdasági üzemben található olyan üzemi kézikönyvtár, amelyről néhány évvel ezelőtt még csak álmodni sem mertünk. Ezekben az üzemekben valóban munkaeszköz lett a szakkönyv. Ezekben látni rongyosra olvasott szakkönyveket és senkit sem kell arról meggyőzni, hogy a szakirodalomban rejlő szaktudás valóban a boldogulás alapja. Köztudott azonban, hogy nagyobb szaktudásra csak művelt ember képes. Véleményem szerint ez az a kiindulópont, amely, ha társadalmi méretű szemléletváltozást akarunk elérni, megkívánja, hogy a kellő társadalmi rangra emeljük falun is a közművelődést. Agrárszakembereink is igazolhatják, hogy a vártnál alacsonyabb termelési mutatók sokszor a kisparaszti értékrend etikai maradványaira vezethetők vissza, így válik az idejétmúlt értékrend gazdasági tényezővé. Egy új értékrend kialakítása, a kulturális szokások megváltoztatása , meggyőzésen és meggyőződésen alapuló, messzetekintő társadalmi feladat. Ez tekinthető kiindulópontnak az 1980. évi Mezőgazdasági könyvhónapon is. Dr. Sárkány Pál, c. egyetemi tanár, a Mezőgazdasági Kiadó igazgatója A megbontás nélküli műszaki hibafeltárás kimutatja a rejtett hibákat, értékeli a vizsgált erőgép üzembiztonságára jellemző műszaki paramétereket, meghatározza a gép műszaki állapotát, s beszabályozza a legfontosabb szerkezeti egységeket. Kertész Ferenc és Zombor István könyve először felsorolja a diagnosztikai műveletsorral felszerelt javítóműhelyek által elvégezhető vizsgálatokat, ezután meghatározza a motorhajtó anyagok főbb jellemzőit, foglalkozik a Diesel-motorok légszennyező hatásának korlátozására vonatkozó előírásokkal, majd a megbontás nélküli motorvizsgálat tennivalóit írja le. Itt — éppúgy, mint a többi szerkezeti egységnél is — előbb a működési elvvel ismertet meg, s azután az ellenőrzési és vizsgálati teendőkkel. Ezek keretében bemutatja a füstsűrűség-mérési eljárásokat, a szelepvezérlés ellenőrzését és vizsgálatát, a porlasztók kiszerelés nélküli vizsgálatát, az oszcilloszkópos gyújtásvizsgálatot, az üzemanyag-fogyasztás mérési módszerét Az ELKONES 111 típusú vizsgálóberendezés a motorhengerek hengertömítettségének, nyomásveszteségének a mérésére szolgál, az ELKONASD 103 típusú mérőkészülékkel a terhelésarányos üzemóra-számlálás végezhető el. A mezőgazdasági erőgépek fékberendezése igen különböző, szinte a gépiparban használt fékszerkezetek valamennyi típusával találkozhatunk. Ezek bemutatása után a fékhatásosság mérését, az erőátviteli szerkezet diagnosztikai vizsgálatát ismerhetjük meg. Az erőgépek villamos rendszere ma már a világításon kívül bizonyos egységek működtetését (ablaktörlő, fűtő-, indító berendezés stb.) is ellátja, ezenkívül részt vesz az üzemi jellemzők jelzésében (sebességmérő, hőmérő műszerek, fordulatszámláló stb.). Az elmúlt évtizedek alatt tehát jelentős fejlődésen mentek át a villamos berendezések. Az akkumulátor, az indítómotor, a dinamó, a generátor, a feszültségszabályozó és a világítóberendezések diagnosztikai vizsgálatának eszközeit is bemutatja a könyv. Az utolsó három fejezet a futómű, az erőgép hidraulikus berendezéseinek diagnosztikai vizsgálatáról, valamint az erőgépmotorok megbontás nélküli teljesítményméréséről szól. A Függelék a hazánkban üzemelő mezőgazdasági erőgépek főbb diagnosztikai adatait, a befecskendező szivattyúk és olajok adatait írja le, majd a hibák és elhárításuk összefoglaló táblázatát találjuk a könyvben. Rubóczky István (Kertész Ferenc—Zombor István: Mezőgazdasági erőgépek diagnosztikai vizsgálata. Műszaki—Mezőgazdasági, 287 oldal, kötve 36 Ft.) Keleti Éva Világesemények képekben c. kötetéből (Képzőművészeti Alap) fi Mezőgazdasági könyvhónap kiadványai Február a mezőgazdasági szakkönyvek, a mezőgazdasági szakirodalom ünnepi seregszemléje. Ünnepi fényűvé teszi elsősorban a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar dolgozóinak áldozatos munkája, és talán azoknak a szerény hozzájárulása is — kiadóké, nyomdáké, terjesztő vállalatoké —, akik a gazdálkodás nélkülözhetetlen munkaeszközeivel, a szakkönyvekkel sietnek segítségükre. A több mint félmillió példányban megjelent 44 könyv teljes bemutatása most természetesen lehetetlen, így csak arra vállalkozhatunk, hogy a Mezőgazdasági könyvhónap könyvei között kedvcsinálóan tallózzunk. A 23. Mezőgazdasági könyvhónapra a Mezőgazdasági Kiadó mellett könyvvel jelentkezett az Akadémiai Kiadó, a Kossuth Kiadó, a Közgazdasági és Jogi Kiadó, a Medicina Kiadó és a Műszaki Kiadó. Megerősödik így bennünk, az ügy „fővállalkozójában” az a tudat, hogy immáron az agrártudományok művelése, a művek propagálása nem a kiadó belügye, hanem a magyar könyvkiadás jelentős közügye. A Kossuth Kiadó ismert és jelentős szerzőket vonultatott föl Bíró Ferenc—Soós Gábor—Szalai Béla—Szlamenicky István: Merre tart a magyar mezőgazdaság? c. igen izgalmas, kérdés-felelet formájában feldolgozott könyvében. A magyar mezőgazdaság jelenlegi helyzete, fejlődésének távlatai minden szakembert, és megkockáztatjuk: nem szakembert is érdekelnek. Minden érdeklődő haszonnal olvashatja Sárkány Pál: A világélelmezési válság c. művét..Sajnos a világ nagy részén még ma is éheznek, és ez a válság az energiaválságnál is súlyosabb. A szerző módszere, hogy vizsgálja az egyes gazdasági régiók (USA, EGK, KGST, fejlődő országok) helyzetét és a különböző felfogású nézeteket ütközteti lényegretörő elemzéssel. A művet a Közgazdasági és Jogi Kiadó jelentette meg. Az ökonómiai könyvek választékát növeli Marillás Vilmos: A kooperáció és az integráció új jelenségei a KGST-országok mezőgazdaságában c. munkája. Marillás a KGST-országok agrárökonómiai szakembereinek (szovjet, NDK-beli, csehszlovák, lengyel, bolgár) idevágó tanulmányait ötvözte egybe. Érdekességként említhetjük azt is, hogy a kötetet a szocialista országok mezőgazdasági kiadóinak együttműködése hozta létre, a többi országban is megjelenik. A Mezőgazdasági Kiadó legfontosabb vállalkozása az V. ötéves tervben az alapfokú „Mezőgazdasági Szakmunkáskönyvtár” c. sorozat. Az ünnepi alkalomra további kötetekkel gyarapodik, így Darabont András: Tojástól a broilercsirkéig c. könyve a baromfigondozó szakmunkások számára készült ismereteket foglalja össze. A mű segítségével az olvasó megismerheti, hogy a broilerhús-termelés és az árutermelés milyen eltérő biológiai és gazdasági feltételeket igényel. A másik kötet a kertészek tudását gazdagítja Kriszten György: Tavasztól tavaszig a szőlőben c. munkájával, amelyben a termő szőlő gondozásával, ezen belül is főként a művelésmóddal, a metszéssel és a zöldmunkákkal foglalkozik. Dohy János: Állattenyésztési genetika c. könyve régen hiányzó alapvető mű. Tartalmazza a klasszikus genetika mellett a populációgenetika alkalmazásáról és korlátairól szóló ismereteket, a citogenetika, az ökológiai genetika problémakörét. Hagyományos értelemben véve nem alaptudományi mű, túlmegy ezen, mivel szerzője foglalkozik a produkciógenetikával és tenyésztéstervezéssel, az éhség elleni küzdelem és az állattenyésztési genetika kapcsolatával. Nem kevésbé hasznos a Szarvasmarhatenyésztők kézikönyve sem. Szerkesztői: Guba Sándor és Dohy János a témát a termelést közvetlenül irányító felsőfokú végzettségű szakemberek számára foglalják össze átfogóan és tömören, a szemléletformálás igényével. 1973 óta nem jelent meg a szarvasmarha-tenyésztésről ilyen átfogó mű. A világ takarmányozással foglalkozó szakemberei számára a legfontosabb feladatok egyike a fehérjeképzés hatásfokának javítása. Popov—Dmitrocsenko —Krilov: A gazdasági állatok fehérjeellátása c. szovjet fordítással megindítja a kiadó „A takarmányozás elmélete és gyakorlata” c. sorozatot. A Lőrincz József szerkesztette A burgonya termesztése c. könyvben rövid tájékoztatást kap az olvasó a burgonyatermesztés ökológiájáról, az ökonómiai kérdésekről, az üzemen belüli feldolgozásról, a tárolásról, a termelési rendszerekről. A mű gerincét a nagyüzemi növénnyé vált burgonya termesztéstechnológiája alkotja. A Mezőgazdasági Kiadó gondol a kikapcsolódásra vágyó, de a szakmát szerető olvasókra is. Hasonmás kiadásban megjelentette Cseh Márton Lovakat orvosló könyv c., eredetileg 1797-ben megjelent könyvét. A szerző élete maga is külön regény, alkimista volt, és az arab lógyógyászatot Törökországban ismerte meg. A NATURA könyvek közül a mezőgazdasági könyvhónapra Steinmann Henrik: Az állatok fegyverei c. könyve jelenik meg. A már két sikeres könyv szerzője ismét hiedelmet oszlat el: száműzi a „gonosz farkas” és az „ártatlan őzike” legendáját. A könyv értéke, hogy minden olvasót ráébreszt arra: a természet dolgait olyannak vegye, amilyen az a valóságban. Rövid fölsorolásunk végén más kívánságunk nem is maradhat, mint az, hogy a könyvek a könyvkereskedések polcairól mielőbb kerüljenek azokba a kezekbe, tartalmuk pedig azokba a fejekbe, amelyek mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk, s így közvetve egész népgazdaságunk javára munkálkodnak. Gallyas Csaba, a Mezőgazdasági Kiadó irodalmi vezetője Még kapható MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÖNYVEK Balázs K.—Bodor J.—Lelkes L.: Kiskertek és házikertek növényvédelmi naptára. 3. jav. kiad. 227 1. éve 32.— Ft Balázs L.—Filius J.: Zöldségtermesztés a házikertben. 253 1. éve 35.— Ft Bartha I.—Csákvári Cs.—Povázsay G.: öntözéssel több termést. 167 1. (Mezőgazdasági szakmunkáskönyvtár.) kve 15,50 Ft Biró G.—Bodrossy L.—Marton T.: Higiénia a húsiparban és a baromfiiparban. 255 1. éve 16,50 Ft Cselőtei L.—Csider L.—Csáky A.: Kertészet. 3. átd. kiad. 620 1. kve 136.— Ft Csorna M.: Sertéstelepek gépei, berendezései. 127 1. (Korszerű mezőgazdasági technika.) Ive 15,50 Ft Czáka L.: Faiskolai áru vásárlása, ültetése. 94 1. (Kertünk, házunk, otthonunk.) Ive 7.— Ft Czene J.—Lakatos J.: Mezőgazdasági gépjármű- és traktorszerelők könyve. 345 1. lve 47.— Ft Czibulyás J.—Martin L.: Kisállattartók termékeinek forgalma- zása. 77 1. kve 5.— Ft Évelő dísznövények termesztése. Szerk. Nagy B. 309 1. kve 69.— Ft Gépek üzemeltetése a mezőgazdaságban. Szerk. Tibold V. 487 1. kve 110,— Ft Gombatermesztés. Szerk. Balázs L. 270 1. kve 29.— Ft Gonda I.: Baromfi a ház körül. 3. bőv. kiad. 201 1. (Kertünk, házunk, otthonunk.) fve 21.— Ft Gyakorlati zöldségvetőmag-termesztés. Szerk. Kocsis P. 268 1. kve 64.— Ft Hajdú M.: A növénytermesztő technikusok kézikönyve. 374 1. fve 52.— Ft Házunk tája — aranybánya. Szerk. Kozma Gy. 2. átd. kiad. 270 1. kve 34.— Ft Horn P.—Zsilinszky L.: Akvarisztika. 4. kiad. 323 1. kve 49.— Ft Hűtőipari kézikönyv. Szerk. Beke Gy. 780 1. kve 156.— Ft Jeszenszky Á.: Oltás, szemzés, dugványozás. 247 1. (Kertünk, házunk, otthonunk.) kve 23,50 Ft Kiss I.: Baromfikeltetés. 3. átd. kiad. 243 1. kve 23.— Ft Kótai I.: A mikroszkóp használata. 142 1. kve 28.— Ft Láng G.: Szántóföldi növénytermesztés. 408 1. kve 87.— Ft Máthé Á.—Romváry V.: Fűszer- és gyógynövények a kiskertben és a házunk táján. 205 1. (Kertünk, házunk, otthonunk.) kve 34.— Ft Mezőgazdasági vállalati gazdaságtan. 3. Szerk. Dobos K.—Tóth M. 431 1. kve 51.— Ft Mohácsy M.: Gyümölcstermesztés házi és háztáji kertekben. 8. kiad. 311 1. kve 20,50 Ft Oláh L.: Szőlészek zsebkönyve. 220 1. ‘ kve 32,— Ft Pirk A.: Ötletek a kert berendezéséhez. 211 1. kve 43.— Ft Schőninger I.—Udvari Gy.: Többet géppel, mint erővel. 194 1. (Kertünk, házunk, otthonunk.) Ive 15.— Ft Szuróczki Z.: Meteorológiáról kertészkedőknek. 225 1. (Kertünk, házunk, otthonunk.) Ive 20.— Ft Túri I.—Fodor B.: Kertészet fólia alatt, 2. kiad. 409 1. (Kertünk, házunk, otthonunk.) íve 30.— Ft