Könyvvilág, 1980 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1980-07-01 / 8. szám

Rabok és rabtartók A köztudatban — helyesen — úgy él, hogy Magyaror­szág földrajzi helyzeténél fogva évszázadokon át az örökös hadszíntér szerepét töltötte be a keresztény és az oszmán világhatalom fegyveres mérkőzéseiben — és ezek a véres háborúk egyszerűen „elfogyasztot­ták”, elvéreztették a kato­náskodó magyarságot. A harcokban valóban elhul­lott a fegyverforgató ma­gyarság színe-java, de az már kevésbé közismert, hogy a legvéresebb hábo­rús évkörök csatatéren ma­radt áldozatainak száma meg sem közelíti azokét, akik a háborúk következté­ben megműveletlenül ma­radt országban dühöngő járványok, éhínségek mar­talékaivá váltak. A törté­nelmi statisztikák, orvos­­történeti szakmunkák alap­ján ma már méreteiben is érzékelhetjük történeti de­mográfiánk két legjelentő­sebb tényezőjének, a hábo­rúknak és a járványoknak a hatását. E kettőhöz csat­lakozik többé-kevésbé egyenrangú harmadikként a rabságba hurcolás, rab­szolgaságba jutás. Követ­kezményeként országrészek néptelenedtek el, s az el­hurcoltak helyére idegene­ket telepítettek be. A késő középkor ember­kereskedelmének legfonto­sabb lebonyolítási, helyei a Krím-félszigeti olasz gyar­matvárosok voltak, elsősor­ban a génuai köztársaság gyarmati birodalmának gyöngyszeme, a Fekete-ten­ger partján fekvő Kaffa. Több más, akkor ismert emberpiac mellett Európa és a Távol-, valamint Kö­zép-Kelet államai közötti árucserének ezt a nagysze­rűen igazgatott központját már a XIII. század dereká­tól méltán tekinthetjük a hazájukból elhurcolt ma­gyarok tragikus „tranzithe­lyének”; itt kerültek első­sorban a kereslet és kíná­lat pillanatnyi alakulásától, de „szerencsétől”, testi erő­től, egészségi állapottól, nemtől és életkortól füg­gően is az egyiptomi má­mélus­ hadsereg rabszolgák­ból verbuválódó (sokszor fényes pályát biztosító) so­raiba, a török janicsárság állományába, gályák pad­jaira vagy éppenséggel itá­liai polgári háztartásokhoz cselédsorba ... „Egyetlen keresztény nemzet fiaiból sincsen olyan sok a mame­­lukok között, mint a ma­gyarból” — állapítja meg 1483. évi kairói látogatása során a német Felix Faber. A mindent paragrafusok­ba foglaló génuai közigaz­gatásban néhány hordó bor, vég­selyem, posztóbá­la vagy bármi más ingóság adásvételét közjegyzői ok­iratba foglalták, s ezalól természetesen a „beszélő tárgyak”, vagyis a rabszol­gák adásvétele sem volt kivétel. Kaffa virágkorá­ban több tucat közjegyző foglalkozott az adásvételek lajstromozásával, s a jegy­zőkönyvek részben az utó­korra maradtak. Az első időszak szűkszavú tőmon­datai csak magát az ügy­letet rögzítik, s csupán sej­teni engedik a mögöttük meghúzódó tragédiákat. Később, a XV. századtól a közlékenyebbé vált ügyleti iratok jóvoltából egyre na­gyobb számú magyar rab sorsát ismerjük meg a nap­jainkban publikált köz­jegyzői okiratokból, s ha a rabok tömegeinek életpá­lyáját az adatok érthető hiányossága miatt nem is követhetjük nyomon, mégis sok következtetés levonásá­ra kapunk alapot. A Krím-félsziget egészen az 1650-es évek végéig szol­gált a Magyarországról és Erdélyből elhurcolt ma­gyarság „gyűjtőtábora” gya­nánt. A tatárok idehurcol­ták a XIII. században ma­gyar rabjaikat, és II. Rá­kóczi György erdélyi feje­delem megvert seregének túlnyomó része is itt fejez­te be életét, utódaiban a tatárságba olvadva, hiszen a magasra srófolt kiváltási összeget csak kevés köz­rendű magyar rab családja tudta előteremteni... Munkám előterében a magyar, valamint a ma­gyarokkal rokon népek fiaival folytatott rabszolga­kereskedelem áll, de a hát­teret a középkori Magyar-­ országnak a krími tatár kánsággal, valamint az ott létesült génuai és velencei kolóniákkal fennállt politi­kai, gazdasági és egyházi kapcsolatainak igen színes eseménytörténete szolgál­tatja. Fő­szereplői a magyar rabok és rabtartóik, de természetesen nem hagy­hattam ki vizsgálódásaim­ból azokat a maniar­o mangiar rabokat sem, aki­ket talán nem egészen alap nélkül lehet a keleten maradt magyar néptöredé­kek tagjainak tekinteni. Tardy Lajos („Kiadóink jelentik” — folytatás.) Harmath Ádám—Hartai Lajos: A foglalkozási jegytől az oktatóprogramig Zrínyi: 244 oldal, kötve 42 Ft Azokat az eljárásokat, fogásokat, törvényszerűségeket ismerteti, amelyek az oktatóprogramok ké­szítéséhez, azok helyes alkalma­zásához szükségesek. Haditechnika 1980 Zrínyi, 276 oldal, kötve 40 Ft Az elmúlt évek legjelentősebb katonapolitikai eseménye a SALT I II. tárgyalássorozat és an­nak aláírása. A tanulmánygyűj­teményben ehhez kapcsolódik né­hány igen fontos haditechnikai te­rületnek és eredményeinek be­mutatása. A csapatvezetés automatizálása Zrínyi. A katonai vezetés időszerű kérdései V. 308 oldal, kötve 35 Ft A munka fő tárgykörei: a csapat­­vezetés automatizálásának objek­tív szükségszerűsége és tudomá­nyos alapjai, az automatizálás elvei és reális lehetőségei, az auto­matizált csapatvezetés optimali­zálása és az ember helye és sze­repe az automatizált csapatveze­tési rendszerben. Katonai helyesírási tanácsadó szótár Zrínyi. 464 oldal, kötve 58 Ft jellegénél fogva csak a katonai szavak helyes írásmódjára nézve szolgál felvilágosítással és tanács­csal, korántsem akar tehát vala­miféle katonai lexikon vagy sza­bályzat lenni. Ismeretterjesztés Papp-Váry Árpád: A térképolvasás titkai Táncsics: A mi világunk 66. 32 oldal, fűzve 3 Ft A turistatérképek tartalmát és azok használatát ismerteti meg az olvasóval. Johann Dorschner: A bolygók — a Föld testvérei Gondolat Zsebkönyvek. Kb. 128 oldal, fűzve 15 Ft A sorozatban megjelent, nagy si­kerű „Van-e élet a Földön kívül?” szerzője ebben a kötetben a Tej­­útrendszer bolygóiról, szerkeze­tükről, típusaikról színes és átfogó képet ad a legújabb kutatási eredményekre építve. Fordította: Nagy Imre. Idegen nyelvű könyvek Donhoffer Szilárd: Az agy homeothermiája Az agyi véráramlás, agyi hőter­melés és agyi hőmérséklet hideg környezetben: a neuroglia szerepe Akadémiai: 140 oldal, kötve 120 Ft Donhoffer professzor évtizedek óta eredményesen kutatja a hő­­szabályozás élet- és kórtanát. Könyvében a termoreguláció egyik nagy kérdésével, az agyvelő hőállandóságát biztosító mecha­nizmusok működésével foglalko­zik. Angol nyelven: Európai fővárosok Szerkesztette: Ságvári Ágnes. Építéstörténeti források Corvina — K. G. Saur, München, New York, London, Paris. 576 oldal, kötve kb. 580 Ft A nagyszabású munka az összes európai főváros építészettörténe­tét, építészeti emlékeit, valamint a levéltárak városépítéssel kap­csolatos anyagát foglalja össze. Angol és francia nyelven. Finnugor tanulmányok XIV. Szerkesztette: Erdődi József Akadémiai. 182 oldal, fűzve 150 Ft A kötet a lappológia kérdéseivel foglalkozik. Francia, német, orosz és finn nyelvű tanulmányok Peter B. Golden: Kazár tanulmányok I—II. A kazárok eredetének történeti­filológiai vizsgálata Akadémiai. Bibliotheca orientalis Hungarica XXV. 315 oldal, 252 fakszimile tábla, kötve 520 Ft Az első kötetben a szerző tisz­tázza azt az etnikai környezetet, amelyből a kazár állam kiemel­kedett, majd áttekintést nyújt a kazár történetről és összehason­lító módszerrel elemzi a kazár in­tézményeket. A második kötet a kazárok nyelvi maradványait megőrzött forrásanyag 252 fakszi­milét tartalmazó gyűjteménye. Angol nyelven. Kiss Tamás: Amiről a puszta mesél Corvina. Bölcs Bagoly. 54 oldal, kötve kb. 35 Ft A szerző a Hortobágy vidékének történetét, állat- és növényvilá­gát, népszokásait mutatja be ifjú olvasóinak, Berki Viola hangula­tos, színes rajzai kíséretében. Német nyelven. Magyar Elek: ínyesmester szakácskönyve Corvina — Verlag für die Frau, Nr.K Kb. 630 oldal, kötve '*'15 Ft 13., bővített kiadás. Német nyelven. Magyar népmesék Szerkesztette: Ortutay Gyula. Corvina — Akademie Verlag, NDK. 548 oldal, kötve 86 Ft 6., bővített, átdolgozott kiadás. Német nyelven. Magyar statisztikai zsebkönyv 1980 Statisztikai. Német nyelven 212 oldal + 28 grafikon, fűzve :­ 50 Ft angol nyelven 232 oldal + 28 grafikon, fűzve 50 Ft Részletes adatokat közöl hazánk helyzetéről, fejlődéséről. Tájékoz­tat az ipar, a beruházások, vala­mint a műszaki fejlesztés ered­ményeiről, kiemelve a felszaba­dulás óta eltelt 35 év eredmé­nyeit. Magyar történelmi tanulmányok 1980. 1—2. kötet Szerkesztette: Pamlényi Ervin vezetésével a szerkesztő bizottság Akadémiai, 1547 oldal, kötve 1400 Ft A Magyar Történészek Nemzeti Bizottsága immár hatodik alka­lommal publikálja a magyar tör­­ténetkutatók eredményeit, tanul­mánygyűjtemény formájában. Angol, francia, német és orosz nyelvű tanulmányok. Magyarország Útikönyv Szerkesztette: Németh Gyula Corvina. Kb. 360 oldal, kötve 140 Ft Bevezető része általános ismere­teket közöl Magyarország termé­szetrajzáról, történelméről és mű­velődéstörténetéről, mai gazda­sági, politikai helyzetéről, végül bemutatja az ország hat nagy táj­egységét s látnivalóit. Olasz nyelven. Negyedik Nemzetközi Finnugor Kongresszus II. kötet Szerkesztette: Ortutay Gyula és Gulya János Akadémiai. 258 oldal, kötve 200 Ft Ebben a kötetben lát napvilá­got a Budapesten tartott 4. Nem­zetközi Finnugor Kongresszus nyelvészeti, néprajzi, régészeti­történelmi, irodalmi anyaga. Angol, francia, magyar, német és orosz nyelven. Nemzetközi numizmatikai szimpozion Szerkesztette: Gedai István és Bíró-Sey Katalin Akadémiai. 221 oldal, 7 táblázat, 39 fotótábla, kötve 250 Ft A kötet annak a Varsóban és Bu­dapesten megtartott nemzetközi szimpozionnak az előadásait tar­talmazza, melynek témája a „Pénzhamisítás és utánverések az ó- és középkorban” volt. Angol, francia és német nyelvű tanulmányok. Wittman Tibor: Latin-Amerika története Corvina, 664 oldal, kötve 280 Ft A nemrégiben elhunyt nemzet­közi hírű magyar történészpro­fesszor munkája színesen mutatja be Latin-Amerika országainak gazdasági, társadalmi és kultúr­történetét. Spanyol nyelven. (Tardy Lajos: A tat­ár­or­szági rabszolgakereskede­lem és a magyarok a XIII —XV. században. Akadé­miai. 260 oldal, fűzve: kb. 25 Ft.) A nem-pedagógus társada­lom igencsak leegyszerűsíti a pedagógusok életét: nem fizikai munka, nem pro­duktív munka, nem krea­tív tevékenység ... Néhány év tanulás, s abból egy életen át elélhet a szeren­csés. Manapság nem emle­getik őket a nemzet nap­számosaiként, de még az értelmiség proletariátusa­ként is csak nagyritkán. S a család is egyre többet hárít át a nemzetnevelő értelmiségiekre ... Hanem azt csak a pedagógus tud­ja, milyen szellemi-fizikai megerőltetés azt a ritkán megadatott „jó órát” meg­tartani! S a produktivitás, a kreativitás kétségbevo­nása is kényes kérdés, ha pedagógusokról van szó! Nem elegendő mindössze „elméletben” tudni: a ta­nítva nevelők népes tár­sadalmától függ a jövőnk, ők produkálják az eljöven­dő társadalmak gazdasági­­szellemi „alapanyagát”, az embert, akinek termelni, alkotnia kell. Nincs olyan szakmai-szaktárgyi, mód­szertani, politikai, pszicho­lógiai felkészültség, amely elegendő lehetne a jövő társadalmának értő, féltő alakításához! Ehhez való­ban elhivatottság szüksé­geltetik. Mert az iskola, az intézmény még mindig nem a jövő társadalmának elő­­vetített modellje, s a pe­dagógus szerepének (sze­repeinek !) fölkészítésé­nek, állandó, intézményesí­tett továbbképzésének kö­rülményei sem egyértel­műen tisztázottak. Koncz János Pedagógus­hivatás címmel megjelenő kötete mentes minden el­hivatott pedagógusra jel­lemző pátosztól: nem di­csekszik és nem panaszko­dik. Csak feltérképez: a pedagógusmúltat és­­jelent, és a lehetséges, körvona­lazódó jövőt vázolja, a múltbeli helyzet tanulságai és a jelenkori szándékok alapján. Alaposan doku­mentált tanulmánya a kö­zösséget szolgálók múltjá­ból a munkásmozgalommal való kapcsolatokat emeli ki, aztán ismerteti a peda­gógusok helyét, szerepét a világ első szocializmust építő társadalmában, majd a magyar tanító-nevelők társadalmának szentelt könyve tetemes részét. Tör­ténelem ez, a pedagógusi hivatást vállalók története, s jövőkutatás is, ugyan­ebben a témakörben. Való­színű, hogy a gyakorló pe­dagógusok éppen ezt a prognózisrészt fogják leg­inkább értékelni, még ak­kor is, ha nem mindennel értenek majd egyet. De azt mindenképpen elisme­rik majd, hogy nem utó­pisztikusak, s mégis okkal optimista töltésűek a „Ne­velés és szakképzés”, a „Társadalmi fejlődés peda­gógiai igényei”, a „Peda­gógusképzés, továbbképzés, önképzés”, a „Szocialista köznevelés távlatai” címet viselő fejezetek: realitások­kal, igényekkel és lehetősé­gekkel számolnak. S mi sem kellemesebb, mint op­timista prognózist olvasni! Gellért Gyöngyi (Koncz János: Pedagógus­hivatás. Kossuth, Kb. 256 oldal, fűzve 17 Ft.) Nem könnyű mesterség Illusztráció Kiss Tamás Amiről a puszta mesél című könyvéből (Corvina)

Next