Könyvvilág, 1980 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1980-07-01 / 8. szám
Rabok és rabtartók A köztudatban — helyesen — úgy él, hogy Magyarország földrajzi helyzeténél fogva évszázadokon át az örökös hadszíntér szerepét töltötte be a keresztény és az oszmán világhatalom fegyveres mérkőzéseiben — és ezek a véres háborúk egyszerűen „elfogyasztották”, elvéreztették a katonáskodó magyarságot. A harcokban valóban elhullott a fegyverforgató magyarság színe-java, de az már kevésbé közismert, hogy a legvéresebb háborús évkörök csatatéren maradt áldozatainak száma meg sem közelíti azokét, akik a háborúk következtében megműveletlenül maradt országban dühöngő járványok, éhínségek martalékaivá váltak. A történelmi statisztikák, orvostörténeti szakmunkák alapján ma már méreteiben is érzékelhetjük történeti demográfiánk két legjelentősebb tényezőjének, a háborúknak és a járványoknak a hatását. E kettőhöz csatlakozik többé-kevésbé egyenrangú harmadikként a rabságba hurcolás, rabszolgaságba jutás. Következményeként országrészek néptelenedtek el, s az elhurcoltak helyére idegeneket telepítettek be. A késő középkor emberkereskedelmének legfontosabb lebonyolítási, helyei a Krím-félszigeti olasz gyarmatvárosok voltak, elsősorban a génuai köztársaság gyarmati birodalmának gyöngyszeme, a Fekete-tenger partján fekvő Kaffa. Több más, akkor ismert emberpiac mellett Európa és a Távol-, valamint Közép-Kelet államai közötti árucserének ezt a nagyszerűen igazgatott központját már a XIII. század derekától méltán tekinthetjük a hazájukból elhurcolt magyarok tragikus „tranzithelyének”; itt kerültek elsősorban a kereslet és kínálat pillanatnyi alakulásától, de „szerencsétől”, testi erőtől, egészségi állapottól, nemtől és életkortól függően is az egyiptomi mámélus hadsereg rabszolgákból verbuválódó (sokszor fényes pályát biztosító) soraiba, a török janicsárság állományába, gályák padjaira vagy éppenséggel itáliai polgári háztartásokhoz cselédsorba ... „Egyetlen keresztény nemzet fiaiból sincsen olyan sok a mamelukok között, mint a magyarból” — állapítja meg 1483. évi kairói látogatása során a német Felix Faber. A mindent paragrafusokba foglaló génuai közigazgatásban néhány hordó bor, végselyem, posztóbála vagy bármi más ingóság adásvételét közjegyzői okiratba foglalták, s ezalól természetesen a „beszélő tárgyak”, vagyis a rabszolgák adásvétele sem volt kivétel. Kaffa virágkorában több tucat közjegyző foglalkozott az adásvételek lajstromozásával, s a jegyzőkönyvek részben az utókorra maradtak. Az első időszak szűkszavú tőmondatai csak magát az ügyletet rögzítik, s csupán sejteni engedik a mögöttük meghúzódó tragédiákat. Később, a XV. századtól a közlékenyebbé vált ügyleti iratok jóvoltából egyre nagyobb számú magyar rab sorsát ismerjük meg a napjainkban publikált közjegyzői okiratokból, s ha a rabok tömegeinek életpályáját az adatok érthető hiányossága miatt nem is követhetjük nyomon, mégis sok következtetés levonására kapunk alapot. A Krím-félsziget egészen az 1650-es évek végéig szolgált a Magyarországról és Erdélyből elhurcolt magyarság „gyűjtőtábora” gyanánt. A tatárok idehurcolták a XIII. században magyar rabjaikat, és II. Rákóczi György erdélyi fejedelem megvert seregének túlnyomó része is itt fejezte be életét, utódaiban a tatárságba olvadva, hiszen a magasra srófolt kiváltási összeget csak kevés közrendű magyar rab családja tudta előteremteni... Munkám előterében a magyar, valamint a magyarokkal rokon népek fiaival folytatott rabszolgakereskedelem áll, de a hátteret a középkori Magyar- országnak a krími tatár kánsággal, valamint az ott létesült génuai és velencei kolóniákkal fennállt politikai, gazdasági és egyházi kapcsolatainak igen színes eseménytörténete szolgáltatja. Főszereplői a magyar rabok és rabtartóik, de természetesen nem hagyhattam ki vizsgálódásaimból azokat a maniaro mangiar rabokat sem, akiket talán nem egészen alap nélkül lehet a keleten maradt magyar néptöredékek tagjainak tekinteni. Tardy Lajos („Kiadóink jelentik” — folytatás.) Harmath Ádám—Hartai Lajos: A foglalkozási jegytől az oktatóprogramig Zrínyi: 244 oldal, kötve 42 Ft Azokat az eljárásokat, fogásokat, törvényszerűségeket ismerteti, amelyek az oktatóprogramok készítéséhez, azok helyes alkalmazásához szükségesek. Haditechnika 1980 Zrínyi, 276 oldal, kötve 40 Ft Az elmúlt évek legjelentősebb katonapolitikai eseménye a SALT I II. tárgyalássorozat és annak aláírása. A tanulmánygyűjteményben ehhez kapcsolódik néhány igen fontos haditechnikai területnek és eredményeinek bemutatása. A csapatvezetés automatizálása Zrínyi. A katonai vezetés időszerű kérdései V. 308 oldal, kötve 35 Ft A munka fő tárgykörei: a csapatvezetés automatizálásának objektív szükségszerűsége és tudományos alapjai, az automatizálás elvei és reális lehetőségei, az automatizált csapatvezetés optimalizálása és az ember helye és szerepe az automatizált csapatvezetési rendszerben. Katonai helyesírási tanácsadó szótár Zrínyi. 464 oldal, kötve 58 Ft jellegénél fogva csak a katonai szavak helyes írásmódjára nézve szolgál felvilágosítással és tanácscsal, korántsem akar tehát valamiféle katonai lexikon vagy szabályzat lenni. Ismeretterjesztés Papp-Váry Árpád: A térképolvasás titkai Táncsics: A mi világunk 66. 32 oldal, fűzve 3 Ft A turistatérképek tartalmát és azok használatát ismerteti meg az olvasóval. Johann Dorschner: A bolygók — a Föld testvérei Gondolat Zsebkönyvek. Kb. 128 oldal, fűzve 15 Ft A sorozatban megjelent, nagy sikerű „Van-e élet a Földön kívül?” szerzője ebben a kötetben a Tejútrendszer bolygóiról, szerkezetükről, típusaikról színes és átfogó képet ad a legújabb kutatási eredményekre építve. Fordította: Nagy Imre. Idegen nyelvű könyvek Donhoffer Szilárd: Az agy homeothermiája Az agyi véráramlás, agyi hőtermelés és agyi hőmérséklet hideg környezetben: a neuroglia szerepe Akadémiai: 140 oldal, kötve 120 Ft Donhoffer professzor évtizedek óta eredményesen kutatja a hőszabályozás élet- és kórtanát. Könyvében a termoreguláció egyik nagy kérdésével, az agyvelő hőállandóságát biztosító mechanizmusok működésével foglalkozik. Angol nyelven: Európai fővárosok Szerkesztette: Ságvári Ágnes. Építéstörténeti források Corvina — K. G. Saur, München, New York, London, Paris. 576 oldal, kötve kb. 580 Ft A nagyszabású munka az összes európai főváros építészettörténetét, építészeti emlékeit, valamint a levéltárak városépítéssel kapcsolatos anyagát foglalja össze. Angol és francia nyelven. Finnugor tanulmányok XIV. Szerkesztette: Erdődi József Akadémiai. 182 oldal, fűzve 150 Ft A kötet a lappológia kérdéseivel foglalkozik. Francia, német, orosz és finn nyelvű tanulmányok Peter B. Golden: Kazár tanulmányok I—II. A kazárok eredetének történetifilológiai vizsgálata Akadémiai. Bibliotheca orientalis Hungarica XXV. 315 oldal, 252 fakszimile tábla, kötve 520 Ft Az első kötetben a szerző tisztázza azt az etnikai környezetet, amelyből a kazár állam kiemelkedett, majd áttekintést nyújt a kazár történetről és összehasonlító módszerrel elemzi a kazár intézményeket. A második kötet a kazárok nyelvi maradványait megőrzött forrásanyag 252 fakszimilét tartalmazó gyűjteménye. Angol nyelven. Kiss Tamás: Amiről a puszta mesél Corvina. Bölcs Bagoly. 54 oldal, kötve kb. 35 Ft A szerző a Hortobágy vidékének történetét, állat- és növényvilágát, népszokásait mutatja be ifjú olvasóinak, Berki Viola hangulatos, színes rajzai kíséretében. Német nyelven. Magyar Elek: ínyesmester szakácskönyve Corvina — Verlag für die Frau, Nr.K Kb. 630 oldal, kötve '*'15 Ft 13., bővített kiadás. Német nyelven. Magyar népmesék Szerkesztette: Ortutay Gyula. Corvina — Akademie Verlag, NDK. 548 oldal, kötve 86 Ft 6., bővített, átdolgozott kiadás. Német nyelven. Magyar statisztikai zsebkönyv 1980 Statisztikai. Német nyelven 212 oldal + 28 grafikon, fűzve : 50 Ft angol nyelven 232 oldal + 28 grafikon, fűzve 50 Ft Részletes adatokat közöl hazánk helyzetéről, fejlődéséről. Tájékoztat az ipar, a beruházások, valamint a műszaki fejlesztés eredményeiről, kiemelve a felszabadulás óta eltelt 35 év eredményeit. Magyar történelmi tanulmányok 1980. 1—2. kötet Szerkesztette: Pamlényi Ervin vezetésével a szerkesztő bizottság Akadémiai, 1547 oldal, kötve 1400 Ft A Magyar Történészek Nemzeti Bizottsága immár hatodik alkalommal publikálja a magyar történetkutatók eredményeit, tanulmánygyűjtemény formájában. Angol, francia, német és orosz nyelvű tanulmányok. Magyarország Útikönyv Szerkesztette: Németh Gyula Corvina. Kb. 360 oldal, kötve 140 Ft Bevezető része általános ismereteket közöl Magyarország természetrajzáról, történelméről és művelődéstörténetéről, mai gazdasági, politikai helyzetéről, végül bemutatja az ország hat nagy tájegységét s látnivalóit. Olasz nyelven. Negyedik Nemzetközi Finnugor Kongresszus II. kötet Szerkesztette: Ortutay Gyula és Gulya János Akadémiai. 258 oldal, kötve 200 Ft Ebben a kötetben lát napvilágot a Budapesten tartott 4. Nemzetközi Finnugor Kongresszus nyelvészeti, néprajzi, régészetitörténelmi, irodalmi anyaga. Angol, francia, magyar, német és orosz nyelven. Nemzetközi numizmatikai szimpozion Szerkesztette: Gedai István és Bíró-Sey Katalin Akadémiai. 221 oldal, 7 táblázat, 39 fotótábla, kötve 250 Ft A kötet annak a Varsóban és Budapesten megtartott nemzetközi szimpozionnak az előadásait tartalmazza, melynek témája a „Pénzhamisítás és utánverések az ó- és középkorban” volt. Angol, francia és német nyelvű tanulmányok. Wittman Tibor: Latin-Amerika története Corvina, 664 oldal, kötve 280 Ft A nemrégiben elhunyt nemzetközi hírű magyar történészprofesszor munkája színesen mutatja be Latin-Amerika országainak gazdasági, társadalmi és kultúrtörténetét. Spanyol nyelven. (Tardy Lajos: A tatárországi rabszolgakereskedelem és a magyarok a XIII —XV. században. Akadémiai. 260 oldal, fűzve: kb. 25 Ft.) A nem-pedagógus társadalom igencsak leegyszerűsíti a pedagógusok életét: nem fizikai munka, nem produktív munka, nem kreatív tevékenység ... Néhány év tanulás, s abból egy életen át elélhet a szerencsés. Manapság nem emlegetik őket a nemzet napszámosaiként, de még az értelmiség proletariátusaként is csak nagyritkán. S a család is egyre többet hárít át a nemzetnevelő értelmiségiekre ... Hanem azt csak a pedagógus tudja, milyen szellemi-fizikai megerőltetés azt a ritkán megadatott „jó órát” megtartani! S a produktivitás, a kreativitás kétségbevonása is kényes kérdés, ha pedagógusokról van szó! Nem elegendő mindössze „elméletben” tudni: a tanítva nevelők népes társadalmától függ a jövőnk, ők produkálják az eljövendő társadalmak gazdaságiszellemi „alapanyagát”, az embert, akinek termelni, alkotnia kell. Nincs olyan szakmai-szaktárgyi, módszertani, politikai, pszichológiai felkészültség, amely elegendő lehetne a jövő társadalmának értő, féltő alakításához! Ehhez valóban elhivatottság szükségeltetik. Mert az iskola, az intézmény még mindig nem a jövő társadalmának elővetített modellje, s a pedagógus szerepének (szerepeinek !) fölkészítésének, állandó, intézményesített továbbképzésének körülményei sem egyértelműen tisztázottak. Koncz János Pedagógushivatás címmel megjelenő kötete mentes minden elhivatott pedagógusra jellemző pátosztól: nem dicsekszik és nem panaszkodik. Csak feltérképez: a pedagógusmúltat ésjelent, és a lehetséges, körvonalazódó jövőt vázolja, a múltbeli helyzet tanulságai és a jelenkori szándékok alapján. Alaposan dokumentált tanulmánya a közösséget szolgálók múltjából a munkásmozgalommal való kapcsolatokat emeli ki, aztán ismerteti a pedagógusok helyét, szerepét a világ első szocializmust építő társadalmában, majd a magyar tanító-nevelők társadalmának szentelt könyve tetemes részét. Történelem ez, a pedagógusi hivatást vállalók története, s jövőkutatás is, ugyanebben a témakörben. Valószínű, hogy a gyakorló pedagógusok éppen ezt a prognózisrészt fogják leginkább értékelni, még akkor is, ha nem mindennel értenek majd egyet. De azt mindenképpen elismerik majd, hogy nem utópisztikusak, s mégis okkal optimista töltésűek a „Nevelés és szakképzés”, a „Társadalmi fejlődés pedagógiai igényei”, a „Pedagógusképzés, továbbképzés, önképzés”, a „Szocialista köznevelés távlatai” címet viselő fejezetek: realitásokkal, igényekkel és lehetőségekkel számolnak. S mi sem kellemesebb, mint optimista prognózist olvasni! Gellért Gyöngyi (Koncz János: Pedagógushivatás. Kossuth, Kb. 256 oldal, fűzve 17 Ft.) Nem könnyű mesterség Illusztráció Kiss Tamás Amiről a puszta mesél című könyvéből (Corvina)