Könyvvilág, 1982 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1982-01-01 / 1. szám

(Folytatás az 1. oldalról.) műanyag dobozok sora kö­vet. Otthon a betolakodók növekedésnek indulnak, el­foglalják az egész lakást, az emberek kénytelenek belé­jük költözni, de még a köz­épületek, hidak, hegyek is mind műanyag tokba ke­rülnek. Végül a csillagászok észreveszik, hogy az űrben hatalmas műanyag tartály közeledik és az egész Föld bekebelezésére készül. Ro­­dari hallatlanul gazdag fan­táziája nyomán (groteszk­­ségét kitűnően jelenítik meg Kós Péter színes gra­fikái!) azért elég derűs vi­lág bontakozik ki, amely­nek abszurditása, kesernyés élet az ember fölé nőtt technika, a tökélyre vitt manipuláció, az iskolai dresszúra értelmetlensége, az önként vállalt hazugsá­gok és korunk egyéb he­veny betegségei ellen irá­nyulnak. Gyermekeknek ír egyáltalán Rodari? Aligha. De a 9-10 évesek is bizto­san megtalálják benne a magukét. Legjobb volna, ha a gyerek némi idő múltán félretenné, hogy 10-15 év múlva újra elővegye. Mi­lyen világos lesz majd ak­kor, és mennyi új színt kap az egykori gyerekkori em­lék! (C­ianni Rodari: Zongora Bili és a madárijesztők. Mó­ra. 83 oldal, kötve 21 Ft.) Ám ha vannak, akik vi­­szolyognak a groteszktől és csemetéik lelki világát óv­ni szeretnék a fantázia fel­kavaró hatásától, azok ve­gyék meg bizalommal Ko­vács Lajos könyvét: Nyol­cadikba járni áprilisi tréfa. Sajátos életkor a nyolcadi­kosoké : búcsúznak gyer­mekkoruk iskolájától, és szeretnének búcsúzni a gyermekkortól is, de még nem felnőttek, s ez sok szándékolt és akaratlan hu­mor forrása. Föl-fölmerül­­nek a tizenévesek körül gyűrűző súlyosabb gondok is: a korai pályaválasztás kényszere, az élsportolókép­zés, a családi élet rendezet­lensége, a gyerekek vészes elkényeztetése , de mé­lyebb hullámokat nem ka­varnak. A gyerekek kedve­sek, elevenek, nagyobb gondokat ők sem igen okoz­nak a felnőtteknek. Túl ko­molyan nem veszik az is­kolát, de elfogadják mint tényt, és győzik cérnával a vég nélküli értekezleteket, vitákat, a koedukációból fa­kadó fiú-lány csatákat. És mindent beragyog az előt­tük álló élet végtelennek tűnő ígérete, a kamaszkor derűje. (Kovács Lajos: Nyolcadik­ba járni áprilisi tréfa. Mó­ra. 244 oldal, fűzve 14 Ft.) Könyvkiadásunk immár rendszeressé vált év vé­gi ajándéka a tizenéve­seknek a Fiúk és a Lányok könyve ez évben is színes, változatos olvasmányokkal lepte meg olvasóit, öröm találkozni Tamási Áron, Jack London, Gelléri An­dor Endre, Csingiz Ajtma­­tov írásaival, a szép Zelk-, Károlyi Amy-, Kiss Bene­dek-, Gabriele Mistral-, Kiss Dénes-versek­kel. A képzőművészetet a Lányok könyvé-iben tucatnál is több cikk képviseli (ami akaratlanul felveti a szí­nes­ reprók iránti igényt), míg a zene mérlege még akkor is gyengébb, ha Il­­­lyés Gyula már ismert, klasszikus Kodály-emléke­­zésére bukkanunk. A fiú­kéban is Van egy Kodály­­cikk, mindkettőben az ob­uigát­­rock-panoráma­, és a lányoknak egy kurta em­­lé­keztetés a Haydn-évfor­­dulóra; ez minden. No de félre a kritikusi partista­­mérleggel, hiszen a fiatal olvasó nem az efféle ará­nyokat firtatja. Rengeteg mindenről van itt szó: ma­gyar múltról, munkásmoz­galomról, honismeretről és távoli világokról, sárkány­­repülésről és vasúttörté­netről, környezetvédelem­ről és komputer-krimiről. Ami pedig a fiatalok bál­­ványait illeti? Úgy látszik, éppen a bálványság éveit éljük, s ennek szellemében tájékozódhat a fiatal olva­só a Travolta-sztoriról, Pink Floydékról, tegnapi és mai ideálokról és tárgyila­gos hangon a mögöttük se­rénykedő világméretű szó­rakoztató iparról. Azonban mind a két könyv iskola­­mesteri kenetesség nélkül nyújt be válogatást olya­nokról, akik közül a fia­talok a maguk külön bejá­ratú és sokszor igencsak tiszavirág-életű hősei mel­lé tartós ideálokat is talál­hatnak. (Fiúk könyve. Móra. 334 oldal, kötve 40 Ft. Lányok könyve. Móra. 333 oldal, kötve 40 Ft.) A végére további „vissza­­köszönős” könyvek marad­tak. Ilyen, László Endrének a rádióból ismert Szíriusz kapitány­a. A 25. század­ban a már önálló és vi­rágzó Holdállamban egy szép napon megjelenik egy gyanús idegen. Három talpraesett lurkó, két fiú és egy lány, idős (de még nem öreg, mindössze 100 éves!) barátjukkal, a bölcs Szíriusz kapitánnyal nyo­moznak utána. Államelle­nes gonosztevőnek vélik, ámde kiderül, hogy na­gyon tehetséges tudós, aki felesége és kisfia halála óta meghasonlott önmagá­val és a világgal. A gyere­kek hozzák vissza a dolgo­zó emberek harmonikus világába, és hogy a bol­dogság teljes legyen, még a halált is legyőzik. Szi­nusz kapitány zseniális találmánya, az oxigénbe­fecskendezés segítségével életre kelti a sorsüldözött tudós hat éve fagyhalált halt, imádott feleségét (foglalkozására nézve ope­rettdíva) és fiacskáját. Ennyi egészséges izgalom mellett­­bizonyára nem za­varják az ifjú olvasót az olyan apróságok sem, hogy fél évezred múlva, a Hol­don a gyerekeket tejszínha­bos kakaóval és mazsolás kuglóffal vendégelik meg, sőt, még a felnőttekre is a megnyugtatás erejével hat, amikor arról olvasnak, hogy Szíriusz kapitány öreg házvezetőnője falép­csőn cammog le a pincé­be egy ... demizson borért. Minden gyerekkönyv szol­gálhat játékoskönyvként, ha ifjú olvasóját valami­lyen tevékenységre serken­ti. De bizonyos, hogy több­féle foglalatosságra buzdí­tanak az olyan könyvek, amelyek eleve ezt a felada­tot vállalják föl, mint pél­­dául a Móra „Jó játék”-kö­­tetei. Jánosi Sándor, a já­tékok és kézügyességek avatott mestere már nem először szerepel ebben a sorozatban. (Előző kötetei: „Jó játék a hang, a csend” és „Jó játék a madzag, a drót”.) Új kötetének címe, a többiek példájára, csupán kettőt nevez meg azokból az anyagokból, amelyeknek megmunkálása jó szórako­zás kilenc éven felüli gyo­mert influenza ellen ez a legjobb orvosság. (László Endre: Jóholdat, Szíriusz kapitány! Móra, 285 oldal, fűzve 18 Ft.) Régi-régi, de milyen ked­ves ismerősünk az Egy ko­misz közök naplója. Vala­ha, 50-60 éve, figurái köz­ismertek voltak, elsősor­ban, maga a vásott Hacker Bandi, sikerültebb kiszólá­sai pedig közmondássá váltak. Akkor még a szer­ző neve nélkül látott nap­világot, s a címlapon mindössze ez állt: átdol­gozta Karinthy Frigyes. Sokáig azt gondoltuk, nem is átdolgozás a közismert helyesírási hibáktól hem­zsegő napló, hanem Ka­rinthy saját alkotása. Az­óta a szerző nevét kinyo­mozták. Bizonyára az ő ér­deme — érett fejjel ma ezt is értékeljük — a század­végi, a benzinmotor előtti Amerika filmszerűen plasz­tekeknek, de túlmenve a címen, hasznos utasításo­kat ad a fakéreg, a kobak­tok és a szaru feldolgozá­sához is. Viszont megma­rad a hagyományos anya­gok körében, nem tér ki például arra, hogy bizo­nyos fajta műanyagokat a csonthoz hasonlóan lehet megmunkálni. Az ismertetést a szerszá­mokkal kezdi Jánosi Sán­dor: hol lehet megvenni, vagy hogyan lehet megcsi­nálni, s mi a módja hasz­nálatuknak, karbantartá­suknak. Ezután tér rá a tárgyak formálására a nyárstól, s más egyszerű használati eszközöktől a pásztorművészet oly reme­keiig, mint a falemezekből összeszerkesztett, bogrács­­ikus ábrázolása, de az alapjában jószándékú, minden iránt érdeklődő és mindent kipróbáló gyerek figurája, aki akaratán kí­vül hajmeresztő kalandok­ba keveredik, mert éppen csak a felnőtt társadalom­ba nem tud beilleszkedni. Az egész napló kérlelhe­tetlenül célba találó, ellen­állhatatlan humora, mind Karinthy zsenialitásának köszönheti létét. Legyen a kedves szülőkben — azok­ban, akik Hacker Bandi naplóját még nem, olvas­ták volna — elegendő tü­relem: viseljék el, hogy előbb a gyerek olvassa vé­gig zavartalanul. De a könyv megvételével ne késlekedjenek: mindössze 75 ezer példányban jelent meg! (Metta V. Victor: Egy ko­misz kölök naplója. Móra. 257 oldal, kötve 22 Ft.) Széll Jenő alá való kutyagerinc vagy az ékes ivócsanak. A leírá­sok számos olyan fogalom­mal ismertetnek meg, ame­lyeket nemcsak a gyerek­olvasók nem ismernek, ha­nem valószínűleg a szüleik sem. A szöveg és a sok áb­ra azonban mindenkit el­igazít. Vide Győző illuszt­rációinak színválasztása nem kellemes, így a bemu­tatott népi alkotások szép­ségét nem tudja mindig ér­zékeltetni, de a szakszerű bemutatás követelményé­nek mindegyik megfelel. Vargha Balázs (Jánosi Sándor—Vida Győ­ző: Jó játék a fa, a csont. Móra, 72 oldal, kötve 30 Jó játék a fa, a csont Vásárhelyi Antal grafikája KONYVVILAG

Next