Könyvvilág, 1982 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1982-01-01 / 1. szám
(Folytatás az 1. oldalról.) műanyag dobozok sora követ. Otthon a betolakodók növekedésnek indulnak, elfoglalják az egész lakást, az emberek kénytelenek beléjük költözni, de még a középületek, hidak, hegyek is mind műanyag tokba kerülnek. Végül a csillagászok észreveszik, hogy az űrben hatalmas műanyag tartály közeledik és az egész Föld bekebelezésére készül. Rodari hallatlanul gazdag fantáziája nyomán (groteszkségét kitűnően jelenítik meg Kós Péter színes grafikái!) azért elég derűs világ bontakozik ki, amelynek abszurditása, kesernyés élet az ember fölé nőtt technika, a tökélyre vitt manipuláció, az iskolai dresszúra értelmetlensége, az önként vállalt hazugságok és korunk egyéb heveny betegségei ellen irányulnak. Gyermekeknek ír egyáltalán Rodari? Aligha. De a 9-10 évesek is biztosan megtalálják benne a magukét. Legjobb volna, ha a gyerek némi idő múltán félretenné, hogy 10-15 év múlva újra elővegye. Milyen világos lesz majd akkor, és mennyi új színt kap az egykori gyerekkori emlék! (Cianni Rodari: Zongora Bili és a madárijesztők. Móra. 83 oldal, kötve 21 Ft.) Ám ha vannak, akik viszolyognak a groteszktől és csemetéik lelki világát óvni szeretnék a fantázia felkavaró hatásától, azok vegyék meg bizalommal Kovács Lajos könyvét: Nyolcadikba járni áprilisi tréfa. Sajátos életkor a nyolcadikosoké : búcsúznak gyermekkoruk iskolájától, és szeretnének búcsúzni a gyermekkortól is, de még nem felnőttek, s ez sok szándékolt és akaratlan humor forrása. Föl-fölmerülnek a tizenévesek körül gyűrűző súlyosabb gondok is: a korai pályaválasztás kényszere, az élsportolóképzés, a családi élet rendezetlensége, a gyerekek vészes elkényeztetése , de mélyebb hullámokat nem kavarnak. A gyerekek kedvesek, elevenek, nagyobb gondokat ők sem igen okoznak a felnőtteknek. Túl komolyan nem veszik az iskolát, de elfogadják mint tényt, és győzik cérnával a vég nélküli értekezleteket, vitákat, a koedukációból fakadó fiú-lány csatákat. És mindent beragyog az előttük álló élet végtelennek tűnő ígérete, a kamaszkor derűje. (Kovács Lajos: Nyolcadikba járni áprilisi tréfa. Móra. 244 oldal, fűzve 14 Ft.) Könyvkiadásunk immár rendszeressé vált év végi ajándéka a tizenéveseknek a Fiúk és a Lányok könyve ez évben is színes, változatos olvasmányokkal lepte meg olvasóit, öröm találkozni Tamási Áron, Jack London, Gelléri Andor Endre, Csingiz Ajtmatov írásaival, a szép Zelk-, Károlyi Amy-, Kiss Benedek-, Gabriele Mistral-, Kiss Dénes-versekkel. A képzőművészetet a Lányok könyvé-iben tucatnál is több cikk képviseli (ami akaratlanul felveti a színes reprók iránti igényt), míg a zene mérlege még akkor is gyengébb, ha Illyés Gyula már ismert, klasszikus Kodály-emlékezésére bukkanunk. A fiúkéban is Van egy Kodálycikk, mindkettőben az obuigátrock-panoráma, és a lányoknak egy kurta emlékeztetés a Haydn-évfordulóra; ez minden. No de félre a kritikusi partistamérleggel, hiszen a fiatal olvasó nem az efféle arányokat firtatja. Rengeteg mindenről van itt szó: magyar múltról, munkásmozgalomról, honismeretről és távoli világokról, sárkányrepülésről és vasúttörténetről, környezetvédelemről és komputer-krimiről. Ami pedig a fiatalok bálványait illeti? Úgy látszik, éppen a bálványság éveit éljük, s ennek szellemében tájékozódhat a fiatal olvasó a Travolta-sztoriról, Pink Floydékról, tegnapi és mai ideálokról és tárgyilagos hangon a mögöttük serénykedő világméretű szórakoztató iparról. Azonban mind a két könyv iskolamesteri kenetesség nélkül nyújt be válogatást olyanokról, akik közül a fiatalok a maguk külön bejáratú és sokszor igencsak tiszavirág-életű hősei mellé tartós ideálokat is találhatnak. (Fiúk könyve. Móra. 334 oldal, kötve 40 Ft. Lányok könyve. Móra. 333 oldal, kötve 40 Ft.) A végére további „visszaköszönős” könyvek maradtak. Ilyen, László Endrének a rádióból ismert Szíriusz kapitánya. A 25. században a már önálló és virágzó Holdállamban egy szép napon megjelenik egy gyanús idegen. Három talpraesett lurkó, két fiú és egy lány, idős (de még nem öreg, mindössze 100 éves!) barátjukkal, a bölcs Szíriusz kapitánnyal nyomoznak utána. Államellenes gonosztevőnek vélik, ámde kiderül, hogy nagyon tehetséges tudós, aki felesége és kisfia halála óta meghasonlott önmagával és a világgal. A gyerekek hozzák vissza a dolgozó emberek harmonikus világába, és hogy a boldogság teljes legyen, még a halált is legyőzik. Szinusz kapitány zseniális találmánya, az oxigénbefecskendezés segítségével életre kelti a sorsüldözött tudós hat éve fagyhalált halt, imádott feleségét (foglalkozására nézve operettdíva) és fiacskáját. Ennyi egészséges izgalom mellettbizonyára nem zavarják az ifjú olvasót az olyan apróságok sem, hogy fél évezred múlva, a Holdon a gyerekeket tejszínhabos kakaóval és mazsolás kuglóffal vendégelik meg, sőt, még a felnőttekre is a megnyugtatás erejével hat, amikor arról olvasnak, hogy Szíriusz kapitány öreg házvezetőnője falépcsőn cammog le a pincébe egy ... demizson borért. Minden gyerekkönyv szolgálhat játékoskönyvként, ha ifjú olvasóját valamilyen tevékenységre serkenti. De bizonyos, hogy többféle foglalatosságra buzdítanak az olyan könyvek, amelyek eleve ezt a feladatot vállalják föl, mint például a Móra „Jó játék”-kötetei. Jánosi Sándor, a játékok és kézügyességek avatott mestere már nem először szerepel ebben a sorozatban. (Előző kötetei: „Jó játék a hang, a csend” és „Jó játék a madzag, a drót”.) Új kötetének címe, a többiek példájára, csupán kettőt nevez meg azokból az anyagokból, amelyeknek megmunkálása jó szórakozás kilenc éven felüli gyomert influenza ellen ez a legjobb orvosság. (László Endre: Jóholdat, Szíriusz kapitány! Móra, 285 oldal, fűzve 18 Ft.) Régi-régi, de milyen kedves ismerősünk az Egy komisz közök naplója. Valaha, 50-60 éve, figurái közismertek voltak, elsősorban, maga a vásott Hacker Bandi, sikerültebb kiszólásai pedig közmondássá váltak. Akkor még a szerző neve nélkül látott napvilágot, s a címlapon mindössze ez állt: átdolgozta Karinthy Frigyes. Sokáig azt gondoltuk, nem is átdolgozás a közismert helyesírási hibáktól hemzsegő napló, hanem Karinthy saját alkotása. Azóta a szerző nevét kinyomozták. Bizonyára az ő érdeme — érett fejjel ma ezt is értékeljük — a századvégi, a benzinmotor előtti Amerika filmszerűen plasztekeknek, de túlmenve a címen, hasznos utasításokat ad a fakéreg, a kobaktok és a szaru feldolgozásához is. Viszont megmarad a hagyományos anyagok körében, nem tér ki például arra, hogy bizonyos fajta műanyagokat a csonthoz hasonlóan lehet megmunkálni. Az ismertetést a szerszámokkal kezdi Jánosi Sándor: hol lehet megvenni, vagy hogyan lehet megcsinálni, s mi a módja használatuknak, karbantartásuknak. Ezután tér rá a tárgyak formálására a nyárstól, s más egyszerű használati eszközöktől a pásztorművészet oly remekeiig, mint a falemezekből összeszerkesztett, bográcsikus ábrázolása, de az alapjában jószándékú, minden iránt érdeklődő és mindent kipróbáló gyerek figurája, aki akaratán kívül hajmeresztő kalandokba keveredik, mert éppen csak a felnőtt társadalomba nem tud beilleszkedni. Az egész napló kérlelhetetlenül célba találó, ellenállhatatlan humora, mind Karinthy zsenialitásának köszönheti létét. Legyen a kedves szülőkben — azokban, akik Hacker Bandi naplóját még nem, olvasták volna — elegendő türelem: viseljék el, hogy előbb a gyerek olvassa végig zavartalanul. De a könyv megvételével ne késlekedjenek: mindössze 75 ezer példányban jelent meg! (Metta V. Victor: Egy komisz kölök naplója. Móra. 257 oldal, kötve 22 Ft.) Széll Jenő alá való kutyagerinc vagy az ékes ivócsanak. A leírások számos olyan fogalommal ismertetnek meg, amelyeket nemcsak a gyerekolvasók nem ismernek, hanem valószínűleg a szüleik sem. A szöveg és a sok ábra azonban mindenkit eligazít. Vide Győző illusztrációinak színválasztása nem kellemes, így a bemutatott népi alkotások szépségét nem tudja mindig érzékeltetni, de a szakszerű bemutatás követelményének mindegyik megfelel. Vargha Balázs (Jánosi Sándor—Vida Győző: Jó játék a fa, a csont. Móra, 72 oldal, kötve 30 Jó játék a fa, a csont Vásárhelyi Antal grafikája KONYVVILAG