Könyvvilág, 1987 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1987-05-01 / 5. szám

POLITIKA, TÖRTÉNELEM GYORSINTERJÚ Berend T. Ivánnal • A válságos évtizedek új, átdolgozott változatáról a szerző a következőket mondja: ■ Több mint húsz, egyedül vagy szerző­társsal publikált könyvem közül talán ez áll legközelebb a szívemhez. Végelátha­tatlan izgalom és öröm volt az a jóné­­hány év, amit ezzel a könyvvel töltöttem, hiszen hét-nyolc közép- és kelet-euró­pai ország a múlt század végétől a má­sodik világháborúig terjedő történelmét magyarázza. Azt a furcsa történelmet, a gazdaságtól a politika történetén az ide­ológiatörténeten át a művészetekig, amely végső soron a 20. század legna­gyobb felfedezéseit produkálta a világ­nak. A két világháborút, amely ebben a régióban robbant ki, a bolsevik forradal­mat, amely megváltoztatta a század tör­ténelmét, megkésett nemzeti forradal­makat, amelyek a század első felében hívtak életre új nemzeti államokat, sok olyat, amely korábban ebben a formá­ban nem létezett. És a különböző árnya­latú jobboldali radikalizmusokat, a ná­cizmusig és a különböző balkáni dikta­túrákig. Nos, ezeknek magyarázatára vállalkoztam ebben a könyvben, és igyekeztem bemutatni, milyen közös gyökere volt annak a lázadásnak, amely ilyen különböző utakon-módo­­kon keresett választ egy azonos megol­datlan történelmi kérdésre: a fejlődés megkésettségére, a modernizáció félsi­keres, félkudarcos útjára. Ez a munka most sokkal több magyarázatot ad a különböző kisebb országok folyamatá­ra, hiszen az első két kiadás a fő folya­matokat a legnagyobb országok törté­nelmi példájából vezette le, s a kisebb országokról kevesebb szó esett. Most sokkal arányosabban esik igen sok szó a kis országokról, pl. egy sajátos megké­sett nemzeti forradalomról a törzsi Albá­niában, amelyről nem sokat tudunk. Vagy a térségnek egy egészen speciális megkésett nemzeti forradalmi irányza­táról, az egyszerre három birodalomban a 19. század végén megjelenő cioniz­musról. Ugyancsak beépül ebbe a fo­lyamatba, s részletesebben fejtem ki az ideológiai irányzatokat, amelyek a 19. század végétől kibontakoztak, megerő­södtek, és azt hiszem, főleg a politikai és ideológiatörténeti részekben egészen új fejezetek épültek be a kötetbe. De külö­nösen nagy energiát fordítottam arra, hogy szervesebben próbáljam összecsi­szolni a kötet körülbelül egyharmadát kitevő művészettörténeti fejezeteket a politikaiakkal, ideológiaiakkal és gaz­daságtörténetiekkel, tehát hogy jobban szervüljön ez a nagyon szerteágazó, nagyon sokfelé futó téma. Ennek az el­múlt nyolc-kilenc évnek legnagyobb örömforrása számomra az volt, amikor ezt az anyagot gyűjtöttem, és remélem, ha az ember ilyen örömmel dolgozik, az valahol mindig talán a munkán is érző­dik és az olvasónak örömöt okoz. (FILIPPINYI ÉVA) Berend T. Iván Válságos évtizedek In. bővített, átdolgozott kiadás MAGVETŐ KÖNYVKIADÓ_________________ 1000 OLDAL, KÖTVE 140 FORINT_________ A nagysikerű könyv új, átdolgozott változata mintegy egyharmados terjedelmi bővítéssel, lényeges szer­kezeti átalakításokkal sok újdonsá­got tartalmaz. A szerző az eredeti kézirat 1980-as lezárása óta - a lengyel, amerikai és angol kiadás előkészítésével is összefüggésben - megszakítás nélkül továbbdolgo­zott a művön. Korábban nem tár­gyalt kérdések bekapcsolásával ár­nyaltabban, sokoldalúbban és a vizsgált térség kisebb országainak szélesebb körű áttekintésével mu­tatja be a munka központi témáját a megkésett modernizálásból, a fe­lemás felzárkózási törekvésekből kibontakozó nemzeti mozgalmak történetét, gazdasági, ideológiai, művészeti hátterét. Az új kiadásban az eredetileg is izgalmas­, értékes képanyag felfrissült, számos újabb, ritkaságszámba menő portréval és művészeti reprodukcióval egészült ki. + GYORSINTERJÚ r­­ Gáli Ernő Kelet-európai írástudók és a nemzeti­nemzetiségi törekvések KOSSUTH KÖNYVKIADÓ_________________ 388 OLDAL, KÖTVE 100 FORINT__________ „...Tekintettel arra, hogy az anya­nyelv minden ember számára - a reflexnyelv­ a gondolkodás közvet­len eszköze, amelynek segítségével szinte ösztönszerűen válaszol a külvilág ingereire és belső mono­lógjait is végigmondja, funkciója a nagy többség számára - mondhat­ni- pótolhatatlan. Innen használa­tának, a rá való hivatkozásoknak különös érzelmi fűtöttsége és ama képesség, hogy az azonosságtu­datot, valamint a közvetítésével ki­­teljesedett kultúra iránt a ragaszko­dást táplálja... Ha felidézzük az azonosságélmény és az anyanyelv bensőséges kapcsolatát, félreis­­merhetetlenné válik számunkra a nyelvi tudat sajátos értéke, s ezzel együtt az a veszély, amely esetleg sorvadásával magát a közösségi tudatot fenyegeti" írja Hofr Ernő, a Korunk volt főszerkesztője. Kötete egész esszéírói tevékenységének keresztmetszete. Foglalkozik a ke­let-európai nemzetfejlődés sajátos­ságaival, a megkésett polgári fejlő­dés következményeivel, az értelmi­ség kulturális szerepével, a dunai népek összefogását célzó elméle­tekkel és kezdeményezésekkel, a magyar és a román értelmiség kap­csolataival, egy korszerű nemzeti­ségi tudomány kialakulásával. Kosáry Domokos A történelem veszedelmei MAGVETŐ KÖNYVKIADÓ_________________ 640 OLDAL, KÖTVE 66 FORINT___________ „A történelem olyan, amilyen. A múlt nem módosítható utólag vágyálmok, ábrándok, emóciók vagy éppen önkényes taktikai fogá­sok szerint. S ha a szíves olvasók közt netán akadna, akinek ez se­hogy sem tetszik így, kérem, most mindjárt tegye le ezt a könyvet, hi­szen neki talán nem történészhez kellene fordulnia. Az itt közölt tanul­mányok közös alapgondolata ugyanis, eltérő témájuk ellenére, hogy a történelemnek-a múlt min­den szögletében - csak egy objek­tív valósága van, s ez megfelelő szakmai feltételek mellett kielégítő­en megismerhető. A feltárt valóság megbízhatóan pontos bemutatá­sára pedig elengedhetetlenül szük­sége van minden társadalomnak, közösségnek, sőt egyénnek is, ha nem óhajt saját jelenében szélütött­­ként tapogatózva emlékezetkiesés­ben élni. Az itt összegyűjtött írások vitába szállnak az olyan - régebbi vagy akár újabb keletű - téves né­zetekkel, amelyek tisztánlátásunkat akkor is akadályozzák, ha olykor megszokottnak, elfogadottnak tűn­nek, s Magyarországot sem irreáli­san, szigetként, hanem az európai fejlődés részeként, annak­­ össze­függéseiben próbálják bemutatni. A történelmi megismerés csapdái­ról is szó esik e kötetben, és persze a szakmai és szakmán kívüli »ve­szedelmek« ellen a történettudo­mány »védelméről« is." (Kosáry Domokos) + GYORSINTERJÚ •* £ 3 tf ' GYORSINTERJÚ Kosáry Domokossal ■ A tanulmánykötet A történelem vesze­delmei címet a könyv egyik írásától nyer­te. Kosáry Domokos professzornak ala­pos oka lehetett rá, hogy ezt választot­ta... ■ Előrebocsátom és az Előszóban is ol­­vasható, hogy nem azokról a veszedel­mekről van szó, amelyek az emberiséget a történelem folyamán fenyegették, ha­nem olyan „veszedelmekről", amelyek történeti látásunkat veszélyeztetik. A túl­ságosan elnagyolt, meggyökeresedett, soha nem ellenőrzött elképzelésekről, elfogultságokról és olyan helyzetekről írok, amikor a jelennek nemcsak a kér­déseire válaszolunk a történelemmel, hanem a jelen mindjárt meg is akarja mondani, hogy mi is az a válasz, amit hallani akar. Ezek a tanulmányok a 15. század végétől, egészen a 20. századig a legkülönbözőbb korokon keresztül mutatják be, hogy az ember a források gondosabb kezelésével, a nézetek ala­posabb ellenőrzésével, hogyan változ­tathatja, fordíthatja meg a köztudatunk­­ban élő sablonos közhelyeket. A másik téma, ami az előzővel összefügg, hogy a tanulmányaim Magyarországnak az európai fejlődésben való helyét próbál­ják meg körvonalazni. Fontos ez, mert hajlamosak­­voltunk és vagyunk Ma­gyarországot afféle c­sendes-óceáni el­dugott szigetnek elképzelni, amely eset­leg valamelyik szomszédjával dialógust folytat, de úgy tartja, hogy az egészhez nincs köze. Ez éppen olyan, mintha egy autó hátsó kereke azt képzelné, hogy ő egymagában egy önálló masina és nem függ sem a motortól, sem a kormányke­réktől. Vegyük tudomásul, hogy mi is alkatrésze vagyunk egy európai rend­szernek, a világrendszernek, ezért pró­báltam meg ezt az összefüggést és a helyünket megmutatni. ■ Professzor Úr, arra kérem, hogy egyet­len példát mondjon a könyvéből arra, ahol valamiféle „veszedelemre", vagy félreértésre figyelmeztet. ■ Például 1848 ábrázolásánál az 1­­50- es években divat volt - a belső ellensé­gekre vadászás során - rámutatni arra, hogy ez is ellenség volt, az is, meg amaz is. Így azután Kossuth Lajos pénzügymi­nisztériumát úgy tüntették fel, hogy az alkalmazottak a bécsi kamarától átvett emberek. Idegen nevűek, nem is tudnak magyarul, idegen érzésűek, valójában osztrákok és Kossuth észre sem vette, hogy milyen aknamunka folyik ellene. Lehetetlen, hogy egy ilyen nagy politi­kus, aki mindent észrevesz a világból, nehéz helyzeteket megold, éppen azt nem látná, hogy kik vannak körülötte. Kiderült, hogy akiket osztrák mérnökök­nek véltek, azok olyan magyarok, akik Bécsben mér­nöki továbbképzésen vet­tek részt. Az, hogy német nevet viseltek, az tökéletesen érthető egy olyan or­szágban, amelynek a polgári középréte­ge főként a hazai városok német anya­nyelvű lakosságából került ki. Ezek hű magyarok voltak többségükben. A ta­nulmányomban a levéltári anyagok, a megtalált élet- és önéletrajzok alapján rekonstruálom Kossuth pénzügyminisz­tériumának a személyi összetételét. (KULCSÁR KATALIN)

Next