Könyvvilág, 1993 (38. évfolyam, 1-12. szám)
1993-01-01 / 1. szám
„Ha valaki egybegyűjtené és közzétenné Harag cikkeit, interjúit, alkotói vallomásait, különféle színházi rendezvényeken elhangzott nyilatkozatait és nem utolsósorban próbákon elmondott »szövegeit«, olyan érdekes könyv születhetne meg, amely (...) a színpadi realizmusnak (...) egyik lehetséges esztétikai megközelítésévé válna” - írta Tompa Gábor az Utunk hasábjain 1985 májusában, „színjátszásunk Prosperójának” hatvanadik születésnapja alkalmából. Ekkor már köztudott volt, hogy az európai hírű romániai magyar színházi rendező halálos beteg. Hívei, tanítványai aggodalommal gondoltak a hamarosan lezárulni kényszerülő rendezői életmű majdani sorsára, tudván tudva: a biztos enyészet vár Harag György kéziratokban, műsorfüzetekben lappangó, interjúszövegekbe átmentett, összességében azonban kallódásra, feledésre kárhoztatott színházújító gondolataira. E „nemzetek feletti” magyar rendezőt ugyanis - aki „Kolozsvárott és Szabadkán, Marosvásárhelyen és Újvidéken, Nagybányán és Győrött, Gyulán és Nova Goricán, Bukaresten és Budapesten” egyaránt dolgozott, nem izgatta a halhatatlanság. De ahogy a „dal” rendre „megszüli énekesét”, ezúttal is akadt egy felkészült színházi szakember, egy magyarországi színikritikus, Nánay István, aki - miután a varázsló pálcáját eltörte a „Legfőbb Rendező” - gondosan rekonstruálta Harag György életművét, s létrehozta azt a bizonyos, Tompa Gábor áhította dokumentumkötetet. A neves színházművész pályáját s szellemiségét fejlődésében fölidéző kötet jegyzetanyagát Harag Ilona, a mester özvegye - hajdani munkatársa - állította össze. Mozaikszerű életrajzzal kezdődik a pályakép. A kötet anyagának válogatója úgy érezte, mintha egy óriási puzzle-t kellene apró megnyilatkozásokból kiraknia: Harag György ugyanis szemérmes ember volt, s alig-alig beszélt önmagáról. De az emléktöredékekből, nyilatkozat- és cikkfoszlányokból összeállított életrajz, a maga zaklatottságában, mégis teljes, mert drámai feszültséget hordoz, amely stílusában is tükrözi a hányatott életút viszontagságait. Különösen a náci haláltáborokban töltött esztendőről szóló emlékek megrázóak, annak ellenére, hogy más túlélőkkel ellentétben, az átélt szörnyűségek nem traumatizálták őt egy életre. De családja minden tagja odaveszett Auschwitzban, s az 1500 fős „szállítmányból” egyedül ő maradt életben ... Készre, véglegesre fogalmazott, változtathatatlan rendezői ars poeticát hiába keresünk a kötetben. Harag viszolygott a kitaposott úttól a művészetben. Önmaga csúcsait sem óhajtotta újra bevenni. Inkább a kísérletezést és akár a bukást választotta, semhogy önismétlésbe bocsátkozzék. Harag György breviáriuma a művészi tökéletesség megszállottjának szakmai vívódásait, szüntelen útkeresésének dokumentumait tartalmazza. Valamennyi igazi szakmai kuriózum. Az az 1958-as Harag-kézirat például, amelyben a Nagybányai, majd a Szatmárnémeti Magyar Színház igazgató-főrendezője az önszerveződéssel létrejött, lelkes társulat első négy évadát értékeli. Nánay István kommentárja szerint azért kivételes értékű írás, mert „nemigen akad rendező, aki ilyen részletekbe menő analízist készítene társulatának a társulatáról”. Hasonló „tanítói attitűd” jellemezte Harag György moszkvai naplóját, amelyet 1955 novemberétől két hónapon át vezetett szovjetunióbeli tanulmányútja idején, hogy folyamatosan tudósítsa az otthoniakat a Sztanyiszlavszkijmódszer hazájában szerzett színházi élményeiről, köztük „egy elég fiatal, orosz származású, Peter Brook nevű rendező” újszerű, eredeti Hamlet-rendezéséről. Merőben másféle, tisztán elméleti fejtegetések, ötletek olvashatók a kötet következő fejezetében, mely Harag György „egyetlen klasszikusan kidolgozott rendezőpéldányához” kapcsolódó Hamlet-jegyzeteit tartalmazza. A továbbiakban már nemcsak a rendező feljegyzései, hanem a pályatársak és kritikusok korabeli beszámolói, levelei alapján kísérhetjük nyomon Harag György pályájának mérföldköveit, köztük magyarországi (budapesti, gyulai és győri) rendezéseit, illetve a Csehov-trilógia újvidéki színpadra állítását. Külön fejezet foglalkozik Harag György és Sütő András emberiművészi kapcsolatával. „Ha Sütő András írt egy új darabot - azt el kell játszani” - vélekedett Harag 1977-ben, negyedik Sütő-bemutatójára készülve. „Rendezőként Harag - úgy látom -(...) a kezébe kerülő dráma szövegét maximálisan érvényre juttatva önmagát építi be az előadásba. Önnön »haragját« és véleményét arról: mivé lett bennünk a világ, (...) és újabb kori Jónásokként miként érezzük magunkat a cet-világ gyomrában” - értékelte színházi alkotótársa művészetét Sütő András. Az utolsó remeklésről, a román társulattal Marosvásárhelyen megrendezett Cseresznyéskert bemutatójáról szóló élménybeszámolók megrendítő módon egybemosódnak a búcsúcikkekkel, mivel Harag György már nem érhette meg „testamentumszerű” rendezése premierjét. Haldoklásának híre azonban sok mindenkit Marosvásárhelyre csalt. Lucian Pintilie román rendező emlékezéséből tudjuk: meghívására ott ült a nézőtéren egy „mesésen tájékozott, neves kritikus” is, aki - noha egyazon országban éltek - soha életében nem hallott a magyar rendezőről, s mire véget ért az előadás, ugyanő „Harag nevét, melyet reggel még ismeretlenként betűzött, most Strehler, Brook és Planchon neve mellé sorolta”. Vajha korábban létrejöhetett volna egy vagy több hasonló találkozás! Talán nem kellett volna Harag Györgynek hivatalos elismerés, kitüntetés nélkül távoznia közülünk ... Valachi Anna Harag György színháza Szerkesztette: Nánay István. Pesti Szalon, 362 oldal, fűzve 288 Ft. Prospero hagyatéka KönyvVilág 3 /-------------------------------------------------------------------------------------A Kara Winwood Murphy Asztrológiai Törvénykönyve avagy amit eddig nem tudtál, azt horoszkópodból sem fogod megtudni. Karmok, jövendölések, házassági javallatok, csillagházak, intelmek ... Koszmosz, Mosolytan, Kéz- és vonaltan ... Agykontroll, Vágykontroll, Dörzsöléstan avagy a Kiskanalazás művészete ... Ára: 155 Ft. Georg Petz Murphy okoskodik Ember... történelem ... filozófia ... lélek „Az ember mindig ugyanaz, csak elfelejti." „Isten nem demokrata, különben a teremtés helyett népszavazást tartott volna." „A filozófus mindent tud, de semmi egyebet." Murphy 1001 meglepetése a szerző rajzaival. Ára: 155 Ft. Kassák Kiadó 1149 Budapest, Róna köz 7. Tel.: 251-6344__________________________.___________________________/