Könyvvilág, 1993 (38. évfolyam, 1-12. szám)

1993-01-01 / 1. szám

„Ha valaki egybegyűjtené és közzétenné Harag cikkeit, interjú­it, alkotói vallomásait, különféle színházi rendezvényeken elhang­zott nyilatkozatait és nem utolsó­sorban próbákon elmondott »szö­vegeit«, olyan érdekes könyv szü­lethetne meg, amely (...) a színpa­di realizmusnak (...) egyik lehet­séges esztétikai megközelítésévé válna” - írta Tompa Gábor az Utunk hasábjain 1985 májusában, „színjátszásunk Prosperójának” hatvanadik születésnapja alkalmá­ból. Ekkor már köztudott volt, hogy az európai hírű romániai magyar színházi rendező halálos beteg. Hívei, tanítványai aggodalommal gondoltak a hamarosan lezárulni kényszerülő rendezői életmű maj­dani sorsára, tudván tudva: a biz­tos enyészet vár Harag György kéziratokban, műsorfüzetekben lappangó, interjúszövegekbe át­mentett, összességében azonban kallódásra, feledésre kárhoztatott színházújító gondolataira. E „nemzetek feletti” magyar ren­dezőt ugyanis - aki „Kolozsvárott és Szabadkán, Marosvásárhelyen és Újvidéken, Nagybányán és Győrött, Gyulán és Nova Gori­­cán, Bukaresten és Budapesten” egyaránt dolgozott, nem izgatta a halhatatlanság. De ahogy a „dal” rendre „meg­szüli énekesét”, ezúttal is akadt egy felkészült színházi szakember, egy magyarországi színikritikus, Nánay István, aki - miután a va­rázsló pálcáját eltörte a „Legfőbb Rendező” - gondosan rekonstru­álta Harag György életművét, s létrehozta azt a bizonyos, Tompa Gábor áhította dokumentumköte­­tet. A neves színházművész pályá­ját s szellemiségét fejlődésében fölidéző kötet jegyzetanyagát Ha­rag Ilona, a mester özvegye - haj­dani munkatársa - állította össze. Mozaikszerű életrajzzal kezdő­dik a pályakép. A kötet anyagá­nak válogatója úgy érezte, mintha egy óriási puzzle-t kellene apró megnyilatkozásokból kiraknia: Harag György ugyanis szemérmes ember volt, s alig-alig beszélt ön­magáról. De az emléktöredékek­ből, nyilatkozat- és cikkfoszlá­nyokból összeállított életrajz, a maga zaklatottságában, mégis tel­jes, mert drámai feszültséget hor­doz, amely stílusában is tükrözi a hányatott életút viszontagságait. Különösen a náci haláltáborok­ban töltött esztendőről szóló emlé­kek megrázóak, annak ellenére, hogy más túlélőkkel ellentétben, az átélt szörnyűségek nem trauma­­tizálták őt egy életre. De családja minden tagja odaveszett Ausch­witzban, s az 1500 fős „szállít­mányból” egyedül ő maradt élet­ben ... Készre, véglegesre fogalmazott, változtathatatlan rendezői ars po­eticát hiába keresünk a kötetben. Harag viszolygott a kitaposott út­tól a művészetben. Önmaga csú­csait sem óhajtotta újra bevenni. Inkább a kísérletezést és akár a bukást választotta, semhogy önis­métlésbe bocsátkozzék. Harag György breviáriuma a művészi tökéletesség megszállott­jának szakmai vívódásait, szünte­len útkeresésének dokumentumait tartalmazza. Valamennyi igazi szakmai kuriózum. Az az 1958-as Harag-kézirat például, amelyben a Nagybányai, majd a Szatmárné­meti Magyar Színház igazgató-fő­rendezője az önszerveződéssel lét­rejött, lelkes társulat első négy évadát értékeli. Nánay István kommentárja szerint azért kivéte­les értékű írás, mert „nemigen akad rendező, aki ilyen részletek­be menő analízist készítene társu­latának a társulatáról”. Hasonló „tanítói attitűd” jelle­mezte Harag György moszkvai naplóját, amelyet 1955 novembe­rétől két hónapon át vezetett szov­jetunióbeli tanulmányútja idején, hogy folyamatosan tudósítsa az otthoniakat a Sztanyiszlavszkij­­módszer hazájában szerzett szín­házi élményeiről, köztük „egy elég fiatal, orosz származású, Peter Brook nevű rendező” újszerű, ere­deti Hamlet-rendezéséről. Merőben másféle, tisztán elmé­leti fejtegetések, ötletek olvasha­tók a kötet következő fejezetében, mely Harag György „egyetlen klasszikusan kidolgozott rendező­­példányához” kapcsolódó Ham­­let-jegyzeteit tartalmazza. A továbbiakban már nemcsak a rendező feljegyzései, hanem a pá­lyatársak és kritikusok korabeli beszámolói, levelei alapján kísér­hetjük nyomon Harag György pá­lyájának mérföldköveit, köztük magyarországi (budapesti, gyulai és győri) rendezéseit, illetve a Cse­­hov-trilógia újvidéki színpadra ál­lítását. Külön fejezet foglalkozik Harag György és Sütő András emberi­művészi kapcsolatával. „Ha Sütő András írt egy új darabot - azt el kell játszani” - vélekedett Harag 1977-ben, negyedik Sütő-bemuta­tójára készülve. „Rendezőként Harag - úgy látom -(...) a kezébe kerülő dráma szövegét maximáli­san érvényre juttatva­­ önmagát építi be az előadásba. Önnön »ha­ragját« és véleményét arról: mivé lett bennünk a világ, (...) és újabb kori Jónásokként miként érezzük magunkat a cet-világ gyomrában” - értékelte színházi alkotótársa művészetét Sütő András. Az utolsó remeklésről, a román társulattal Marosvásárhelyen meg­rendezett Cseresznyéskert bemuta­tójáról szóló élménybeszámolók megrendítő módon egybemosód­nak a búcsúcikkekkel, mivel Ha­rag György már nem érhette meg „testamentumszerű” rendezése premierjét. Haldoklásának híre azonban sok mindenkit Marosvá­sárhelyre csalt. Lucian Pintilie ro­mán rendező emlékezéséből tud­juk: meghívására ott ült a nézőté­ren egy „mesésen tájékozott, ne­ves kritikus” is, aki - noha egya­zon országban éltek - soha életé­ben nem hallott a magyar rende­zőről, s mire véget ért az előadás, ugyanő „Harag nevét, melyet reg­gel még ismeretlenként betűzött, most Strehler, Brook és Planchon neve mellé sorolta”. Vajha korábban létrejöhetett volna egy vagy több hasonló talál­kozás! Talán nem kellett volna Harag Györgynek hivatalos elis­merés, kitüntetés nélkül távoznia közülünk ... Valachi Anna Harag György színháza Szerkesztette: Nánay István. Pesti Szalon, 362 oldal, fűzve 288 Ft. Prospero hagyatéka KönyvVilág 3 /-------------------------------------------------------------------------------------A Kara Win­wood Murphy Asztrológiai Törvénykönyve avagy amit eddig nem tudtál, azt horoszkópodból sem fogod megtudni. Karmok, jövendölések, házassági javallatok, csillagházak, intelmek ... Kosz­mosz, Mosolytan, Kéz- és vonaltan ... Agykontroll, Vágykontroll, Dörzsöléstan avagy a Kiskanalazás művészete ... Ára: 155 Ft. Georg Petz Murphy okoskodik Ember... történelem ... filozófia ... lélek „Az ember mindig ugyanaz, csak elfelejti." „Isten nem demokrata, különben a teremtés helyett népszavazást tartott volna." „A filozófus mindent tud, de semmi egyebet." Murphy 1001 meglepetése a szerző rajzaival. Ára: 155 Ft. Kassák Kiadó 1149 Budapest, Róna köz 7. Tel.: 251-6344­­__________________________.___________________________/

Next