Könyvvilág, 1994 (38. [39.] évfolyam, 1-12. szám)
1994-01-01 / 1. szám
DEDIKÁLOM Botlik József- Dupka György: Magyarlakta települések ezredéve Kárpátalján Intermix Kiadó, 359 oldal, kötve 300 Ft. Ez hát a hon ... Tények, adatok, dokumentumok a kárpátaljai magyarság életéből 1918—1991 címmel jelent meg e sorok írójának az ungvári Dupka Györggyel közösen írt kötete 1991 őszén. Öt évtizednyi szemérmes hallgatás után nyújtottunk képet a negyedmilliós kárpátaljai magyar nemzetdarab több mint hét évtizedes történetéről. Újabb könyvünk monográfiává szélesíti korábbi munkánkat. Nem kevesebbre vállalkoztunk, mint hogy számba vegyük a Kárpátalján található magyarlakta falvakat, köztük azokat is, ahol a magyarság már csak kisebb-nagyobb szórványban él. Száznegyvenhat település történetét dolgoztuk fel. A monográfia második, most megjelent kötete a Magyarlakta települések ezredéve Kárpátalján címet kapta. A cím alapján a tartalom talán túl nagyot markolónak tetszik, azonban mégsem az, hiszen Fényes Elek 1851-ben megjelent híres kétkötetes műve, a Magyarország geographiai szótára óta senki sem mutatta be a hajdani észak-keleti Felvidék, az 1918-as impériumváltozás óta Kárpátaljának nevezett terület magyarlakta településeit. Szükségesnek láttuk röviden áttekinteni a kárpátaljai magyarság helyzetét az előző kötet zárása, 1991. június 3. és a mostani kötet korszakhatára, 1992. december 31. között eltelt másfél esztendőben, hiszen e történelmileg pillanatnyi időben az ottani magyarság életében olyan események történtek, amelyek alapvetően meghatározzák további sorsát. Megszűntek addigi állami keretei, a Szovjetunió felbomlott, Ukrajna kikiáltotta függetlenségét, tétován elindult a jogállamiság felé, és a kárpátaljai magyarság kisebbségi létének harmadik korszakába lépett. A kötet első részében az olvasók megismerkedhetnek az említett időben a magyar-ukrán kapcsolatok alakulásával, a magyarság életkörülményeivel, a gazdasági és politikai tényezőkkel, az autonómia vajúdásával, az oktatás, a művelődés, valamint az egyházak helyzetével. Értékelésre a történelmi rálátás hiánya miatt nem vállalkozhattunk, csupán az események felvillantására nyílott lehetőségünk. A kötet gerincét a magyarlakta, illetve a magyarok által is lakott csaknem másfél száz település leírása adja. A könnyebb eligazodásért járásonként tárgyaljuk az egyes községeket, városokat. Először is meghatározzuk az adott település földrajzi helyét (hol található, milyen távolságra Kárpátalja városaitól, a területi székhelytől, Ungvártól, illetve Munkácstól, Beregszásztól), majd közöljük a lakosság számának alakulását az elmúlt egy évszázad alatt, és a helységnevek eredetét is megadjuk. Dióhéjban foglaljuk össze az egyes települések történetét, kitérünk gazdasági, valamint hitéletére, anyanyelvi intézményeire, végül emlékhelyeire, nevezetességeire. Egyszóval valamennyi kárpátaljai magyarlakta faluról igyekeztünk összekalászolni a legfontosabb tudnivalókat, eligazítóul az olvasóknak, és egyfajta útikalauzként az odalátogatóknak. Háromszázötven oldalas könyvünkben több tízezer kárpátaljai, magyar vonatkozású adatot gyűjtöttünk össze, évtizedes munkával. A hőskorban, amikor még úgy tűnt, hogy szilárdan áll a nagy keleti testvér birodalma, a gorbacsovi szesztilalom éveiben a határon átcsempészett vodka nyitotta meg az ajtókat a szigorúan őrzött és a híres belügyi szolgálat által felügyelt levéltárakba. A nyolcvanas évek végén e tekintetben már könnyebb volt a szerzők dolga. Bizonyság rá a könyv, amelyet Dupka György nevében is szeretettel ajánlok az olvasók figyelmébe. A kötet szerzői a társadalmi tevékenységek széles körét felölelve világítják meg hazánk társadalmiterületi egyenlőtlenségeit a rendszerváltozás idején. Nagyon különbözőképpen alakul az egyes emberek és közösségek sorsa a foglalkozástól, az iskolázottságtól, az infrastruktúrától, az iparosítástól, és egyéb fontos tényezőktől függően, de az is döntő, hogy az ország melyik részéről, régiójáról van szó. A könyv 16 tanulmányából ki-ki azokat választhatja ki, melyeknek témája a legközelebb áll hozzá. A szakemberek többéves kutatómunkájának eredményeként rendkívül gazdag a választék. A gazdagság egyenlőtlen térbeli elhelyezkedése a lakosság jövendőbeli viszonyainak, életkörülményeinek és a településhálózat állapotának különbségeiben is jelentkezik. Az egyik reakció a népesség elvándorlása a szegény vidékekről a gazdagabbak felé, a másik a helyi társadalom önkorrekciója, melynek során alkalmazkodni igyekszik a változó gazdasági feltételekhez, az elavult tevékenységeket újakkal váltja fel. Ez az önkorrekciós folyamat minden időben létezett, s legfontosabb eleme a területi-társadalmi egyenlőtlenségekkel való szembefordulásnak. Az Európához való felzárkózáshoz azonban az is szükséges, hogy területfejlesztési politikánk célul tűzze ki az életkörülmények javítását. Az elmúlt évtizedek településfejlesztési politikája is megvitatásra kerül a könyv lapjain: a politika meghatározó szerepe a településfejlesztésben is mindvégig érvényesült, eredményeként újabb aránytalanságok keletkeztek. „A településfejlesztési politika és gyakorlat igazi vesztese a községek nagyobb része. Hagyományos gazdasági, társadalmi, intézményi rendszerünket szétzúzta az elmúlt négy évtized, de úgy, hogy nem tervezett számukra is elfogadható, új feltételeket, fejlődési pályákat” - olvashatjuk. A válságtérségek korábbi jelentős gazdasági szerepkörüket elveszítették, nem tudták megújítani, a termelő tevékenységeik iránti kereslet visszaesett, mérséklődött a vállalkozói aktivitás, s megkezdődött a népesség elvándorlása. Az ország fejlődése szempontjából a középső és déli részek összekapcsolása, az európai gazdasági erőterekbe való bevonása szükséges. Ez átfogó regionális politikával, az innovációk kiterjesztésével, megtelepítésével valósítható meg. Egy másik tanulmány az iparvállalati szervezet - főleg a nagyvállalatok - átalakulásának térbeli kihatásait vizsgálja. Megállapítható a nagyvállalatok szerepének csökkenése, a nagyvállalati vezetők bizonytalanná váló helyzete az átalakulás időszakában. A felmérések szerint a jó piaci lehetőségekkel rendelkező vállalatok szervezeti átalakítása sikerrel járt, a válságágazatokba tartozó vállalatok helyzete viszont sem a decentralizációval, sem a vállalat teljes átalakításával nem tudott stabilizálódni. A munkanélküliség regionális helyzetének történeti áttekintése után a jelenlegi munkanélküliség területi vonatkozásairól tájékozódhatunk. Nem éppen megnyugtató a helyzet! Az államnak emberközpontú munkanélküliségi politika kimunkálására, megfelelő intézményhálózat kiépítésére kell törekednie. Ehhez a munkaügyi kormányzat és az önkormányzatok együttműködése szükséges, s a területi különbségeket a területfejlesztési politikával is össze kell kapcsolni! A szerzők foglalkoznak a közlekedés- és hírközlés-, majd a lakásellátottság területi különbségeivel is. Ez utóbbinak helyzete (s a lakásállomány minősége) a népesség életkörülményeinek egyik meghatározó tényezője. A lakáskérdés ma is elsőrangú fontosságú, megoldása még sokáig aktuális feladat marad. Az egészségügyi politika is csak igen kis mértékben volt képes a területi különbségek mérséklésére, holott a lakosság egészségi állapotának súlyos romlása miatt erre égető szükség lenne! A továbbiakban olvashatunk az iskolázás regionális különbségeiről és a fejlődés lehetőségeiről, megismerjük a bűnözés területi adatait, a demográfiai helyzetet, a lakossági megtakarítások és jövedelmek területi egyenlőtlenségeit. Ez az ismertetés csak rövid áttekintést adhat és csak néhány kiragadott részletet mutathat be a tanulmánykötet gazdag anyagából. A szerzők máshol nem található részletességgel foglalkoznak a hazai társadalmi-területi egyenlőtlenséggel. A kutatók igen sok adattal, adatsorral szemléltetik a tárgyalt egyenlőtlenségeket, területi elemzéseiket ezekre alapozzák. Értékes munkájuk bizonyára komoly érdeklődésre és elismerésre talál a társadalmunk gondjait megismerni kívánó olvasók körében. -y-n Társadalmi-területi egyenlőtlenségek Szerkesztette: Enyedi György. Közgazdasági és Jogi, 390 oldal, fűzve 1007 Ft. Egyenlőtlenségeink KönyvVilág 4