A könyvtáros, 1959 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1959-03-01 / 3. szám

KÖNYV KLUB — SZINYEI TEREM Az elmúlt év novemberében szándéká­ban és célkitűzésében újszerű klub nyílt Budapesten, a Liszt Ferenc tér 1. alatt, az irodalomtörténeti és művészettörténeti jelentőségű Japán Kávéház helyén. A klub a volt kávéház egyik nagyhírű törzsven­dégéről, Szinyei Marsé Pálról kapta ne­vét: Könyv Klub — Szinyei Terem. A teremben márványtábla őrzi azoknak a legkiválóbb író, költő, képzőművész törzsvendégeiknek nevét, akik itt egy­koron a magyar „szépmes­teriségek” fel­virágoztatásán munkálkodtak. Itt írta néhány kiváló versét a nagy magyar pro­­letárköltő, József Attila, zseniális építész­­álmait itt rajzolta szorgalmasan a már­ványasztalra Lechner Ödön, idejárt a te­rem világhírű névadója, Szinyei Merse Pál. De sorolhatnánk a neveket tovább: Bródy Sándor, Csontváry Tivadar, Feren­­czy Károly, Fényes Adolf, Nagy Lajos, Rippl-Rónai József, Perlmutter Izsák, Szép Ernő és még sokan a művészasztal „híres öregei” közül. Az emlékezés, a kegyelet tábláját Kö­­peczi Béla, a Kiadói Főig­azgatóság veze­tője leplezte le. Könyv Klub — Szinyei Terem: Már a név is sok mindent elárul. A könyv­kiadók és könyvterjesztő vállalatok, dol­gozóinak kultúrotthona céljául tűzte ki, hogy szorosabbra vonja a könyvkészítés és könyvművészet kapcsolatait, megismer­tesse a külföldi könyvkiadás eredményei­vel a hazai szakembereiket, fóruma legyen kiállításokon a szép magyar könyvnek, az új tipográfiai elképzeléseiknek, alko­tásoknak; lehetőséget adjon továbbá egy­­egy kö­nyvillusztrációs vagy könyvplakát pályázat legjobbjainak bemutatására; színhelye legyen irodalmi, szakmai viták­­­­­nak, előadásoknak, ankétoknak, író és olvasó találkozásainak, új irodalmi ter­mékek bemutatásának. Az általános kul­turális célkitűzéseken túlmenően képző­­művészeti alkotások bemutatásáv­al, ki­állítások, hangversenyek rendezésével a művészotthon igényével lép fel és széles­re tárja kapuit az érdeklődők, a műve­­lődni vágyó nagyközönség előtt. A Szinyei Terem első kiállítását, ame­lyet a páratlan r­ajztudású Vaszary János grafikai munkáiból és Révész István fest­ményeiből állították össze, Pogány Ö. Gá­bor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgató­ja nyitotta meg. Az elsősorban Vaszary ké­peit bemutató kiállítás iránt nemcsak a sajtó, hanem a nagyközönség részéről is óriási érdeklődést tapasztaltunk. Ez azt mutatja, hogy­­ az elképzeléseik helyesek voltak, és az első, kezdeti lépéseket to­vábbiaknak kell követniük. A klub az Ünnepi Könyvhét alkalmá­val bemutatja az elmúlt évben kiadott legszebb könyveket. Magyar tipográfiai kiállítást készít elő, valamint a könyv­gyártás terén egyre inkább tért hódító új technikai eljárások bemutatására hazai és külföldi példák felhasználásával kiállí­tást tervez. December végén pedig a Lip­csében díjat nyert grafikai munkák ke­rülnek a terem falára. A szakmai kiállítások mellett termé­szetesen nem feledkeznek meg a képző­­művészeti tárlatokról sem. Már a közel­jövőben megnyílik egy modern olasz gra­fikai kiállítás, ezt követi többek között Pituk József, Erdei Sándor, majd Feledy Gyula műveinek bemutatása. Az irodalmi megmozdulások közül csu­pán egyet szeretnénk kiemelni. Március 26-án lesz Fenyő László költőnek, a volt Japán Kávéház fiatal törzsvendégének halálozási évfordulója. Ebből az alkalom­ból emlékest lesz a Könyv Klubban. A hangversenyek iránt egyre fokozódik az érdeklődés nem csak a hallgatóság, hanem az előadóművészek részéről is. A klub vezetősége azt tervezi, hogy a hazai művészek mellett a Magyaror­szágba érkezett híres külföldi szólistákat is felléptet. Reméljük, a szakmai, irodalmi előadá­sok, hangversenyek, képzőművészeti meg­mozdulások kielégítik az egyre fokozódó igényeket és a magyar könyvvel foglal­kozók széles tábora valóban otthont talál Budapest új klubjában. 221

Next