Könyvtáros, 1973 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1973-12-01 / 12. szám
lázsnak, roppant nehézségekkel kell megküzdeni, hiszen sok Csokonai-mű keletkezésének dátumát homály fedi, s egy-egy versének számos változata van. Az Akadémiai kiadónak van egy másik évfordulós vállalkozása is: hasonmásnyomásban jelenteti meg Csokonai verseinek, fordításainak Legkorábban kiadott 7 kötetét. Ezek — Diétái Magyar Múzsa, A Tavasz, Dorottya, vagyis a dámák diadala a fársangon, Lilla, érzékeny dalok, Ódák, Alkalmatosságra írt versek, Ana kreoni dalok — még a költő életében, vagy közvetlenül a halála után jelentek meg. A hasonmáskiadáshoz Vargha Balázs írt bevezetőt. Ebből ismerheti meg a mai olvasó a kötetek kiadásának bonyodalmakkal és viszontagságokkal teljes történetét. A költő műveiből készült három kisebb válogatás is. A Tankönyvkiadó 2. kiadásban jelentette meg a Vitéz Mihály ébresztése címmel 1970-ben kiadott Csokonaibreviáriumot. Szilágyi Ferenc kitűnő válogatása elsősorban iskolai célokat szolgál. Ugyancsak iskolai használatra, az általános iskola felső tagozatos diákjainak szánva, jelentette meg a Móra Ferenc Könyvkiadó a Csokonai műveiből összeállított műsorfüzetet. Főhadnagy Fazekas Úrhoz címmel Debrecenben emlékfüzet látott napvilágot Csokonai 10 versével. A könyvecske — debreceni grafikusok illusztrációi díszítik — belépőül szolgált mindazokra a rendezvényekre, amelyekre Debrecenben 1973-ban sor került. Kiadványok Csokonairól Az időszerű kérdésre: ki volt Csokonai, mi a lényege, jelentősége életművének, mi az élő, a mához szóló írásaiban — több kiadvány segít feleletet adni. Csokonai koszorúi címmel Debrecenben jelent meg a magyar költők Csokonairól szóló verseiből és prózai írásaiból összeállított antológia. A szülőföld tiszteletét kifejező gyűjteményt Bényei József állította össze, kitűnően. Kettős tükör a válogatás: benne nemcsak Csokonaihoz kap az olvasó kalauzt, hanem magukhoz a vallomástevőkhöz is. Az irodalomtörténetben jártas olvasóknak is újat mond a gyűjtemény azzal, hogy megmutatja, milyen színekkel árnyalódott koronként, generációnként a magyar költők Csokonai-képe. Három — más-más igénnyel számoló — életpálya-összefoglalás is készül. Az általános iskola felső tagozatos diákjainak szánt könyvet (így élt Csokonai Vitéz Mihály) a Csurgón diákoskodó, s ma Pécsen élő költő, Berták László írta. Szerencsés volt a Móra Kiadó választása; Berták László kitűnően ismeri Csokonait, s azt is jól tudja, mit érthet meg, mit foghat föl Csokonai életéből és műveiből az értelmes diák. Az egyik legjobb Csokonai-kutatónk, Vargha Balázs életpálya-összefoglalását a Szépirodalmi Könyvkiadó a népszerű Arcok és vallomások-sorozatában jelenteti meg a jövő évi könyvhétre. Vargha Balázs Csokonait és korát, az élet- és korrajzot s a műveket a tudós avatottságával és egyúttal az igényes, világos-szellemes népszerűsítés megvalósíthatóságát példázva ismerteti, elemzi. Julow Viktor, az Akadémiai Kiadónál elindult kritikai kiadás főszerkesztője, Csokonainak szintén tudós szakértője, a Gondolat Könyvkiadó Nagy Magyar íróíc-sorozatába írta tízéves tanulmányát a költőről. Az életrajzi keretben Csokonai stílusának gazdagságát vizsgálja. A dunántúli Csokonai kultusz gyümölcseként jelent meg a Csokonai Komáromban című kiadvány. Évtizedekig Dunaalmáson élt a költő Lillája, Vajda Julianna, s a hagyomány szerint 1802-ben Csokonai is megfordult itt. A Dunaalmáson élő lelkes helytörténész-orvos, Dr. Ferenczy Miklós ezeken az alapokon teremtette meg a Lillaemlékmúzeumot 1971-ben, s állította össze a könyvet. Hagyomány, hogy a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a jeles évfordulók megünneplését fontos, hasznos kiadványokkal szolgálja. A könyvtárak, iskolák, közművelődési intézmények igényeit szem előtt tartva két Csokonai-kiadványt is készített a könyvtár (Bibliográfia, Dokumentumok). Mind a két kiadvány Mitru Ibolya munkája. A Bibliográfiában az 1945 után napvilágot látott Csokonai-kiadások, monográfiák, tanulmánykötetek és a folyóiratokban, lapokban megjelent fontosabb tanulmányok, cikkek feldolgozását kapjuk, jól áttekinthető csoportosításban. A Dokumentumokban kéziratok, első kiadások, régi metszetek, szobortervek, szobrok, épületek és újabban kiadott művek fényképeit találjuk. * Csokonainak nagy sérelme volt a kortársi értetlenség. Megélte, megírta, hogy sokkal inkább a tehetségtelen, mint a tehetséges költők boldogultak az ő idejében. A XX. vagy a XXI. században reménykedett. Abban, hogy a „boldogabb maradék” megérti, megbecsüli majd. A már megjelent és a készülő könyvekről való futólagos tájékoztatást nem summázhatom másként: könyvkiadásunk iparkodik méltó lenni a nagy költő bizalmára. 742 Rádics József