Konzerv- és Paprikaipar, 1979 (27. évfolyam, 1-6. szám)

1979-05-01 / 3. szám

»A MAGYAR KONZERVIPAR TÖRTÉNETÉHEZ« A Máriássy utcai Konzervgyár története KARDOS ERNŐ Békéscsabai Konzervgyár Az első világháború előtt a konzerviparról mint önálló iparról még beszélni sem lehetett. Is­meretes volt, hogy bizonyos nyersanyagok vala­milyen formában tartósíthatók, hogy az év során — nemcsak a főszezonban, hanem egyéb időszak­ban is — fogyasztható állapotban álljanak a fo­gyasztók rendelkezésére tartósított formában. Európában a XIX. század végén jól fellendült konzervgyártásról beszélhetünk, Magyarországon azonban még alig található olyan üzlet, amely forgalmazna konzerveket. 1885-től már jelentős a konzervimport, mely mint különlegesség kerül a jómódúak asztalára. Ekkor, a XIX. század végén új korszak kezdődik Magyarországon. Az akkor importált konzervféleségek választékából kitűnik, hogy az ország lemaradt Nyugat-Európa konzerv­­gy­ártásától. Ezt a felismerést a Weiss család a meggazdago­dás legalkalmasabb lehetőségeként értékelte. 1882- ben az első gyári jellegű konzervüzem jött létre Weiss Manfréd alapításában. 1886-ban az üzemben már 50 — 60 munkás dol­gozott, az őszi és téli időszakban 200—300 főre is emelkedett a munkások száma, a húskonzervgyár­tás főidényében. Az üzem a katonai kincstár rendelésére főleg a hadseregnek termelt ún. ,,katonakonzerveket’’, és ezek mellett kisebb mennyiségben gyümölcs- és zöldségkonzerveket is gyártott. A főtt és sült hú­sok, borjú pörkölt, hétféle leveskivonat stb. gyár­tása és értékesítése mellett gyorsan felismerték a választékbővítés lehetőségét és — hogy a gyár üzemelése minél hamarabb nagy nyereséget hoz­zon — megalakították a Weiss Manfréd Első Magyar Konzerv- és Ércárugyárat Budapesten ,a IX., Mát­iássy u. 1. sz. alatt. Az 1901-ben létesült Első Kecskeméti Konzervgyár a későbbiekben szintén Weiss Manfréd érdekeltségébe került. A Máriássy utcai gyár primitív épületekből álló, kis befektetéssel toldozott-foldozott üzem volt. A fejlesztés során kiszélesítették a dobozgyártást konzerv és egyéb dobozok (festék-, cipőkrém stb. dobozok) előállításával. Ez az igen szerény felté­telekkel induló üzem lett az alapja Magyarország később kialakult legnagyobb nehézipari üzemének — a csepeli Weiss Manfréd Műveknek. Az első világháború alatt a monarchia katonáit jelentős mértékben a Máriássy utcai gyár húskon­zerveivel látták el. Bár a munka legnagyobb részét primitív módon, kézi erővel végezték, mégis ez a termelés jelentette a konzervipar felvirágzásának kezdetét. Az első világháború nagy fellendülést hozott a konzerviparban, a hadsereg a termékek 90%-át átvette. A háború végén viszont a monarchia fel­bomlása és a gazdasági helyzet megváltozása a konzervgyárak tönkremeneteléhez vezetett. Itt maradt egy ország, az évszázados elnyomás követ­keztében torz iparral, feudális maradványokkal, egy alapvetően mezőgazdasági állam, felvevő piac nélkül. A konzervipar legfontosabb termékei az 1914 előtti időben — a már említett katonai konzerve­­ken kívül — a vegyesíz, gyümölcsszörpök voltak.

Next