Statisztikai Évkönyv – 1910.
B) Az ország közállapotai - 3. Bányászat, ipar, kereskedelem
társaságok megszűnése, részint a kötvények beváltása idézett elő. Az 1910. év folyamán 28 részvénytársaság üzemének kiterjesztése, részben akczióképességének növelése czéljából 71 millió K-val emelte, viszont 13 részvénytársaság a rossz üzletmenet miatt 49 millió K-val csökkentette alaptőkéjét. A hazai részvénytársaságok befizetett részvénytőkéjének és elsőbbségi kötvényeinek országonkénti elhelyezéséről a három utolsó év adatai a következők: A Magyarországban elhelyezett tőke a hazai részvénytársaságok rendelkezésére tőkének csaknem három negyedrészét képezte. Újabban alakult ipari vállalataink részvényeik egy részét kénytelenek voltak külföldön elhelyezni; erre vall az idegen tőkének az 1910. évben 19,3%-kal való emelkedése, míg a belföldi tőke csupán 3-6°/0-kal gyarapodott. Évről-évre mind nagyobb hányaddal részesedik részvénytársaságaink alapításában az osztrák, német, franczia tőke, sőt — ez évben először — németalföldi és olasz eredetű pénzt is fektettek részvényeinkbe. Adatgyűjtésünk mind nagyobb pontosságát bizonyítja az ismeretlen eredetű tőke fokozatos csökkenése, mely összeg 1908-ban — e kérdés felvetésének első évében — 21,3 millió K-ra rúgott, 1910-ben már 2-3 millió K-ra (az összes befizetett tőke 0,3%-a) apadt. Az idegen tőke leginkább három jelentékeny iparágunkban, a gépgyártásban, fonó-, szövőipar s a vegyészeti iparban talált elhelyezést. Hazánkban 29 telepet üzembentartó 22 külföldi részvénytársaság 345 millió befektetett összeget mutat ki, ebből csak 9—10 százalék magyar pénz, a többit szintén külföldi tőkének számítva, a magyarországi ipari részvénytársaságok 244-5 milliós idegen tőkével rendelkeztek. Viszont 13 (23 telep) részvénytársaság Ausztriában, 1 (1 telep) Boszniában, 2 (3 telep) Romániában s 2 (2 telep) a Német Birodalomban is tart fenn ipartelepet. Tisztán magyar pénzen alakult 2 faipari részvénytársaságnak csak Romániában van telepe. Az 1910. évben mérlegelt magyarországi ipari részvénytársaságaink 2.027'9 (1909-ben 1.899'4) millió K vagyonnal rendelkeztek ; a gyarapodás 128 s millió K-nak (6*8 ° C) felel meg. A részvénytársaságok vagyona fontosabb tételek szerint a következőképen oszlott meg : gyári berendezésekre 479-6 (23"6°/0), folyószámla és áruhitelre 396'4 (19'5°/0), gyártelek és épületekre 378'9 (18"7°/0), árúkészletre 223*5 és anyagkészletre 190"1 millió K esett, együtt az összes vagyon 82,7%-a ; a fenmaradó 17-3°/0-ot több kisebb tételben (készpénz, váltótárcza, értékpapírok, iparvasút stb.) számolták el. Iparáganként tekintve a vagyoni állapotot, legtöbb vagyont mutat ki az élelmezési ipar 173 vállalata (531 2 millió K), ezt követi a gépgyártás 373-a, s a vegyészeti ipar 2372 millió K-val. 1908-ban 1909-ben 1910-ben ezer korona ezer korona 50 ezer korona Magyarország 480.351 72-8 530.354 74-3 549.356 72-6 Ausztria 107.438 16-4 107.738 15-1 122.694 16-1 Német birodalom 12.974 1-9 22.168 3-1 24.786 3-3 Nagybritannia 12.495 1-9 15.039 2-1 15.146 26 Francziaország 6.263 09 7.380 1-1 14.180 1-9 Belgium 6.240 l-1 5.200 0-7 7.763 l-o Németalföld — — — 3.672 0-5 Olaszország — — — 1.000 o-i Svédország 794 0-1 794 o-1 794 0-1 Svájcz 1.779 0-2 881 0-1 644 o-1 Románia — — 292 0-o 292 Oo Oroszország — — 20 0-o 20 Oo Szerbia 2 Oo 1 0-o 1 Oo Északamerikai Egyesült Államok 10.000 1-5 20.002 2-8 20.002 26 Ismeretlen 21.325 3-2 4.634 0-6 2.560 0-3