Statisztikai Évkönyv – 1910.

B) Az ország közállapotai - 3. Bányászat, ipar, kereskedelem

Iparvállalatok részvénytársasági alapon, 500 m.-mázsával múlta felül a mult évi termelést s így súlyban elérte a 28.548 m.-mázsát. Még nagyobb volt a szivarkák termelésének növekedése, mely 1­836 m.-mázsa termelési többlettel az év folyamán 24.881 m.-mázsára emelkedett. A gyártott szivarok darabszáma 610.752 (1909-ben 596.808), a szivarkáké 2.498.713 (1909-ben 2.297.194) volt. A­mint adataink mutatják, a dohánygyártás az 1910. év folyamán jelentős emelkedést mutat. A termelés ezen fokozásának szükségszerűségét igazolja az a tény, hogy az év folyamán az eladásra kerülő dohánytermékek súlya meghaladta magát az előállított dohánygyártmányok mennyiségét. Eladásra ugyanis 246-28 (1909-ben 233-70) ezer m.­mázsa súlyú gyártmány került, melynek értéke 144-75 (1909-ben 135-26) millió K-t képviselt. A fogyasztás nagyobbodása az ország egy lakosának átlagos dohányszükségletét 1910-ben az 1909. évi I. kilogrammról 1­ 18 kilogrammra, értékét pedig 6-39 K-ról 6-94 K-ra emelte. Az 1910. év új ipari jellegű termelő részvénytársaságok alakulása és tőkebefektetés szem­pontjából elég mozgalmas volt. Az 1906—1908. években még hézagos adatgyűjtés hiányát pótoltatván, az 1910. évben már 726 ipari részvénytársaság szolgáltatott adatokat s mintegy 61 részvénytársasági vállalat, — bár 1910-ben alakult, — adatokat az üzleti évet záró közgyűlés késői összehívása, illetve elhalasztása miatt nem adhatott. A 726 ipari részvénytársaság közül hazai volt 703, külföldön brit székhelylyel 23 vállalat. A magyarországi ipari részvénytársasá­gok száma — tekintettel a Budapesten székelő vállalatokra — az utolsó öt évben a követ­kezőképen alakult. Az iparvállalatok részvénytársasági alapon való szervezésének elterjedését mutatja táblá­zatunk, a­mennyiben adatgyűjtésünk körébe bevont ipari részvénytársaságok száma az 1909— 1910. üzleti évben, tekintetbe véve a megszűnt, illetve felszámolt vállalatokat, 81-gyel (13,6%) szaporodott. Budapesten 289 (1909-ben 262) ipari részvénytársaság tartja székhelyét, az ösz­szes ilyen vállalatok 41,1%-a (1909-ben 42,1%), a szaporodás csökkenő irányzatú (10­3%). A hazai részvénytársaságok összesen 938 telepet tartottak üzemben és pedig : 595 részvénytár­saság csak egy teleppel, 58 két teleppel, 35 három—öt teleppel, 14 vállalat hat—tíz teleppel s végül a rimamurány-salgótarjáni vasmű részvénytársaság 14 teleppel rendelkezett. Az egyes iparágak szerint részletezve, legtöbb termelő ipari részvénytársaság — 173 (24%) — az élelme­zési iparra esett, 204 iparteleppel. A kő-, föld-, agyag- és üvegiparhoz 113 (162 teleppel), a gép­gyártási, hangszer- és villamossági iparhoz 97 (139 teleppel) ipari részvénytársaság tartozott. Legkevesebb részvénytársasági vállalkozást az építőiparban (9) találunk ; a ruházati iparban 14, a bőriparban 15 ipari részvénytársaság működött. Az 1910. évben adatokat szolgáltató ipari részvénytársaságok közül a hazai vállalatok 2­80 millió részvényt bocsátottak ki 765,4 millió­­ névértékben; az 1909. évvel szemben az emelkedés 015 millió darab részvény (5­7%) 57'9 millió K névértékkel (8"2%). A kibocsátott elsőbbségi kötvények száma 22'1 ezer darab, 20'1 millió K névértékkel, az 1909. év végi álladék­nál (24-a ezer drb., 21*1 millió K) kisebb lett. A részvénytársaságoknak a kibocsátott részvénytőkéből, ill. elsőbbségi kötvényekből csakis a tényleg befizetett összeg áll rendelkezésére. Befizettek a részvénytőkéből 744-­ millió K-t (a kibocsátott részvénytőke névértékének 97­ 3%-át), 50­0 millió K-val (7­2%) többet, mint az 1909. évben. A befizetett elsőbbségi kötvények értéke 18,4 millió K-t tett (a kibocsátott 90*3 százaléka) 8"60­­­0-kal kevesebbet az előző évinél, a­mit részint kötvényeket kibocsájtó részvény- ipari részvénytársaságok Ebből Budapesten brit székh­elylyel száma szaporodása 5/o-ban összesen az összes ipari rt.-ok­t/6-ában szaporodás 0/o-ban 1906-ban 395 05 167 42-3 7-7 1907-ben 468 18-5 204 43-6 22-2 1908-ban 558 19-2 227 40-7 11-3 1909-ben 622 11-5 262 42-1 15-4 1910-ben 703 13-0 289 41-1 10-3

Next