Statisztikai Évkönyv – 1927.

B) Az ország közállapotai - 3. Őstermelés

az Alföldi üzemek pedig csak 205%-ot állítottak elő. A pogácsasajt előállítása méginkább a Dunántúlra összpontosul, a termelés 98,9%-át ott bonyolították le, az Alföld részesedése mind­össze 1-1%-os. A kazeingyártásnál már egészen más a helyzet, amennyiben a kazeinnek 66,3%-a az Alföldön, 66-1%-a Budapesten készült, a Dunántúli üzemek a kazeintermelésben csak 33,7%-os arányban vettek részt. Az Északi dombos vidék a két másik országrész mellett a tejtermékek előállításában egyáltalában nem játszik szerepet. XI. A kultúrmérnöki hivatalok munkásságának kimagasló hányadát (98-4%) 1927-ben is Vízi utak a lecsapolási munkálatok tették. E munkálatok mellett az öntözésre szolgáló berendezések fenntartása és munkálatai (104 hektáron), valamint az alagcsövezési munkálatok (15 hektáron) teljesen szabályozása, eltörpülnek. A felsorolt munkálatok következtében megmozgattak több mint hárommillió köbméter földet, 61­2%-kal többet, mint az 1926. évben. A víziutak fenntartására és szabályozására fordított 6,316.297 P alig tér el az előző év vonatkozó adatától, az 1921—1925. évek átlagában erre a célra fordított összegnél azonban már 43,2%-kal nagyobb. A kezelési és fenntartási összegek levonása után a tisztán vízszabá­lyozásra fordított kiadás az egyes folyók szerint részletezve a következő arányban oszlott meg : A budapesti kereskedelmi kikötő építésének és a soroksári Dunaág rendezésének munká­latai 1927-ben már nagyon előrehaladtak, s a rájuk fordított kiadások (60-2%) az előző évek­hez képest nagy mértékben csökkentek. A csökkenés mérvét legjobban azzal domborítjuk ki, ha megemlítjük, hogy 1925-ben ezek a munkálatok a vízszabályozásra fordított összes állami kiadásoknak még 91-3%-át tették. A folyók szabályozására fordított kiadások ellenben az 1927. évben is emelkedtek. XII. A vegykísérleti és vegyvizsgáló állomások az 1927. évben 44.621 élelmiszermintát vizsgál-Vegykísérleti éstak meg, vagyis 0-9% kal többet, mint 1926-ban (44.226) és 53'8%-kal többet, mint az 1921— vegyvizsgáló­ 1925. évek átlagában (29.005). De míg a megvizsgált mintáknak az öt év átlagában 53-6%-a állomások­ esett kifogás alá, addig 1926-ban a mintáknak már csak 33,7%-a, a tárgyalt évben pedig csupán csak 29-9%-a találtatott hamisítottnak. A vegyvizsgálatok tehát 1927-ben 44­ 2%-kal kevesebb esetben állapítottak meg élelmiszerhamisítást, mint az 1921—1925. évek átlagában. A rendel­kezésre álló adatok az élelmiszerhamisításról teljesen pontos képet nem adnak, az élelmiszer­hamisítási esetek számának csökkenése azonban a közölt adatokból is kétséget kizáróan meg­állapítható. A vizsgálatra került élelmiszermintákat, mint az előző években, 1927-ben is részben az állomások vegyészei, részben pedig a közigazgatási hatóságoknak ezzel megbízott közegei vették. A megvizsgált élelmiszereknek 56-0%-a a vegyészektől, 44-6%-a pedig a közigazgatási hatóságoktól érkezett a vegyvizsgáló állomásokhoz. Az állomási vegyészek által vett minták­nak 66-2%-a, a hatóságok által szedett s az állomásokhoz beszolgáltatott mintáknak pedig 33,8%-a a vegyvizsgálatok alkalmával kifogás alá esett. E szerint tehát a vegyészek minta­vétele (95-9%-kal) eredményesebb volt, mint a hatósági mintavétel. Ennek az a magyarázata, hogy az állomások vegyészei szakképzettségüknél fogva a hamisított vagy legalább is gyanús élelmezési cikkeket biztosabban felismerik, mint az ezzel megbízott, legtöbbször nem szak­képzett hatósági közegek. Ezenkívül a vegyészek többnyire válogatás útján veszik a mintá­kat, a hatósági közegek ellenben legtöbbször razziaszerűen, bizonyos területen, vagy bizonyos időben piacon levő összes azonos élelmicikkekből vesznek mintákat, s így természetes, hogy a 1926 1927 Dana szabályozása 5'2°/o 7'6% Tisza szabályozása 10-l°/o 13-0°/0 Közös szabályozása 0-2°/o 1'O°/« Dráva szabályozása 0'l®/o 2'l°/« Egyéb folyók szabályozása 113*/o 16'l°/o A budapesti kereskedelmi kikötő építése és a soroksári Dunaág rendezése 73-l°/o 60-2%

Next