Csák Ferenc (szerk.): Károlyi Ernő festőművész, grafikusművész 1.
Károlyi Ernő festőművész, grafikusművész 1923., Pestszenterzsébet - 2016.,Budapest 1937-41 között az Iparrajziskolában tanult, majd egy évtized múlva a Képzőművészeti Főiskolán szerzett oklevelet, ahol Kmetty János, Berény Róbert, Barcsay Jenő és Szőnyi István voltak a mesterei. Pályája kezdetén a Nagybányai Iskola nagyjait tanulmányozza, de sokat tanult az Ecole de Paris mestereitől is. Károlyi Ernő festészetében egyaránt jelen vannak a nonfiguratív, szabadon áramló fantáziát tükröző vásznak, valamint a természet- és tájszeretetet sugárzó, tájélményeket rögzítő pasztell- és olajképek is. A '60-as évektől kezdve egyre inkább foglalkoztatja a kollázstechnika, amelyben ugyanazt a véletlenszerűség elvet használja, mint a festészetben. 1973-ban megrendezte azt a kollázs-kiállítását, amelyen már csak absztrakt kompozíciók szerepeltek, s amelynek művei nyomán megszülettek az első nonfiguratív olajképek is. Károlyi célja a művészetben a gazdag, sokszínű, változatos és bonyolult, drámától sem mentes, de mégis örömteli „nagybetűs élet” kifejezése. A ma dívó redukcionizmus ellenére a szintézisre, a harmóniára törekszik. Ehhez igyekszik felhasználni a festészet különböző eszközeit: a kompozíciót, a szerkezetet, a ritmust, az egyensúlyt, a formákat, a foltokat és a színeket. A művész a sok kísérletezés után- az indulását fémjelző fekete-fehér rajzoktól- eljut a nehezen meghatározható, elvont színes foltokig. Mindvégig a teljes szabadságra, a kötetlenségre vágyik, de képtelen elszakadni a tájképfestéstől. Károlyi Ernő számos önálló kiállításon vett részt. Elvont festészetének legjelentősebb, válogatott műveiből 1988-ban az Ernst Múzeumban rendezett gyűjteményes tárlata, négy évvel később, 1992-ben a Vigadó Galériában rendezett átfogó tárlata nagy sikert arattak. Hasonló jelentőségű volt a Szinyei szalonban, illetve a Duna Galériában rendezett kiállítása is. 2003 nyarán a művész a városligeti Palme-házban mutatta be közel félszáz alkotását, majd a soproni Hajnóczy-házban retrospektív kiállítást rendeztek munkáiból. 2005. októberében a Körmendi Galéria rendezésében láthatta a nagyközönség a legújabb kollázsait. Művei megtalálhatók: a Magyar Nemzeti Galériában, Fővárosi Képtárban, Ferenczy Múzeumban Szentendrén, Szombathelyi Képtárban és számos magyar magángyűjteményben. Monográfia jelent meg munkásságáról 2003-ban a Körmendi Galéria Kiadónál, olvasható a MEK-en. Portréfilm készült életéről 2005-ben Erős Péter „Művészvilág” sorozatában, látható a Körmendi Galéria honlapján és a YouTube-on. Első borító: PROMÉTHEUSZ FELADATA -1989., vászon, olaj, 120x150 cm Hátsó borító: HOMMAGE Á 1<ANDINSZKY ll. -1986., papír, plextol, 156x212 cm