Csák Ferenc (szerk.): Rác András festőművész, mozaikművész 1. Mozaik
Rác András festőművész, mozaikművész (Kolozsvár, 1926 -Budapest,2013) Rác András festő, mozaikművész 1926-ban született Kolozsváron. 1946-tól 1951-ig végezte a budapesti Képzőművészeti Főiskola festő, majd mozaik szakát, ahol olyan kiváló mesterei voltak, mint Berény Róbert és Fényi Géza. A főiskola elvégzése után szabadfoglalkozású képzőművész. 1985-től haláláig tagja volt a Szentendrei Régi Művésztelepnek. Rác András művészetét eredetileg az olajfestés és a klasszikus mozaik jellemezte, idővel azonban új technikákat dolgozott ki, a mozaikreliefet, majd a hidegzománcfestést. Jelentősek a technikai kísérletei, melyek a műfaji határokat tágítják ki. Anyag-kollázsai, relief-mozaikjai vagy hidegzománc-alkotásainak sorozata tanúskodnak kísérletező kedvéről. A grafikát is művelte, szemgrafikákat, monotípiákat készített. Budapesten és Szentendrén dolgozott. A '60-as években nagyméretű olajfestményeinek témáját a megélt történelem, a város inspirálta. Több portrét is festett, idővel azonban ez a figurativitás az elvontabb kompozíciókkal egyesül. Későbbi műveiből kitűnik, hogy számára az alkotás nem ábrázolás, hanem a szavak nélküli közlés, jeladás, üzenet. Rác András a falikép jellegű mozaikok készítése kapcsán mélyült el a technikai kivitelezés problémáiban. Kísérletező ember lévén úgy találta, hogy a festékpigment a gyanta kötésére is alkalmas, s megpróbált immár mozaik nélkül is képeket készíteni e technikával. Rác gyantafestményei oldottabbak, képlékenyebbek, mint a fegyelmezettséget kívánó mozaikok, de életművében igen erős a harmónia eszméje. A művész életműve nem tagolható. Az anyag és a technika változatossága jelzi a műalkotás folyamatát, nem keresett stílust a műveinek, hanem ahogy fogalmazott: üzenetvivő, melynek forrása valahol nagy eszmék, ideák környékén keresendő. A létezés alapvető kérdései foglalkoztatták, s ezek mitológiai vagy éppen zenei utalásokkal mind jelen vannak képein. Tanulmányúton Franciaországban, Angliában, Olaszországban járt. 1950 óta kiállító művész. Egyéni kiállításon mutatkozott be a Műcsarnokban 1967-ben, Párizsban 1969-ben, Brüsszelben 1970-ben, Londonban 1973-ban. Csoportos tárlaton Berlinben 1951-ben, az Ernst Múzeumban 1958-ban, a Műcsarnokban 1963-ban, 1971-ben, 1978-ban, Londonban 1965- ben, Tokióban, a Vigadó Galériában 1993-ban. Kovács Árpád 2010-ben monográfia jelent meg művészetéről dr.Matits Ferenc művészettörténész elemzésével, 2011-ben Csák Ferenc művészettörténész szerkesztésében és elemző tanulmányával „Grafikák és egyéb technikák" alcímmel grafikai munkásságát ismerheti meg az olvasó, mindkét kiadvány a Körmendi Galéria Kiadó gondozásában jelent meg, amelyek olvashatók a MEK-en és a Körmendi Galéria honlapján. Portréfilm készült a művészről 2006-ban az Erős Péter „Művészvilág" sorozatában, film örökítette meg a 2006. évi soproni kiállításának megnyitóját, továbbá a Holokauszt Múzeumban rendezett tárlatát, amelyek a Körmendi Galéria honlapján és a YouTube-on megtekinthetők. Első borító: V. L. SZENTENDRÉN - 1986., relief mozaik, 105x75 cm Hátsó borító: RÉTEGEK - 1986., relief mozaik, 55x56 cm