Molnár Eszter: Identitás - Határolt végtelen. Kozsuharov Ognján szobrászművész (Budapest, 2021)
Önarckép I ABTonopipeil Self portrait A Köszöntés T aláló címet olvashatunk e kiadvány elején: Identitás - Határolt végtelen. Kozsuharov Ognján barátom nagyon helyesen említi meghatározóként az identitást. Ő ugyan Bulgáriában született, deha jól számolom - már élete kétharmadát közöttünk töltötte, élte, Magyarországon. Felsőfokú művészeti tanulmányait itt folytatta, családot itt alapított, hivatása gyakorlása ide köti. Azonosságtudata kettős, bolgár és magyar, vagy ha úgy jobban tetszik: magyar és bolgár. Ő jelképe is annak az erős történelmi kapcsolatrendszernek és közös történelemnek, amely a két országot, tegyük hozzá, nemzetet máig összeköti, melyekben a történelmi események láncolatán túl a kereszténységhez és hasonló műveltségeszményhez való elmélyült kötődés is párosul. Kozsuharov Ognján ebben a kettős identitásában olyan munkásságot folytatott, melyben missziója is felismerhető. Olyan bolgár események és leginkább személyiségek alakját hozta közel hozzánk, akikről keveset tudtunk, akikről egy-egy műalkotás elkészítése az esztétikai célok teljesítésén túl ismereteinket is gazdagította, gazdagítja. A határolt végtelen fogalom találó fogalmazás, többféleképp is értelmezhető. Magam úgy látom, hogy Kozsuharov Ognján is - mint minden igazi alkotóművész - megcélozta a végtelent, s ebből valami olyan született, amely határolt ugyan, de folyamatosan benne rejlik a végtelen eszménye. Ezért is kitűnő a kiválasztott József Attilát idéző mottó. A végtelen megcélzása és a műalkotás, mint egész közelítő fogalmak. Hogy ez az eszmény és művészi inspiráció megvalósuljon, ahhoz döntően fontosak voltak tanulmányai, melyek adatszerűségeit az olvasó megismerheti e kiadvány egyéb helyein. Ám a nyomaték kedvéért hadd emeljem ki, mennyire alapvetőnek tartom művészi formálódásában, hogy a Magyar Képzőművészeti Főiskolán (ma Egyetem) Vígh Tamás szobrászművész növendéke lehetett, aki erős intellektuális elmélyültséggel és személyes, dinamikus alapozottságú, lényeget kiemelő igazi XX. századi plasztikai felfogásban oktatott. A főiskolát követően Kozsuharov folytatta tanulmányait, kihasználva a lehetőséget, hogy az Iparművészeti Főiskolán (ma Moholy-Nagy Művészeti Egyetem) a kor legkiválóbb magyar fémművészénél, Engelsz József ötvösművésznél, szobrásznál tanulhasson tovább. így vált tudása szinte kivételesen univerzálissá, melyet egy ideig oktatóként, majd később gyakorló művészként is hasznosítani tudott. Kozsuharov Ognján természetesen szobrászművész, de ezen belül is szinte ezermester, hiszen a hagyományos háromdimenziós körplasztikák, szobrok készítése egyaránt otthonos mozgásteret biztosít számára a nagy méretű művek 5