Körösvidék, 1920. március-május (1. évfolyam, 1-49. szám)

1920-03-30 / 1. szám

Békéscsaba, 1920. március 30. ÚJRA SZABAD MAGYAR VAGYOK . . . Ujjong minden gondolatom: Újra szabad magyar vagyok! Tegnap kínok villáma vert, Lelkem ma uj színben ragyog. Tegnap hazám szent romjain könnyes szemmel merengtem én, Szivárványszín szárnyain ma A magasba von a remény . . Győztél, győztél, én szent hitem. Megtartatunk, megtartatunk! Szabad most már a levegőnk S bilincset nem visel karunk. Torkunkról a kés lesiklott, Mely durva volt, fojtó, álnok. Rémképekkel kínozta meg Este a ránk szálló álmot . . Óh ezek a szörnyű napok, Hála Isten, hogy elmultak. De, véreim, soha, soha Ne feledjük el a multat! S most, amikor összeforrunk Szent örömben, lázban égve, Átkozzuk meg bűneinket, Aztán, föl, uj szövetségre! Fogadjuk meg: ki valaha Közibü­nk mer verni őket S fölidéz vak gyűlöletet, Mely mindent, mindent, föléget, Ki magyart a magyar ellen Testvérharcra uszít, forral, Kiverjük e szent hazából Elperzselő lángostollal . . Fogadjuk meg, összetartuk, Jöjjenek bár sötét percek, A szegénység, a szenvedés Utunkból ki nem zökkenthet, Megyünk, merre száll elüttünk Horthy Miklós lobogója: Nem magyar az, aki mostan, Vagyonát vagy magát óvja! Ki kaszával, ki pöröllyel, Ki fegyverrel, ki meg eszel­, Vajúdnak nagy pillanatok: Botor, aki nem merészel . . ! Mindenki a helyén álljon, Híven tegye minden dolgát, Méltóan a magyar névhez, S nem leszünk mi többé szolgák! S akkor eljő a pillanat, A mainál is fényesebb, Akkor nem sajg, vérzik többé Hazánknak szent testén e seb S leigázott véreink közt Győzelemtől csillog a kard, E szent naphoz, húsvétunkhoz, Uram, vezér­ld el a magyart! R. A Nemzeti múzeum lépcsőjéről ismét felhangzott a Talpramagyar, zengett, sírt a tárogató és lelke­sült tömegek járták az ünnepi díszbe öltözött utcákat. Az egyetemi ifjúság a múzeumkertből a Petőfi szoborhoz vonult amelyet az „Ébredő magyarok" is megkoszorúztak. A Petőfi társaság ünnepi ülést tartott, amelyen Ábrányi Emil, Ferenczy Zoltán, Havas István, Herczeg Ferencz, Kosztolányi Dezső, Pakots József, Pekár Gyula, Szávay Gyula, Szá­vay Zoltán, Várady Antal és Vojnovits Géza vettek részt. A templomokban ünnepi istentiszteleteket tartottak. . . . Minden imádság, minden kényes sóhaj értünk szállott a Magyarok Istenéhez, a megkín­zottakért és az elszakitottakért. — Mesés árak. A román megszállás an­­nyira megrogyasztotta állatállományunkat, hogy lóért, ökörért, tehénért és sertésért hallatlan ára­kat fizetnek. Így a mult szerdai piacon hathetes malac darabjáért 950, tíz hónaposért 3300 koro­nát fizettek, egy tenyészkoca pedig két kis mala­cával közbámulat tárgya volt az orosházi utcán,­­ mert 12,500 K-ért jutott új gazdája birtokába. Ezen horribilis árakat az is duzzasztja, hogy so­kan félve a közeledő pénzlebélyegzéstől, kész­pénzüket jószágba, értékpapírokba és árukba si­­­etnek fektetni. — A kisgazdák egyletének közgyűlése. Ápril 11-én vasárnap délután nagy fontosságú köz­gyűlést tart a békéscsabai kisgazdák egyesülete. A közgyűlés iránt igen nagy az érdeklődés, mert legfontosabb tárgya a Romániához csatlakozást kiváltó hazaárulók kizárása. Ez a legkevesebb, amint a kisgazdák egylete a maga érdekében meg­tehet, mert bizony súlyosan kompromittálták meg­tévedt tagjai az egész egyesületet. Mi tudjuk, hogy a kisgazda társadalom legnagyobb része teljesen távol állott ettől a mozgalomtól, sajnos azonban a közvélemény általánosít. Csak jól felfogott érde­kében cselekszik tehát az egyesület, ha hazaáruló tagjait megbélyegző határozattal rúgja ki a kebe­­­léből. E tárgyra különben még visszatérünk. — Gazdák! Felkérjük tisztelt tagjainkat, az Uradalmakat és Gazdákat, hogy a búza, rozs árpa és tengeri készleteikből átengedhető mennyi­ségeket a Magyar Királyi Közélelmezési M Ministe­rium részére azonnal a Kovács malomba beszállí­tani szíveskedjenek. A gabonát a szövetkezet igazgatósága hiva­talosan veszi át és annak értékét a hatóság által megállapítandó árban a malomban fizeti ki. Békéscsabai Kisgazdák Szövetkezete Igazgatósága. Békéscsabai Kisgazdák Egylete Elnöksége — A német katonai iskolák záróünnepe. Amint köztudomású, a győztes nagyhatalmak min­den eszközt megragadnak, amivel siettethetik a a széktében gyűlöletesnek hirdetett „porosz mili­tarizmus" megsemmisítését. A német békefeltételek között szerepel például az összes németországi katonai iskolák feloszlatása. A napokban tettek eleget a németek ennek a kötelezettségüknek Lu­dendorf tábornok jelenlétében nagy katonai de­monstrációk közepette. — fillér. A berlini „ Adlon"-szállodában Joa­­­­chim német császári herceg borosüveget vágott egy­­ francia katonatiszt fejéhez, mert nem állt fel, amíg a­­ teremben a német nemzeti hymnuszt énekelték. A francia tiszt egy berlinben székelő katonai ellen­őrző misszió tagja. A fejlemények iránt nagy az érdeklődés, annál is inkább, mert az eset tulaj­donképen nem magánügy. Egyet már eddigi érte­sülésünk alapján is leszögezhetünk megmásítha­tatlan tényként, azt, hogy a németek a szó leg­erősebb értelmében németek ma is, legelsőtől leg­utolsóig. — Kormányváltozás Törökországban. A török kormány lemondott. A szultán Izzet pasát nevezte ki miniszterelnöknek. — Ujabb per Károlyiék ellen. Báró Lu­kachich Géza tábornok kártérítési pert indított a Károlyi-kormány ellen, mert az üldöztetés elől külföldre kellett menekülnie. Apróhirdetési rovatot óhajtunk meg­honosítani lapunk hasábjain. A nagyközönséget ezáltal egy olcsóbb és igen bevált hirdetési mód­hoz juttatjuk. Az apróhirdetés ára 10 szóig 8 ko­­­­rona, minden további szó 1 korona. lesz a „Körösvidék­?". A „Körösvidék" lesz Békés megye és vele határos Körösvidék egész népének a csöve. Nem lesz pártlap, nem fog sem a politikai pártnak, sem egy társadalmi­ztálynak szolgálni, hanem az egész ke­sztény magyar társadalom egyetemes lékéért fog harcolni. A ,,Körösvidék" lesz közvélemény valódi megnyilatkozása; a gy közönség politikai, közgazdasági és sadalmi gondolkozásának, érzelmeinek és fekvéseinek hü tükre. Egyszóval a ,,Kö­svidék"-ből tudhatja meg mindenki, hogy­­­ kivan a keresztény magyar társa­lom. udjon vagy verjen sors keze, itt élned, halnod kell! HÍREK. — Március 15. Pesten. Büszke zászlókat­­ lengetett a márciusi szél házaink ormán, a zenget ajkunkról a Himnusz áhítattal, mel­yre nem tűztünk nemzetiszínű kokárdát, sze­nkben, köny csillogott, nem a büszkeség lángja, íunk megkínzott lélekkel, megalázottan. . . Pesten ünnepeltek. 3 Inditvány. Előrjesztetik a kisgazda Egyesület 1920. évi ápril. 11-én tartandó közgyűlésén. A békéscsabai kisgazdák egyletének tagjai a román hadsereg megszállása alat az elfojtott düh érzetével voltak kénytelenek némán szemlélni és tűrni, hogy valami Hrabovszki nevü egyén, ki magát utód Békéscsaba város román képviselőjének adta ki, az egyleti elnök tudta nélkül és tiltakozása da­cára az egylet helyiségeiben politikai czélu gyűlé­seket hivott össze és azokon ugy­e, mint egy pár bűntársa is, Békéscsabának Romániához való csatolása mellet agitált, továbbá, hogy az egyletnek egy- két eltévesedett tagja az egylet helyiségeiben egyes egyleti tagokat, azok vagyonát, testi épségét és személyes szabadságát veszélyeztető fenyegeté­sekkel arra kényszerített, hogy olyan iratokat s kérvényeket írjanak alá, melyek Békéscsaba város­nak Romániához való csatolását czélozzák, és ha­sonló czélból tartott nyilvános gyűléseken való megjelenésre az egyleti tagokat az egylet helyisé­geiben szinte veszélyes fenyegetésekkel és az ország politikai helyzetének ferde beállításával csábították és részben kényszerítették. Ezen bűnös üzelmek csúcspontja s igazi célja oda irányult, hogy az egész csatlakozási m­orga­lom olyan szint nyerjen, mintha azt a békés­csabai kisgazdák egylete, vagyis a csabai gazda­társadalom zöme kívánná. Alapszabályaink az egyleti politizálást szigo­rúan tiltják, és elrendelik hogy az alapszabályok ellen vétő tagok az egylet kebeléből kizárassanak. Indítványozzuk ezek alapján, hogy a köz­gyűlés tiltakozzék az ellen, mintha az egyletnek, mint erkölcsi testületnek a legkisebb része is volna abban a ritt hazaárulási mozgalomban, melyet az egyleti tagok egyenként és öszesen elitélnek és megvetnek. Igazolja a közgyűlés azt, hogy az egyleti elnök a román megszállás folytán ezen mozgalommal szemben tehetetlen volt és lehetetlen volt neki a mozgalmat az egyletben korlátozni, vagy azt onnan kizárni. Jelölje meg a közgyűlés név szerint azok­at a tagokat, akik Békéscsabának Romániához való csa­tolása érdekében az­ egylet helyiségeiben beszédet tartottak, aláírásokat gyűjtöttek vagy aláírásra egyleti tagokat rábírni igyekeztek, és a megjelöl­teket a közgyűlés zárja ki az egylet kebeléből. Végül jelentse ki a közgyűlés, hogy az egylet azon szerencsétlen tagjait, kik a Romániához való csatolásra, vagy a román országos képviselőt jelölő írások aláírására megtévesztéssel és veszélyes fe­nyegetéssel lettek kényszerítve, bűnösöknek nem tekinti és mentségüket abban ez irtózatos állapot­ban találja, mely akkor Békéscsaba minden hazafias polgárát örökös rettegésben tartotta. Tisztelettel Több egyleti tag. FÖLHÍVÁS! A távíró- és telefon­vonal katonai parancsnoka f­elszólítja mind­azokat, akiknek van telefonkészülékük, amelyet az oláhok elöl elrejtették, hogy azokat a postára vigyék be. Mindenki visszakapja készülékét, mihelyt a katonai hatóság kellő számú telefont hoz Békés­csabára. Ez két héten belül megtörténik. SZÍNHÁZ. Heti műsor: Kedden este páratlan b. „Nemtudomka" operett Szerdán este páros bérletben ugyanaz. Csütörtökön páratlan b. „Szerető" színmű. Pénteken szünet. Szombat páros b. „Koldus diák". Vasárnap bérletszünetben „Karácsonyi álom", este „Túl a nagy Krivánon", operett. Hős szalmakalapok átalakítását a legújabb divat szerint már megkezdtem. Elvállalok mindennemű szalm­­akalapok átvarrását, valamint panama és girardi kalapok tisztítását és fehérítését saját módszerem szerint Széll István női- és férfi kalapkészítő Békéscsaba, III. kerület, Baross­ utca 14. szám alatt. Modellek megtekinthetők !

Next