Körösvidék, 1920. június-augusztus (1. évfolyam, 50-125. szám)
1920-07-01 / 74. szám
2 nem ismeri a megyebeli viszonyokat. Mi, a szerkesztőség többi tagja, akik jól ismerjük Kolozsy Endre puritán jellemét, intakt becsületességét, tiszta hazafiságát s kiváló közigazgatási tevékenységét, kijelentjük, hogy Kolozsy képviselő úrnak Békés megyében nincs szüksége cáfolatra. Ezek a rágalmak az ő nemes egyéniségét nem érinthetik. Különben is azt a lelkes gárdát, amely megválasztotta, az ő községét, melynek minden társadalmi osztálya tiszteli, szereti s becsüli őt, az ilyen rágalmak meg nem téveszthetik. Megpróbálta bukott ellenfele a választási harc alatt a régi és modern kortes eszközöknek minden fegyverével megbuktatni őt, de azt a tiszteletet és megbecsülést, amit Kolozsy egy élet évtizedes hű és becsületes munkájával megszerzett, nem tudta megingatni. Még Békés is, hol csupán a lokálpatriotizmus dolgozott ellene, örömmel szavazott s most méltán boldog, mert jól választott. Ez a rágalmazási hadjárat visszafelé sül el s megindítójára vet világot. Műreái HoláM Békéscsaba, 1920. julius 1. Magyar Műszaki Akadémia A keresztény és magyar élet a külföld példájára nálunk is a fejlődés felé taszítja a nemzetet. A műszaki pályán dolgozó hazafias magyarság egy új alakulásáról olvasunk, mely akadémikus színvonalra akarja emelni a tudomány terén eddig teljesen elhanyagolt műszaki kart. A Magyar Műszaki Akadémiának 4 osztálya van a képzettségi, illetve érdem szerinti fokozatokban és pedig : Az I osztály tagjai lesznek a megalakuláskor az összes műszaki egyesületek és szövetségek elnökei és szakosztályvezetői; az ország legfelsőbb tanintézeteinek szaktanárai és a kommün előtt jelentkezett 30 tag. Ez utóbbiak a műszaki kar legalsóbb és legfelsőbb képesítésű tagjaiból sorozódván megadják az egész szervezetnek a kívánt demokratikus kiindulást. Az első szervező ülés, magát az ország összes gyáraiban működő szakférfiakból kiegészítvén, 40 tagot választ eddigi gyakorlati műszaki, szakirodalmi, feltalálói érdemek alapján az első halhatatlanok gyanánt. Ez a 40 halhatatlan alkotja a műszaki tudományok irányító testületét a Magyar Műszaki Akadémia keretei között. A halhatatlanok rendes száma 52. A hiányzó 12 tag a legközelebbi 3 évben a műszaki tudományok fejlesztésében kiváló érdemeket szerzett gyakorlati szakférfiak, szakírók és legjelentékenyebb feltalálók közül időről-időre lesz beiktatva. A II. osztály tagjai lesznek a megalakuláskor az egyetemileg képzett mérnökök, gépészmérnökök, építészek, vegyészek, stb, korlátlan számban. A III. osztály tagjai lesznek a megalakuláskor a segédszakok mindazon munkásai, akiknek a törvény bizonyos fokú iskolai végzettséget, vagy mesteri oklevelet ír elő. (Korlátlan számban.) A IV. osztály tagja minden magyar állampolgár lehet, ki bármiképen valamely műszaki ágban legalább három évig gyakorlatilag állandóan dolgozott. Az I—IV. osztály minden tagja megkapja a „Műszaki tájékoztató" című szaklapot, mely naponként jelenvén meg, az Akadémia tagjait népies nyelven tartott közleményekkel és könnyen érthető rajzokkal fogja a műszaki tudományok újabb és újabb vívmányaira figyelmeztetni, egyúttal a meglevő műszaki berendezések továbbfejlesztésére sarkalni. A Magyar Műszaki Akadémia összes működő, rendes tagjai a tagok irta műveket, amennyiben a Magyar Műszaki Akadémia kiadásaiban jelennek meg, 50 százalék árengedménnyel kapják azon feltétel mellett, hogy lehetőleg éltük fogytáig megőrzik haláluk után pedig a Műszaki Akadémia könyvtár alapjának hagyományozzák. A könyvtáralap célja: műszaki könyvtárak berendezése a vidéken. A Műszaki Akadémia minden tagja kötelezi magát arra, hogy a műszaki tudományok fejlesztésében tehetségéhez képest egész életén át közreműködik Magyar Műszaki Akadémiának új híveket szerezve amint a tagok száma 40-re emelkedik, a fiókakadémiát megalakítja. A fiókakadémia vezetője mindig az az akadémiai tag, ki a Műszaki Akadémia szervezete szerint a legmagasabb fokon áll. A megalakulás után a III. osztályba csak a IV. osztály által ajánlott tag vehető fel. Ezen tagajánlást a IV. osztály ülésein tartott felolvasásokkal lehet kiérdemelni. Az új tag székfoglalót nem köteles tartani, de tarthat. A megalakulás után a II. osztályba a III. osztályban tartott szabad előadásokkal lehet érdemet szerezni. A II. osztály minden uj tagja köteles székfoglalót tartani. Az első osztályba a II. osztály legkiválóbb tagjai a halhatatlanok együttes ülése által hivatnak meg, közülök választatnak az új halhatatlanok. A tagok lehetnek a befizetett díjak szerint: 1. Örök alapítók, akik legalább 10,000 koronás alapítványt tesznek le akár készpénzben, akár hadikötvényben vagy értékpapírokban. 2. Alapítók, akik 10.000 koronánál kisebb összeggel járulnak a Magyar Műszaki Akadémia megalapításához. 3. Működő tagok, akik az I., II., III., IV. osztály tagdíjaival járulnak a folyó kiadásokhoz és szellemi tevékenységükkel, esetleg testi munkaerejükkel is, a Magyar Műszaki Akadémia céljainak szentelik szabad idejüket. 4. Pártoló tagok, akik kötelezik magukat arra, hogy a Magyar Műszaki Akadémiát legalább 3 éven át, havonkint 1 koronával támogatják. A Magyar Műszaki Akadémia működő tagjainok magyar állampolgárok lehetnek, akik szívben, lélekben és névben is magyarok, a magyar állameszméhez belső hajlamból ragaszkodnak, arra felavatásukkor hűségesküt tesznek. A tagfelvétel, ajánlás nélkül, a Nyilatkozatnak sajátkezű aláírása alapján történik, de érvényessége csak a felesketés és beiktatás után kezdődik. Minden felavatott tag kötelezi magát arra, — amennyiben neve nem volna magyar hangzású, — hogy egy éven belül magyar hangzású nevet választ, illetve nevét megmagyarosítja. A névmagyarosítás a Magyar Műszaki Akadémia működő tagjaira nézve illeték- és díjmentessé fog tétetni és az uj nevek minden évben a közgyűlésen ki lesznek hirdetve és a régi név helyébe beiktatva. A Magyar Műszaki Akadémia minden közleményének és előadásának nyelve a Magyar Tudományos Akadémia helyesírása szerinti magyar nyelv. A gyűjtőraktárakban átvett gabonának a feladóállomásra való szállításával kapcsolatban felmerült költségek már nem a termelőt terhelik, azt az átvétellel megbízott közeg egyenlíti ki, szükség esetén azonban a községi elöljáróság megfelelő térítés ellenében közerő kirendeléséről köteles gondoskodni. Az átvétellel megbízott közegnek joga van a termelőre kivetett gabonamennyiséget további tárolás céljából a termelőnél visszahagyni, ha annak azonnali elszállítása nehézségekbe ütközik s ha a készlet veszélyeztetve nincsen. Ilyen esetekben az átvevő közeg a visszahagyott termény minden egyes métermázsája után az első 30 napon túl havonkint 3 (három) korona őrzési és raktározási díjat tartozik fizetni. 12. §. Az átvétellel megbízott közeg köteles a termelő által beszolgáltatott gabona térítési összegét a gabona fajsúlya és az idegen keverék figyelembe vételével megállapítani, azt az átvételi helyen kifizetni és az átvétel megtörténtéről a termelőnek elismervényt kiszolgáltatni. Kifizetés nélkül a termelő nem köteles gabonáját átadni és ebből őt semmiféle anyagi kár nem érheti. Köteles továbbá az átvételről a községi elöljáróságot is értesíteni, az elöljáróság pedig köteles ez alapon a kivetési jegyzékbe bevezetni, hogy a termelő beszolgáltatási kötelezettségének eleget tett. A termelő részére fizetendő térítési árnak megállapítása, valamint a gabona fajsúly szerinti minősítése és az idegen keverék megfelelő számbavétele iránt külön rendelet intézkedik. (Folytatjuk.) Az idei gabonarendelet. V. 9. §. A földmivelésügyi miniszter által kijelölt azok a gazdaságok, amelyek vetőmagnemesitéssel foglalkoznak, szintén kötelesek a reájuk kivetett gabonamennyiséget beszolgáltatni; joguk van azonban a kivetett mennyiséget nem az általuk termelt nemesitett vetőmagban, hanem a nemesített vetőmagért elcserélt, más búzában és rozsban és a közélelmezési miniszter által megállapítandó későbbi időpontban beszolgáltatni. 10. §. A termelő köteles a reá kivetett terménymennyiséget a legközelebbi vasúti vagy hajózási állomásra, vagy az átvevő közeg által kijelölt gyűjtőhelyre szállítani. A termelő késedelmessége esetében a törvényhatóság első tisztviselője a kirendeltség kérelmére a szállítás teljesítése végett köteles a termelő költségére más fuvarokról, esetleg közerő kirendeléséről gondoskodni. Ha az átvevő közeg által az átvételre kijelölt hely a legközelebbi vasúti- vagy hajóállomásnál távolabb fekszik, a termelőnek a többlet-kilométer után térítésre van joga, melynek nagyságát a törvényhatóság első tisztviselője állapítja meg. Ugyanez a térítés illeti meg a termelőt a 10 km-t meghaladó teljesítményért abban az esetben is, ha a legközelebbi vasúti vagy hajóállomás a termény tárolási helyétől 10 km-nél távolabb fekszik. 11. §: Az átvevő közeg a kisebb készletek átvételére gyűjtőraktárakról köteles gondoskodni. Ha ily raktárakkal nem rendelkeznének, ilyennek térítés mellett használatra leendő igénybevétele iránt a kirendeltség útján a törvényhatóság első tisztviselőjét kell megkeresnie, aki, ha a kérelmet indokoltnak találja, az igénybevételt elrendeli. A törvényhatóság első tisztviselőjének határozata ellen 8 napon belül a közélelmezési miniszterhez birtokon kivül felebbezésnek van helye és pedig ugy az igénybevételt szenvedő fél, mint a kirendeltség részéről. Szemle* (F) Kunfi Zsigmond, Krausz Náthán (Göndör) bécsi lapjának főmunkatársa egy cseh újságíró előtt így nyilatkozott Magyarországról: „A magyar proletárság nem elég erős arra, hogy idegen segítség nélkül felszabaduljon Ehhez a békefeltételek pontos betartása szükséges. Ha ez az ellenőrzés megtörténik a szomszéd államok részéről, akkor rövidesen véget lehet vetni a fehér terrornak. Sokkal többet remél azonban a magyar proletárság a blokádtól, amelyet a világ minden táján élő elvtársaink meg fognak tartani Magyarországgal szemben. Anélkül, hogy ezzel a kérdéssel most bővebben kívánnék foglalkozni, kijelentem, hogy a blokádot igenis hathatós eszköznek tartom arra, hogy segítségével a magyarországi fehér terrort letörjék." Kunfi záradékul kijelentette a tudósító előtt, hogy állandó érintkezésben van a magyar proletariátussal, amelynek helyzete az egész világon a legrosszabb. Nagyon kedves ember ez a Kunfi Zsigmond. Magam hallottam egyszer, még forradalom előtt amikor az újságírók étkezdéjében fekete kávézás közben jelentette ki, hogy a magyar proletár nem érdemel egyebet, mint botot a hátára, mert nem kulturizálódik, nem fog rajta a szó és nem érdemli meg a betevő falatot, mert lusta. Bravó, drága kegyeltje a proliknak. Ez aztán fene egy kijelentés volt. * Nevezetes forduló a politikában az, hogy a kormányzó egész héten át tárgyal és hallgatja megaz ország nagyjait. Ez annak a bizonyos nézeteltérésnek a következménye, amely a kormányzópártok közt legutóbb felmerült. Úgy a kisgazdapárt, mint az egyesülés nem hajlandó most már önállóan kormányt alakítani. A koalíció lett a divatos a pártkörökben, azonban ezt is lehetetlen megoldásnak tartják. Annyi tény, hogy a kormányzó most a legnagyobb óvatossággal és széles körültekintéssel fáradozik valamin, ami szoros összefüggésben áll a válsággal. Meglepetések jöhetnek. Igaz ugyan, hogy az ország politikailag ily siralmas helyzetben soha nem volt, igaz azonban az is, hogy erélyre még sohasem volt oly nagy szükség, mint most." Odafönn óriási harc folyik az akarás és a megalkuvás között és nagyon csalódnánk, ha ennyi hiábavaló megalkuvás után újabb lanyhaság következne. *