Körösvidék, 1920. június-augusztus (1. évfolyam, 50-125. szám)

1920-07-15 / 86. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István tér 18. szám A szerkesztőség telefonszáma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér Szemle (Az Ember) (F.) Nem Emberről van szó, hanem a legközönségesebb állatokról, szudáni sakálokról, melyek mindent megtámadnak a derengő hajnalban és esti szürkületben, áldozataikba belevájják fogaikat, eleven húst és édes, meleg vért keresnek és csak akkor rebbennek szét, mikor észreveszik, hogy ellenfelük felveszi a harcot, melyet provokáltak. Az Emberből, Krausz (Göndör) Ferenc Bécsben megjelenő politikai hetilapjából tárok fel részleteket ezen a helyen és megjegyezni kivánom, hogy ezt nem a keresztények, hanem a zsidók kedvéért teszem. Azok kedvéért, akik azt hiszik és azt állítják, hogy egyetlen célunk a zsidók ütése — mondhatnám — életükre való pályázás, meg efféle bolondériák. Pedig ha tudnák, hogy ezzel egyáltalában nem törődünk, hanem igenis a szellemüket attakírozzuk elkeseredett buzgalommal, — talán megmozdulnának és parírozni igyekeznének az ütéseket, melyek őket érik. Mert ne higgjék, hogy hallgatásukkal és nemtörődömségükkel érdemlegesen kifizetnek bennünket. Vegyék meg az illetők a bécsi magyar lapokat és olvassák el, gondolkodjanak és amennyiben eszes emberekkel van dolgunk, lehetetlen, hogy saját maguk el ne ítéljék drága pénzekkel támogatott testvéreiknek hajmeresztő viselkedését. Egymás után halljuk a rabbinusok józan tiltakozásait a bolsevizmus vádjai ellen. Hát azok a wheni csirkefogók micsodák ? És miért nem tiltakoznak ugyanazok az urak ezek ellen ? Hát ez az oka annak, hogy a zsidógyűlölet oly rettentő mértékre emelkedett. ^^ Csütörtök Nos , ilyen írásokkal garmadával és bármikor szolgálhatok. Mit szólnak ehhez önök, kiknek a véréből származott állati lények követnek el ily hajmeresztő dolgokat ? A vörös uralom alatt mi is Bécsben bujkáltunk, de kérdem, megtettük-e ezt? Ugye hogy nem. És épp ebből tűnik ki az, hogy aki ezt megtenni képes, az nem hazafi; akik őket támogatják, azok sem az ország fiai. Akik ebben a mozgalomban részt vesznek, nem tartozhatnak a nemzethez. Azok — ismétlem — fajhoz és nem nemzethez illeszkednek. Azok nem magyarok. A pártok végső megegyezése megtörtént. Sajnos azonban, mindkét párt kedvetlenül ment bele a közösségbe és ennek eredménye az, hogy mindegyik megőrzi különállását bizonyos ügyekben. Régi dolog, hogy a nemzeti egyesülés és a kisgazdák mindig hadilábon álltak egymással és az is tudott dolog, hogy a disszidensek talán a legkedvezőbb programmal rendelkező párt. Már most hogyan képzelik el ezek a békés együttműködést, az egyszerűen érthetetlen. Máris kieszelték az ütközőpontokat, melyek a földbirtokreform, a szavazati jog korlátozása, a nemzetgyűlés feloszlatási joga és a nemzetiségi autonómia kérdése köré tömörülnek. No mi meg hozzátesszük a legveszélyesebb ütközőpontot is, melyet elhallgattak a nagyok, a zsidókérdés megoldásának problémáját, melyben a kisgazdapárt kevésbbé, a többi pedig túlérzékeny. Pedig hát Pesten már megint azt kiabálja mindenki végig a körutakon : „Mi lesz a zsidókkal ?" Hiába, kutyát és macskát nem lehet egy ketrecbe zárni. Két levelet kaptam. Az egyikben így ír a szerző: „sajnálattal látjuk mi ébredő keresztények, hogy az önök irásai nem teremtenek rendet azok közt, kiknek szólnak. Azt hisszük, hogy nem eléggé erősen és nagy hangon szerkesztik cikkjeiket." A másik levél ennél már cifrább és így szól: „Te disznó, ez már mégis csak sok, hogy mit művelsz velünk, piszok fráter. Annyit mondok, békét hagyj most már a zsidóknak, mert ez lesz különben döghalálod." Hát 1. kinek van most már igaza, 2. mit csináljak és 3. kik írták a leveleket? Mert azt hiszem, egyik sem találta a fején a szöget. 4 Körösvidék megelőzve a budapesti lapokat, már kora reggel hozza a legfrissebb híreket !