Körösvidék, 1921. április-június (2. évfolyam, 69-141. szám)

1921-04-08 / 74. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István tér II. szám A szerkesztőség telefonszáma: 50 Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 korona Tegnapi számunkban már megemlékeztünk arról, hogy a pénzügyi javaslatok egyik legközelebbi etapja a hadikölcsönkötvények kamatainak leszállítása lenne, mely már a legközelebb a nemzetgyűlés plénuma elé fog kerülni. Amennyiben e javaslatból törvény lenne, az egyenlő volna az államcsőd nyílt deklarálásával, ami mellett módfelett antiszociális törvény is válna belőle. A hadikölcsönöket ugyanis legnagyobbrészt nem azok jegyezték, akik a legbiztosabb tőkeelhelyezést keresték, hanem leginkább a keservesen összekuporgatott kis pénzecskék váltattak át a túlhajtottan erős propaganda eredményeként hadikölcsönkötvényekre. A most benyújtandó javaslat most egy tető alá von mindenféle államadósságot, mindenféle hadikölcsönt. Mindegyiknek kamatát egyformán le akarja szállítani három százalékra. Három százalékot fizetne tehát így azután a papír után, amelyik után eddig négyet fizetett és ugyancsak hármat az eddig hat százalékk,latozó után. De nem ez a szempont szólaltat meg most minket, hanem az, hogy a pénzügyi javaslat a szegény néposztályt sújtja érzékenyen és pedig a munkásokat, kistisztviselőket, földmiveseket, kisiparosokat stb., al.K nem pénzelhelyezési célzattal, hanem tisztán csak az akkori vagy propaganda hatása alatt, a magyar állam intézményeiben való bizalom alapján, utolsó garasat bocsátották az állam rendelkezésére. Ha tisztán állami érdekből nézzük is e kérdést, akkor is nagyon fontos, hogy ezek a kisemberk megkapják azt a kamatot, amit az állam annak idején ígért nekik. De az igazságosság is azt parancsolja, hogy máskép bírálják el annak a szegény embernek a dolgát, aki a szájától elvont néhány koronáját adta oda az államnak és azét, aki felesleges pénzét bocsátotta az állam rendelkezésére. Mi, akik a kisemberek védelmét a legnagyobb állami feladatnak jelentjük ki, egyben állítjuk, hogy a kamatredukció, amilyen mértékben igazságtalan, éppen úgy felesleges is, mert az állam pénzügyeinek szanálása e téren más úton is elérhető. Általánosan tudott dolog, hogy egész Magyarországon 18 milliárd korona névértékű hadikölcsönt sikerült annak idején elhelyezni. Feltételezve, hogy Csonkamagyarországon, mely Nagymagyarországnak alig kétötöde, a kibocsátott hadikölcsönkötvényeknek a fele maradt, a magyar közigazgatás alatt álló területen b, 9 milliárd összegű ilyen címlet van. Az a megállapítás, hogy Csonkamagyarország a nagy magyar birodalom kötelezettségeinek csupán csonkán felelhet meg, a gyakorlatban egyedül úgy érvényesülhet, hogy amíg a területi integritás helyre nem áll, a magyar államkincstár csupán a magyar közigazgatás alatt álló területen és legfeljebb még a régi külföldön levő kötvényeket, kb. 10 milliárdot ismer el és igy a kamatleszállítás is csak erre az összegre szólhat. .. „ Ha a kamatok teljes 3 százalékkal lennének csökkenthetők, az kereken 300 millió kamatmegtakarítást jelentene , de nem szabad elfelejteni, hogy 5 és fél százalékos címletek is vannak, bizonyos méltánylást pedig már a javaslat is tartalmaz, ahol 5 százalékos kamatot szándékozik adni, a lombardírozott papírok pedig sorsjegyekre lennének átcserélendők. Ezek levonásával tehát legfeljebb 100 millió kamatot lehetne megtakarítani annak az államháztartásnak javára, amelynek évi kiadásai messze túlhaladják a 20 milliárd koronát. Hát érdemes ezért az összegért az államkincstártannak a vádnak kitenni, hogy olyan adós, aki hatalmi szóval bújik ki kötelezettségeinek teljesítése alól. E helyett egy sokkal egyszerűbb, jobb eredményt adó módot kell választani, ha ugyan egyáltalában szükséges az államadóssági címletekre külön vagyonváltság kategóriát megállapítani. A hadikölcsönkötvényekből éppenúgy, mint a betétekből, részvényekből és más vagyontárgyakból mérsékelten progresszív, legfeljebb 15 százalékig menő vagyonváltság lenne vehető. Ez legalább 1 és egynegyed milliárd koronát adna, tehát a kamatredukció révén csak 12—15 év alatt elérhető összeget. A bevont kötvények megsemmisítése után ezek összegével az államadósságok tőkéje kisebbednék. A megoldásnak ez a módja kevésbé igazságtalan és kevésbé kegyetlen, mint a kamatredukció. j S. timjtmr v, gmz kj^g^. - Elnapolták a Ház üléseit A nemzetgyűlés mai ülése Budapest, április 7. A nemzetgyűlés folyosóján már a kr .a.i órákban elterjedt az a hír, hogy nagyatádi Szabó István lemond tárcájáról. Az ülést Rakovszky István elnök általános érdeklődés közepette fél 12-kor nyitotta meg. Teleki bejelentette a nemzetgyűlésnek, hogy a kormány lemondására vonatkozó előterjesztést tett a kormányzónak, minthogy a tegnapi események következtében egyes miniszterek helyzete pártjukkal szemben nem teszi biztossá az együttműködést. Kérte a Házat, hogy napolja el üléseit a kormányzó döntésének megérkeztéig. Ereki Károly azt indítványozta ezzel szemben, hogy ne napolják el a Ház üléseit mindaddig, amíg a kormány kifejezetten ki nem nyilvánítja lemondási szándékát. Rakovszky elnök szavazásra tette fel a két indítványt. A nemzetgyűlés túlnyomó többsége az ülések elnapolása mellett döntött. Ezzel véget is ért az ülés és a miniszterelnök a kormányzóhoz ment kihallgatásra. il miniszterelnök nyilatkozata a válságról 3 király nyilatkozatainak közzététele okozta a kavarodást —Budapest, április 7. Teleki Pál gróf ma délután a nemzetgyűlés néhány perces ülése után a kormányzóhoz ment. Távozása előtt a Ház folyosóján a „Körösvidék"1 budapesti tudósítója előtt a helyzetről az alábbi kijelentéseket tette: "„Szükségesnek tartom, hogy a válság eldöntése előtt a különböző pártállású képviselők aludjanak egyet a történtekre. Az egész dolog nem olyan veszedelmes. Igen sajnos, hogy beszédem egyes szubjektív részleteit sokan nem kísérték azzal a lelkiismeretes megértéssel, amellyel kellett volna. Mi az ügy fontos voltának tudatában és a nemzet érdekének szem előtt tartásával háttérbe szorítottuk érzelmeinket. Nem ján történjék a volna például azonban nem takarózni és a volt tehát ok arra, hogy egymás szemére vessük egymás érzelmeit. A kavarodás másik oka a lúrAkg nyilatkozatainak lekötlésre volt. Ez azonban IV. Károdnak közvetlenül kifejezett kívánsága volt és én erkölcstelenségnek jutottam volna e kiváltság teljesítésének megtagadást. Legfeljebb az képezhette volna kérdés tárgyát, hogy kinek az utközlés. Történhetett Apponyi által. Én szoktam másokkal magam személyében közöltettem le a kijelentéseket. Meg kell jegyeznem, hogy a kormány tagjait szándékomról előzetesen értesítettem és március 29 én valamennyien írásbeli hozzájárulásukat adták a kijelentések leközléséhez. Tehát az a hír sem igaz, amely szerint nagyatádi Szabó István más véleményen lett volna a leközlést illetőleg. Nevetséges egyeseknek az az állítása, hogy a kijelentések leközöltetése propaganda, volt IV. Károly érdekében. A válság megoldásáig természetesen sok kérdés vár megoldásra. Ezeknek a kérdéseknek nagy része azonban önmagától fog megoldódni. Az én álláspontom most is a régi. Nem ragaszkodom e helyhez, de viszont az a meggyőződésem, hogy felesleges felborítani a nyugalmat, ha a porondon levő kérdések anélkül is megoldhatók. íli Diiflie Biliiniiiiiiiiiii Táviratok Zürich, április 7. 7 óra 40 perckor tett. IV. Károly este Zürichbe érke-Milano, április 7. Az olasz kormány célzatos külföldi hírekkel szemben hivatalosan közli, hogy nem küldött ultimátumot a magyar kormánynak, csak IV. Károly eltávozását sürgette. Berlin, április 7. Briand fenyegetéseit a németek nem veszik komolyan, mert abban bíznak, hogy Amerika nem engedné meg a francia fenyegetések valóra váltását.' Nagyromániában lappang a bolsevizmus Bukarest, ápr. 6. A szenátus tegnapi ülésén többen tiltakoztak az ellen, hogy a kormány még most sem szüntette meg a cenzúrát és a háborús intézkedéseket. Coanda tábornok, aki az ülésen elnökölt, kijelentette, hogy a cenzúrát és a kivételes intézkedéseket az a tény teszi szükségessé, hogy Nagyrománia egyes vidékein lappang a bolsevizmus. OLVASSUNK KERESZTÉNY MIDBONT!