Körösvidék, 1921. július-szeptember (2. évfolyam, 142-217. szám)

1921-07-21 / 159. szám

2 GONDOLATOK * * # A bécsi szociáldemokraták, akik egész nyugodtan mondhatók kommunistáknak, talán a burzsujra sem haragszanak annyira, mint azokra a munkástársaikra, akik ki merik mondani, hogy ők a keresztény etika alapján árlanak. A keresztényszocialisták állandó terrornak vannak kitéve. Legutóbb a villamosvasutaknál „szégyenlistát" készítettek a keresztényszocialista munkásokról s felhívták a szociál­demokratákat, hogy bojkottálják szint­valló keresztény testvéreiket. Azzal is fenyegetődznek, hogy követelni fogják a keresztényszocialista mun­kások elbocsátását. Csodálkoznunk kellene ezen, hogy a testvériességet, bajtársiasságot, munkásöntudatot hirdető szociálde­mokraták ilyen antidemokratikusan járnak el munkástestvéreikkel szem­ben, ha nem tudnánk, hogy a bécsi szocialisták vezérei is zsidók. Így azonban minden érthető. A zsidó szocialistáknak nem az a fontos, hogy a munkások érdekeiért kü­zd-e valamely csoport, fő az, hogy az ő speciális faji érdekeikért szálljon síkra. A keresztényszocialisták nem küzdhetnek zsidó érdekekért, tehát le kell őket dorongolni, ha még oly őszintén szolgálják is a munkásérde­keket. Ilyen a szocializmus a zsidók ke­zében. Az Est utcai árusítását újra megengedte a belügyminiszter azzal, hogy mindenütt a helyi hatóságokra bízza, vájjon észszerűnek látják-e ennek a sajtóorgánumnak utcán való terjesztését. A belügyminiszter intézkedéséhez nincs tiltakozó szavunk. Neki fel­tétlenül joga volt úgy a kolportage megszüntetéséhez, mint ennek újra való megadásához. Az öntudatos, keresztény és­ ma­gyar társadalomnak azonban sze­retnénk odakiáltani, hangos, ellent­mondást nem tűró erővel: ne vegyé­tek ezután se e papirosmérget! Minden keresztény magyar ember tudja, hogy­­ mi volt Az Est a múlt­ban s mi ma. Tisztában van azzal is minden magyar ember, hogy ezt az újságot örökre el kellene némí­tani. Mi sem egyszerűbb ennél. Ne vegye senki meg Az Estet, aki szebb jövőt, keresztény Magyarországot akar. A béke. Hát nincs is szebb a békénél. Az entente is így gondolkozik, sőt hirdeti, hogy minden törekvése az állandó béke megteremtése. Tele kiabálta a világot, hogy a békét igyekezett úgy megkötni minden állammal, hogy az örök időkre szóljon. Milyen szépen sikerült a versailesi, st. germaini, trianoni béke! Valóban megnyu­godtak a kedélyek mindenütt. Éppen csak Kisázsiában van egy kis görög-török há­ború ; az albánok verekszenek a szerbek­kel, a szerbek a montenegróiakkal; Szilé­ziában dúl véres csata; Nyugatmagyaror­szágban készülnek háborúra: Oroszország készül Románia ellen, Indiában nagy láza­dás van ... egyébként béke van. Hja is az! A magyarok megaláztatásuk­ban gyűlöletet nevelnek az uj nemzedékbe a béke megteremtői ellen; a csehek hol a nemzetekkel, hol a tótokkal verekednek, az oláhok reszketnek és fegyverkeznek a magyarok ellen ; Szerbiában bombamerény­letet követnek el a trónörökös ellen; Bécs­ben marják egymást az emberek, Olasz­országban minduntalan veszedelmes tünte­tések vannak; az írek és angolok véres csatákat vívnak; az angol munkások foly­ton sztrájkolnak; a franciák elégedetlenek a helyzettel; Németországban átokra ta­nítják az anyák gyermekeiket ima helyett... egyébként igazán béke van az egész világon. A franciák pedig boldogok lehetnek, hogy sikerült nekik világbékét csinálniok. Kőrősvidé'ék Békéscsaba, 1921. július 21. Kornfeldék hamisítanak Honna­n van a sok hamis bankjegy Pozsony, július 20. Pozsonyban néhány nappal ezelőtt a rendőrség letartóztatott egy Kornfeld Mór nevű kereskedőt, aki húsz millió korona értékű hamis pénzt akart átcsempészni a határon. Kisebb összeggel kísérelte meg a csalást Horovitz Ernő miskolci ló­kereskedő, de talán körmönfontabban, mint pozsonyi hitsorsosa. Feltűnt a csendőröknek, hogy Borsod megyében sok hamis bélyeg­zésű 20 koronás bankjegy van forgalomban. Hónapokon keresztül figyel­ték a vásárokat, míg legutóbb Tiszapatkonyban tettenérték Horovitzot, aki egy­­ó vételárát javarészt hamis bélyegzésű buszko­ronással akarta kifizetni. A miskolci rendőrség őrizetbe vette Horovitzot és lakásán házkuta­tást tartott. Pénzt nem találtak, de mindenféle kincstári holmi, csendőr­­­­zubbony és katonai látcsövek kerültek elő, melyeknek az eredetéről Horo­­­­vitz és családja tudni nem akart. Az őrizetbe vett lókereskedő vallomása alapján több más miskolci­­ kereskedőnél is tartottak házkutatást, így többek között Weisz Sámuel ló­ j kupecnél is, akinél aztán hamis bélyegzésű bankjegyeket is találtak. ­1 görögök­ győzelmet jelentenek Athén, július 20. Kutahiát a görögök erős­­ el­ent­állás után bevették. A győztesek ke­zébe sok ágyú és 10,000 fogoly került. Az ellenség csapatkötelékei felbomolva vonulnak vissza észak felé. A görög csapatok élén a trón­örökös vonult be Kutahiába, ahol a lakosság lelkesedéssel fogadta. Athén, július 20. A vezérkar jelentése csak tegnap este 10 órakor érkezett ide, amikor a kamara még ülésezett. Gunarisz miniszterelnök a város elfoglalásáról szóló jelentést azonnal közölte a kamarával, amely lelkesen megél­jenezte a királyt és a hadsereget. Egész éjjel szóltak a harangok és ma reggel ágyúlövések hirdették a győzelmet. A fővárost fellobogozták. A lapok kijelentik, hogy Görögor­szág most Kisázsia egyetlen katonai hatalma s joga van, hogy ott ma­radjon és testvéreit felszabadítsa. Albánia mozgósított (Szkutari, július 18.) A mir­diták felkelése következtében Albániáben 18—50 évig min­den férfilakost mozgósítottak. San Giovanni di Meduában fegyvert és muníciót hajóznak ki a csapatok részére. Orosz összeesküvés Prágában (Budapest, július 20.) Prágában a cseh rendőrség összeesküvést fe­dezett föl, mely Kerenszky és Mil­jukov ellen irányult és orosz mene­kült monarchisták készítették elő. A kormány kérésére Kerenszkyék el­utaztak Prágából. Az izsáki ügy vizsgálata (Budapest, július 20.) A nemzet­gyűlés folyosóján tegnap egyik ügyész felkereste Friedrich Istvánt és Be­niczky Ödönt és felkérte őket, hogy jelenjenek meg az ügyészségen és terjesszék elő az izsáki, orgoványi és kecskeméti ügyekben bizonyí­tékaikat. Gyilkosság Gerendáson Békéscsaba, július 20. i A csendőrök tegnap adták át a gyulai ügyészségnek Nagy Pál békés­csabai gerendáspusztai lakost, aki agyonütötte Laluska András szintén gerendáspusztai lakost, a nővére férjét. Laluska már régóta rossz viszonyban élt feleségével. Napokkal ezelőtt el is kergette házától. Laluskáné hétfőn délelőtt egyik bátyjával el akart menni férjéhez, hogy otthagyott csecsemőjét megszoptassa. Útközben másik bátyjával, a gyilkos Nagy Pállal is találkoztak. A tanyát zárva találták. Laluska és apja vasvillával és doronggal felfegyverkezve álltak elébük. Nagy Pál egyenesen az ajtónak tartott. Laluskáék rárontottak. Du­lakodás támadt, amelyben Nagy egy másfél métere­s doronggal úgy fejen­­ sújtotta Laluska Andrást, hogy az egy óra múlva belehalt súlyos sérü­lésébe. Dr. Vass Vilmos rendőrorvos kedden délután ejtette meg a boncolást. A kereszténypárt értekezlete (Budapest, július 20.) A Keresz­tény Nemzeti Egyesülés pártja el­maradt értekezletét ma este tartja meg, mely alkalommal a külügyi kérdések is szőnyegre kerülnek. Bánffy Miklós gróf az értekezleten kijelenti, hogy Ausztriával a nyu­gatmagyarországi kérdésben újabb tárgyalások indulnak meg. A német kormány nem mond le (Berlin, július 20.) A német kor­mány lemondásáról szóló híreket illetékes helyen megcáfolják. DBSai«HHB«H A bankbetétek vagyonváltsága nem változik (Budapest, julius 20.) Hire járt, hogy a pénzügyminiszter a bank­betétek vagyonváltságán is változ­tatásokat tesz. Ez a hír téves, mert a váltság tervezete érintetlen marad és a pénzintézetek kötelesek a meg­állapított hányadot befizetni. A tótok a csehek ellen (Prága, julius 20.) Az itt élő tótok nyíltan hirdetik, hogy a felvidéken a csehek csak azért tartják fenn a statáriumot, hogy elnyomják a tót népet. Ezt a felfogást több cseh lap és politikus is magáévá teszi. Mi van ma ? 1921. julius 21., csütörtök R. kath.:­­Dániel pr. Prot.: Dániel Nap kél reggel 4 óra 23 perckor, nyugszik 19 óra 48 (este 7'48) perckor Hold kél 20 óra 15 (este 8' 15) perckor, nyugszik 5 óra 55 perckor reggel. Este fél 7 (18-30) és fél 9 (20'30) óra­kor Mozielőadás a Városi Színház­ban. Terrorista szervezet Szerbiában (Szabadka, július 20.) A belgrádi merénylet dolgában folytatott vizs­gálat kiderítette, hogy kommunista pénzzel terrorista szervezet­­ létesült, amely a merényletet előkészítette. dolomit a vízszabályozásról Most, hogy a városi közgyűlésen olyan erős hullámokat vert fel az alsó Fehér-Körös — nyáron sekély — vize talán érdekelni fogja a kö­zönséget, ha egy kicsit ösmertetjük: mi is az a vízszabályozás ? Egy századdal ezelőtt rakoncát­lanul arra­felé száguldoztak a folyók, patakok, amerre nekik tetszett, roha­nás után, kiöntésekben semmi és senki sem gátolta őket. A Tisza árterü­lete, vagyis az a föld, amit tavaszkor elborított, majdnem kétszáz négyszög­mérföld volt és volt idő, mikor 70 kilométer szélességben a Tisza vize volt az ár. A Körösök sem voltak kisebb urak s kevésbbé rakoncátlanok — óriási kanyargásaikkal és kiöntéseik­kel néha fél vármegyéket borítottak el s vontak el a művelés alól. Ezért már 1892-ben gondolkoztak azon, hogy a Tiszát rakoncába kell fogni nagy töltések gátlójával s a bécsi kancellária gróf Széchenyi Istvánt „közlekedési és hajózási biztossá" nevezte ki. Gróf Széchenyi Istvánt igy össze­hozta a sors Vásárhelyi Pállal, a legzseniálisabb magyar mérnökkel, ki akkor a Duna térképezésének volt a vezető mérnöke. Vásárhelyi Pál gondolata volt a dunai vaskapu szabályozása, ő ve­tette fel a Pest és Buda közötti állandó híd tervét, az ő prófétai lelke értette csak meg a Tisza ra­koncátlan vizének észszerű felfogá­sát és szabályozását. Ó, aki ösmerte a mi vizeinket — csak az ő lelke látta azt az ijesztő perspektívát, hogy ha a Tiszát szélesen épített gátakkal veszik körül, — melyek közé oda esnék minden kanyarulata, — akkor az csak jobb módot nyújt neki a maga feliszapolására. Tisza és a Körös is a magasan fekvő hegyek szikláiból tör elő s oly elemi erővel, hogy sziklákat tép és ragad magával, azokat kavicsokká, azután homokká zúzza és sodorja lefelé. Midőn ezután eléri a síksá­got, mindkét folyó ellustálkodik s lomhán terjeng — alig valami kis eséssel az Aföldre — s a homokot és iszapot lerakja a fenekére. Vásárhelyi Pál intuinitiv lelke előre látta az ebből származható rettenetes veszedelmet s a Tisza szabályozását ugy tervezte meg, hogy a Tisza fent szük gátak közzé szorittassék s így folyása sebessé tétessék; lent pedig a rengeteg kanyargásokat átmetszé­sekkel kell megszüntetni s igy a Tisza folyását rövidebbé tenni, hogy lefolyása ott is gyorsabb legyen. 101 átvágást tervelt, miáltal Vi-ad rés­­szel rövidült volna a Tisza útja.

Next