Körösvidék, 1921. október-december (2. évfolyam, 218-296. szám)
1921-10-01 / 218. szám
2 állapítják meg. Tenyészállatokra a pénzügyminiszter is elrendelheti a becslést, de a legkiválóbb tenyészállatot sem lehet 30,000 koronánál magasabbra értékelni. A holt leltári tárgyak közül csupán a következő gépek esnek vagyonváltság alá: 1 gőzeke váltsága 25,000, 1 motoros szántógépe 5000, cséplőkészletért 3 lóerőig 1000, 4 lóerőig 1500, 6 lóerőig 2000, 8 lóerőig 3000, 1000 lóerőig 4000, ezenfelül 5000 korona, mindenkor a cséplőszekrény lóerejét véve számításba. Motor, vagy traktorkészlet után 6 lóerőig 1000, 8 lóerőig 1500, 11 lóerőig 2000, 16 lóerőig 3000, 20 lóerőig 4000 korona, ezenfelül 5000 K. Csak hajtómotorok után az utóbbi tételek fele a vagyonváltság. Ha a gép értéke annak forgalmi értékénél aránytalanul kisebb, kérhető becslési eljárás a pénzügyigazgatóságtól. Ennek költségeit a kérelmező viseli. A megállapított becsértéket vagy hozzá kell számítani az élő leltár értékéhez, vagy az élőleltár értékére megállapított százalék váltság alá esik, aszerint, amint az élőleltár vagyonváltságát a tényleges érték alapján, vagy átalánytételekkel állapították meg. A szőlőbirtokhoz tartozó és a szőlő feldolgozására szőlő, must, bor raktározására szolgáló berendezések, gépek, edények után 1 kataszteri holáig 100 korona, azonfelül 200 korona a vagyonváltság. Beépített cementtartály után hektoliterenként 3 K, nem emberi erővel hajtott szőlősajtó után kosaranként 10 hektoliter űrtartalomig 500 K és minden további megkezdett 10 hektoliter űrtartalom után 500 K. Folyton működő szőlősajtó után 1000 korona. Az erdőbirtok eleven és holt leltári felszerelése után a vagyonváltságot az 1921. április 1-én mutatkozó érték 10 százalékában kell megállapítani. A szőlő- és erdőbirtokos felszereléséről bevallást köteles adni. Aki felhívásra sem adja be a bevallást, 25 százalék pótlékot fizet. A gazdasági felszerelések után járó vagyonváltság összegből kérelemre le lehet vonni a megszálló csapatok által a felszerelésekhez tartozó dolgokban okozott kárt, ha a birtokos igazolja, hogy felszerelését már kiegészítette. A gazdasági felszerelések vagyon- ,váltságát a földbirtok váltságával együtt kell kivetni. A vagyonváltságot egy év alatt kell négy egyenlő részletben lefizetni és az esedékes részlet felét hadikölcsönnel is lehet fizetni. A felszerelés váltságáért a gazda személyesen is felelős mégpedig a tulajdonos társak egyetemlegesen. Folytatása következik. A szerb határőrség csapatszemléje (Belgrád, szept. 30.) Pilis szerb generális, Skobliai katonai kerület parancsnoka az albán határra utazott, ahol szemlét tart az albán betörések feltartóztatására kivezényelt szerb csapatok felett. Briand üdvözli Benest (Prága, szept. 30.) Briand táviratilag üdvözölte Benest az új cseh kormány megalakulása alkalmából. Elhalasztják a Duna—Tisza csatorna építését (Budapest, szept. 30.) A kormány a kedvezőtlen időjárásra való tekintettel elhalasztotta a Duna—Tisza csatorna építését. Körösvidék Mi van ma ? 1921. október 1., szombat R. kath., Rémig pk. Prot.: Malvin. Nap kél 5 óra 58 perckor, nyugszik 17 óra 41 (541) perckor. Hold kél 5 óra 46 perckor, nyugszik 17 óra 33 perckor (533) Délután Vs4 órakor a „Körösvidék" Rt. igazgatósági ülés. Ismét megkezdődnek a magyar-szerb vasúti tárgyalások (Belgrád, szept. 30.) A jövő hét folyamán ismét megkezdik a budapesti és a belgrádi kormány megbízottai tárgyalásaikat a közvetlen magyar—jugoszláv vasúti forgalom felvétele ügyében. 9 SZÉGÜLUÉáSok bérmozgalma A munkaadók beszüntették üzemüket Budapest, szept. 30. A szabóiparosok tegnap este nagygyűlést tartottak, amelyen a szabómunkások ismertették béremelési igényüket. A munkaadók 25 százalékos drágasági pótlékot ajánlottak fel. A munkások azonban 35 százalékra tartanak igényt. Ezt a követelést az üzlettulajdonosok igen magasnak tartják és kijelentették, hogy nem teljesíthetik. Minthogy a munkások terrorisztikus módon igyekszenek érvényt szerezni követelésüknek, a munkaadók elhatározták, hogy műhelyeikben beszüntetik az üzemet. A határozatot már végre is hajtották. Lázadnak az írek (Dublin, szept. 30.) Topperaryban a lakosság fellázadt. A kivezényelt katonaság csak heves harc árán tudta elnyomni a lázadást. A küzdelemnek több halottja és sebesültje volt. Mennyivel élünk drágábban, mennyiszer lussunk többet, Sohase volt még ilyen drágaság, mint most A háború óta állandóan felszínen van a drágaság kérdése. Már az unalmasságig sokat írtak róla. Ha most mégis újra erről írunk, azt csak azért tesszük, mert egy fővárosi lap hivatalos statisztikai adatai alapján, csalhatatlan számokkal mutathatjuk be, hogy ez évben mint hullámzottak az árak s mint érték el máig a legmagasabb fokot. A statisztika augusztus végéig van feldolgozva s e szerint a háború előtti árakhoz viszonyítva az átlagosított drágaság ez év januárjától kezdve a következő hullámzást mutatja: Januárban 49 Februárban 465 Márciusban 40 Áprilisban 455 Májusban 355 Juniusban 34 Juniusban 375 Augusztusban 42-szerese a háború előttinek. Ha most a legszükségesebb dolgok árait vesszük külön-külön, a statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy ami békében 100 korona volt, annak augusztusi árai a következőképen alakultak : Élelmiszerek. Betűkben is kifejezve, a végeredmény a következő : a háború előtti árakhoz viszonyítva az élelmiszerek áremelkedése ötvenkét és félszeres, a ruházati cikkeké néhány pont híjával kerek hetvenszeres, a lakás, fűtés-világításé tizenötszörös, a vegyes kiadásoké harmincháromszoros. A megélhetés általános drágulása augusztus végéig a háború előtti árakhoz képest negyvenkétszeres. Megjegyzendő, hogy ezek augusztusi árak, holott azóta némely cikknek sokszorosan felszökött az értéke, de most kivétel nélkül mindegyik drágult. Ezzel szemben a készpénzfizetésűek megkeresik a háború előtti díjazásuknak a következő sokszorosát : Gyári szakmunkás 22.5 Kézműipari szakmunkás 27 Napszámos 29 Köztisztviselő 9 Magántisztviselő 10 Katonatiszt 9 Ha ezeket a számokat elolvasgatjuk, mindjárt megértjük a készpénzfizetésnek óriási anyagi gondjait. Hiszen még a legtöbbet (de legbizonytalanabb munkája) kereső munkás is csak 29-szeresét keresi a háború előtti bérének, holott megélhetése negyvenszer annyiba kerül. Ne is beszéljünk a közalkalmazottakról, akiknek fizetése csak kilencszerese a békebelinek. Kenyér 2108 Burgonya 5000 Bab 6500 Zöldség 8000 Tojás 8333 Marhahús 3100 Sertéshús 4000 Sertészsír 10000 Cukor 10000 Átlag. Ruházat. Vászon Férfiruha Női ruha Kötöttáru Cipó Átlag 8970 6000 6000 7200 9370 6931 III. Lakás, stb. Fűtés 9540 Világítás 1666 Lakbér 357 Átlag 1434 IV. Vegyes kiadások. Dohány 4062 Szappan 9400 Újság 2500 Villamos 1875 Színház 2500 Átlag Nyers átlag Arányosított átlag 4185 Budapesti terményárak Budapest, szept. 30. Buza 1775—1730 Rozs 1360 Sörárpa 1550 Takarmányárpa 1575 Zab 1450 Tengeri 935—940 Köles 1500 Repce 2200 Böttescsatw, 1921. október L . Katholikus Népszövetség Irta Burián Ferenc, a Kath. Népszövetség titkára. A forradalmak tanulságai után fokozottan érdekel bennünket minden népművelődési, vagy népgazdasági és politikai életébe nyúló mozgalom. Ezek között keletkezésének idejére és a hozzákapcsolódó tömegek számarányát tekintve, első a Katholikus Népszövetség. Csak a katholikus tömegeket foglalja ugyan össze, a katholikus nép vallási, kulturális és gazdasági igényeit tartja számon, de hovatovább mindannyiunk előtt világosan áll, hogy az egyes felekezetek beléletében a vallási érzés elmélyítése és megőrzése nemzeti missziót szolgál. Az állami és társadalmi élet felforgatásának leghathatósabb ellenszere, ha az állam polgárainak lelkében elevenen él a valláserkölcsi érzés. S ha ez a valláserkölcsi érzés nem hatja át a társadalom egészét, a valláserkölcs alapján álló rétegeknek szervezetten, vagyis hatalmi tényezőként kell fellépniök a felforgatók romboló törekvéseivel szemben. A Katholikus Népszövetség alapításának indító okai nem a felekezetek egymáshoz való viszonyában, egymás kárára történendő fellépésében, hanem abban a mind veszedelmesebb mozgalomban lelte magyarázatát, mely a vallási és nemzeti eszmék s elsősorban a katholikus egyház ellen intézte ostromát. A Kath. Népszövetség tehát nem a régi téves értelemben vett felekezeti mozgalom volt, hanem a destruktív törekvések visszaverésének falanksza. Mindinkább világossá vált, hogy ha támadják a katholicizmust, ez a támadás árt a vallási eszmének, tehát a többi felekezetek vallási életének és árt a nemzeti eszmének is. Ezért a Kath. Népszövetséghez hasonló intenciókkal alakult a protestáns felekezetek között a Kálvin Szövetség és Evangélikus Szövetség, melyek a protestáns gondolatot védték az általános elvallástalanodásnak a szociáldemokraták, szabadkőművesek által támasztott hullámverésében. A Kath. Népszövetséget e főszempontokon felül az a szükségesség hozta létre, hogy a katholikusok között többé-kevésbbé hiányzott az összetartozandóság érzete. A többi jejezzetek között ez az összetartozandóság érzése kiépítettebben megvolt. A Kath. Népszövetség tehát a katholikus nép összetartozandóságának, kulturális és gazdasági előhaladásának szerveként jött létre. A Kath. Népszövetség alapítói már 15 évvel ezelőtt észrevették, hogy a feltörekvő destrukcióval, a szociáldemokrácia, szabadkőmivesség nemzetbontó munkájával szemben tömegmozalom ébresztése szükséges. A Kath. Népszövetség a forradalmak elkövetkezésének útját nem tudta ugyan elvágni, mert mikor — a katonaszökevényekre és lógókra alapítva — a szociáldemokraták megfújták a forradalom kürtjét, a Kath. Népszövetség tagjai, a nép erkölcsi elitje, még a frontokon volt, vagy már a föld alatt. A Kath. Népszövetségnek mégis nagy érdeme van abban, hogy a falu népe nem hódolt be a kommunizmusnak, hanem ellenállt, mert a Népszövetség tagjainak szociáldemokráciáról, kommunizmusról már beiskolázott tiszta fogalmai voltak. Az ellenforradalmak is ott kaptak lángra, ahol a Kath. Népszövetségnek erős szervezetei állottak. A kommunista uralom eltakarodásakor a Kath. Népszövetség vezérférfiai iga-