Körösvidék, 1921. október-december (2. évfolyam, 218-296. szám)

1921-10-28 / 244. szám

Békéscsaba, 1921. október 28. Péntek II. évfolyam 244. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szent István­ tér II. sz. A szerkesztőség telefon­szám­a : 60. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 33 K, negyedévre WO K, félévre 200 K. Egyes szám ára X, K. Egységes párt felé A pár évvel ezelőtt lezajlott forra­dalmak lélek- és élettana még nem szűrődött le kellőképen az emberek n tudatában sem külföldön, sem nálunk. Talán azért is, mert egy­részt a forradalom Oroszországban és Németországban még le sem zá­ródott, az antant országaiban pedig kitörésének veszedelme még nem múlt el egészen. Nálunk pedig fő­ként azért, mert az emberek nem szeretnek tanulságokat levonni. A legutóbbi forradalmak egyik legélesebb vonása az volt, hogy a szélsőséges pártok kezébe került az államhatalom, a törvényhozás és a kormányzat pedig csak a párt ha­talmának vált függvényévé. Ha át­tekintünk a német birodalmon, ma is azt látjuk, hogy a császári állam pilléreinek megdőltével minden ha­talom koncentrálódott a pártokban s még az államfő is bábbá töpörö­dött e mindenható pártok kezében. Egy további jelenség, hogy a régi parlamenti élet képzett és súlyos parlamenti vezérembereivel és szak­embereivel szemben a forradalmak agitátorokat állítottak az alkotmányos élet vezető helyére. Ennek további következése pedig az, hogy egy szörnyűséges dilettantizmus hara­pódzott el mindenütt ott, ahol a forradalom szele végigsepert. Nálunk az ellenforradalom egész­ben véve helyrebillentette a meg­csonkult magyar állam belső erő­megoszlását és egyensúlyát, de át­hozta mai rendszerünkbe is a párt­politika és a pártpolitikai vezérek hatalmi túltengését. Lassú javulás ugyan észlelhető két esztendő óta és csak a vak nem látja, hogy kor­mányaink egyre jobban megtelnek súlyos és felkészült emberekkel s a törvényhozásban is mindinkább szó­hoz jut a forradalmi és ellenforra­dalmi hangosság rovására az egyé­niség komoly súlya és jelentősége. Csakhogy még mindig nem eléggé. A nemzetgyűlés még mindig párt­politikai torzsalkodások színhelye, amiben eddig nem tudott úrrá lenni Bethlen István gróf miniszterelnök erős keze és céltudatos politikája sem. Sőt mindinkább nyilvánvalóvá lett, hogy a kormányelnök és a kor­mány nem képesek mindazt az erőt gyümölcsözővé tenni, mely bennük megvan a pártpolitikai hullámverés túlságos irányai miatt. A kormány­nak valóban eredményes munkához nyugodt és állandó parlamenti bá­zisra van szüksége s ezt el kell érni minden áron. Ehhez pedig feltétle­nül szükséges, hogy a kisebb jelen­tőségű pártpolitikai ellentétek a két keresztény párt között eltűnjenek vagy áthidaltassanak és építeni akaró és tudó erők a keresztény magyar­ság gondolatának jegyében végre­valahára összefoghassanak. A mi­niszterelnök pénteki beszéde Pécsett ezt a célt szolgálja és ennek a cél­nak a megvalósítására hívja fel az egész magyar társadalmat. Csodálatos ez a magyar közélet­ben, hogy sohasem azok a szem­pontok kerülnek előtérbe, amelyek a hasonló gondolkodásúakat összekö­tik, hanem mindig azok, amelyek őket szétválasztják. A miniszterelnök rávilágított azokra a sürgős és messze kiható jelentő­ségű teendőkre, amelyek a kormány­zatra és a törvényhozásra várnak, a jövő országgyűlés előkészítése, a főrendiház reformja, a közigazgatás reformja, a választói jog reformja, szociális intézmények és gazdasági élet terén. Ezeket a teendőket pedig csak egy szilárd és egységes párt­alakulás mellett lehetséges elvégezni. Rámutatott a miniszterelnök beszé­dében arra is, hogy be kell látnia mindenkinek, ha jóhiszemű hazafi, akár a kisgazdapárt tagja, akár a keresztény egyesülésé, hogy a jövő­ben a pártpolitikai kicsinyesebb ellen­téteket a világnézet egységének kell áthidalnia. A keresztény nemzeti világnézet pedig egységes a mai magyar társadalomban, sokkal egy­ségesebb, mint azt a párt zajongó fóruma visszatükrözi. Erre a világ­nézeti egységre kell helyezkedni a magyar közvéleménynek és kiküszö­bölnie a magyar politika irányításá­ból mindazokat a turbulens eleme­ket, amelyek az egységes parlamenti front kiépülését akadályozzák, vagy éppen lehetetlenné teszik. Az egységes párt vagy a mainál jóval szorosabb pártszövetség még sok nehézségbe fog ütközni, még sok szó és érdek fog ezzel a gon­dolattal és tervvel szembehelyezkedni, még sok szélsőség igyekszik majd megmenteni a maga apró tüzének apró pecsenyéjét, de hisszük és reméljük, hogy a keresztény magyar­ságnak ez a politikai egységbe fog­lalása minden akadályon keresztül el fog következni. Sok idő a tűnődésre nincsen. A keresztény magyarság pártpolitikai szakadozottsága már eddig is mér­hetetlen kárt okozott és ismét nagyra növelte a nemzet és keresztényellenes destrukció hatalmát és merészségét. Már ismét forradalmi hangokat hal­lani a szélső zsidó-liberalizmus és kapitalizmus berkeiből. Semmi két­ség, hogy a kisgazdáknak és a ke­resztény egyesületeknek további ma­rakodása, más szóval a miniszter­elnök egységesítő koncepciójának meghiúsulása sem az egyik, sem a másik keresztény szárnynak nem válna javára, ellenben annál bizto­sabban és annál gyorsabban nyakába ültetné azt a bizonyos örvendező harmadikat. Az olaszok tiltakoznak a cseh mozgósítás ellen Magyar támadások hírét jelenti a cseh sajtóiroda Róma, okt. 27. Az „Idea Nacionale" tiltakozik a cseh mozgósítás ellen. Azt hangoztatja, hogy a prágai kormány a mozgósítással elámítja, hogy Jugoszláviával közös tervei vannak. Prága, okt. 27. A cseh sajtóiroda jelenti: Somosujfalunál a magyar határőrség meg­támadta a cseh határvédő osztagokat. Nógrád megyében magyar csapatok több ízben átlépték a határt, majd a határ mentén beásták magukat. A felderítők jelentése szerint a támadá­sokat négy gépfegyver és több ágyú támogatta. Budapest, okt. 27. A MTI jelenti: A cseh sajtóiroda fenti hírei teljesen alaptalanok. A csehek saját támadó szándékukat akarják leplezni és indokolttá tenni ezekkel a koholt híresztelésekkel. Nem feji össze 7 héten belül a nemzetgyűlést a­ kereszténypárt nem sürgeti az összehívást Budapest, okt. 27. Ma már általános az a vélemény, hogy a kormány nem hívja össze a nemzetgyűlést két héten belül. Politikai körök meggyőződése szerint a nemzetgyűlésnek ma még nincsen szerepe. A kormány előbb megküzd a szőnyegen levő súlyos problémákkal, azután számol be intézkedéseiről a nemzetgyűlés előtt. Hire terjedt, hogy a kereszténypárt mozgalmat kezdett a nemzet­gyűlés összehívásának sürgetésére. A párt vezetőinek nyilatkozatai szerint ezek a hírek nem felelnek meg a valóságnak. is kisgazdapárt a puccs résztvevői ellen A kisgazdapárt ma este hét óra­kor Mayer János elnöklésével érte­kezletet tartott. Napirend előtt Lo­vász János szólalt fel és indítvá­nyozta, hogy a párt a kormányzó előtt fejezze ki ezekben a nehéz időkben tanúsított magatartásáért hódolatát és mély köszönetét. Az indítványt egyhangú lelkesedéssel magáévá tette az értekezlet. Meskó Zoltán indítványozta, hogy a kor­mánynak, a nemzeti hadseregnek, az egyetemi polgároknak és álta­lában mindazoknak, akik ezekben a nehéz időkben a haza megmen­tésére siettek, köszönetét fejezze ki a párt. Ezt az indítványt is egy­hangúlag elfogadták. Ezután nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter állott fel szólásra és a következőket mon­dotta : “ Nagy lelki megnyugvással állapíthatom meg, hogy a kisgazda és földművespárt az első pillanattól megtalálta a helyes utat arra, hogy az alkotmányjogi kérdésekben minő álláspontot foglaljon el. Már 1920. december 3-án leszögeztük ma­gunkat a szabad királyválasztás elve mellett és perhorreszkáltuk a Habs­burg- restarrációt. Nem tapsokért és nem pártpolitikai érdekből, hanem legszentebb meggyőződésünkből, hazafias érzésünkből, az ország egyetemes érdekeinek szemmel tar­tásával. — Megnyugvással állapíthatjuk meg, hogy ebben az ország meg­rontására és megsemmisítésére ve­zető puccsban pártunknak egyetlen­egy tagja sem vett, sem közvetve, sem közvetlenül részt és megdöb­benünk azon, hogy vezető államfér­fiak vállalkoztak egy ilyen kalandra, ami könnyen a megsemmisülésbe dönthette volna az országot. Addig, amíg a kül- és belpolitikai helyzet a legutóbb lejátszódott események után ismét megszilárdul, határozott állásfoglalásra nincs szükség. Leg­helyesebb volna, ha az aktuális kérdések állandó megbeszélésére egy ad hoc bizottságot küldenének ki, amely a pártelnökséggel karöltve ké­szítené elő nagyfontosságú kérdések­ben és a most aktuálissá vált kér­désekben a megállapodásokat. Anélkül, hogy bárkinek a meg­győződésére befolyást akarnék gya­korolni, kötelességem a leghatáro­zottabban kijelenteni, hogy ennek a kisgazda- és földmívespártnak föloszlatásához, amelyért az első időktől fogva több mint egy évti­zeden át dolgoztam, semmi körül­mények között nem járulok hozzá. Tessék az utakat és módokat meg­találni arra, hogy a nemzet összes együttműködésre képes erőit össze lehessen fogni, én szívesen járulok hozzá minden olyan megoldáshoz,

Next