Körösvidék, 1922. január-március (3. évfolyam, 1-74. szám)
1922-01-28 / 23. szám
Békéscsaba, 1922. január 28. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szent István tér 18. sz. A szerkesztőség telefonszáma : 60. Szombat Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy dórabO K, negyedévre ISO K, félévre 300 K. Egyes szám ára 3 K. az új választójog A választójogi javaslatot ma terjesztették a nemzetgyűlés elé. A javaslatot röviden ismertetjük más helyen. Itt csak néhány szót róla. Általában megfelelőnek tartjuk a kormány álláspontját e fontos kérdésben. Mi ugyan a választójog nagyobb arányú megszükítését tartanánk az ország érdekében valónak. Nem azért, mintha örömünk telne a nagy, dolgozó tömegnek az „alkotmány sáncaiból való kizárásában". Nem. Mi is — mint minden értelmes ember — belátjuk, hogy az ország igazi hangulatát és vágyát az általános szavazás tükrözné vissza — ha a választók egyáltalában tisztában volnának azzal, hogy mire szavaznak. De szomorú tény, hogy a politikai érettségtől még olyan messze van a mi népünk, hogy egyszerűen nem képes tájékozódni különösen akkor, amidőn minden nap más politikai irányzat égig való dicsőítését hallja. Mit tesz hát ? Arra szavaz, aki a legnagyobbakat mondja s aki legjobban izgat az évtizedek, sőt századok óta gyűlölt „urak" ellen. Csak amikor azt látják, hogy a nagyhangú jelölt úr, megválasztása után tökéletesen faképnél hagyja ugy az agyonhizelgett népet, mint az égig magasztalt elveket s fut az ő egyéni kis játékai után — csak akkor látja be a becsapott tömeg, hogy jobb lett volna a másik ... És legközelebb egy másik nagyhangú ugyanígy becsapja. Ezért, csak ezért nem vagyunk hívei a választójog kiterjesztésének. Sőt éppen az ország s a nép érdekében szívesen láttunk volna erősebb választójogi korlátozást, különösen a női választójog terén, amelyet maguk a nők is csak tehernek tekintenek. E jogszűkítés alapjául természetesen csakis az értelmi képesség fokát képzeljük s korántsem gondoltunk arra, hogy az értelmes munkásság kizáródjék e jogból. Nem ilyen a javaslat. Könnyen megértjük. Mert ha nekünk más is a véleményünk, természetesnek találjuk, hogy a szerzett jogok megnyirbálása, különösen erősebb megnyirbálása nem ment volna könnyen. Az is bizonyos, hogy a visszafelé való haladás nem üdvös dolog. Már pedig — akárhogy is vesszük — a választójogszükítés mégis csak visszafejlődés, ha a közérdek ma így kívánja is. Legyen hát tágabb a választójog, de aztán törekedjék arra minden erre hivatott ember és intézmény, hogy a választójoggal bírók valóban tudjanak is élni ezzel a nagyon nagy, nagyon komoly, nagyon felelősségteljes joggal. Aki pedig visszaél a tömeg, a kevésbé művelt nép jóhiszeműségével és becsületes, egyenes gondolkodásával, azt büntesse szigorúan a törvény s zárja ki a választók és választhatók sorából. Mert mihelyt a demagógiát, a népcsalást meg tudnánk akadályozni, mihelyt a lázítók és rágalmazók száját hathatósan be tudná fogni a törvény ereje, mindjárt nem volna veszedelmes, sőt kívánatos lenne a nagy tömegek választójoga. Benyújtották a választójogi javaslatot Az ipartörvény revíziójának első tárgyalási napja • A nemzetgyűlés mai ülése Budapest, jan. 27. A nemzetgyűlés pénteki ülését háromnegyed tizenegy után nyitotta meg Bottlik József alelnök. Az elnöki bejelentések után Klebelsberger Ktna gróf belügyminiszter benyújtja a választójogi javaslatot és kéri húsztagú bizottság kiküldését a javaslat előzetes letárgyalása céljából. Elnök bejelenti, hogy a bizottság kiküldése szabályszerű. Ugron Gábor megállapítja, hogy a mai ülést egy órás késedelemmel nyitották meg a jegyzők késedelme miatt. Kéri az elnököt, hogy saját hatáskörében intézkedjék a jegyzők rendreutasításáról. Elnök elnézést kér a jegyzők számára, akik az utóbbi időkben túlnagy mértékben felhalmozódott munka miatti kimerültségük következtében maradtak távol az ülésről. Kulkafalvy Miklós és Csernus Mihály sürgős interpellációra kérnek és kapnak engedélyt. Az interpellációkra fél kettőkor térnek át. Az indemnitási javaslatot harmadszori olvasásban is elfogadják. Frishwirth Mátyás előadó beterjeszti az ipartörvény revíziójáról szóló javaslatot. Véleménye szerint a nemzetgyűlés fontos kötelességét rójja le ezzel a javaslattal, amely tulajdonképen az iparosok földbirtokreformja. Ismerteti a magyar kézműipar fejlődését, majd a most benyújtott iparfejlesztő javaslatra tér át. A javaslat három részből áll. Az első pont az általános iparfejlesztéssel foglalkozik, a második a tanoncnevelést szabályozza, a harmadik pedig büntető rendelkezéseket tartalmaz. Ez a javaslat módot nyújt arra, hogy olyan elemek is ipari pályára léphessenek, akik eddig kénytelenek voltak távolmaradni tőle. A tanoncnevelés szabályozásával az iparosság erős, értékes új nemzedékről akar gondoskodni. Arról is intézkedik, hogy az ipartestületek a jövőben ne csak hivatalos szervek, hanem értékes iparfejlesztő tényezők legyenek. Drózdy Győző helyteleníti, hogy csak most kerül ez a javaslat a Ház elé és szívesebben látná, ha revízió helyett új ipartörvényt terjesztene elő a kormány. Lapunk zártakor az ülés folyik, férfinak és nőnek, aki 30-ik életévét betöltötte, ha valamely választójogi névjegyzékbe felvétetett és a kikötött erkölcsi feltételeknek megfelel. Nem választható képviselővé az a választó, aki a követelményeknek különben megfelel, azonban három ízben rágalmazásért el volt ítélve. Az új választójogi törvény szerint körülbelül 2.450.000 választó lesz, ezek között mintegy 940.000 nő, szemben a Friedrich-féle választójogi rendelet szerint volt 3.200.000 választóval. Milyen lesz az új választójog ! A kormány ma terjesztette a nemzetgyűlés elé a választójogi javaslatot, mely szerint aktív választójoga lesz minden férfinak, aki 24-ik életévét betöltötte, 10 év óta magyar állampolgár, négy elemi iskolai osztályt elvégzett és két év óta egy helyben lakik, minden nőnek, aki a 30-ik életévét betöltötte, 10 év óta magyar állampolgár és két év óta egyhelyben lakik, ha 1. törvényes házasságból legalább két gyermek anyja, 2. önálló keresettel bír, 3. közép- vagy felsőiskolát végzett, vagy 4. felsőiskolát végzett egyén neje. Választójoga lesz a javaslat szerint ezenkívül mindazoknak, akik az 1918. évi választói névjegyzékbe felvétettek és ugyanazon helyen laknak. Passzív választójoga lesz minden Elhalasztják a génuai konferenciát (Róma, jan. 27) A génuai konferencia elhalasztásáról az olasz kormány semmit sem tud. Hir szerint a konferencia nem marad el véglegesen, hanem az amerikai Egyesült Államok részvétlensége következtében hosszabb időre elhalasztják. ///. évfolyam 23. szám. Koronázás a Vatikánban Február elsején vagy másodikán ül össze az a testület, mely hivatva van betölteni az üres pápai trónt. A bíbornokok komoly testülete a sixtusi kápolna freskói alatt a legnagyobb megfontolás után szavaznak s akire a szavazatok kétharmada esik, az lesz az új pápa. Ismeretes dolog, hogy az elégett szavazócédulák füstjét lesi olyankor az egész Róma. Ha fehér a füst, a választás meg van s az egész város apraja-nagyja ott szorong a Szt. Péter-templom előtti hatalmas térségen. A camerlengo-bíboros (kincstárnok) kihirdeti az erkélyről az eredményt s az örökváros hangos örömmámorban úszik. Odabenn pedig a három legidősebb bíboros odamegy a megválasztott elé s megkérdik : elfogadja-e a választást? Ha igen, átviszik a sekrestyébe, ott fehér gyapjú reverendába átöltözik, visszamegy a kápolnába, az oltárlépcsőn elmondja az apostoli hitvallást, majd elfoglalja az elkészített pápai trónt. Jönnek a bíborosok, kézcsókra. Az új pápa mindegyiket megöleli, majd kíséretével kimegy az erkélyre s onnan adja első apostoli áldását a lent várakozó óriási néptömegre. Kitűzik a koronázás napját. A Vatikán bronzkapuja előtt díszbe öltözött pápai testőrök állnak őrt, mert a belépés csak belépőjeggyel történhetik. Pazar pompájú nemesi őrség, fehér bőrnadrág és lovagcsizma, karmazsin piros zubbony dús aranyozással, oroszlánsisak ,fekete lószőrforgóval, mellettük a svájciak daliás serege, a zsandárok és udvari gárda színpompás csapata. Zászló és drapéria mindenütt, eleven nyüzsgés és várakozás, míg indul a menet. A svájci testőrség után szerzetesfőnökök és gyóntatók, virággal átfont korbáccsal kezükben, különböző főpapok után viszik a pápai keresztet, melyet két prelátus kisér arany gyertyatartókkal, hatvan pátriárka, püspök és apátot nyomon követ a piros díszöltönyben pompázó bíbornoki testület, mely mögött hordozószéken közeledik a pápa. Nyolc prelátus viszi felette a menyezetet; két oldalról fehér strucctoll-legyezőket visznek s a hordozószék után jönnek a pápai udvar főhivatalnokai és a ragyogó egyenruhájukban a gárdák parancsnokai. Szent Pál kápolnájának bejáratánál lelép a Szentatya a hordozószékről. Gyalog megy a főoltár elé, hol fényes kivilágítással van kitéve a legméltóságosabb oltáriszentség. Az oltár lépcsőjénél térdre borul a pápa, vele együtt a bíborosok, patriárchák, érsekek és püspökök és mély csendben, alázatosan, lehajtott fővel imádják a kenyér színe alatt rejlő istenséget. Innen a királyi terembe megy a menet. Itt két egyszerű pap meg-